Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

MA Város épül Fehérgyarmaton (2. oldal) Hogy értékesebb legyen a szabolcsi alma... (3. oldal) Újítás Magyar—mexikói gazdasági megállapedásokat Írlak alá Losonczi Pál vidéki körúton Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke mexikói láto­gatásának harmadik napján, pénteken a délelőtti órákban vendéglátói társaságában el­látogatott a teotihuacani pi­ramisokhoz. Egyebek között megtekintette a híres nappi­ramist, amely alacsonyabb ugyan, mint a Kiheops-pira- mis, térfogatával azonban túl­szárnyalja egyiptomi „testvé­reit”. Mexikóvárosba visszatérve Losonczi Pál a Nemzeti Palo­tában folytatta, majd befe­jezte csütörtökön megkezdett hivatalos tárgyalásait Jose Lopez Portillóval. A tárgya­lásokról — amelyeket őszin­te, baráti légkör, tárgyilagos­ság, s a megvitatott kérdések­ben nézetazonosság jellemzett — közleményt adtak ki, me­lyet lapunk szombati számá­ban közöltünk. Délben az Elnöki Tanács elnöke és felesége szálláshe­lyükön, a Presidente Chapul- tepecben ebédet adott a Me­xikói Egyesült Államok elnö­ke és felesége tiszteletére. Az ebéden a két államfő pohár­köszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács elnöke egyebek között hangsúlyozta: — Megbeszéléseink során megelégedéssel tapasztaltuk,' hogy a nemzetközi élet sok fontos kérdéséről vallunk ha­sonló, vagy egymáshoz közel­eső nézeteket. Másrészt közös szándék vezérel bennünket a tekintetben, holy dinamiku­san fejlesszük országaink kapcsolatait. — Aki népünket ismeri, el­mondhatja róla, hogy szor­gos, munkaszerető és meleg­szívű. Gyorsain és maradan­dóan szívébe fogadja azokat, akikről úgy érzi, hogy érde­mesek és méltók rá. Különö­sen számon tartja és nagyra értékeli azokat, akik a közte és a más népek között szövő­dő barátság kiépítésén, elmé­lyítésén fáradoznak. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ettől indíttatva dön­tött úgy, hogy önt, igen tisz­telt elnök úr, a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjével tün­teti ki, a béke, a népek ba­rátsága, a nemzetközi együtt­működés, a Magyar Népköz- társaság és a Mexikói Egye­sült Államok kapcsolatainak elmélyítésében szerzett ki­magasló érdemei elismerésé­ül. Portillo elnök — köszöne­Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szombaton a Parlamentben fogad­ta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettesét, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság NDK tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának el­nöke, valamint Szűrös Mátyás, hazánk berlini és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalásokról készült emlékeztető aláírásával szomba­ton a Parlamentben véget ért a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnöki talál­kozója. Az okmányt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese és Wolfgang Rauchfuss, az NDK miniszterelnök­helyettese, a bizottság társelnökei írták alá. tét mondva a magas kitünte­tésért — válaszában egyebek között hangsúlyozta: — Történelmünk hasonló­sága is összeköti a magyar és a mexikói népet, összekötő szabadságszeretetük, hiszen tudjuk, hegy Dózsa & Kos­suth úgy él a magyar nép szívében, ahogyan mi is ápol­juk hőseink emlékét. Nemzet­közi téren is azonos elvekért szállhatunk síkra: a népek közötti egyenlőségért, a köl­csönös megbecsülésért, a nemzetek önrendelkezési jo­gának tiszteletben tartásáért. Pénteken délután a kül­ügyminisztérium épületében egyezményeket írtak alá. Az ünnepélyes külsőségek között kicserélt okmányok megfelelő keretet biztosítanak ahhoz, hogy — a két elnök megbe­szélésein kifejezett szándék­nak megfelelően — tovább szélesedjenek, erősödjenek Magyarország és Mexikó kap­csolatai. A műszaki-tudomá­nyos vegyes bizottság műkö­dési szabályzatát Bíró József külkereskedelmi miniszter és Santiago Roel Garcia külügy­miniszter látta el kézjegyével, a két ország mezőgazdasági együttműködési megállapodá­sát Soós Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi állam­titkár, illetve Santiago Roel Garcia írta alá, az ehhez kap­csolódó munkaprogramot ugyancsak Soós Gábor és Be­jamin Ortega Cantero mező- gazdasági államtitkár aláírása hitelesítette. A műszaki-tudo­mányos együttműködés kü lönböző területeinek szabá­lyozásáról is született megái lapodás, ezt Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója és Edmundo Flores, a Mexikói Műszaki és Tudományos Ta­nács elnöke írta alá. Losonczi Pál szombaton vi­déki mezőgazdasági központo­kat keresett fel és helyi idő szerint a késő délutáni órák­ban tért vissza Mexikóváros­Hűtőtároló, almafeldolgozó, táblásítás Az év vége előtt két hónap­pal teljesítette éves tervét a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat Szabolcs- Szatmár megyei kirendeltsé­ge. A 21 millió 758 ezer fo­rintos vállalati terv két fő te­vékenységből áll: a tervezés­ből és a lebonyolí tás műszaki ellenőrzéséből. Az év hátra­lévő időszakában mintegy 3 millió forintos túlteljesítésre számítanak. Az AGROBER ez év áprili­sában tervezte a megyei nö­vényvédő állomás 24 munka­helyes agrokémiai laborató­riumát. A beruházási döntés­től a kivitelezésig hat hónap telt el, így szeptemberben már át is adták a MEZÉP építői a 6 millió forintos költ­séggel épült, Korszerű, mint­egy 2 millió forint értékű mű­szerrel felszerelt labort, amely a mezőgazdasági nagy­üzemek szakszerű talajvizs­gálatát végzi. A nyíregyházi­hoz hasonló laboratóriumot még hét megyében építenek. Novemberben adták át Gáva- vencsellön, a Szabadság és Üj Élet termelőszövetkezetek közös beruházásaként az 584 vagonos burgonyatárolót. A gávaihoz hasonló épül Mán- dokon is 30 millió forintos költséggel, mind a kettő a MEZÉP kivitelezésében. Ugyancsak Mándakon, az át­rakó pályaudvaron kezdik meg a Szabolcs megyei ZÖLDÉRT ezer vagonos hű­tőtárolójának építését, aminek beruházási programja de­cember végére készül el. A vajai ezer vagonos hűtő- tároló terve már elkészült és a közeljövőben hozzá is kez­denek a kivitelezá6i munká­hoz. A 237 millió forintba ke­rülő hűtőtároló négy terme­lőszövetkezet — Vaja, Jármi, Nyírmada és Baktalórántháza — közös beruházásaként épül. A szabályozott légterű hűtő­termekkel ellátott tároló be­ruházási alapokmányát 50 százalékos díjkedvezménnyel készítette az-AGROBER. A Nyíregyházi Állami Tangaz­daság nyírteleki faiskolájába 44 millió forintos költséggel faiskolai szaporítóházat épít. Az elkészült terv szerint az épületkomplexum az időjá­rástól függetlenül üzemeltet­hető — fűthető, illetve hűthe­tő — és évente egymillió gyü­mölcsfaoltvány előállítására lesz alkalmas. A Nyírmadai és a Nyírtassi Állami Gazdaság 1200 vago­nos évi kapacitású léüzemet rendelt az AGROBER-től. Ki­vitelezéssel együtt 18 millió forintba kerül az almafeldol­gozó üzem, amit osztrák SHANKE-gépekkel szerelnek fel. Ez biztosítja, hogy az ipari almából 72—74 száza­lékban nyerjenek levet. Augusztusban alakult tár­sulás a nagyvarsányi Tisza Termelőszövetkezet gesztor­ságával és hat tsz közremű­ködésével évi 420 vagon hib­rid csirke előállítására. A gaz­daságok több, mint 200 millió forint értékű baromfinevelő házakat építenek hét telepen. A kivitelezés Nagy var sányban már elkezdődött a MEZÉP és a mátészalkai TÖVÁLL együttes munkájával, A teljes befejezés 1980-ra várható. A megyei sajátosságok fi­gyelembevételével széleskö­rűen foglalkozik a most 10 éves fennállását ünneplő AG­ROBER meliorizációval is. A tunyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetkezetben no- vember-végén fejeződik be 10 millió forint értékű táblásítás és vízrendezés. Az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet 30 millió forint értékben -végez meliorizációs munkát. A kivi­telezést nemrég kezdték meg, s a tervek szerint még az év végéig elkészül 3 és fél millió forintos részberuházás. <sb) JANUAR 1-től Több tartalék a nyereségből A Magyar Közlöny 79. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló miniszter- tanácsi határozat módosítása. A határozat szerint a ter­melőszövetkezetek az adózott nyereség 4 százaléka helyett ezentúl 8 százalékot kötelesek a tartalékalapba helyezni. Az intézkedés a tsz-ek gazdálko­dási biztonságának növelését szolgálja, miután a megnö­A vajai Rákóczi Termelőszövetkezet rohodi üzemében az új sertéstelephez utat építenek. A közúti építők gépei az alapozási munkát végzik. A MEZŐGÉP nyírbátori gyárában nagyfrekvenciás felületkezelő géppel edzik azokat az anyagokat, ame­lyekből különböző gépalkatrészeket készítenek. A képen: Trella Tibor, a gép kezelője. veit tartalékalap lehetőséget ad a kedvezőtlen évekből adódó pénzügyi hiányok ren­dezésére, valamint az előző évben elért jövedelemszint tartására, illetve legfeljebb 2 százalékkal való növelésére. Ily módon a mezőgazdasági termelés jellegéből adódó ter­mésingadozások pénzügyi ha­tása mérsékelhető. A termelőszövetkezetek III. kongresszusa állásfoglalásá­nak megfelelően a határozat intézkedik arról, hogy a tsz- ek kölcsönös támogatási alap­jának pénzforrásai bővülje­nek azzal, hogy a gazdaságok az alap javára befizethetik az évente képzett és a jelenle­gi rendelettel felemelt tarta­lékalap 25 százalékát. A megnövelt alapból a gaz­daságok nemcsak egy-egy kedvezőtlen év hatásait el­lensúlyozhatják, hanem lehe­tőség van a tagszövetkezetek fejlesztésének finanszírozá­sára is. A tartalékalappal kapcsolatos határozatot már az 1977. évi zárszámadás so­rán alkalmazni kell. A határozat kimondja, hogy a gépbeszerzési támo­gatásban részesülő gépek és technológiai berendezések egyes meghatározott alkatré­szeihez az eddigi 34 helyett 24 százalékos támogatás ad­ható. A minisztertanácsi ha­tározat 1978. január 1-ével lép életbe. □ MEZŐGÉP válla­lat mátészalkai gyáregységében az év utolsó két hónapjá­ban, novemberben és de­cemberben újítási hóna­pot tartanak. Az újítási hónapok megrendezése vállalati és gyáregységi hagyomány, évről évre százezreket, milliókat hoz anyag- és energia­megtakarításban, hozzá­járul a termékek minő­ségének javulásához, a munkavédelmi újítások pedig egyszerűsítik, könnyítik a munkát, vé­dik a dolgozók egészsé­gét. Mátészalkán az újítási hónap meghirdetésétől számítva alig pár nap telt el és már négy újí­tást nyújtottak be, fo­gadtak el és alkalmaz­nak a termelésben. Érde­mes megemlíteni az újí­tások lényegét is, hiszen azt példázzák, hogy ha alkotásra, gondolkodás­ra késztetik az embert, ha nem marad el az anyagi megbecsülés, úgy a jó ötletek, elképzelések termelőerővé válnak. A mátészalkai gyár­egységben november ele­jén benyújtott négy újí­tás közül egy munkavé­delmi újítás, a daraboló keretes fűrész kiszolgá­lásánál az anyagmozga­tást teszi könnyebbé, gyorsabbá. A második újítás a hegesztők szá­mára olyan fejpajzs al­kalmazását teszi lehető­vé, amely a kétkezes munka alapja. Anyag- megtakarításra vonatko­zik a harmadik újítás, egy fontos mezőgazdasá­gi gép, az úgynevezett MKK—7,5 takarmány­keverő és kiosztó kocsi csigalevelét módosítja. A gyáregység úgyne­vezett gumis műhelyé­nek aranykoszorús, vál­lalati kiváló szocialista brigádja kollektiven ké­szített újítást. A gumi­heveder végtelenítésére ezentúl hulladékanyagot használnak fel, a minő­ség így is kifogásta­lan, a megtakarítás vi­szont nagy. M átészalkán most újítási hónapot tartanak, de az újítás, az újítómozgalom korántsem kampánysze­rű. Évente 14—15 nagy jelentőségű ésszerűsítés, újítás készül, amelyeket a gyártásban alkalmaz­nak. Az ez évben beve­zetett újítások haszna már több mint negyed- millió forint értékű. Az újítók megbecsülése is megfelelő, a kollektív szerződés az újítómoz­galmat jelentőségének megfelelően tartalmaz­za, s ennek alapján az eszmei díjazás sem le­het kisebb 500 forintnál. (s. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents