Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
4 kelet-magyarorszag 1977. november 11. Napi külpolitikai kommentár A ciprusi holtpont T öbb napos vita után az ENSZ-közgyűlés túlnyomó többséggel határozatot fogadott el Ciprus kérdésében. A hétpontos dokumentum lényegében azt tartalmazza, amit hat el nem kötelezett ország előzetesen javasolt a testületnek: a közgyűlés a Biztonsági Tanács figyelmébe ajánlja a ciprusi problémát s felszólítja, hogy tegyen meg minden szükséges gyakorlati intézkedést a világszervezet eddigi ciprusi határozatainak maradéktalan végrehajtása érdekében. A határozat síkraszáll amellett, hogy a ciprusi problémát békés eszközökkel és minden külső beavatkozástól mentesen kell rendezni s eközben tiszteletben tartandó a szigetország függetlensége, területi épsége és el nem kötelezettségi politikája. Sürgeti továbbá a sziget görög és török közösségét, hogy újítsák fel a belső problémáik rendezését célzó tárgyalásikat. Minden pozitívuma ellenére, aligha várható, hogy a világszervezetnek e legújabb határozata elmozdíthatja holtpontjáról a csaknem 15 esztendeje tartó ciprusi válságot. Sem a 60-as évek közepén, sem az 1974-es török inváziót követően hozott — s a ciprusi rendezés kereteit reálisan felvázoló — ENSZ-határozatokat a szemben álló felek a legcsekélyebb mértékben sem hajtották végre. Vonatkozik ez elsősorban a szigetország török közösségére. A rendezési kísérletek kudarcában legalább annyi része volt azoknak a köröknek is, amelyek sohasem mondtak le arról, hogy a stratégiai fontosságú szigetországot a paktum vonzáskörébe vonják. A közgyűlés mostani vitájában felszólaló török ENSZ- küldött ugyan azt állította, hogy országának nincsenek területi igényei Cipruson s nem törekszik megosztására, de leszögezte: a török csapatok mindaddig a szigetországban maradna^, amíg meg nem születik „a török közösség érdekeit figyelembe vevő, tartós rendezés”. Ennek viszont — a két fél álláspontja közötti változatlanul nagy távolság miatt — nincsenek meg a feltételei. Az érdemi tárgyalások megindítását jelentősen nehezíti az, hogy Törökországnak továbbra sincs stabil (vagyis tárgyalóképes) kormánya, Cipruson pedig — Makariosz elnök elhunytéval — új alkotmányjogi helyzet állt elő. Utódját, Kiprianut — akinek mandátuma jövő februárban jár le — ugyanis csak a görög ciprióták választották meg a köztársaság elnökévé ... A rendezés előmozdítása céljából sürgetően időszerű lenne napirendre tűzni azt a két éve elhangzott szovjet javaslatot, miszerint a ciprusi problémát egy szélesebb körű, az ENSZ égisze alatt összehívandó nemzetközi értekezlet vitassa meg. Pálfi Viktor BECS Haderőcsökkentési tárgyalás Csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tanácskozássorozat 152. plenáris ülését. A W. J. Devos Van Sttenwijk nagykövet, a holland küldöttség vezetője elnökletével tartott tanácskozáson felszólalt Tade- usz Strulak nagykövet, lengyel delegátus. A lengyel küldött egyebek között hangsúlyozta: a haderő-csökkentési tárgyalásokon részt vevő országok biztonságának megőrzése megkívánja, hogy a felek egyenlő kötelezettségeket vállaljanak a megkötendő egyezményben. Kifejtette, hogy nem megalapozottak és nem helytállóak a nyugati országoknak a földrajzi előnyökre hivatkozó követelései. Mint Strulak nagykövet rámutatott, a tárgyalások sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy egyenlő arányú csökkentést irányozzon elő, amelyben részt kell vennie a tárgyalásokon szereplő térség valamennyi országának. A csökkentés vonatkozzon valamennyi haderőnemre és terjedjen ki a fegyverzetekre és felszerelésekre is. Végül a csökkentés azonos módszerek szerint történjen, tehát azonos katonai egységeket érintsen. A bécsi haderő-csökkentési tárgyalások következő plenáris ülését jövő héten csütörtökön tartják. Nemzetközi konferencia Moszkvában Szuszlov beszéde a marxizmus— leninizmus tudományáról A marxizmus—leninizmus tudományának jelentőségét méltatta, időszerű feladatait elemezte Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára azon a tudományos konferencián, amely a Nagy Október és korunk alapvető kérdéseinek összefüggéseit tanulmányozza. A konferenciát a Szovjetunió. Tudományos Akadémiája, az SZKP KB mellett működő Marxizmus—Leninizmus Intézet, a Társadalomtudományi Akadémia, illetve az SZKP KB Pártfőiskolája rendezi. A konferencián a társadalomtudományok nagyszámú képviselője mellett mintegy 80 külföldi vendég vesz részt, köztük Nemes Dezső, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagja, valamint sokan mások a szocialista országokból. Ott van Luis Cor- valán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára és számos más tőkés ország kommunista pártjának vezető képviselője. Szuszlov rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja elméleti munkáját a testvéri szocialista országokkal együtt folytatja. A marxizmus tudománya előtt ma fontos feladatok állnak, így vizsgálnia kell az össznépi állam sajátosságait, a társadalom önigazgatásának fokozott megvalósulását, amely a kommunista társadalomban teljesedik ki, az emberek sokoldalú, szabad fejlődésének folyamatát, a kommunista ember kialakulását. Ugyanakkor foglalkoznia kell a népgazdaság alapvető kérdéseivel is, meg kell határoznia, milyen körülmények között lehet alkalmazni a tudomány és a technika legújabb vívmányait, hogyan lehet optimálisan fejleszteni a társadalmi termelést, miként lehet irányítani az új körülmények között. Nemzetközi téren a marxizmus—leninizmus tudományának foglalkoznia kell azzal, hogyan szélesedik a monopóliumok ellen harcolók tábora, milyen feladatokat jelent ez a kommunista pártok számára. Az SZKP KB titkára szólt arról, hogy a kapitalizmus kétségbeesett kísérletekkel igyekszik megszilárdítani megyengült pozícióját. Ezek közé a kísérletek közé tartozik a szocialista országok ellen indított hazug propagandakampánya, amely azonban csupán arra szolgál, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Ettől az esztendőtől kezdve örvendetesen bővül a magyar —mexikói külkereskedelem is: 1975-ben a magyar export 2 millió dollárt, az import körülbelül 3 millió dollárt tett ki. Egy év múlva kivitelünk már elérte a 3, behozatalunk pedig a 4,7 millió dollárt. Kedvezően alakul az idei mérleg is, és ami a jövőt illeti : a 60 milliós ország felvevőképessége közismerten nagy. Jó piaca az immár hamegpróbálja elleplezni a tőkés rend válságát. A kapitalizmus azonban semmiképpen sem szerezheti vissza a kezdeményezést a világban — hangoztatta Mihail Szuszlov. Beszéde végén a tanácskozás résztvevőinek tolmácsolta az SZKP KB üdvözletét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségéről Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára tartott előadást. gyományosan szállított magyar gyógyszereknek, gyógyszer-alapanyagoknak, alkatrészeknek és alumíniumtermékeknek. Az elmúlt hónapban járt Mexikóban a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége és a szakértők már akkor úgy vélekedtek, hogy az árucsere-forgalom mellett termelési kooperációra is vállalkozhatnak a két onszág cégei az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben.” Hemzetközi Szemle — 77 /XI. A novemberi Nemzetközi Szemle első két cikke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jegyében készült: egy cikk áttekintést ad az új szovjet alkotmányról, a másik pedig a Der Spiegel interjúja egy szovjet alkotmányjogásszal. „Vita a francia baloldalon” — e címszó alatt közli a folyóirat a három francia baloldali pártnak a közös program időszerűsítésére tett javaslatait. Ezzel kapcsolatban három francia lap a baloldal választási esélyeit latolgatja. A forrongó afrikai helyzetről adtak interjúkat különböző lapoknak J. Nkomo — a Zimbabwei Hazafias Front vezetője; A. Muzorewa püspök — a (rhodesiai) Afrikai Nemzeti Tanács vezetője; J. Makatini — a (dél-afrikai) Afrikai Nemzeti Kongresszus végrehajtó irodájának tagja. Végül Szomália és Etiópia konfliktusának hátterét ismerteti a lap a Rinascita című olasz hetilapból átvett cikk alapján és a lengyel Polity- ka értékelését közli az ogadeni helyzetről. Losonczi Pál Mexikóban Ecuador a hegyek országa, itt található a világ egyik legmagasabb csúcsa, a 6 ezer méter fölötti Comborazo. Képünk a világ leghosszabb nemzetközi főútvonaláról, az Alaszkát Dél-Amerikával összekötő „Pan Am” útvonalról készült, amely Quitótól délre tizenegy hófedte hegycsúcs között kanyarog. Az objektivben: Ecuador Ecuador — Latin-Amerika 270 ezer négyzetkilométer területű, 6 milliós földje — soknemzetiségű ország. Negyven százaléka kecsua indián, másik negyven mesztic, tíz százalék néger és mulatt, újabb tíz százalék pedig fehér és kreol. Köztük ezer magyar is él itt: jelenlétük jelképe a főváros, Quito Hungária nevű utcája és egy Petőfi-szobor az út végén. Ecuador gyengén fejlett mezőgazdasági ország. Az ipari termelés nagy részét a bányászat adja. Kiviteli cikkei elsősorban mezőgazdasági termékek: banán, kakaó, kávé, rizs. Az ország egykor a spanyolok, ma az amerikaiak árnyékában él; előbbiek ellen a múlt század elején Sucre tábornok és Bolivár vezetésével vívott győztes csatát. Utóbbiakkal éppen napjainkban szállt szembe: érvényesítette tengeri felségjogait az USA- val szemben. Meglepő lépésében az Amerikai Államok Szervezete Ecuador mellé állt, elismerve és támogatva egy öntudatra ébredő ország önállósodási törekvéseit. Ezer magyar él Ecuadorban. Hazánkra emlékeztet a főváros Hungária elnevezésű utcája és Petőfi Sándor szobra. Az ország fővárosa, Quito fejlődő nagyváros. Modern házai, épületei az egész ország jövőjének előképei. Az ország fő kiviteli cikke a banán. Képünk Guayaquil-ban készült: ma már a legmodernebb technikát is fölhasználják a banántermesztésben, repülőgép permetez az ültetvény felett. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
