Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-11 / 265. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 11. A Crossbar-központ terme, ahova a 89, a 03 és a távolsági beszélgetések bejelentése be­érkezik. Befejeződött a nemzetközi gyógypedagógiai tanácskozás Váljanak egész emberré... Beszélgetés dr. Olof Magne-val, az EASE elnökével TEGNAP BEFEJEZŐDÖTT NYÍREGYHÁZÁN AZ A NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS, MELYEN A RÉSZT VEVŐ SZAKEMBEREK — KILENC EURÓPAI ORSZÁG KÉPVISELŐI — A GYERE­KEK MATEMATIKA TANULÄSÄNAK PROB­LÉMAIVAL FOGLALKOZTAK. a célunk, hogy ezáltal minél gyorsabban eljuthassanak a jó módszerek, eszközök egyik ország pedagógusaitól földré­szünk más országaiba. A fo­gyatékos gyerekek problémá­ja általános társadalmi gond mindenütt! REGGEL HÉTTŐL ESTE KILENCIG Az üvegfalak mögött Megyeszékhelyünk központi postája, közismertebb nevén a „nagyposta” az osztályozott postafiókok között az osz­tályba nem sorolható kategó­riába tartozik. Ezt a rangot nagyságával, igen magas pénz-, levél-, csomag-, táv­beszélő- és táviratforgalmá­val érte el. Reggel 7 órától este 9-ig tartó állandó ügyfélszolgála­tával és vasárnapi nyitvatar- tásával a megye legnagyobb forgalmát bonyolítja le. Fel­vételeink a nyíregyházi posta- hivatalban készültek, azokról a munkaterületekről, melye­ket kívülről, az üvegfalak mögül nem láthatunk. Császár Csaba képriportja Levélíró ügyfelek az előtérben. Az EASE (Speciálpedagó- gusok Európai Egyesülete) és több magyar pedagógiai in­tézmény, szervezet által ren­dezett tanácskozás három napja alatt előadások hang­zottak el^ vitákat tartottak és a résztvevők a Nyíregyházi Kisegítő Iskola és Nevelőott­hon néhány matematikaórá­ján is részt vettek. A konfe­rencián természetesen főleg a fogyatékos gyerekekkel fog­lalkoztak, de sok szó esett az egészséges tanulók matemati­ka tanulásának nehézségeiről is. Dr. Olof Magnet, az EASE elnökét kértük meg, beszél­jen a' tanácskozásról és a nemzetközi szervezet munká­járól, céljairól. — Engedje meg, hogy elő­ször is köszönetét mondjak a konferencia rendezőinek. Rendkívül jól állították ösz- sze a programot, hiszen az első napi elméleti előadások után, másnap a gyakorlatban is láthattuk a matematikaok­tatás magyar módszereit a kisegítő iskolában. Végül az utolsó napon összefoglaltuk a tapasztalatokat. Úgy vélem, mindenki úgy távozik Nyír­egyházáról, hogy lesz mit to­vábbadnia saját intézetében, országában... — Milyen céllal alakult ez az európai egyesület, és milyen eredményeket könyvelhettek el eddig? — Fiatal az egyesületünk, 1968-ban hoztuk létre Nord- köpingben. Akkor 13 európai ország képviselői voltak je­len egy nemzetközi tanácsko­záson, s ott határoztuk el: szükség van egy olyan nem­zetközi egyesületre, mely se­gíti a fogyatékos gyerekek és felnőttek oktatásában, társa­dalmi beilleszkedésében, re­habilitációjában felhalmozó­dott tapasztalatok rendszeres cseréjét az egyes országok szakemberei között. Egy kap­csolatrendszer kiépítése volt A levélirányítóban Farkas András irányítószám sze­rint osztályozza a küldeményeket. Horváth Károly csomagfelvevő, a nemrég alakult József Attila ifjúsági brigád tagja, a csomagok felvételét és ki­adását végzi. Szótárt készít a gép Első hallásra meghökkentő szótár tervéről értesülhet­tünk a nyíregyházi tanárkép­ző főiskola által a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés egyik előadásán. A szokásostól el­térő, a szó végétől (!) induló­an abc-rendbe szedett hely­névtárról a szótár „szellemi atyját”, dr. Mező András fő­iskolai tanárt, a nyelvtudo­mányok kandidátusát kérdez­tük. — A névtár elkészítésének gondolata 1971-ben vetődött fel. Két évvel azelőtt látott napvilágot — Papp Ferenc debreceni egyetemi tanár gondozásában — a magyar köznyelvi szókincset feldol­gozó szóvégmutató szótár. A fordított betűrendbe szedés (amikor például a zsálya elöl, az „a” végűek között, a bagázs pedig hátul, a „zs” végűek között foglal helyet) szükségességét e szótár rop­pant sokrétű felhasználási lehetőségei messzemenően igazolták. — Mit fog tartalmazni ez a névtár? — A Kárpát-medence ösz- szes helynevét (helységek, hegyek, folyók, elpusztult te­lepülések stb.), mégpedig a magyar és nem magyar ne­veket egyaránt. Egy-egy szó­tár elkészítése rengeteg adat feldolgozását igényli, ebben az esetben körülbelül negy­venezer címszó megvizsgálá­sát, osztályozását. Régebben az ilyen munka elvégzése csak évek, évtizedek alatt történhetett volna meg. E fárasztó, monoton, s végered­ményben csak mechanikus munkát most a számítógép veszi át. — Mire jó egy fordított sorrendbe szedett névtár? — A magyar nyelvész, név- tanos számára egyáltalán nem közömbös, hogy egy-egy földrajzi név milyen részek­ből épül fel, összetett szó-e vagy egyszerű, mely szavak fordulhatnak elő utótagként, van-e képző a név végén vagy nincs stb. Ezekből tud­niillik számos névtani és történeti kovetkeztetest von­hatunk le. Egyszerű rá- pillantásra kiderül például, hogy hány -háza, -laka, -tel­ke végű nevünk volt, sőt a gép kimutatja ezek területi elhelyezkedését és előfordu­lásuk gyakoriságát is. De névtárunk akár egy olyan -mai, gyakorlati nyelvhelyes­ségi kérdés eldöntéséhez is alkalmas lesz, hogy a nevek milyen szabályszerűségek szerint vonzzák a helyhatá­rozói ragokat, illetőleg a nyelvhelyességnek e tekin­tetben milyen szabályokat ér­demes felállítani (pl. Nagy- kállón vagy Nagykállóban). A számítógép kimutatja majd a mintegy 40 000 név hosz- szúság szerint való eloszlá­sát is (a próbagyűjtés során a számos kétbetűs névvel szemben a 22 betűjegyes Szép- kenyerűszentmárton hely­ségnevet találtuk a leghosz- szabbnak), ennek pedig a tér­képészek veszik majd nagy hasznát. Ezeken kívül még számos további szempontból is rendeztetjük az anyagot, dolgoztatjuk a gépet, sőt még ma is — és biztosan így lesz később is — újabb és újabb hasznosítási lehetőségekre bukkanunk. — Mikorra várható a szó­tár elkészülte? — Ha minden rendben lesz, 1980-ra a kutatók ren­delkezésére tudjuk bocsátani. Csendes Csaba ' egállt a szíve. A fene sem tudja, hogyan I történt. — Barátom mondta ezt egyik ismerősé­vel kapcsolatban, aki előző nap még dolgozott, másnap lakodalomban volt... Már el is felejteném, ha zakóm zsebeinek rámolása közben kezem ügyébe nem kerül egy gyűrött, koszos, jegyze­tekkel tele névkártya. A nyomtatott betű egy ember nacionáléja: „Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat — Magyari Mihály osz­tályvezető — prapaganda- osztály, telefon 129—476. 315 —176 — 1061. Budapest, Népköztársaság útja 16.” Megállt a szíve. Mondták, az­nap még dolgozott, haza­ment, leült a székre és kész. Mindég teleszájjal neve­tett, mozgékony volt mint a csík, hordta ide, Szabolcsba, amit csak lehetett, ami tő­le tellett, vagy még attól is többet. Legutóbb Tiszadobon a gyermekvá­rosban ezer könyvet adott át ajándékba. Aztán köny­vesboltot avattak, Nyíregy­házán a Jósavárosban és egy Váci-szobor után szaladgált, kilincselt, kérlelt, agitált. Alkalomadtán pesti vicceket is hozott, amelynek poénjain ő hahotázott a legjobban. Volt szabolcsi népfront­instruktor, azt megelőzően a budapesti városházán mű­velődési előadó, még azt megelőzően műkedvelő szín­játszó és az újságcsinálásba is bele-belekontárkodott tár­sadalmi alapon. A névkártya most már felesleges. Eldob­hatnám. de amint mondtam. kusza, rossz írásommal telis, de tele firkáltam. Itt van például rajta ez a név: „Ko­vács András kovács.” Kétszeres kovács. Télbe csavarodott, lucskos idő volt, amikor a tiszabezdédi Kos­suth Termelőszövetkezet gép­udvarán a műhelybe téved­tünk. A félkész kalapács, az üllő szarván egy fehéren izzó patkóra vert rá és a műhely­ajtóban egy kókadt szürke méla közönnyel várta, hogy patájára üssék a vasat. — Rossz föld, rossz Veze­tés — mondta akkor a mes­ter és a fogók, a simító ka­lapácsok, ráfhúzók mögül — Miként alakult a fo­gyatékos gyerekek ará­nya az utóbbi évtizedek­ben a világon? — Az orvostudomány fejlő­désével párhuzamosan egyre több olyan gyerek marad élet­ben, aki régebben meghalt volna — így viszont fogyaté­kos értelemmel vagy testtel él. Alighanem nőtt a számuk a sokféle gyógyszeres hatás miatt is, melyek az anyát érik terhessége idején. Emel­lett például a különféle tár­sadalmi feszültségek, gondok is hatással vannak a szüle­tendő gyerekek egészségére — a szülők idegállapota, életkö­rülményei meghatározók le­hetnek ! A fogyatékos gyerekek száma ellenben csökkent is az orvostudomány fejlődésé­vel — sok gyerek betegsége, mely régebben súlyos követ­kezményekkel járt, ma már gyógyítható. Másrészt a leg­több országban az oktatási­nevelési színvonal emelkedé­sével egyre több tanuló ké­pes normális fejlődésre — olyanok is, akiket pár évtize­de esetleg fogyatékos értel­műnek minősítettek volna! — Jelenleg 16 ország tagja az EASE-nek. Nagyok a kü­lönbségek a fogyatékos gye­rekek oktatásában-nevelésé- ben. Éppen ezért tartjuk hasz­nosnak az egyesület működé­sét. Konferenciáink, szeminá­riumaink színhelye változó, hogy minél több országban a helyszínen szerezhessenek ta­pasztalatokat a szakemberek. A fogyatékos gyerekek is élni szeretnének, beilleszkedni a környezetükbe, a maguk ké­pességeihez mérten hasznos­sá válni. Ennek segítése min­den társadalomnak kötelessé­ge. Mindebben a pedagógu­soknak van a legnagyobb sze­repük és felelősségük. Azt szeretnénk, ha nemzetközi szervezetünk munkája révén azok közül, akik hátránnyal kezdték életüket — minél többen egész emberré válja­nak. Tarnavölgyi György egy félliteres üveget húzott elő. Az üveg előkerülése a köl­csönös szimpátia jele volt. Az idős mester koszos kö­tényébe törölte a tenyerére rakódott munka piszkát majd az üveg száján húzta át ujjának bütykét és kí­nált. — Igyunk. Van itt baj elég, de az a fő, hogy élünk. Nyugdíjas vagyok már, Mándokon voltam sokáig ko­vács, de hazajöttem, hogy majd innen menjek tovább. Még cseng az üllő. Tisza­dobon már olvasták és még olvassák a köhyvet. Jósavá­rosban vásárolnak, a szo­bor áll. A koszos névjegy- kártya hátoldalán ott van még az írás, Bulitka László és Virág Árpád neve, trak­torosok a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben, an­nak a földjét szántották, szántják és vetési varjak ká- rogása kíséri a munkát. M ai napig sem tudom, miért erre a név- __i jegykártyára jegyze­teltem. Miért húztam alá a Kovács kovács szavait: „Fő, hogy élünk.” A névjegykár­tyát el kéne dobni, de azt hi­szem, mégis csak elteszem. Seres Ernő Á leghosszabb név: Szépkenyerüszentmárton

Next

/
Thumbnails
Contents