Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-11 / 265. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 11. A Crossbar-központ terme, ahova a 89, a 03 és a távolsági beszélgetések bejelentése beérkezik. Befejeződött a nemzetközi gyógypedagógiai tanácskozás Váljanak egész emberré... Beszélgetés dr. Olof Magne-val, az EASE elnökével TEGNAP BEFEJEZŐDÖTT NYÍREGYHÁZÁN AZ A NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS, MELYEN A RÉSZT VEVŐ SZAKEMBEREK — KILENC EURÓPAI ORSZÁG KÉPVISELŐI — A GYEREKEK MATEMATIKA TANULÄSÄNAK PROBLÉMAIVAL FOGLALKOZTAK. a célunk, hogy ezáltal minél gyorsabban eljuthassanak a jó módszerek, eszközök egyik ország pedagógusaitól földrészünk más országaiba. A fogyatékos gyerekek problémája általános társadalmi gond mindenütt! REGGEL HÉTTŐL ESTE KILENCIG Az üvegfalak mögött Megyeszékhelyünk központi postája, közismertebb nevén a „nagyposta” az osztályozott postafiókok között az osztályba nem sorolható kategóriába tartozik. Ezt a rangot nagyságával, igen magas pénz-, levél-, csomag-, távbeszélő- és táviratforgalmával érte el. Reggel 7 órától este 9-ig tartó állandó ügyfélszolgálatával és vasárnapi nyitvatar- tásával a megye legnagyobb forgalmát bonyolítja le. Felvételeink a nyíregyházi posta- hivatalban készültek, azokról a munkaterületekről, melyeket kívülről, az üvegfalak mögül nem láthatunk. Császár Csaba képriportja Levélíró ügyfelek az előtérben. Az EASE (Speciálpedagó- gusok Európai Egyesülete) és több magyar pedagógiai intézmény, szervezet által rendezett tanácskozás három napja alatt előadások hangzottak el^ vitákat tartottak és a résztvevők a Nyíregyházi Kisegítő Iskola és Nevelőotthon néhány matematikaóráján is részt vettek. A konferencián természetesen főleg a fogyatékos gyerekekkel foglalkoztak, de sok szó esett az egészséges tanulók matematika tanulásának nehézségeiről is. Dr. Olof Magnet, az EASE elnökét kértük meg, beszéljen a' tanácskozásról és a nemzetközi szervezet munkájáról, céljairól. — Engedje meg, hogy először is köszönetét mondjak a konferencia rendezőinek. Rendkívül jól állították ösz- sze a programot, hiszen az első napi elméleti előadások után, másnap a gyakorlatban is láthattuk a matematikaoktatás magyar módszereit a kisegítő iskolában. Végül az utolsó napon összefoglaltuk a tapasztalatokat. Úgy vélem, mindenki úgy távozik Nyíregyházáról, hogy lesz mit továbbadnia saját intézetében, országában... — Milyen céllal alakult ez az európai egyesület, és milyen eredményeket könyvelhettek el eddig? — Fiatal az egyesületünk, 1968-ban hoztuk létre Nord- köpingben. Akkor 13 európai ország képviselői voltak jelen egy nemzetközi tanácskozáson, s ott határoztuk el: szükség van egy olyan nemzetközi egyesületre, mely segíti a fogyatékos gyerekek és felnőttek oktatásában, társadalmi beilleszkedésében, rehabilitációjában felhalmozódott tapasztalatok rendszeres cseréjét az egyes országok szakemberei között. Egy kapcsolatrendszer kiépítése volt A levélirányítóban Farkas András irányítószám szerint osztályozza a küldeményeket. Horváth Károly csomagfelvevő, a nemrég alakult József Attila ifjúsági brigád tagja, a csomagok felvételét és kiadását végzi. Szótárt készít a gép Első hallásra meghökkentő szótár tervéről értesülhettünk a nyíregyházi tanárképző főiskola által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés egyik előadásán. A szokásostól eltérő, a szó végétől (!) indulóan abc-rendbe szedett helynévtárról a szótár „szellemi atyját”, dr. Mező András főiskolai tanárt, a nyelvtudományok kandidátusát kérdeztük. — A névtár elkészítésének gondolata 1971-ben vetődött fel. Két évvel azelőtt látott napvilágot — Papp Ferenc debreceni egyetemi tanár gondozásában — a magyar köznyelvi szókincset feldolgozó szóvégmutató szótár. A fordított betűrendbe szedés (amikor például a zsálya elöl, az „a” végűek között, a bagázs pedig hátul, a „zs” végűek között foglal helyet) szükségességét e szótár roppant sokrétű felhasználási lehetőségei messzemenően igazolták. — Mit fog tartalmazni ez a névtár? — A Kárpát-medence ösz- szes helynevét (helységek, hegyek, folyók, elpusztult települések stb.), mégpedig a magyar és nem magyar neveket egyaránt. Egy-egy szótár elkészítése rengeteg adat feldolgozását igényli, ebben az esetben körülbelül negyvenezer címszó megvizsgálását, osztályozását. Régebben az ilyen munka elvégzése csak évek, évtizedek alatt történhetett volna meg. E fárasztó, monoton, s végeredményben csak mechanikus munkát most a számítógép veszi át. — Mire jó egy fordított sorrendbe szedett névtár? — A magyar nyelvész, név- tanos számára egyáltalán nem közömbös, hogy egy-egy földrajzi név milyen részekből épül fel, összetett szó-e vagy egyszerű, mely szavak fordulhatnak elő utótagként, van-e képző a név végén vagy nincs stb. Ezekből tudniillik számos névtani és történeti kovetkeztetest vonhatunk le. Egyszerű rá- pillantásra kiderül például, hogy hány -háza, -laka, -telke végű nevünk volt, sőt a gép kimutatja ezek területi elhelyezkedését és előfordulásuk gyakoriságát is. De névtárunk akár egy olyan -mai, gyakorlati nyelvhelyességi kérdés eldöntéséhez is alkalmas lesz, hogy a nevek milyen szabályszerűségek szerint vonzzák a helyhatározói ragokat, illetőleg a nyelvhelyességnek e tekintetben milyen szabályokat érdemes felállítani (pl. Nagy- kállón vagy Nagykállóban). A számítógép kimutatja majd a mintegy 40 000 név hosz- szúság szerint való eloszlását is (a próbagyűjtés során a számos kétbetűs névvel szemben a 22 betűjegyes Szép- kenyerűszentmárton helységnevet találtuk a leghosz- szabbnak), ennek pedig a térképészek veszik majd nagy hasznát. Ezeken kívül még számos további szempontból is rendeztetjük az anyagot, dolgoztatjuk a gépet, sőt még ma is — és biztosan így lesz később is — újabb és újabb hasznosítási lehetőségekre bukkanunk. — Mikorra várható a szótár elkészülte? — Ha minden rendben lesz, 1980-ra a kutatók rendelkezésére tudjuk bocsátani. Csendes Csaba ' egállt a szíve. A fene sem tudja, hogyan I történt. — Barátom mondta ezt egyik ismerősével kapcsolatban, aki előző nap még dolgozott, másnap lakodalomban volt... Már el is felejteném, ha zakóm zsebeinek rámolása közben kezem ügyébe nem kerül egy gyűrött, koszos, jegyzetekkel tele névkártya. A nyomtatott betű egy ember nacionáléja: „Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — Magyari Mihály osztályvezető — prapaganda- osztály, telefon 129—476. 315 —176 — 1061. Budapest, Népköztársaság útja 16.” Megállt a szíve. Mondták, aznap még dolgozott, hazament, leült a székre és kész. Mindég teleszájjal nevetett, mozgékony volt mint a csík, hordta ide, Szabolcsba, amit csak lehetett, ami tőle tellett, vagy még attól is többet. Legutóbb Tiszadobon a gyermekvárosban ezer könyvet adott át ajándékba. Aztán könyvesboltot avattak, Nyíregyházán a Jósavárosban és egy Váci-szobor után szaladgált, kilincselt, kérlelt, agitált. Alkalomadtán pesti vicceket is hozott, amelynek poénjain ő hahotázott a legjobban. Volt szabolcsi népfrontinstruktor, azt megelőzően a budapesti városházán művelődési előadó, még azt megelőzően műkedvelő színjátszó és az újságcsinálásba is bele-belekontárkodott társadalmi alapon. A névkártya most már felesleges. Eldobhatnám. de amint mondtam. kusza, rossz írásommal telis, de tele firkáltam. Itt van például rajta ez a név: „Kovács András kovács.” Kétszeres kovács. Télbe csavarodott, lucskos idő volt, amikor a tiszabezdédi Kossuth Termelőszövetkezet gépudvarán a műhelybe tévedtünk. A félkész kalapács, az üllő szarván egy fehéren izzó patkóra vert rá és a műhelyajtóban egy kókadt szürke méla közönnyel várta, hogy patájára üssék a vasat. — Rossz föld, rossz Vezetés — mondta akkor a mester és a fogók, a simító kalapácsok, ráfhúzók mögül — Miként alakult a fogyatékos gyerekek aránya az utóbbi évtizedekben a világon? — Az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan egyre több olyan gyerek marad életben, aki régebben meghalt volna — így viszont fogyatékos értelemmel vagy testtel él. Alighanem nőtt a számuk a sokféle gyógyszeres hatás miatt is, melyek az anyát érik terhessége idején. Emellett például a különféle társadalmi feszültségek, gondok is hatással vannak a születendő gyerekek egészségére — a szülők idegállapota, életkörülményei meghatározók lehetnek ! A fogyatékos gyerekek száma ellenben csökkent is az orvostudomány fejlődésével — sok gyerek betegsége, mely régebben súlyos következményekkel járt, ma már gyógyítható. Másrészt a legtöbb országban az oktatásinevelési színvonal emelkedésével egyre több tanuló képes normális fejlődésre — olyanok is, akiket pár évtizede esetleg fogyatékos értelműnek minősítettek volna! — Jelenleg 16 ország tagja az EASE-nek. Nagyok a különbségek a fogyatékos gyerekek oktatásában-nevelésé- ben. Éppen ezért tartjuk hasznosnak az egyesület működését. Konferenciáink, szemináriumaink színhelye változó, hogy minél több országban a helyszínen szerezhessenek tapasztalatokat a szakemberek. A fogyatékos gyerekek is élni szeretnének, beilleszkedni a környezetükbe, a maguk képességeihez mérten hasznossá válni. Ennek segítése minden társadalomnak kötelessége. Mindebben a pedagógusoknak van a legnagyobb szerepük és felelősségük. Azt szeretnénk, ha nemzetközi szervezetünk munkája révén azok közül, akik hátránnyal kezdték életüket — minél többen egész emberré váljanak. Tarnavölgyi György egy félliteres üveget húzott elő. Az üveg előkerülése a kölcsönös szimpátia jele volt. Az idős mester koszos kötényébe törölte a tenyerére rakódott munka piszkát majd az üveg száján húzta át ujjának bütykét és kínált. — Igyunk. Van itt baj elég, de az a fő, hogy élünk. Nyugdíjas vagyok már, Mándokon voltam sokáig kovács, de hazajöttem, hogy majd innen menjek tovább. Még cseng az üllő. Tiszadobon már olvasták és még olvassák a köhyvet. Jósavárosban vásárolnak, a szobor áll. A koszos névjegy- kártya hátoldalán ott van még az írás, Bulitka László és Virág Árpád neve, traktorosok a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben, annak a földjét szántották, szántják és vetési varjak ká- rogása kíséri a munkát. M ai napig sem tudom, miért erre a név- __i jegykártyára jegyzeteltem. Miért húztam alá a Kovács kovács szavait: „Fő, hogy élünk.” A névjegykártyát el kéne dobni, de azt hiszem, mégis csak elteszem. Seres Ernő Á leghosszabb név: Szépkenyerüszentmárton
