Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

1977. november 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Besugárzott ételek Az Egyesült Nemzetek Táplálkozási és Mezőgazda- sági Bizottsága és a bécsi Atomenergia Ügynökség kö­zös közleményben foglalko­zott a besugárzással tartósí­tott élelmiszerek kérdésével. A közlemény egyik pontjá­ban kitér arra a gyakran fel­merülő aggodalomra, hogy a nukleárisan besugárzott élel­miszerek radioaktivitást mu­tatnak, és ez veszélyes lehet. Leszögezi, hogy e félelem alaptalan. Az Egyesült Álla­mokban gondos kísérleteket végeztek számos laboratóriu­mi állattal — 12 éven át. A besugárzott élelmiszerekkel táplált állatokon soha sem­miféle elváltozást nem ész­leltek. Az így konzervált élelmiszernek a világélelme- zésben nagy jelentősége van, mivel a fejlődő országokban — a trópusi vidékekre is — biztonságosan szállítható. Autóút a vasút fölött A nyugatnémet vasutak felajánlották a szövetségi út­ügyi főosztálynak, hogy vasúti pályák fölé építené­nek autópályákat. Egy-egy autópálya kb. 7 méterrel a vasúti sínek fölé nyúló osz­lopokon nyugodna. Az autó­pályák így egyrészt bejuthat­nának a nagyvárosok szívé­be, másrészt például hegyes vidékeken a vasút által már elfoglalt egyedül használható terepen, a völgyekben fut­hatnának. Az iparvidékeken így elkerülhetők lennének a lassú és költséges telekkisa­játítások, az autóút már ki­tűzött pályán haladhatna, s a vasúti és országúti közle­kedés egymást nem gátolná. A terv nyilvánvaló problé­mákat is felvet. így például meg kell oldani a nagy se­bességgel száguldó autók biz­tonságát 7 méter magasban. E . célból már tanulmányoz­nak különleges típusú korlá­tokat. A kétszintes út termé­szetesen csak bizonyos ese­tekben jöhet szóba. A sík­ságon, lakatlan területen fu­tó hagyományos autóutak költsége jóval kisebb, mint a függesztett úté. A fémből ké­szült függesztett út esztétikus hatása is kétséges. E kifogá­sok ellenére Franciaország­ban is megkezdték a-hasonló tervek tanulmányozását és kidolgozását. Elektronmikroszkóp — tv-képernyővel A holland Philips-cég , sok területen hasznosítható elektronmikroszkópot muta­tott be. A készülék felbontó- képessége 9 angstrom (1 angstrom a milliméter száz­milliomod része). Nagyítása az ezerötszázszoros és a két­százezerszeres tartomány kö­zött mozog. A képet, illetve annak változásait összesen háromféle fotó-, illetve film­kamerával lehet rögzíteni. Igazi érdekessége az a zárt tv-közvetítőlánc, amely az elektronmikroszkóppal ösz- szehangolva üzemeltethető. Ez teszi kiválóan alkalmassá arra, hogy tanítás céljából segítségével bemutassák a rutinvizsgálatokat. Az elekt­ronmikroszkóp által vizsgált tárgy nagyított képe egyszer­re több — akár más helyi­ségben elhelyezett — képer­nyőn jelenik meg, ugyanak­kor filmen is rögzíthető. Tetűvész Az NSZK Egészségügyi Hi­vatala megállapította, hogy az országban öt év óta fo­kozódó mértékben terjed a fej- és a lapostetű. Ez nem utolsósorban számos hosszú hajú fiatal hiányos testápo­lására vezethető vissza. Ham­burgban és Münchenben a fejtetű elleni kezelések szá­ma megkétszereződött, a la­postetű elleni kezeléseké pe­dig megnégyszereződött. Az eltetvesedés valóságos mére­te természetesen pbntosan nem állapítható meg, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az eltetvesedetteknek csak kis része jelentkezik ke­zelésre. A ruhatetű, a kiüté­ses tífusz terjesztője, nem terjedt az elmúlt években. Á számítógép és a fák kora Hamburgi kutatók új mód­szert dolgoztak ki, amellyel a régi festők által használt fatáblák, faszobrok, faépüle­tek stb. pontos kora megál­lapítható. Eddig főleg tölgy­fán alkalmazták az eljárást, amely úgy történik, hogy mérőgéppel megállapítják a növekedési évgyűrűk számát és vastagságát. A kapott ada­tokat számítógépbe táplál­ják. A számítógép az adatok­ból elkészíti a vizsgált fa év­gyűrűgrafikonját és összeha­sonlítja az ismert korú fák évgyűrűgrafikonjával. Így megállapítható a vizsgált fa pontos kora. Ezzel a módszerrel hatá­rozták meg a Weser folyóból kikotort, a Hansa-időkből származó egyetlen ismert fa­hajó korát. A hajótörzs né­hány tölgyfadarabjáról ki­mutatták, hogy 1378-ban vágták ki Dél-Németország- ban. Eszerint a hajót 1380 körül építették, mivel a fa szállítása a Weseren két évet vett igénybe. Fontos adatokat ad az új módszer a holland mesterek fatábláira festett műveinek a kormeghatározásához is. A fatábla kora természetesen csak támpontot nyújthat a kép korára vonatkozóan, megadja azt az időpontot, amely után a képnek kelet­keznie kellett. Egy Rubens- képről, amely a műtörténé­szek „stíluskritikai” kormeg­határozó módszere szerint 1620-ból származott, megálla­pították, hogy a fát, amely­ből a tábla készült, legko­rábban 1636-ban — valószí­nűleg 1640-ben (ebben az év­ben halt meg Rubens) — vágták. A kérdéses festmény valódisága tehát kétségbe­vonható. Az évgyűrű-kormeghatá­rozás megdöntötte azt a vé­leményt is, hogy a régi idők­ben a festők sokáig tárolták a fát, mielőtt felhasználták volna. Például egy egész sor Wouwerman-festményről ki­derült, hogy a tölgyeket, amelyekből a fatáblák ké­szültek, mind a művész rö­vid munkásságának ideje alatt (Philips Wouwerman holland festő 1619—1699 kö­zött élt) vágták ki, és dol­gozták fel. Tovább bővül a Tiszai Vegyi Kombinát Gyors ütemben fejlődik a hazai petrolkémiai ipar egyik bázisa, a Tiszai Vegyi Kombinát. 1976-ban kezdődött meg a legújabb gyáregység, a polipropilén üzem építése. A technológiai terveket az USA-beli Hercules Incorpo­rated cégtől vásárolták. A berendezések hazai és NSZK-gyártmányúak. Az új gyárat a jövő év második felében adják át és teljes felfutás után évi 40 ezer tonna polipropilént állít elő, amely a feldolgozás után kárton- plast lemezek, fóliák, palackok, szőnyegszövetek stb. for­májában kerül a vásárlókhoz. (MTI fotó — Bisztray Károly) Fehér arany Képünkön: gyűlik a fehér arany. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Üzbegisztán lakói büszkék arra, hogy náluk nagy bőség­ben található az aranynak mindhárom változata. A sárga arany tekintetében a Szovjetunió második legnagyobb nemes­fémlelőhelye Üzbegisztán. Van fekete aranya, vagyis kőolaja is. A legnagyobb kincsük azonban a fehér arany, a gyapot. A gyapottermesztés eredményeit jól érzékelteti, hogy amíg a háború előtt csak ritkán érték el az évi egymillió tonnás gyapottermést, az elmúlt évben rekordtermést, 5,3 millió ton­nát takarítottak be. S noha az idei betakarítás még nem feje­ződött be, az eddigi eredmények további növekedést sejtetnek. A Szovjetunió évi gyapottermése 8,5 millió tonna, ennek nagy részét Üzbegisztán termeli. A gyapottermesztés lényeges előfeltétele a napsütéses órák nagy száma, ami Üzbegisztánban adott. Jelenleg 3,5 millió hektár öntözhető területük van, ebből 1,8 millió hektáron gyapot terem. A tudósok állandóan vizsgálják a gyapotnövény életfel­tételeit, állandóan törekednek jobb agrotechnikai módszerek kidolgozására. Régen a kisüzemi gyapotkultúrákban 70 centi- méteres sor- és 35—40 centiméteres tőtávolságra ültették a gyapotot, ami egy hektárra számítva 50 ezer növényt jelen­tett. Ma a sortávolság C0 centiméter, a tőtávolság pedig 10— 20 centiméter, vagyis hektáronként 100—160 ezer növény ke­rül a földbe. A tudomány állítása szerint a hektáronkénti gyapotnövények száma 400—800 ezerre, sőt egymillióra nö­velhető. Ilyen körülmények között természetesen a tápanyag­ellátást teljesen mesterségesen kell megoldani. A kísérletek tanúsága szerint egy hektáron 190—200 mázsás termést is el lehet érni mesterséges tápanyagellátással, a lehetséges ter­mésnek tehát ma még alig egyhatodát termelik a szántóföl­deken. További perspektívát jelent egész szovjet Közép-Ázsia gyapottermesztésére az a merész terv, amely szerint egyes szi­bériai folyók vizét erre a területre fogják vezetni. Ezek a ter­vek reálisak, 1980-ban — az érvényes határozat szerint — meg kell kezdeni a részletes tervek kidolgozását, a kivitele­zésnek pedig a következő ötéves tervben indulnia kell. Ha ez megvalósul, az üzbegisztáni gyapot feltöltheti az egész vilá­got! Á krizantém fólia alatti gondozása A krizantém jól virágoztat- ható fólia alatt. A helyesen felrakott, ép fóliapalást — fagyveszély idejében is — tö­kéletesen zár. (Természetesen megfelelő hőmérsékleten a két végét nem zárjuk le.) Fagymentes, hosszú őszön a fóliának elsősorban az esővíz elleni védelemben van szere­pe. A hosszú tenyészidejű vagy későn szaporított fajták­nál — a fólia — a virágzás biztosítéka. Hideg időjárás ese­tén a cserépben értékesítésre kerülő, bokros fajtákat ne tartsuk magas hőmérsékleten, mert később kiültetve vagy a lakásban — díszként — tartva gyorsan elnyílik. Ha napsütéses időjárás uralkodik úgy a fólia alatt megindul a páraképződés és napnyugta után a finom pára lecsapódik a fólia belső felületére, majd onnan nagy cseppekben lecsöpög. A ned­ves, nyirkos környezet ked­vező feltételeket biztosít a kri­zantém levélfoltosságának a fellépéséhez. A betegség jelleg­zetes tünetei a leveleken igen szembetűnőek. Először az alsó, a talaj szintjéhez közel eső le­veleken észlelhetők foltok, majd fokozatosan a betegség a felső leveleken is — elszórt, apró sárga foltok formájában — láthatóvá válik. A foltok gyorsan növeked­nek, 5—15 mm nagyságúak s majdnem kör alakúak lesznek, szinűk sárgáról fokozatosan barnára, majd feketésbarnára változik. E sötétszínű foltok szegélye sárgászöld lesz, mi­közben bennük tűszúrásnyi fe­kete pontocskák formájában kialakulnak a kórokozó szapo­rító képletei, termőtestjei. A betegség elhatalmasodásá­val a leveleken egyre több folt alakul ki, a foltok összefoly­nak és levéllemez enyhén hul­lámossá válik. A beteg foltok közötti levélrész, szövetrész el­sárgul s a növény felkopaszo­dik, a legkisebb érintés hatá­sára a levelek leperegnek. A krizantém szeptóriás levélfol­tossága (Septoria chrysanthe- mella) a beteg élő vagy az el­halt fertőzött levelekben kép­ződött (termőtestekben kiala­kult) spóráival terjed. A fóliáról lecsöpögő víz és az öntözővíz (esetleg a növények érintkezése) nagy szerepet ját­szik a kórokozó terjesztésében, ezért a növényeket közvetlenül ne öntözük. A növényekről a beteg leveleket távolítsuk el és kizárólag egészséges anyanö­vényekről szedjünk dugványt. A növényeket, a virágoztatásra termesztett állományt hét-tíz naponként rendszeresen per­metezők 0,3%-os Orthociddal vagy 0,2%-os Dithane M—45- tel. A permetezések során . a munka- a balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Novemberi tennivalók a kiskertben ősszel a kiskert munkáinak nagy része a mechanikai vé­dekezésé. Egészen a fagyok be­álltáig végezhetjük az őszi ta­lajművelést. a trágyázást, met­szést és faápolási munkákat. Fontos, hogy a fák törzseit ké- regkaparóval alaposan tiszto­gassuk meg, mert így az átte­lelő kártevőket és búvóhelyei­ket megsemmisíthetjük. A le­hullott leveleket söpörjük ösz- sze és égessük el. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, akkor Novenda 1,5 százalékos oldattar locsoljuk le. A körte-, barack-, szilva-, ringló-, cseresznye- és meggy­fa törzsére tegyük fel a her­nyófogó övét. Az -öv általában 10—12 centi széles pergamen- papírcsík, amelyet hernyóenyv- vei kell bekenni. Természetesen a papírcsík alsó részét nem, mert akkor a kártevők nem fudnának alámászni. Az öveket zsineggel kell a fák törzseire rögzíteni. Cseréjükről decem­ber közepéig — és kétheten­te kell gondoskodni. (A mű­anyag csík nem alkalmas her­nyófogó övnek, mert alatta a fa befülled.) A gyümölcsfák ültetésére is most van lehetőség. Ne feled­kezzünk meg azonban arról, hogy ültetni csak fagymentes talajba és fagymentes na­pokon szabad. Ültetés előtt az oltvány gyökérzetét gondo­san vizsgáljuk meg. A sérült vagy beteg részeket éles kés­sel vágjuk le. Ajánlatos a gyö­kérzetet ültetés előtt agyagpép­be mártani. Így a nedvesség- tartalmát hosszabb ideig meg­őrzi és a gyökérképződés erő­teljesebb és biztonságosabb lesz. A kiásott gödröt — ha szükséges — fertőtleníteni kell. Amennyiben módunkban van trágyázni, ezt a későbbiekben igen meghálálja a gyümölcsfa. Nagyon lényeges és fontos, hogy az ültetésre készített gö­dör mélysége megegyezzen a faiskolai gödör mélységével, vagyis a gyökérnyak egy szin­ten legyen a talajjal. A várható fagyveszély miatt ajánlatos a fák tövét 20—25 cen­ti magasságig felkupacolni. A gyümölcsfák már mély nyugalomban vannak. Ilyenkor elvégezhetjük a termőfák rit­kító metszését. A teljes metszést azonban az ősz folyamán nem szabad végezni. A szőlőgyü­mölcsösben is gyűjtsük össze a lehullott leveleket és égessük el. Ha nincs erre mód, akkor itt is Novenda 1,5 százalékos oldattal locsoljuk le az össze­gyűjtött leveleket. Ezzel a munkával a szőlőor- bánc és a fakórothadás követ­kező évi fertőzési lehetőségét csökkenthetjük. Most kell gon­doskodni a hiányzó tőkék pótlásáról is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ültetni csak fagymentes napokon szabad. Amennyiben erős éjszakai fa­gyok voltak, akkor csak a me­leg, napsütéses déli órák al­kalmasak az ültetésre. Évek óta enyhék a telek, fagykár szinte nem fordult elő. Erre azonban biztosan számíta­ni nem lehet. Gondoskodni kell tehát a szőlő takarásáról. Most van alkalmunk a hibás támberendezések javítására, pótlására, esetleges építésére. Az első talajmenti fagyok után a zöldségeskertben szed­jük fel a sütő- és laskatök ter­mését. Az 1.5—2 centiméteres kocsánnyal vágott terméseket hűvös, fagymentes helyen tá­roljuk. TRANSZFORMÁTOROK SOROZATBAN. A Ganz Vil­lamossági Művekben sorozatban készülnek a 400 kV-os óriás transzformátorok, amiket hazánkban alállomások- nál helyeznek üzembe. (MTI fotó — Balaton József) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents