Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
1977. november 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szerkesztői üzenetek özv. Dér Imréné nyírteleki, Szerencsi Pálné mátészalkai, Szász Imréné nyíregyházi, Gudász Sán- dorné szamossályi lakosoknak levélben válaszoltunk. Postabontás Bizalom Mindenki szeret levelet kapni, természetesen mi is. Általában első dolgunk, ha .elépünk a szerkesztőségbe, logy odapillantunk a kisfokra: érkezett-e levelünk? tlvasóink levelei szerencsére kiapadhatatlanok, postánkat mindig gazdaggá teszik. Örülünk ennek, hiszen a levél — kapcsolat a világgal, az emberekkel. Híradás, üzenet, buzdítás, felháborodás valamiért — mindenképpen bizonyítják, hogy elolvassák, amit írunk, és tapasztalják: nem hagyunk leveleket megválaszolatlanul. Nemcsak mert udvariatlanság lenne, hanem mert a levelek többségében segítséget kérnek tőlünk. Nem jelentéktelen apró ügyekben. Kérik, hogy utazzunk el a levélíró lakó- vagy munkahelyére, és segítsünk a károsult vagy a sértett félnek. Mások arról írnak, hogy helyenként még mindig nem fordítanak kellő figyelmet az emberek ügyes-bajos dolgaira, és sajnos még előfordul, hogy a nyilvános fórumokon elhangzó bírálatot figyelmen kívül hagyják, sőt megtorolják. Levélíróink segítséget várnak tőlünk, de a kérések .sokszor túlszárnyalják a realitásokat. Sokan azt várják, hogy egy csapásra hozzunk helyre mindent. Természetes hogy alkalmanként a hatal- maskodók valóban megijednek a nyilvánosságtól és ez esetleg arra bírja őket, hogy cgy-egy sérelmes intézkedésüket visszavonják, a sértett félnek elégtételt szolgáltassanak. Az ilyen eredményekhez azonban elengedhetetlen a kölcsönös bizalom, az, hogy levélíróink közlései reálisak legyenek, és mentesek minden elfogultságtól. Ellenkező esetben ugyanis nemhogy elmarad a várt eredmény, hanem kellemetlen helyzetbe hoznak bennünket is. A közelmúltban szóvá tettük, hogy a TITÁSZ vállalat egyik olvasónkkal szemben méltánytalanul járt el. dolgozójuk megengedhetetlen hangnemben beszélt, s elmulasztotta a hasonló eseteknél szokásos hivatalos eljárást. A tényállás ennél is — mint általában minden panaszügynél — meglehetősen bonyolult volt. Ilyenkor történhet meg, hogy az újságíró a kibogozhatatlan szálak útvesztőjébe kerül, s legfeljebb csak az ösztönével érzi meg az ember, hogy merre lehet az igazság? Valahol a bizonylatok, a sértegetések és érdekellentétek mögött. Egyszerűbb lett volna állást foglalnunk, ha tárgyila- gosabb információt kapunk, s ha személyesen is utánanéztünk volna a panasznak. De sajnos minden esetben nem tudjuk megtenni. Kénytelenek vagyunk néha — kisebb ügyekben — a leveleknek, panaszoknak teljes hitelt adni. Szerencsére csak ritkán csalódunk, de ha igen, a levélolvasás kellemes izgalma átváltozik kételkedéssé. Szeretnénk, ha levélíróink megóvnának ettől, s ha a bizalom — amely a levelek százaiban kifejeződik — soha nem szenvedne csorbát. Soltész Ágnes SZALÁMI VÉG — Ha már a hajókötelet a szalámin hagyta, legalább az ujját vegye le a mérlegről.. .! (Kiss Ernő rajza) Felháborodásomat bizonyára sokan megértik, akik netán hasonló módon jártak. A közelmúltban 15 deka szalámit vásároltam az egyik ABC-áruházban. Mivel egyedül élek, ennyire volt szükségem, se többre, se kevesebbre. A 15 dekára viszont számítottam, s helyette alig 3—4 karika szalámit találtam a csomagban, a többi szalámivég volt. Vagyis mindössze a felét tudtam megenni. a többit kidobtam. Bosz- szankodtam. mert becsaptak! Bár laikus vagyok, pontosan nem ismerem a kereskedelmi előírásokat, de úgy tudom — korábban legalábbis így volt —, hogy a szalámivéget olcsóbban és külön kell eladnia a kereskedelemnek. Jó lenne, ha ezt betartanák. Gondolni kellene azokra is, akiknek netán az a néhány forint is számít, amit feleslegesen kiadnak — teszi szóvá Lévai Jó- zsefné nyíregyházi olvasónk. AJÁNDÉKOZÁS — BAKTAI GONDOKKAL Baktalörántházára sokan utaznak azzal a céllal, hogy meglátogassák a kórházban lévő hozzátartozóikat, ismerőseiket. Rendszerint ilyen alkalmakkor a betegeknek kedveskedni szoktak például cukrászsüteménnyel, üdítő itallal, édességgel. Ha lehetne, ezeket szívesebben vennék meg a látogatók itt helyben. Az idegeneket és a helybelieket is nagyon bosszantja azonban. hogy az ÁFÉSZ cukrászdája — ahol vásárolhatnának — rendszeresen jóval reggel 9 óra után nyit, vagyis késve, és időnként a választék is hiányos. Sajnos, a községben nincs virágüzlet. Akár egy utcai virágárus is pótolná ezt, ha például a termelőszövetkezet el tudná látni rendszeresen vágott és cserepes virággal — javasolja levelében egyik baktalóránt- házi levélírónk. GYERMEKCIPŐK A gyermekcipőkkel kapcsolatos panaszokat szeretném azzal kiegészíteni, hogy helyes lenne, ha a méretek megállapításánál a gyakorló kisgyermekes mamákkal is tanácskoznának az illetékesek. Ha figyelembe vennék, hogy a másfél-két évesek lába a méretszámon belül is mekkora különbséget mutat. Az én fiam tömzsi, magas rüsztű lábacskákon jár, s nem tudok megfelelő cipőt venni. Hosz- szában jó a 20-as méret, de a láb magassága és szélessége ennél bővebbet követel. A következő szám viszont túl hosszú és elesik benne a gyerek — írja Kökényesi Istvánná kisvárdai olvasónk. OSTYAMORZSÁK Az árleszállítás jó dolog, persze, ha a vevő is jól jár. Általában nem is lehet panaszunk, hiszen a leárazott kon- zervek — noha szavatossági idejükön már túl vannak — jók. Kár, hagy a kereskedelem a minőségromlást jórészt csak a konzervekre értelmezi. Itt van például a sajtos-ropogós ostya, amely frissen igen jó, álfában „szijas” lesz, no meg annyira összetöredezik, hogy a vásárló csak a morzsáit viszi haza. Helyes volna, ha az ilyen árukat a bolt selejtezné ki, hogy ne a vevő dobja ki — az árával együtt — kéri Kígyósi József né nyíregyházi olvasónk. ÁTKELŐHELY A gyalogátkelőhelyek kijelölésénél tekintetbe kellene venni a lakosság szokásait — javasolja Miklósi Józsefné nyíregyházi levélírónk. Nem valami egyéni, megrögzött rossz szokásokra gondolok, hanem olyanokra, amelyekhez többen is kötik magukat, mert ésszerűbb megoldás. Jó példa erre Nyíregyházán a Bethlen Gábor utca, ahol a nem hivatalos, de a legnépszerűbb átkelőhely a Síp utca és a Bessenyei tér sarkán lévő fűszerbolt közötti útszakasz. Ez viszont nagyon forgalmas hely és kijelölt gyalogátkelőhely nélkül igen veszélyes az átkelés. Javaslom, hogy inkább szüntessék meg a volt rendőrőrs épületénél lévő átkelőhelyet és az említett helyen fessék fel az útburkolati jelet. FOG A FONAL! Kalocsai mintával hímeztem egy gyönyörű 12 személyes abroszt. Amikor kimostam, döbbenten láttam, hogy a piros, hímzett minták körül csúnyán összefogta a fonal a térítőt is, noha a közkedvelt és az addig színtartó gyöngyfonalat használtam. Odalett az örömöm, kárba veszett a kézimunkázással járó fáradtságom — panaszolja Szekrényest Istvánná mátészalkai lakos. Kovács Endréné nyírmeggyes^ özv. Kertész La- josné szatmárcsekei, Kádár Gusztáv mátészalkai, Molnár György tiszavasvá- ri, Balogh Sándor csenger- simai, Bagdi István nyírteleki, Lázár Bertalan tisza- szentmártoni, özv. Kaponyás Józsefné nagyhalászi. Kovács Zsigmondné beregda- róci, Zöldi Mihályné gáva- vencsellői, Sziics József új- dombrádi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Krutilla János nyírteleki és Hrabovszki Zoltánná tiszaszentmártoni lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Dr. Magos Ferencné mátészalkai olvasónk ügyében a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége megkereste a TÜZÉP vállalatot, hogy olvasónk panaszát még egyszer vizsgálják felül, és ha lehetőség van rá, — méltányossági alapon — kártalanítsák. Dolha Lászlóné kocsordi lakost többek között arról is értesítette az OTP megyei igazgatósága, hogy ingatlanvásárlásnál a teljes vételárat nem engedélyezhetik hitelként. Bodnár Józsefné nyíregyházi olvasónk ügyében közölte a Volán 5. sz Vállalat, hogy a 9-es járatnál előforduló késések a csuklós autóbusz műszaki állapotával vannak összefüggésben. A jövőben lecserélik ezt a csuklós autóbuszt egy újra, a nagyobb befogadóképességű IK 280-asra. Addig is mindent elkövet a vállalat a késések kiküszöbölése érdekében. Imre Andrásné tornyos- pálcái levélírónk esetében a termelőszövetkezet helyesen járt el, amikor az alapszabály rendelkezéseit vette figyelembe. Az kötelezően előírja, hogy ha a tagsági viszony a termés betakarítása előtt megszűnik, — mint olvasónk esetében is — a tagnak a háztáji területhez való jogosultsága is megszűnik, s a műveléssel összefüggő kiadásokat a tagnak meg kell téríteni. Amint ez levélírónk esetében is megtörtént. VESZÉLYES JÁTÉKOK — Már megint szétszedted az autódat, Józsika ... ? (Kiss Ernő rajza) A játékok silányságán gyakran bosszankodom — jegyzi meg levelében Leveleki Miklósné vásárosnaményi olvasónk. A gyerekek nagyon szeretik a kerekeken gördülő játékokat, de ezek a hegyes tengelyük miatt sok baleseti veszélyt rejtenek. Férjem a hosszabb tengelyek végére menetet készített és anyás csavarral rögzítette a kerekeket. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha mindjárt a gyártásnál így csinálnák. Az október 5-i Fórum rovatban „Gáz” címmel szóvá tették, hogy a nyíregyházi pébégáz-cseretelepeken az előző hét végén nem lehetett palackot cserélni. Közöljük, hogy az említett cseretelepeket a Nyíregyházi Tempó Szolgáltató Ipari Szövetkezet üzemelteti. Megállapítottuk, hogy a jelzett időpontban a szövetkezetnek szállítási nehézségei voltad, nem tudták a palackokat a központi telepről kiszállítani. A hasonló esetek elkerülése érdekében közösen intézkedtünk a szövetkezettel, hogy a szállítás gyakorisága és a cseretelepi készlet összhangban legyen. Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat, Hajdúszoboszló A Kelet-Magyarország Fórum rovatában „Taxi” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy a JB 60—01 forgalmi rendszámú taxi gépkocsivezetője elmondta: a kocsi foglalt volt, amikor a levél írója őt megkérte, hogy vegye fel. A gépkocsivezető természetesen nem tudta a fuvart vállalni, mert a másik utas még az előző napon telefonon megrendelte a taxit. A vállalat szabályzata szerint: „Az autótaxi vezetője köteles az utas általt igényelt fuvarozást a jelentkezés sorrendjében elvégezni, kivéve, ha korábbi megrendelés ebben akadályozza”. Ennek megfelelően tehát gépkocsivezetőnk nem követett el hibát, helyesen járt el. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza a közérdekű bejelentésekről A közérdekű bejelentések a szokványos panaszoktól mindenekelőtt abban különböznek, hőgy nem egyéni sérelmek orvoslására irányulnak, hanem olyan hibákra, kötelességszegésre, vagy mulasztásra hívják fel a figyelmet, amelyek kisebb-nagyobb közösségi érdeket, esetleg az egész társadalom érdekét sértik. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy ez a sérelem egyéni sérelem is legyen, de alapvetően, fogalmilag az a meghátározó, hogy nem egy embert érintő sérelemről van szó. A közérdekű bejelentések egyik legnagyobb problémája volt mindig, hogy a vizsgálat általában olyan személy ellen irányul, akinek beosztásánál fogva megvan a megfelelő lehetősége, hogy a bejelentővel szemben megtorlást alkalmazzon. Ha a bejelentés alapos, akkor elkerülhetetlenül arról van szó, hogy valaki, vagy valakik jogszabályellenes magatartást tanúsítottak, ezt keli orvosolni, és senki nem veszi jónéven azt, ha a magatartását kifogásolják. Különösen gyakoriak voltak ezek a megtorlások a munkahelyen, de egyéb más mód és lehetőség is van arra, hogy a jelentővel szemben retorziót alkalmazzanak. Éppen ezért a törvény biztosít olyan lehetőségeket, hogy a bejelentő ne legyen kitéve ezeknek a megtorlásoknak, de ne kelljen a névtelenség homályába burkolóznia sem, hiszen a névtelen bejelentések ált ilában nem olyan megbízhatóak, mint amikor valóban van bátorsága a bejelentőnek igazsága tudatában kiállni. Ezért a törvény biztosítja azt, hogy amenynyiben a bejelentő kéri, személyét nem szabad felfedni és ennek a kérelemnek eleget kell tenni, amennyiben a vizsgálat mást nem kíván. Pl. el lehet térni ettől abban az esetben, ha a bejelentőre szükség van, mint tanúra. Ugyancsak ügyelni kell arra is, hogy a titkosságot ne használhassa fel senki arra, hogy másokat alaptalanul rágalmazzon. Abban az esetben, ha a bejelentés valótlan és olyan s-úlyos állításokat tartalmaz, amelyek valóság esetén bűncselekményt képeznek, fel kell fedni a bejelentő kilétét, hiszen a joggal való visszaélés tipikus példájáról van szó és a bűncselekmény akkor is bűncselekmény, hogy ha azt valamilyen jog leple alatt követik el. A bejelentő érdekvédelmének egy másik szabálya az, hogy ha alapos és jogos bejelentés következtében valamilyen hátrány éri, különösen szövetkezeti, vagy más tagsági viszonyok körében a hátrányt okozó szerv köteles a törvényes állapotot azonnal helyreállítani. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon és ez nemcsak az anyagi elégtételre vonatkozik, hanem az erkölcsi elégtételre is. Gondoskodni kell arról, hogy az elégtétel megadása köztudott legyen, hiszen csak ez képezheti alapját annak, hogy a tisztességes gondolkodású állampolgárok a jövőben is megtegyék a közérdekű bejelentéseiket. Hiszen ehhez rendkívül jelentős társadalmi érdek fűződik. Mint fentebb említettük, a panaszjogot nem lehet felhasználni arra, hogy alaptalan bejelentéseket tegyen bárki és különösen nem arra, hogy a saját mulasztását leplezze ezzel. Az élet gyakorlatban igazolta: nem egyszer fordult elő, hogy valaki ellen fegyelmi eljárást indítottak munkahelyén, erre ő a vállalat vezetői ellen bejelentést tett és mintegy áldozat tüntette fel magát, holott a fegyelmi eljárás jogos volt, azt törvényes keretek között folytatták le, és a bejelentő tulajdonképpen semmi mást nem akart, mint alaptalan rágalmakkal felterelni saját magáról a figyelmet. Alapvetően azt kell tudomásul venni: a panaszjog arra szolgál, hogy az egyéb, vagy közösséget érintő sérelem orvoslást nyerjen és nem arra, hogy bosszú, vagy rágalmazás eszköze legyen. Dr. Juhász Barnabás
