Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 9. (Folytatás az 1. oldalról) lám- és kormányfő. Köztük volt Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke is. Pontosan 10 órakor hang­zott fel a díszszemle parancs­noka, Govorov hadseregtá­bornok parancsa: a felsora­kozott alakulatok vigyázzban köszöntötték a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, Dmitrij Usztyinov marsall­nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának érkezé­sét. Az üdvözlések után Usz­tyinov marsall felment a mau­zóleum mellvédjére, hogy el­mondja ünnepi beszédét. Dmitrij Usztyinov marsall beszédében többek között hangsúlyozta: — Hatvan év telt el azóta, hogy Oroszor­szág munkásai és parasztjai a Vlagyimir Iljics Lenin vezet­te kommunista párttal az élén döntő rohamot indítottak a burzsoá-földesúri rend ellen és megdöntve azt, győzelem­re vitték a szocialista forra­dalmat és megteremtették a világ forradalmi megújulásá­nak, a kapitalizmusból a kommunizmusba való áttérés korának alapját. A Szovjetunió népei törté­nelmileg rövid idő alatt har­cok és győzelmek dicső útját tették meg. Becsülettel kiáll­tak minden országunkra zú­dult megpróbáltatást, felis- merhetetlenül megváltoztat­ták az élet minden vonatko­zását, felépítették a fejlett Felhangzott a Szovjetunió állami himnusza, közben a közelben elhelyezett ütegek díszsortüzet adtak le. Govo­rov hadseregtábornok pa­rancsára megkezdődött az egységek felvonulása. A hagyománynak megfele­lően a sort a Frunze Akadé­mia hallgatói nyitották meg. Ezután a Lenin katonapoli­tikai akadémia hallgatói kö­vetkeztek, a forradalmi har­cok legendás komisszárjai­nak mai utódai. A Dzer- zsinszk'ij ákadémíá dísz- egysége, majd a Malinov- szkij marsaiból elnevezett harckocsizó akadémia hall­gatói vonultak el a dísztri­bün, a mauzóleum előtt. A Kujbisev hadmérnöki akadé­mia a Szovjetunió egyik leg­régibb magasabb parancs­nokképző intézete, őket a Tyimosenko marsaiból elne­vezett vegyvédelmi akadé­mia hallgatói követték fe­szes díszmenetben. A Gagarin repülőakadé­mia a szovjet légierő pa­rancsnokait képezi — több mint félezer egykori hallga­tója kapta meg a Szovjetunió hősének arany csillagát. Ér­dekes színfoltja volt a felvo­nulásnak, amikor a haditen­gerészek kékcsíkos, vörös csillagos zászlaja mögött megjelentek a Lenini Kom- szomolról elnevezett ten- geralattjárós tiszti iskola nö­vendékei. Őket a légide- szant-egységek díszalakulata követte új típusú egyenruhá­ban, szürke baretben. A ha­tárőrségnek a Moszkvai Vá­rosi Tanácsról elnevezett tisz­ti iskolája hallgatóinak im­pozáns, rendkívül fegyelme­zett menete hatalmas sikert aratott. Fegyelmezett sorokban ér­keztek meg a térre a gépesí­tett alakulatok járművei. A Kalinyinról elnevezett Ta- manyi gárdahadosztály ka­A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és az ország miniszterta­nácsa hétfőn kora délután fogadást adott a Kreml Kong­resszusi Palotájában a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója alkal­mából. A fogadáson részt vettek az SZKP és a szovjet állam ve­zetői, élükön Leonyid Brezs- nyevvel, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökével. szocializmus társadalmát. A Szovjetunió nagyszerű vívmányai az ünnep előesté­jén az új szovjet alkotmány­ban öltöttek testet, amely meg­győző bizonyítéka annak, hogy az október által meghir­detett eszmék, Lenin végaka­rata sikeresen valóra válnak. Az Októberi Forradalom hatvanadik évfordulóját ve­lünk együtt ünnepük a szo­cialista közösség népei, a tő­kés országok munkásosztá­lya, a nemzeti felszabadulá­sukért küzdők, az egész ha­ladó emberiség. Az SZKP- nak a szocialista közösség testvérországaival egyeztetett bölcs lenini politikája és ak­ciói, minden békeszerető erő aktív harca eredményeként sikerült haladást elérnie a nemzetközi feszültség csök­kentésében, a béke és a né­pek biztonságának megszi­lárdításában. A kommunista párt és a szovjet állam következetes békeharcot vív a nemzetközi enyhülésért és a leszerelé­sért. Ugyanakkor megteszi a szükséges intézkedéseket az ország védelmi képességének további erősítésére. A Szovjetunió fegyveres erői, a Varsói Szerződés test­vérországainak hadseregeivel egységes hadrendben készek megvédeni a szocialista vív­mányokat, méltón teljesíteni hazafias és internacionalista kötelezettségeiket. tonái különböző típusú pán­célozott szállítójárműveken haladtak át a téren, a jár­művek a legkorszerűbb ha­ditechnikai berendezésekkel, irányítható harckocsi-elhá- rító rakétákkal és más fel­szerelésekkel voltak ellátva. A kerekes és lánctalpas szál­lítójárművek páncélzata ellenáll az ellenség elhárító tüzének, a gyors mozgású jár­művek képesek áttörni bár­mely ellenség arcvonalán. A hadosztály ejtőernyős ezre­dének szállítójárművei ugyancsak ejtőernyővel dob­hatok le, fegyverzetük rend­kívül hatékony. A gépesített alakulatok so­rát különböző hadműveleti rakéták zárták. Az interkon­tinentális rakéták ezúttal sem szerepeltek a szemlén, mintegy jelképezve, hogy bár a Szovjetuniónak van­nak ilyen fegyverei a poten­ciális agresszió elhárítására, nem kíván élni azokkal, nemzetközi politikájában mindenekelőtt a támadó jel­legű hadászati nukleáris fegyverek korlátozására, tel­jes eltiltására törekszik. Az erőt sugárzó, impozáns díszszemle ötven percig tar­tott, majd megkezdődött a moszkvai dolgozók szín­pompás felvonulása. A moszkvaihoz hasonló ünnepi felvonulások voltak valamennyi szovjet köztársa­ság fővárosában, a Szovjet­unió számos nagyvárosá­ban, s a lapzártáig érkezett telexjelentések arról tanús­kodnak, hogy a dolgozó em­berek az öt kontinens leg­több országában lelkes han­gulatú ünnepségeken emlé­keztek meg 1917. november 7-ről, a munkások és a pa­rasztok első, világtörténelmi győzelméről, a szovjetek or­szágának hatalmas fejlődésé­ről és világot formáló hatá­sáról. Megjelentek a fogadáson a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Moszkvába érkezett külföldi küldöttek. A magyar párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezette. Ott voltak a testvérpártok küldöttei, a fejlődő országok, a nemzeti felszabadító moz­galmak képviselői, a nemzet­közi békemozgalom, az euró­pai biztonságért küzdő nem­zetközi bizottság kimagasló vezetői, a nemzetközi Lenin- díj sok kitüntetettje, a világ minden részéből a szovjet fővárosba érkezett közéleti személyiségek. Részt vettek az ünnepi fogadáson a Moszkvába akkredált diplo­máciai képviseletek vezetői. Nagy számban voltak jelen a szovjet közélet kiválóságai, a termelőmunka legjobbjai, tudósok, művészek, az álla­mi díj új kitüntetettjei. Ott voltak a szovjet fegyveres erők parancsnokai, magas rangú vezetők, a november 7-i díszszemle legjobban ki­tűnt egységeinek parancsno­kai. A vendégek sorában volt számos szovjet űrhajós. A vendégeket Leonyid Brezsnyev köszöntötte. Leonyid Brezsnyev üdvöz­lő beszédében hangsúlyozta: — népünk ezekben a napok­ban áttekinti az elmúlt hat­van évet s a jövőbe tekint — mondotta — van mivel büszkélkednie — az élet minden területén hatalmasat alkotott. A szovjet emberek ma jobban élnek, szellemi és anyagi téren egyaránt, mint eddig bármikor. Ugyanakkor jól látjuk, hogy van még mit tennünk, van még mit javí­tanunk s tudjuk, milyen úton haladva kell ezt megvalósíta­nunk és meg is fogjuk való­sítani. A lenini párt vezette szovjet nép előtt ragyogó, vi­lágos távlatok állnak. A nagy nép nagy jövő felé ha­lad. A Nagy Október 60. évfor­dulójának napjaiban ismét kijelentjük: a béke és a szo­cializmus elválaszthatatlan egymástól! Minden erőnktől telhetőt megteszünk a hábo­rú veszélyének gyengítéséért, az államok közötti békés együttműködés megszilárdí­tásáért. Leonyid Brezsnyev beszé­de végén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győz­hetetlen ügyére emelte po­harát, arra az ügyre, amely Nehéz lenne a teljesség igényével összefoglalni az utóbbi három nap roppant gazdag, színes hazai ünnep­ségsorozatát, az események sora átívelte az egész megelő­ző hetet. Gazdagodott és gyarapo­dott az ország: igen sok új gyárrészleg és szociális, kom­munális létesítmény felava­tására került sor. A többi között vasárnap avatták fel Székesfehérvárott a város lakóinak nagy ará­nyú társadalmi összefogásá­val épített műjégpályát. Hat hónap alatt készült el és a város 16 vállalatának, nagy­üzemének dolgozói hatmillió forint értékű társadalmi munkával segítették a felépí­tését. Az ünnep első napján az ország sok településén tartot­tak megemlékezéseket, ko- szorúzási ünnepségeket. A megyeszékhelyen dísz­ünnepségeken emlékeztek meg a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulójáról. Miskolcon, a Nem­zeti Színházban tartott dísz­ünnepségen Havasi Béla, a Borsod megyei pártbizottság titkára méltatta az évforduló jelentőségét. Győrött Háry Béla, az MSZMP Győr-Sop- ron megyei Bizottságának el­ső titkára rífondott beszédet; Szolnokon pedig Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az évfor­dulót. Az évforduló alkalmából megvilágítja a népeknek a jobb jövőhöz vezető utat. Él­tette a hős szovjet népet, Le­nin nagy pártját, a Szovjet­uniót, népének szeretett ha­záját, a felszabadulás a ha­ladás minden erejének szoli­daritását, a világ tartós bé­kéjét. A külföldi küldöttségek ne­vében Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Kijelentette: Leonyid Brezsnyevnek a fogadáson el­hangzott beszéde nagy be­nyomást tett és lelkesítőleg hatott minden jelenlevőre, a szovjet nép képviselőire épp­úgy, mint azokra, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy a nagy ünnep, a forradalom hatvanadik évfordulóján pártjukat, népüket, országu­kat képviselhették. A továbbiakban Gierek hangoztatta: — Az önök pártja, a nagy orosz nép, minden szovjet nép joggal büszke sikereire: a világ első győztes szocialis­ta forradalmára, az első szo­cialista állam létrehozására, a szovjet ország dinamikus fejlődésére, nemzetközi te­kintélyére. — Engedjék meg, kedves elv­társak és barátaim, hogy a szovjet országnak nagy közös ünnepre összesereglette vala­mennyi vendége nevében to­vábbi nagy sikereket kíván­jak a szovjet népnek, Lenin pártjának, az SZKP Közpon­ti Bizottságának és személy szerint Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtársnak, hazájuk, a világszocializmus erői táma­szának fejlesztésében, az ok­tóberi forradalom örökké élő eszméinek megvalósításában. — mondotta befejezésül El- ward Gierek. Csongrád megye párt- és álla­mi vezetői táviratban köszön­tötték a szovjetunióbeli test­vérterület, Ogyessza vezetőit és lakosait. A Fejér megyei Bakony- csernyén hétfőn felavatták a szovjet hősi emlékművet és az Októberi forradalom em­lékparkját. Bács-Kiskun megyében hét­főn további új létesítménye­ket adtak át az évforduló al­kalmából. Veszprémben a Bakony Műveknél ünnepélye­sen átadták rendeltetésének az új tömegsporttelepet. Az üzem dolgozói több, mint fél­millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek az épí­tésnél. Szabolcs-Szatmár megye la­kói is gazdag programmal ün­nepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Magyar—szov­jet baráti találkozók, koszorú- zási ünnepségek, vetélkedők, jutalmazások, kulturális és sportrendezvények szerepel­tek a programban. A köz­ponti ünnepséget Nyíregyhá­zán tartották. Megyénk másik három városában és a járási székhelyeken szintén nagy­szabású ünnepséget rendez­tek. A községekben az ünne­pi megemlékezések után a KISZ-esek és az úttörők ad­tak kultúrműsort. Az üze­mekben kitüntetések, jutal­mak átadására került sor, a főiskolák és a középiskolák is gazdag programmal ünnepel­tek. Katonai díszszemle a Vörös téren Fogadás Moszkvában Kádár János látogatása a jubileumi kiállításon Maiyar felszólalások az ENSZ-ben A világszervezet apart­heidellenes bizottságának november 7-i ülésén felszó­lalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője is. Beszédében szólt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentő­ségéről is, amit — mint mon­dotta — különösen fontos és időszerű felidézni ebben a bizottságban, amely a szé­gyenletes, gyarmati rendszer maradványai ellen folytat harcot. Hollai Imre emlékez­tetett rá, hogy a Szovjetunió szabadságot és alapvető em­beri jogokat biztosított saját népei számára és az egész emberiség előtt új korszakot nyitott. Méltatta a Szovjet­unió kezdeményező szerepét, erőfeszítéseit, amelyekkel már az ENSZ megalapítása óta támogatja az elnyomott népek ügyét. Az a tény — mutatott rá a magyar ENSZ- nagykövet —, hogy például Angola és Mozambik elnyer­te függetlenségét, hogy a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság az ENSZ tagállama lett, meggyőzően bizonyítja e po­litika sikerét. A közgyűlés plenáris ülé­sén, a nemzetközi atomener­gia ügynökség évi jelentése feletti vitában felszólalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja is. Hangsúlyozta, hogy az ügy­nökség az egyik legeredmé­nyesebben működő nemzet­közi szervezet és sürgette el­lenőrző szerepének további erősítését. A magyar kül­dött méltatta Leonyid Brezs­nyevnek a nukleáris kísérle­tek moratóriumára vonatko­zó javaslatát. A 6. számú (jogi) bizottság­ban a Nemzetközi Jogi Bi­zottság jelentéséről folyó vi­ta során dr. Konrád Edit, a magyar küldöttség tagja, rá­mutatott, hogy a harminc évvel ezelőtt létrehozott tes­tület jelentős eredményeket ért el a nemzetközi jog ko­difikálása és fokozatos fej- * lesztése terén. Belgrádi találkozó Az öt munkacsoport ülése A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó kedden bizottságokban tanácskozott. Ezúttal mind az öt munkacsoport ülést tar­tott. A 2. számú bizottságban a tudományos-műszaki együtt­működés vitájában felszólalt Szabó András, a magyar kül­döttség tagja. Beszámolt ar­ról, hogy Magyarország ál­lamközi egyezmények, in­tézmények és vállalatok kö­zötti megállapodások alapján eredményesen fejleszti kap­csolatait több tőkés ország­gal, illetve céggel. A környezetvédelmi vitá­ban Zoletnik Sándorné szólalt fel. Egyebek között elmondta, hogy a magyar országgyűlés 1976-ban környezetvédelmi törvényt fogadott el, s a kö­zelmúltban megalakult az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanács. Kife­jezte Magyarország érdekelt­ségét a nemzetközi együttmű­ködésben. A humanitárius és egyéb kérdésekkel foglalkozó 3. szá­mú bizottságban az oktatás­ügyi együttműködésről foly­tatott vitában felszólalt Vár- konyi G. Péter, a magyar kül­döttség tagja. Hangsúlyozta, a Magyar Népköztársaság kü­lönösen fontosnak tartja, hogy az ifjúság a helsinki zá­róokmány szellemében nevel­kedjék. Rámutatott: közös célunk, hogy a felnövekvő nemzedékek megismerjék azokat a művészi értéke­ket, amelyek — bár különbö­ző nemzetek fiainak alkotásai — az egész európai kultúra részét képezik. Magyarorszá­gon ennek megvalósításában nagy szerepe van az 1976-ban elfogadott közművelődési tör­vénynek. Kiemelte a nyelv- oktatás fejlesztésének szüksé­gességét, ezen belül is a ke­vésbé elterjedt nyelvek okta­tásának fontosságát. Az 1. számú munkacsoport kedd délután a bizalomerősí­tő intézkedések közül a le­szereléssel kapcsolatos kérdé­sekkel foglalkozott. A vitá­ban felszólalt dr. Gyarmati Ferenc, a magyar küldöttség tagja. Kifejtette, hogy közvé­leményünk folyamatosan nagy figyelemmel kíséri a különböző leszerelési kezde­ményezéseket. Ezek sikere érdekében Magyarország az ENSZ jelenlegi közgyűlésén, valamint a leszerelés ügyé­vel foglalkozó jövő évi rend­kívüli közgyűlést előkészítő bizottságban széles körű te­vékenységet fejt ki. A ma­gyar küldött kifejezte remé­nyét, hogy a leszerelési ja­vaslatok megvalósítása biz­tosítani fogja a legfontosabb emberi jog: a nukleáris há­ború veszélyétől mentes, bé­kés élethez való jog mara­déktalan érvényesülését. Carrillo—Afanaszjev Mint különböző nyugati sajtóorgánumok közölték, Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára számára nem tették lehető­vé, hogy beszédet mondjon a Moszkvában megrendezett ünnepségeken, ezért novem­ber 4-én elhagyta a szovjet fővárost. Viktor Afanaszjev, az SZKP KB tagja, a Prav­da főszerkesztője, aki az SKP küldöttségét fogadta és to­vábbra is kapcsolatban áll a delegációval, a következőket mondotta erről a TASZSZ munkatársának: Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit­kára november 2-án este ér­kezett Moszkvába, néhány órával azután, hogy befeje­ződött az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepi ülés­szakának első napja. Az őt fogadó szovjet elvtársaknak a repülőtéren kijelentette, hogy korábban vállalt köte­lezettségei miatt legkésőbb november 4-én el kell utaz­nia Moszkvából. A szovjet elvtársak közöl­ték Santiago Carrillóval, hogy miután jelentős késés­sel érkezett Moszkvába, alig­ha lesz lehetősége beszédet mondania a Kremlben. Ugyanakkor természetesen lehetővé teszik számára, hogy beszédet mondjon egy Moszkvában, vagy egy kí­vánsága szerinti más város­ban megrendezésre kerülő ünnepi ülésen. Beszédét a többi küldöttségvezető be­szédéhez hasonlóan közli a szovjet sajtó és csatolják az ünnepi ülés jegyzőkönyvé­hez. Santiago Carrillo azonban elutasította ezt a javaslatot és november 3-án, az ülés befejezése után olyan nyilat­kozatot tett, amely elferdítet­te a dolgok valódi állását. Ünnepségek országszerte „Szívből gratulálunk az al­kotóművészeknek, a zsűrinek, a szervezőknek a kiállítás­hoz, amely méltó az alkalom­hoz, a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom győzelmé­nek 60. évfordulójához.” Az elismerő sorokat Kádár Já­nos írta a moszkvai jubile­umi kiállítás emlék'.:önyvébe, miután megtekintette a Nagy Október 60. évfordulója al­kalmából „A lenini úton” címmel rendezett összövetsé- gi képzőművészeti tárlatot. A Központi Bizottság első titkárával együtt kereste fel a kiállítást Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, és Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete. Részt vett a lá­togatáson Kádár János fele­sége. Vlagyimir Popov, a Szov­jetunió kulturális miniszter­helyettese kalauzolta végig Kádár Jánost a bemutatón, amely több mint kétezer al­kotást sorakoztatott fel.

Next

/
Thumbnails
Contents