Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-04 / 260. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 4. Termékbemutató Mátészalkán Négyen, ezerért Csengersimán Mátészalkán a városi párt- bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re termékbemutató kiállítást szervezett a Szatmár Mú­zeumban. A kiállítás ünnepé­lyes megnyitására november 3-án került sor. A múzeum termeiben a vá­ros tizennégy üzemének ter­mékeit mutatják be. Itt látha­tók a Szamos menti Állami Gazdaság gazdag termésének legszebb példányai, a helyi ÁFÉSZ szakcsoportjainak munkája is megtekinthető. A MOM mátészalkai gyára szá­mos optikai alkatrésszel vo­nult fel. Ezekből a termékek­ből 1972-ben ötmillió forint értékűt exportáltak a Szovjet­unióba, idén már 26 millió fo­rint értékűt exportálnak. A Szatmár Bútorgyár a modern Orsi bútorokat állította ki. Az ISG látványos és igen ke­resett ipari szerelvényeket he­lyezett el az egyik teremben. Raktárbázis Vaján Az idén eddig több me­gyei vállalat kapott támo­gatást, hogy gyorsítsa a rakodást, kiküszöbölje a nehéz fizikai munkát. A legnagyobb összeget, több mint 4 millió forintot a Volán 5. számú Vállalata kapta, amelyért saját fej­lesztési alapját is felhasz­nálva — gépeket, bérén-, dezéseket vásárolt, hogy az állomásokról történő fuvarozást tudja meg­gyorsítani a megye na­gyobb településein. A MÁV debreceni igaz­gatósága a közel két mil­liós támogatást a vásáros- naményi állomás rakodó területének korszerűsíté­sére használta fel. Többek között jó minőségű burko­lattal látták el a rakterü- letet, megoldották a víz- elvezetést és a világítást. A Rakamazi ÁFÉSZ rako­dógépet vehetett tartozé­kaival a rakodásfejlesz­tési alapból. Több újabb kérelem is van, melyeket támogat a megyei szállítási bizottság. Közülük legnagyobb a va­jai II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet beruhá­zása, itt 28 millió forint értékben egy iparvágány­nyal ellátott korszerű rak­tárbázist építenek. Meg­valósítható általa a kör­nyező termelőszövetkeze­teknek is a műtrágya és növényvédő szer tárolása. Hűtőház és ládaüzem is kapcsolódik a raktárakhoz. 584 vagonos burgonyatárolő Gáván A MÉM és a megyei tanács támogatásával épült 584 va­gonos burgonyatároló kivite­lezése fejeződött be a két gá- vavencsellői termelőszövetke­zet közös beruházásaként. Az AGROBER Szabolcs-Szatmár megyei kirendeltségének ter­vei alapján készített új me­zőgazdasági létesítményben korszerű, az NDK-ból vásá­rolt ASCO-BLOCK válogató gépsor végzi a burgonya gyors és folyamatos osztá­lyozását, valamint tárolását. Az AGROBER szabolcsi tervezőinél már több hasonló tároló tervezésére jelentettek be igényt. A közeljövőben fejeződik be a gávavencsel- lőihez hasonló hatszázvago- nos tároló építése Mándokon. Képünkön: az első látogatók. Mutatósak a háziipari szövet­kezet bedolgozóinak mintás kendői, térítői. A kiállítás november 14-ig mindennap 10-től 18 óráig te­kinthető meg. Hunkában a tanácstagi csoport A közelmúltban a csengersimai tanácstagi csoport munká­járól, gondjairól tárgyalt a Csengeri Nagyközségi Közös Ta­nács. A csoport négy tagja képviseli a tanácsban az ezer lel­kes községet. A két települést 7 kilométer kövesút és a Sza­mos választja el egymástól. A távolságot és a folyót ők négyen próbálják „áthidalni”. Tájak, korok, múzeumok Hazánk természeti szépsé­geinek, múzeumainak, emlék­helyeinek „felfedezésére” in­dítottak mozgalmat az idei múzeumi hónap alkalmából. A „Tájak, korok, múzeumok” elnevezésű mozgalom célja: minél több embert ösztönözni az ország természetvédelmi területeinek, műemlékeinek, múzeumainak látogatására, megismerésére. A mozgalom­ba bárki bekapcsolódhat, ha elmúlt tízéves ... Nemcsak egyes személyek számára hir­dették meg — különféle kö­zösségek (iskolai osztályok, KISZ-szervezetek, brigádok, szakkörök) is részt vehetnek. Aki be szeretne kapcsolódni a mozgalomba, egy részvételi jegy segítségével megteheti — ilyet bármelyik múzeumnál vagy az idegenforgalmi hiva­talnál kaphat. A mozgalom szervező bizottsága a részve­vők dolgát alaposan meg­könnyítette azzal, hogy az or­szágról részletes térképet bo­csátottak ki, melyen megta­lálható áz összes meglátogat­ható vidék, műemlék, múzeum. A részvételi lapon bélyeg­zővel igazolják a látogatást minden műemléknél, mú­zeumnál. A saját lakóhely műemlékének felkeresése egy pontot ér, ha más helységbe látogat a mozgalom részve­vője, az ott „zsákmányolt” pecsét már két pontot jelent. 10—14 éves gyerekek és a nyugdíjasok 30, mások pedig negyven pont elérésekor küld­hetik be részvételi lapjukat az adott címre. Ezért a teljesít­ményért bronz fokozatú jel­vényt kapnak és tovább foly­tathatják (egy újabb részvé­teli lappal) a múzeumlátoga­tást az ezüst-, illetve az aranyjelvényért. A mozgalmat négyévesre tervezik — 1981-ig évente a múzeumi hónap idején érté­kelik, s a legjobbak értékes jutalmakat is kapnak. Azt is tervezik egyébként: a legki­emelkedőbb teljesítményt nyújtó részvevőket a televízió kamerái elé invitálják majd egy versengésre. (tgy) A csoport vezetője Szegedi Antal nyugdíjas, tagjai: Haj­nal Árpád iskolaigazgató, Da- rida Lászlóné szülésznő és Fehér Lászlóné háztartásbeli. Nemcsak a közös kasszából Idézet a tanácsülés beszá­molójából. „A községben az 1977 első felében végzett tár­sadalmi munka értéke 137 ezer forint”. A határszéli kis község lakói nemcsak kérnek a közös kasszából, bővítik is a kasszát. Lelkesednek min­den újért, ugyanakkor erősen füstölögnek a gondokon. Sze­gedi Antal főleg a gondokra hívja fel a figyelmet: — Lakásomon van egy taná­csi pecsét és néhány hivatalos nyomtatvány. Amit lehet, azt helyben elintézem. Egyik es­te fél nyolckor jött hozzám egy ügyfél: „Most van két ta­núm, aki igazolja munkavi­szonyomat a nyugdíjhoz”. Ki­adtam a pecsétes igazolást. Pár hete egy kiskatona itthon volt a nagybátyja temetésén, aztán bement Csengerbe iga­zolásért, mert kérték tőle a laktanyában. Az ügyintéző — hiába volt ügyfélfogadás- — nem adott igazolást, vissza­küldte hozzám. Egy másik ügyintéző kint volt nálunk fogadónapot tartani. Érdek­lődtek nála adóügyben. Ezt válaszolta: „Nem tudom fej­ből, jöjjenek be Csengerbe”. Pedig egy táskában kihozhat­ná az adóíveket... Kispórolták a cementet... A helyszínen nézzük a 10 éves, kifogástalan járdasort. Társadalmi munkában épült, mezőgazdasági dolgozók keze nyomán. Az új járdasort a tanács költségvetési üzemé­nek szakemberei készítették, siralmasan. A cement nélküli sóder szétmállott, itt nehezebb Álmaszedők, halászok, Tisza-part az intarzián Diplomamunka Szabolcsnak Szikora Tamás 1976-ban végezte el a Képzőművésze­ti Főiskola mesteriskoláját. Szabolcsból származott el, a fővárosban él. A megyei tanács és a Vásárosnaményi Nagyközségi Tanács megbí­zásából nagyméretű, 540x290 centiméteres faintarziáját _ november 4-én avatják a vá­sárosnaményi művelődési központban. Ez az alkotás volt a diplomamunkája. Mit mond a művész saját alkotásáról? Milyen gondok foglalkoztatták munkája közben ? — A díszítő falfelület ere­deti rendeltetése: térelvá­lasztó és terelőfal. Elvá­lasztja az előcsarnokot a hi­vatali helyiségek bejáratá­tól, továbbá jobbra-balra te­rel a felső szinten lévő szín­házterem felé. — Ez utóbbiból követke­zik, hogy a faltól jobbra és balra lépcsőfeljáró helyezke­dik el. A tervezésnél figye­lembe vettem az említett funkciókat. Ezért a kompo­zíció dekoratív, figyelemfel­keltő, megállító és egyben a két irányba történő terelés­nek is eleget kíván tenni, amelyet részint a felület függőleges és vízszintes tago­lásával kívántam elérni. A terelő funkciót hangsúlyoz­za a figurák mozgása is. — Hogyan használta fel a táj jellegzetes motívumait? — Kívánalom volt, hogy az alkotás a szabolcsi-beregi táj motívumvilágát és jelle­gét fejezze ki. Ezt a vázla­tok elkészítésénél messzeme­nően figyelembe vettem. Az intarzia színe a Tisza-part homokját sejteti, emberek, almaszedők, halászok, nap­hold, fák, halak, madarak, táncoló, egymásnak integető csoportok gazdagítják a kompozíciót. Az emberek és közlekedni mint régen. Pedig az új járda lapméterenként 110 forintba került! A vétkes mesterek eddig még nem kaptak fegyelmit... Fehér Lászlóné: — A gyakorlati végrehaj­tással van néha baj. Ez év ta­vaszán például a földrende­zés miatt kijött egy fiatal hölgy, lassan intézte az ügye­ket, s az udvariasságról is megfeledkezett. Az is gond, hogy az orvosunkat bevitték Csengerbe. A gyönyörű orvo­si lakás és rendelő a heti két rendelést kivéve üres. Ez ne­künk visszafejlődést jelent. Darida Lászlóné családjá­val szintén beköltözött Csen­gerbe, de most is a csenger- si maiak ügyét képviseli a kö­zös tanácsban. — Az ottaniakat képvise­lem, de a nagyobb közösség érdekeit is figyelembe ve­szem. Ezek után nyugodtan elmondhatom, hogy ott sem tragikus az orvosi ellátás. Sok olyan község van az or­szágban, ahol hetente csak kétszer rendel az orvos. Em­iitek még egy, nem reális igényt: az egyik utca végén van egy tó és miatta gépko­csival nem lehet behajtani az utolsó házba. Hiába kérik, egy ház, illetve egy család miatt nem végzünk jelentős földmunkát. Á választókért kérnek Pedig végezhetnének, akár társadalmi összefogással is. Az orvosi ellátás valóban gond, Csengersimán minden­ki tudja; a tanács kényszer- helyzetben volt, mert az or­vos ezt mondta: „Iskolás gyermekeim miatt helyezze­nek Csengerbe, különben el­költözünk a vidékről”. A há­rom tanácstag hűséggel ra­gaszkodik a községhez. Ha jogosan kérnek, elsősorban nem a saját érdekükben te­szik — hanem a választói­kért. Nábrádi Lajoa í j vízmű Bujon A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére új vízmüvet adtak át Bujon. Felvételünkön a 200 köb­méter víz tárolására szol­gáló hidroglóbusz látható. Rajtavesztett gavallérok fák hármas csoportjában a népmeséi hármas elem jut kifejezésre, amely a népköl­tészet világához is köti a mű­vet. — Ez az első ilyen mun­kám. Hogy felállításra ke­rülhetett, köszönettel tarto­zom a megyei tanácsnak és a vásárosnaményiaknak, s mindazoknak, akik élősegí­tették, hogy elkészüljön. Az alkotó és az alkotás Csikós György Pál ez év januárjában szabadult a bör­tönből, a fiatalkorú A. Gyu­lát, ez év márciusában ítélte el a fiatalkorúak bírósága — elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lo­pás miatt — 4 hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre, a fiatalkorú A. Gy. Jenőt pe­dig rablás kísérlete miatt próbára bocsátották. Múltjukból azonban sem­mit nem tanultak. Szeptem­ber 10-éa este Nyíregyházán, a Korona étteremben T. Jó- szef asztalánál foglaltak he­lyet, aki még sört is rendelt nekik. A fizetésnél a sértett könnyedén bánt pénzével. A pénzre éhesek tekintete pe­dig azonnal találkozott: itt az alkalom, el kell tőle venni. A rövid időn belül távozó T. Józsefet kedvesen elkísérték a legközelebbi térig. Itt be­széddel lekötötték a sértett figyelmét; barátian meg-meg simogatták és közben kiemel­ték zsebéből a még megma­radt 2100 forintját. A rend­őrség rövid időn belül elfog­ta az esti zsebelőket. Csikós György Pál és az egyik fia­talkorú társa előzetes letar­tóztatásban várja a bírósági tárgyalást. Az erőszak alkalmazásától sem riadt vissza Simkó Ist­ván Zoltán és a fiatalkorú társa, Sz. Tamás. A fiatalko­rú már kétszer állt bíróság előtt, újabb cselekményét a próbára bocsátás ideje alatt követte el. Ittas állapotban indult el az Ezerjó étterem­ből október 20-án este K. Imre. Melléje szegődött Sim­kó és a fiatalkorú Sz. Tamás. Ittasságát látva Simkó java­solta, hogy „zsebeljék” ki. A Benczúr tér felé haladva már kivettek zsebéből 20 forintot. A téren — egy sö- tétebb helyen — mivel nem volt hajlandó nekik pénzt ad­ni, ütni kezdték. Simkó ököl­lel arcába vágott K. Imré­nek, majd elvették a még zsebében lévő 93 forintját is. A szolgálatot teljesítő rend­őrök felfigyeltek a rendelle­nességre és a futásnak eredt rablókat rövid időn belül el­fogták. Előzetes letartóztatás­ban várják az ítéletet. A fiatalkorú L. József alig múlt 14 éves. Környezetta­nulmánya így szól: durva ma­gatartása Gyermekkorában is többször támadott meg ta­nulókat, felnőtteket. Több­ször lopott is. Közben álla­mi gondozásba vették, majd különleges intézetbe, Kalo‘- csára vitték. Innen szökött meg augusz­tus 4-én és két hét múlva már súlyos bűncselekményt követett el. Csengerben itta­san ment hazafelé B. Sán­dor. L. József felfigyelt rá és a temető mellett haladó sér­tettet két gyermekkorú társá­val megállította. Józan em­ber ilyenkor elkerüli a sötét­ben búj kálót, de B. Sándor szót fogadott. Megállt és még pénzt is adott a tőle azt kö­vetelő L. Józsefnek. Adjon többet — mondták most már mindannyian, mert észrevet­ték, hogy több is van nála. Ezután már nem sokáig kér­ték B. Sándort támadói. Le­ütötték és elvették a még megmaradt 50 forintját is. Közben megfélemlítették: ha kiabálni mer, megölik. A fia­talkorú L. József is előzetes letartóztatásban gondolkod­hat: vajon megérte-e? Dr. T. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents