Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

1977. november 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Érdemes-e? Nem ritka, hogy olva­sóink megkérdezik ha megjelenik egy riport, amelyben kedvezőtlen dol­gokról, hiányokról, vagy emberekkel történt igaz­ságtalanságokról esik szó. történik-e ezután valami? Válaszképpen említhet­nénk ilyenkor, hogy fel­figyeltek, intézkedtek az illetékesek. Említhetnénk leheleket, amelyekben ne­vet és foglalkozást aláírók további jó munkát kíván­nak. Számba vehetnénk más leveleket, amelyek­ben névtelenül, ám kiok­tatnak, lebeszélnek, fenye­getnek, hogy úgyis hiába fáradozunk, mert akinek a védelmében írtunk, annak köztük továbbra sem lesz állása és maradása. Szóval sok mindenről beszélhetnénk, amikor munkánkat megkérdőjele­zik. Válaszul mégis néhány egyszerűbb dolgot emlí­tünk. Közös vonásuk: jó irányban változtak a dol­gok. Igaz, hogy nem az új­ságírón múlott elsősorban, de azért v'alami keveset ő is hozzátett munkájával. A segítséget kérő levél­író súlyos sziVbeteg. Al­kalmi munkából él. Mi­kor jobban van, eljár a faluba mosni, vagy taka­rítani. Ebből él, s ha nem bír, van úgy, hogy két na­pig sincs mit ennie, csak ha valaki felfigyel erre. Levelében azt kérdezte: „írják meg, várhatok-e valahonnan támogatást...?” Válaszunk kissé váratott magára, míg „körbejártuk” az ügyet, és megkerestük azokat, akiknek már ko­rábban is illett volna tud­niuk, hogy környezetük­ben milyen gonddal küsz­ködik egy beteg asszony. Levelezgetésünk nem volt hiábavaló, nemrég kaptuk a községi tanács értesíté­sét: levélírónk ezután rendszeres szociális se­gélyt kap. Több aláírásos levélben olvastuk: a termelőszöVet- kezet nem akarja az éj­szakai pótlékot kifizetni. Panaszosaink orvoslás he­lyett fenyegetést kaptak: ha tovább reklamálnak, órabérüket is csökkentik. Ennek ellenére tovább ke­resték az igazságot. A termelőszövetkezet felettes hatóságának véleménye szerint is jogosan. Egy másik panaszosunk hibás szobabútort kapott az üzletben. Többször írt levelet a gyárnak, az üz­letnek, s hiába hivatkozott jótállásra, panaszát nem orvosolták. Levelünkre a napokban közölte a bú­torgyár: a hibát néhány nap alatt kijavítják. Talán a felsoroltak nem a legszembetűnőbbek, esetleg említhettünk vol­na súlyosabbakat, izgal­masabbakat, bonyolultab­bakat. De a kérdésre, hogy min tudjuk lemérni: ér­demes volt-e, érdemes-e az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni, írni róluk — az említett válto­zások adnak «Választ. Soltész Ágnes HOL VANNAK A MUNKÁSOK? — Küldhetnének egy harmadi­kat ... az ultihoz. (Kiss Ernő rajza) Nyírbogáton a nyár elején kezdték el az új ABC-áruház építését. Az utóbbi két hó­napban azonban egyetlen munkást sem láttunk dolgoz­ni. Úgy érezzük, aggodal­munk nem hiábavaló, mert így a rég óhajtott áruház át­adási határideje kitolódik — jegyzi meg levelében Füge- di Imre. GONDOSKODÁS az öregekről A bökönyi Kossuth Ter­melőszövetkezet évről évre tanúbizonyságát adja annak, hogy a nyugdíjas, járadékos tagjaitól nem szakadtak el, törődnek velük. A közelmúlt­ban például téli almával ked­veskedtek az öregek napközi otthona lakóinak, egykori tagjaiknak, ötszáz öles kert­jük műveléséhez, hasznosí­tásához is nagy segítséget kapnak, közölte a napközi^ott- hon vezetőnője. Minden' év­ben felszántják a földet és műtrágyázzák, sőt a vető­krumplit és a magvakat is a tsz adja. Minden idős em­bernek jólesik a megbecsü­lés és az anyagi támogatás, amiért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a terme­lőszövetkezet vezetőségének és tagjainak — közölte a bö­könyi öregek napközi ottho­nának lakói nevében Laka­tos L ászióné. GAZDÁTLAN UDVAR? A Bethlen Gábor utca 2. szám alatti ház lakói sérel­mezik, hogy éjszakára a ház­mester nem zárja be a lép­csőház ajtaját. Ebből pedig nemcsak a lakóknak, hanem a házmesternek is bőven származik kellemetlensége. Ugyancsak kérik a ház la­kói, hogy az új posta mellett lévő udvarukat kapuval zár­ja le az IKSZV, jelenleg ugyanis oda bárki bejárhat, akár kocsival is. Olyan az udvar, mintha nem is lenne gazdája, pedig e terület a Bethlen Gábor u. 2. szám alá tartozik. A lakók jogosan ké­rik tehát nyugalmuk érdeké­ben az intézkedést — írják az említett ház lakói. HIDEG BUSZ A Nyíregyházáról induló és Beszterec, Kemecse, Vasme- gyer, valamint Tiszarád köz­ségeket érintő autóbusz uta­sai — az idő hidegre fordu­lása óta — fáznak, mert az autóbuszt — egy fiatal autó- buszvezető kivételével — nem fűtik. Noha volna rá mód, még ebben a régi típusú csuk­lós autóbuszban is, melyen különösképpen elkelne a fű­tés, hiszen már itt-ott a ka­rosszéria is hibás, néhol a belső térből látni lehet az al­vázat. Ezeken a réseken pe­dig a hideg is utat talál. Az említett községek — ahová nagyon sokan naponta utaz­nak és vissza is — bizony távol vannak a várostól. Az egy-másfél órás út alatt min­denki átfázik, sokan betegek lesznek. Érthetetlen, miért nem fűtik a kocsit,, amikor lenne rá mód? Kényelem, vagy figyelmetlenség az oka? Bármi is legyen, változtasson rajta a Volán Vállalat — ké­rik az említett autóbuszjárat utasai. SZELES MOZI Októberben felújították a kultúrházat Nagyvarsányban. Elkerülte azonban az illeté­kesek figyelmét — ami, úgy érzem, talán a festésnél is fontosabb lett volna — az ablakok és a zárak rendbe­hozatala a mozihelyiségben. Az ablakszárnyak hiányoz­nak, a szél időnként a füg­gönyt is kilibbenti, a mozilá­togatók természetesen fáz­nak, mi több, dideregnek. Fölösleges így a fűtés is, no­ha jogos a mozilátogatók rek­lamálása: a film mellé kul­turált körülményeket várná­nak — teszi szóvá Gál Ist­ván Gyüre, Petőfi út 9. szám alatti lakos. NÉGY UTCA BOSSZÚSÁGA Három hónapja, hogy Ke- mecsén, a Bajcsy-Zsilinszky utcában használhatatlan az artézi kút. Négy utca lakói bosszankodnak nap mint nap, amikor 1000—1200 mé­tert gyalogolnak, hogy ivó­vízhez jussanak. Panaszunk orvoslásáért több ízben for­dultunk az illetékesekhez. Eddig azonban még csak ígé­retet sem tettek a megol­dásra. Mi mégis reményke­dünk, rövid időn belül talál­nak módot arra, hogy a kö­zel 200 család ivóvízgondja megoldódjék — olvastuk Vámos Pál levelében. FRISS KENYÉR KELLENE Darnó község lakói több hónapja nagyon ritkán jut­nak friss kenyérhez. Előfor­dult, hogy két-három napos kenyeret szállított a Máté­szalkai Sütőipari Vállalat ro- zsályi kenyérüzeme. Nem le­hetne megoldani, hogy mi is náponként hozzájuthassunk a friss kenyérhez, illetve a péksüteményhez? Úgy gon­doljuk, a távolság sem lehet akadály, mivel csak 14 km- re vagyunk a kenyérgyártól — írja levelében Bíró Attila Darnó, Fő út 10. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Bíró Bertalan nyíregy­házi, Pitlik István tisza- teleki lakosoknak levélben válaszolunk. Tamás Lajos nyírszőlő- si, Orosz József né nyír­egyházi, Makkal András- né vajai, Szabó Jánosné debreceni, Tarnóczi Ist­vánná nagydobosi, Berecz Miklósáé balkányi, Kele­men László tiszanagyfa- lui. Bíró Bertalan nyíregy­házi, Tilki Józsefné nyír­egyházi, Kádár Józsefné vásárosnaményi, Gerő Bertalan mátyusi, Vajda Géza dombrádi, Tóth Gé- záné nyírmadai, Czakó Jánosné nyírvasvári, Sza­bó Istvánná nyírbátori, özv. Szikszói Istvánná pátrohai, Mester Béla új- kenézi olvasónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Pankotai Mária leveleki lakos kedves köszönő so­rait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Zöldi Mihályné gáva- vencsellői lakost a Társa­dalombiztosítási Igazga­tóság többek között arról is értesítette, hogy az úti­költség megtérítése ko­rábban is és jelenleg is az illetékes kezelő vagy szak­orvos által kiállított úti­költség-utalvány, kórházi igazolás alapján történik. Az útiköltség akkor térít­hető meg, ha áz oda-visz- sza utazás költsége 5 Ft- ot meghaladja. Korábban a társadalombiztosítási, jog­szabályok alapján, jelen­leg pedig állampolgári jo­gon a 7/1975 (VI. 24.) EÜM sz. rendelet alapján jár az útiköltség-térítés, Molnár Sándor és tár­sait a Nyíregyházi Járási Hivatal értesítette, hogy kérésüket megalapozott­nak találta, és ezügyben forduljanak a szövetke­zeti döntőbizottsághoz. Barabás Jánosné nyír­egyházi lakost a városi tanács műszaki osztálya többek között a követke­zőkről tájékoztatta: A szomszédos ingatlan­nal közös telekhatáron a kerítésoszlopokat úgy kell elhelyezni, hogy azok szomszéd felé néző hom­loksíkja a közös telekha­tár vonalára kerüljön. A levélíró által említett és a szomszédos ingatlantulaj­donos által kért 20 cm-es szabad sáv elhagyása in­dokolatlan és jogszabályi­lag megalapozatlan. Az OÉSZ I. kötet 140. §. (5) bekezdése szerint kizárólagosan csak élősö­vény esetében kell az épí­tési telek határától a telek belseje felé legalább 0,50 m távolságra ültetni az élősövényt és azt úgy kell nyesni, hogy az ágak ne nyúljanak túl a telekhatá­ron. Aéiiletékés válaszol — Ha egy kis szélmozgás van, úgy kintről jobban látom a fil­met (Kiss Ernő rajza) A közelmúltban az „Üveg­cserepek" című cikkben szó­vá tették a Simonyi óbester és a környező utcák lakói, hogy a konzervgyár gépkocsi­ja elhullajtja az üvegeket az úton, s ezzel sok bosszúságot okoznak a gépkocsi-tulajdo­nosoknak. Közöljük, hogy a közeljövőben minden olyan járművet, amely a gyártelep és a göngyölegtelep között üveget szállít, olyan oldalma­gasítóval látjuk el, amely az üveghullást teljesen megaka­dályozza. A magasítók elké­szítése és felszerelése novem­ber 28-ig megtörtént. A ko­rábbi kellemetlenségek miatt az érintettek szíves elnézését kérjük. Nyíregyházi Konzervgyár November 14-én a „Páf­rányfenyő a parkban” című cikkben javasolták, hogy a Petőfi parkban található gin- kó-biloba-t táblával jelöljük, mivel ritka és értékes fáról van szó. Még 1968-ban — is­merve a fa rendkívüli érté­két — táblát helyeztünk el az említett fa közelében. Idő­közben az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal illetékes felügyelőjének is felhívtuk erre a figyelmét és kértük, hogy nyilvánítsák védetté. Azóta újabb intézkedésre kényszerültünk, mert tudo­másunkra jutott, hogy a Pe­tőfi parknak a Széchenyi ut­ca felé eső részét a közeljö­vőben egy sportcsarnok meg­építéséhez veszik igénybe. Ez veszélyezteti a fa létét is. Reméljük azonban, hogy még a tervezés stádiumában si­kerül megoldást találni a fa megmentésére. Intézkedünk, hogy a fa közelébe mielőbb tábla kerüljön, amely részle­teiben tartalmazza majd e ritka faféleséggel kapcsolatos tudnivalókat. ' Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat A gyermek­elhelyezésről V. I.-né olvasónk 1968-ban kötött házasságot, amely­ből három gyermeke született. Házassága kb. 2 évvel ez­előtt megromlott, mert előadása szerint férje mással há­zasságon kívüli kapcsolatot létesített. A házasság véglege­sen akkor romlott meg, amikor férje és egy idegen nő között tartós kapcsolat jött létre. Ez az állapot egészségi­leg rendkívüli mértékben megviselte, olyannyira, hogy kór­házi kezelésre szorul. Mielőtt a kórházba ment volna, a gyermekeket a közelben lakó édesanyjára bízta és ezt a helyzetet a férje kihasználva, a 4 éves fiúgyermeket ma­gához vette. Ennek megtörténte után olvasónk férje a volt közös lakásból elvitte a személyi ingóságait. Ezen túlmenő­en, saját elképzelése szerint, megosztotta a közösen szer­zett ingóságokat és az általa elszállított bútorokat eladta, amire azért került sor, mert élettársával együtt albérlet­ben laknak és oda a bútorokat elhelyezni nem tudta. Ezek­ről a tényekről olvasónk akkor szerzett tudomást, amikor a férje a kórházban felkereste és közölte vele, hogy az életközösséget véglegesen szakította meg, el kíván válni és azt akarja, hogy közös megegyezéssel váljanak. Egyezzen bele olvasónk a válásba és abba is, hogy a két gyermek olvasónknál marad, egy gyermek pedig olvasónk férjénél. A férj magával vitte ekkor az előre elkészített írásbeli megállapodást és amikor olvasónk vonakodott azt aláírni, azzal fenyegetőzött, hogy elviszi a másik két gyermeket is, és ha kell, ő évekig is hajlandó pereskedni. Ilyen körül­mények között olvasónk aláírta a megállapodást és ezt kö­vetően kapta meg a házassági bontóperre szóló idézést, amely az írásban megkötött egyezségre alapítottan kéri a házasság felbontását. Olvasónk azóta meggyógyult. Átgon­dolva a helyzetet, arra a meggyőződésre jutott, hogy az aláírt megállapodást nem tekinti magára nézve kötelező­nek, hiszen ő a házasság felbontására okot nem adott. De legjobban a gyermekek elhelyezése vonatkozásában kötött egyezséget tartja sérelmesnek, mert a férje a gyermek ne­velését nem tudja biztosítani, ezt az albérleti körülmények sem teszik lehetővé. Férje egyébként is alkalmatlan rá, az pedig indokolatlan, hogy egy idegen asszony nevelje a gyermeket. Érdeklődött az után, hogy az írásban megkö­tött egyezség mennyiben köti őt, kérheti-e a bíró­ságtól, hogy ne vegyék figyelembe, de olyan választ kapott, hogy csak akkor kérheti, ha bizonyítani tudja, hogy a férje fenyegetésére írta alá a megállapodást. Mi ezzel az állásponttal nem értünk egyet. Tény az, hogy az állampolgárok között létrejött megállapodások, szerződések a törvény szerint csak akkor támadhatók meg, ha igazolják, hogy az tévedés, megtévesztés, kényszer, vagy fenyegetés hatására jött létre, de a gyermekelhelyezés vo­natkozásában ez nem áll fenn. A gyermekelhelyezés vo­natkozásában mindig és minden körülmények között a gyermek érdeke az irányadó éj ha a szülők a bíróság előtt kötnek a gyermek elhelyezése vonatkozásában egyezséget, a bíróság megtagadhatja annak jóváhagyását, ha úgy lát­ja, hogy ez sérti a gyermek érdekeit. Mert egyszer elvá­lasztja a testvéreket egymástól, másodszor egy albérleti lakásban nem lehet olyan feltételeket biztosítani, mint az olvasónk tulajdonában lévő lakásban, harmadszor az sem indokolt, hogy egy teljesen idegen környezetbe kerüljön a gyermek és semmi olyan adat nincs, hogy az anya al­kalmatlan lenne a gyermek nevelésére, hiszen ha két gyer­mek nevelésére alkalmas, akkor alkalmas a harmadik ne­velésére is. A megkötött megállapodás tehát nem köti ol­vasónkat olyan mértékben, hogy ne kérhetné a bíróságtól: ne vegyék azt figyelembe és a gyermekelhelyezés kérdé­sében a gyermek érdekének és a törvényeknek megfelelő ítéletet hozzanak. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents