Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 26. A Pravda cikke Szadat izraeli útjáról ÉHSÉG AZ ATOMKORSZAKBAN (3.) Kalkuttai látomás Anvar Szadat egyiptomi elnök izraeli látogatásának külföldi visszhangját foglalja össze Jurij Gluhov a Pravda pénteki kommentárjában. — A hivatalos közleményt elemezve a világsajtó annak rendkívüli szegényességét emeli ki. A nyugati sajtó véle­ménye szerint Szadat sokat adott és rendkívül keveset kapott. A közlemény hallgat a közel-keleti rendezés fő problémáiról, a hangsúlyt az Izrael és Egyiptom közötti kapcsolatok folytatására he­lyezi. — Szadat utazása el nem csendesülő éles elítélést vál­tott ki az arab világban. Az egyiptomi elnök jeruzsálemi # zarándoklatát a megalkuvó politika logikus folytatásának tekintik. A Szíriái Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának nyilatkozata kiemeli, hogy e döntést a sinai meg­állapodás megkötése, a zabo­látlan szovjetellenes kam­pány, a „nyitott kapuk” po­litikája és Egyiptom haladó hazafias vívmányainak fel­számolása előzte meg. Kairó álláspontját szakadárnak mi­nősítik az arab országokban és rámutatnak arra, hogy milyen hatalmas kárt okoz az arab egység, az izraeli ag­resszió következményeinek felszámolásáért folyó harc ügyének. — A nyugati sajtó megálla­pítja, hogy a jeruzsálemi lá­togatás nem eredményezett változást a közel-keleti hely­zetben. A realitások változat­lanok. — Az igazságos és tartós közel-keleti békéhez vezető reális út jól ismert. Átfogó rendezést kell elérni, amely magában foglalja az izraeli csapatok kivonását minden 1967-ben megszállt arab te­rületről, a térség minden ál­lamnak és népének a függet­len és biztonságos léthez való jogának tiszteletben tartását, beleértve a palesztin nép ön­rendelkezési és önálló állam­alapítási jogát is, mutat rá a Pravda kommentátora. nisztertanács épületében. A megbeszéléseket a déli órák­ra befejezték, és ünnepélye­sen aláírták a közüs nyilat­kozatot, egy emlékeztetőt a kis és közepes vállalatok mennyiség termett. A ter­mésbőségből adódóan értéke­sítési gondok is keletkeztek, főleg almánál, burgonyánál, zöldségfélénél. A mezőgazdasági termelés korszerűsödésével kapcsolat­ban Hosszú László elmondta, hogy 1977-ben 33 ezer hek­tárral nőtt a rendszergazdál­kodásba, illetve társulásba vont területnagyság és ma már eléri a 79 ezer hektárt. Tovább folytatódott az üze­mek átgondolt és ésszerű koncentrációja. 1978. január 1-vel például további 29 ter­melőszövetkezet és nyolc szakszövetkezet egyesülését tervezik. Részletesen szólt a jövő évi termelés megalapozásáról. Megyénkben 107 ezer hektá­ron vetették el az őszi kalá­szosokat, jó talaj-előkészítés­sel, törekedve a korszerűbb agrotechnika alkalmazására, a nagyobb hozamot biztosító fajtaváltásra. Megfelelő üte­mű a mélyszántás és befeje­ződéséhez közeledik a kuko­rica, cukorrépa betakarítása, elszállítása. A területi szövetség mun­káját értékelve hangsúlyozta, 10 év alatt — a szövetség létrehozásától napjainkig — betöltötte hivatását. Érdek- védelmi tevékenysége segítet­Plenáris ülés Belgrádban A 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttsé­geinek az európai biztonság és együttműködés kérdései­ről tárgyaló belgrádi találko­zója pénteken délelőtt plená­ris ülést tartott, délután pe­dig három munkabizottsága tanácskozott. A humanitárius és egyéb területeken való együttműkö­déssel foglalkozó 3. számú bi­zottságban felszólalt Berényi Pál, a magyar küldöttség tag­ja. Aláhúzta a sajtó dolgo­zóinak felelősségét az eny­hülés és az együttműködés elmélyítésében. Hangsúlyoz­ta, a részt vevő államoknak — amelyek a helsinki záró­okmányban elfogadták az enyhülés, a népek közötti kö­zeledés és megértés eszméit — most ösztönözniük kellene, hogy ezek a nemes célok tük­röződjenek a más országokról szóló információkat terjesztő tömegtájékoztatási szervek munkájában. Az élelmiszer-ellátás és a családtervezés összefüggése kézenfekvő. Indiában, min­den erőfeszítés ellenére ma is évi tizenkétmillió csecse­mő születik — annyi, mint az ötödik kontinens, Ausztrália egész lakossága. Az élet egyik ördögi törvénye éppen az, hogy a születések száma szinte mindig fordított arányban van a jóléttel. Japán a maga 106 milliós lélekszámával a világ hato­dig legnépesebb országa, csa­ládtervezésben azonban alig­hanem az első helyen áll. Az eredményes felvilágosító programok nyomán a lakos­ság növekedési üteme egy százalékban stabilizálódott. Á nemrég még rendkívül nagy létszámú japán családok át­laga ma már 3,4 személy. A 125 milliós Indonéziában viszont évi 2,9 százalék a nö­vekedés, Ázsia egyetlen ka­tolikus többségű országában, a Fülöp-szigeteken 3,4 száza­lék. Ez bizony annyit jelent, hogy a most 38 milliós lakos­ság az ezredfordulóra elérhe­ti a százmilliót, ugyanakkor a rfépesség átlaga ma is csak a legszükségesebb kaló­riamennyiség 83 százalékát kapja meg. „Népesedési bomba" Az ázsiai kontinensen az egyik legnagyobb születés­szabályozási eredményt a jó­módú városállamban, Szinga­púrban érték el: tíz év alatt tíz százalékkal (!) csökkent a születések száma. Ennek egyik lényeges oka, hogy a kormány elrendelte: a szoci­ális kedvezmények csak há­rom gyermekig járnak, utá­na nem. Bár az intézkedés gyakorlati haszna bebizonyo­sodott, erkölcsi jogosságát érthetően sokan vitatják. Számos szakembert derülá­tóvá tesznek a szingapúrihoz hasonló példák. Sajnos, azonban a világ nagy részé­re nem a szingapúri, hanem az indiai és az indonéz mo­dell a jellemző. Vagyis az, hogy a szegények még szegé­nyebbek lesznek és a jómó­dúak a világ készleteinek aránytalanul nagy százalékát használják fel. Jean Mayer, az amerikai Harvard egye­tem professzora kimutatta, hogy a kétszáztízmillió ame­rikai élelméből legalább más­fél milliárd embert lehetne táplálni a jelenlegi afroázsiai normák szerint. És ha már amerikai pro­fesszoroknál tartunk, Paul Ehrlich, a Stanford egyetem híres professzora, a „Népese­dési bomba” című könyv szerzője a minap így kezdte cikkét egy folyóiratban: „Amíg ön ezeket a sorokat olvassa, a világon' öt ember, főleg gyermek, hal éhen és negyven csecsemő születik”. Á gazdagság megoszlása A tőkés válságjelenségek rendkívül károsan hatnak a gazdaságilag gyenge fejlődő országokra. A tizenhárom olajexportáló államon kívül az úgynevezett „harmadik világ” országaiban még keve­sebb pénz jut szociális, nem utolsósorban családtervezési programokra. A hamburgi Stern magazin nemrég cikket közölt a leg­nagyobb gondokkal küszködő indiai városról, Kalkuttáról és cikkét ezzel a komor jö­vendöléssel zárja: ha nem történik valami időben, a fejlődő országok jelentős ré­sze Kalkutta sorsára jut. A jóslattal lehet vitatkozni, de a számok valóban riasztóak. A legújabb ENSZ-statiszti- ka beszédes adatokat tartal­maz a népesedés és gazdag­ság számszerű megoszlásáról. Észak-Amerikában, ahol az emberiség 6,21 százaléka él, a világtermelés 34,49 százalé­kát produkálják; Nyugat-Eu- rópában, a világlélekszám 9,1 százalékával az egyetemes termelés 25,6 százalékát; Ja­pánban, ahol az emberiség 2,82 százaléka él, a termelés 6,63 százalékát, Ausztráliában és Óceániában, a világlakós- ság 0,53 százalékával a nem­Pénteken megnyílt az euró­pai biztonság és együttműkö­dés nemzetközi bizottságának háromnapos ülésszaka. A konferencián 23 európai or­szág és 15 nemzetközi szerve­zet delegációja vesz részt. A Magyar Nemzeti Bizottságot Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, az országgyű­lés külügyi bizottságának tit­kára és dr. Bartha Tibor püs­pök, a nemzeti bizottság al- eLnöke képviseli. Az ülésszak megnyitása után tartott sajtókonferencián Raymond Goor belga kano^ nok, a nemzetközi bizottság elnöke ismertette a „Helsin­zetközi össztermelés 1,36 szá­zalékát. Ezek a jó adatok. Dél-Amerika a világlakos­ság 7,86 százalékának nyújt otthont és a világtermelésből csak 5,18 százalékban része­sedik. Afrika (A két fajüldö­ző rezsimen, a Dél-afrikai Köztársaságon és Rhodesián kívül) a glóbusz népességé­nek 8,9 százalékát hordja a hátán, de a nemzetközi ter­melésben csak 1,82 százalék­kal vesz részt. Messze a legnyomasztóbb szám a legnagyobb és legné­pesebb kontinensé: Ázsiában az emberiségnek jóval több mint a fele él (53,89 százalék) és a világtermelésnek mind­össze a 9,35 százalékát mond­hatja magáénak. Kettős .bilincs A javak területileg is egyenlőtlen elosztása tehát kétségtelenül ugyancsak je­lentős része az éhségproblé­mának. Mégis megállapíthat­juk, hogy a társadalmi-poli­tikai szempontok a legfonto­sabbak. A fejlődő országok jó részében a szenvedők százmilliói kettős bilincsben sínylődnek: egyrészt az or­szágukon belüli kiáltó egyen­lőtlenségek következményei sújtják őket, másrészt hazá­juk teljes kiszolgáltatottsága a tőkés világgazdaságtól. Ahhoz, hogy bármilyen fegyverkezési költségeknek a Szovjetunió által ismételten javasolt csökkentése révén fokozható segítség valóban hatékony legyen, nem ele­gendő a technikai haladás: a jelenleginél megfelelőbb tár­sadalmi szociális közeg is kell hozzá. Következik: A megoldás Harmat Endre kitől Belgrádig” című brosú­rát, amelyet a bizottság négy nyelven, nagy példányszám­ban adott ki- A brosúra mér­leget von a helsinki záróok­mány aláírása óta eltelt idő­szakban elért eredményekről, nem hallgatva el a negatív vonásokat sem. A brüsszeli konferencia pénteken bizottsági jelentése­ket hallgatott meg, szombaton és vasárnap pedig széles körű vitára kerül sor az általános politikai helyzetről. A vita egyik fő témája Leonyid Brezsnyevnek legutóbb el­hangzott javaslataival kap­csolatos állásfoglalás lesz. Befejeződtek az lengyel—NSZK tárgyalások Helmut Schmidt nyugat­német szövetségi kancellár pénteken lengyelországi hi­vatalos látogatásának utolsó napján folytatódtak a plená­ris tárgyalások a lengyel mi­A TESZÖV küldöttközgyűlése Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács nevében üdvözölte a küldöttközgyűlést. Hangsú­lyozta: a megyei pártbizott­ság 1977. évi feladatainál Szabolcs-Szatmár további dinamikus fejlesztését hatá­rozta meg. A jól végzett munka eredménye, hogy az ipari termelés az előirány­zott 10—12 százalékkal szem­ben 14—15 százalékkal nőtt, ezen belül a mezőgazdasági termelésen alapuló élelmi- szeripari termelés 15 száza­lékkal. A termelékenység hat-hét százalékkal lesz na­gyobb az elmúlt évinél. A jó eredményekben éreztetik hatásukat azoknak a határo­zatoknak a végrehajtása, amelyeket a megyei pártbi­zottság az eszközök és a munkaerő racionálisabb hasznosítására hozott. Elmondta: a bruttó jövede­lem 9,5 százalékkal, a része­sedés 3,6 százalékkal, a me­zőgazdasági termelés folyó áron mintegy 10 százalékkal nő 1977-ben. A kedvezőtlen időjárás ellenére a növények hozamai meghaladják az 1976. évit. Téli almából 55 ezer vagont meghaladó gazdasági együttműködésé­nek kiszélesítéséről, majd ki­cserélték a két ország kultu­rális együttműködéséről ké­szült megállapodást, amely ezen aktussal életbe lépett. te a termelés növekedését, s ajánlásaival hozzájárult a szövetkezeti tagok kulturális, szociális helyzetének javítá­sához. Fontos feladat szorgal­mazni, hogy megteremtődjék a mezőgazdasági termelés és feldolgozás közötti összhang. A megye termelésszerkezeté­ben lényeges változtatásra nincs szükség, növelni kell viszont a mezőgazdasági nö­vények hozamait, különösen kalászosoknál, kukoricánál. Fontos a gyümölcstermelés fejlesztése olyan vonatkozás­ban is, hogy az értékesítés és feldolgozás jobb alapokra he­lyezéséhez további 6500 va­gon hűtőtároló, 10—15 ezer vagon ipari minőségű alma feldolgozásához ipari kapaci­tás létesüljön. Tovább kell fejleszteni az állattenyésztést, ehhez kapcsolódóan a rét­legelő gazdálkodást. Mind­ezeknek a feladatoknak, cé­loknak már az 1978. évi ter­melési tervekben realizálód­ni kell. A küldöttközgyűlés ezt kö­vetően megválasztotta a tiszt­ségviselőket, a különböző bizottságokat. Tizenöt tagú elnökséget választattak. A terület) szövetség elnöke to­vábbra is Faggyas Jenő ma­rad. A területi szövetség titkára Makrai László. Megnyílt Brüsszelben az európai biztonsági konferencia ictAl RmIimvmIm Az MW Vadas Ernő termében november 23-án kiállítás nyílt „Fotóriportereink a Szovjetunióban” címmel. Képe- IXUUKQZUMOI DUnaraig. inken: Kaukázus hegyei között. (MTI fotó, Horling Róbert felvétele — KS) ... Gorszki Vilmos magyar internacio­nalista unokájával omszki otthonában. (MTI fotó — KS) ... Az évszázad csókja: Gina Lollobrigida és Jurij Gagarin találkozója az 1961-es moszkvai filmfesz­tiválon. (MTI fotó — KS)...

Next

/
Thumbnails
Contents