Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

Munkás­WW ■■ f örök G azdag évet zárnak megyénk munkás­őrei. A jubileumi esztendőben is — húsz éve alakult meg a testület — jó összhangban dolgoz­tak gazdasági egységeink­kel, ipari, mezőgazdasági üzemeinkkel. Kivették ré­szüket a termelőmunká­ból, gazdasági feladataink megvalósításából és a tele­pülésfejlesztések érdeké­ben indított társadalmi akciókból. Munkásőreink azonban nemcsak munkahelyükön álltak helyt, hanem a ki­képzés, a szolgálat terüle­tén is. Szabolcs-Szatmár- ban a fontos munkásőri pártmegbízatás teljesíté­se során mintegy 200—250 ezer órát dolgoztak, vet­tek részt foglalkozásokon, munkásőr-rendezvénye- ken, s ennek kétharmadát a szabad időből áldozták fel a szombatokon, vasár­napokon. Az idén — a hagyomá­nyoknak megfelelően, a tartalékba vonuló, lesze­relő idősebbek utódjaként — új munkásőrök is ma­gukra öltötték az acél­szürke egyenruhát. Ipari üzemeink — köztük a csak néhány éve felavatott lé­tesítmények kollektívái — is több munkásőrt adtak megyénknek; az újak nyolcvan százaléka a fi­zikai dolgozók köréből ké­ri felvételét. Az iparfej­lesztés hatása érződik azonban abban, hogy köz­tük is mind több a szak­munkás, technikumot, fő­iskolát végzett, korszerű ismeretekkel rendelkező szakember. Az utóbbi évek törekvései nyomán a korábbinál több nő — az újonnan felvettek hat szá­zaléka — vállalja a mun­kásőrszolgálatot, s kitű­nően illeszkednek be a kollektívákba, eredmé­nyes munkát végeznek. Az új munkásőrök között a korábbinál szintén sok­kal több az olyan fiatal, aki nemrég szerelt le a honvédségtől, határőrség­től, s kéri felvételét. Ve­lük fiatalodik a munkás­őrség: számottevő mér­tékben nőtt a huszonéves fiatalok aránya. Ez egy­ben jó lehetőséget teremt arra, hogy a szolgálatot együtt vállaló három ge­neráció — fiatalok, kö­zépkorúak, idősebbek — együtt dolgozzanak, s ápolják haladó hagyomá­nyainkat. Különösen fon­tos ez azért is, mert a legfiatalabbak már legfel­jebb csak tankönyveikből, elbeszélésekből ismerik azt az időszakot, amely­ben a munkásőrség meg­alakult Munkásőreink dereka­san helytálltak a csepeli felhívás nyomán novem­ber 7 tiszteletére kibonta­kozott munkaversenyben, és a három fordulós poli­tikai, szakmai, kulturális vetélkedőben, amelyet a Nagy Október tiszteletére rendeztek. Most értékelé­sek zajlanak, s megkezdő­dik a felkészülés az 1978- as esztendőre. M. S. Kádár János megbeszélése Georges Marchais-val Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára péntek délelőtt megbe­szélést folytatott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt hazánk­ban tartózkodó főtitkárával. A megbeszélésen részt vett Jean Kanapa, az FKP Polti- kai Bizottságának tagja, Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. A szívélyes, elvtársi lég­körben tartott megbeszélések során tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, eszme­cserét folytattak a nemzetkö­zi élet és a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették a pártközi kapcsolatok alaku­lását és az együttműködés to­vábbi erősítésének lehetősé­geit. Kádár János délután foly­tatta megbeszélését Georges Marchais-val. A megbeszélé­sen részt vett Jean Kanapa, Gyenes András és Berecz Já­nos. Ezt követően Kádár Já­nos Georges Marchais-val folytatott eszmecserét. Gye- nes András pedig Jean Ka- napa-val. Ez utóbbi megbe­szélésen részt vett Berecz János és Horn Gyula a KB külügyi osztályának helyett- tes vezetője. A magyar pártkSIdöttség befejezte kolumbiai látogatását A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának ve­zetésével Latin-Amerikában tartózkodik, pénteken befe­jezte kolumbiai látogatását. A küldöttség kolumbiai tar­tózkodása során látogatást tett Guillermo Plazas-nál, a szenátus alelnökénél, találko­zott a képviselőház külügyi bizottságának alelnökével. Biszku Béla és a meglátoga­tott szenátusi és parlamenti tisztségviselők véleményt cse­réltek a Magyar Népköztár­saság és a Kolumbiai Köztár­saság kapcsolatairól, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttség találkozott a Kolumbiai Dol­gozók Szakszervezeti Szövet­ségének vezetőivel, a Kolum­biai Vasmunkások Szakszer­vezetének képviselőivel, akti­vistáival. Biszku Béla tájékoztatást adott a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselőinek or­szágunk helyzetéről, népünk életéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységéről. A Venezuelai Kommunista Párt meghívása alapján a küldöttség elutazott útjának következő állomására: Cara- casba, Venezuela fővárosába. MA Hírünk az országban (2 .oldal) Mándokon már a jövőt tervezik (3. oldal) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársáság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszá­molt Mexikóban és Ecuador­ban tett hivatalos látogatá­sáról. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy a látogatá­sok elősegítették és jól szol­gálták a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttműködését, kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a nemzetközi enyhülés elmé­lyítését. A jelentést az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel újraszabá­lyozta a halászatot. A tör­vényerejű rendelet változat­lanul fenntartja a halászat és a horgászat területén kiala­kult bevált intézményeket. A gazdasági és társadalmi igé­nyek figyelembevételével bő­vítette és megerősítette a ha­lászattal foglalkozó gazdasági szervezetek jogait, ugyanak­kor megfelelő összhangot te­remt az állam, a halászati termelőszövetkezetek és az egyesületekben tömörült hor­gászok érdekei között. A tör­vényerejű rendelet 1978. ja­nuár 1-én lép hatályba, vég­rehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Hosszú távú program az energiaellátásra December 20-ra összehívták a megyei tanácsot — Ülést tartott a végrehajtó bizottság A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága pénteken ülést tartott. A vb a megyei taná­csot december 20-ra össze­hívta; a tanácsülés napi­rendjére javasolta az 1978. évi tanácsi költségvetéssel összefüggő előterjesztéseket, valamint a tanács 1978. évi munkatervjavaslatát, továb­bá néhány közigazgatási, mű­velődésügyi és gazdasági kér­déssel foglalkozó előterjesz­tést, amelyekben a döntés a tanács hatáskörébe tartozik. A végrehajtó bizottság a ta­nács elé kerülő írásos elő­terjesztéseket megvitatta, ki­egészítette. A vb ezt követően elfogad­ta a Szabolcs-Szatmár me­gye energiaellátásának hely­zetéről és hosszú távú prog­ramjáról szóló előterjesz­tést, amelyben az ágazat fej­lődésének irányát és dinami­káját határozta meg 1990-ig. Az ágazat fejlesztésével kap­csolatos célok a megye gaz­dasági életének további fej­lődésével vannak összhang­ban és tartalmazzák a lakos­ság, valamint az egyes ter­melőágak igényeit. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság foglalkozott az 1977-ben hitelképtelen mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek pénzügyi kérdé­seivel, majd megtárgyalta és támogatta a VAGÉP vállalat kérését, hogy tiszta profilú szolgáltató vállalattá jelölje ki az illetékes minisztérium. Nyolc községben különböző ingatlanok természetvédelmi területté nyilvánítását java­solták az illetékes szervek; a vb a javaslatokat elfogadta. Együttes ülést tartott a KISZ-mb és a megyei úttörőelnökség Pénteken együttes ülést tartott Nyíregyházán a KISZ megyei bizottsága, és a me­gyei úttörőelnökség. A két testület jelentést hallgatott meg az MSZMP KB titkársá­gának 1974. április 1-i, az út­törőszövetség munkájáról szóló határozata végrehajtá­sának megyei tapasztalatai­ról. Ezt követően a -ne­gyei bizottsága értékelte az idei ifjúmunkás-és szakmun­kástanuló-napok rendezvé­nyeit. Hazaérkezett a szabolcsi küldöttség az érmindszenti ünnepségről Az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett külföldi ünnepségek sorában a költő szülőfalujá­ban került sor Ady szobrának leleplezésére és a megemlé­kezésekre. Az Értnindszenten rende­zett Ady-ünciepségeken a Ro­mán Szocialista Köztársaság Szatmár megyei párt- és ta­nácsi szerveinek meghívására Szabolcs-Szatmár megye kül­döttsége is részt vett. A delegációt dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Margó- csy József, a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója. A delegációt a határon dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke és Ekler György, a megyei pártbizottság titká­ra fogadta. Mezőgazdaságunk sikerrel teljesíti feladatait A TESZÖV küldöttközgyűlése Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetsége küldöttközgyű­lését november 25-én tartot­ták Nyíregyházán. A küldött- közgyűlésen részt vett Hosz- szú László, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Czimbal- mos Béla, a TOT főtitkára, dr. Szaszkó László, a KB munkatársa, dr. Szabó Fe­renc, a MÉM osztályvezetője. A termelőszövetkezetek kül­döttközgyűlésén többek kö­zött jóváhagyták a szövetség új alapszabályát, meghall­gatták Faggyas Jenőnek, a szövetség elnökének beszá­molóját az V. ötéves terv ed­digi teljesítéséről, az 1977. évi A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS RÉSZTVEVŐI. eredményekről. Majd a nőbi­zottság elnöke számolt be, végül megválasztották a Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének új tiszt­ségviselőit. Az elnökségi beszámoló­ban a szövetség elnöke töb­bek között elmondta, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom fontos eseménye a szö­vetség tisztújító közgyűlése. A két évvel ezelőtti válasz­tást követően tovább folyta­tódott a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, szakszö­vetkezetek és társulásaik gazdasági fejlődése, integrá­lódása, s ez, valamint a mó­dosított termelőszövetkezeti törvény, a termelőszövetkeze­tek III. kongresszusán elfo­gadott irányelvek szükséges­sé tették új alapszabály ké­szítését, a tisztségviselők és a bizottságok újjáválasztását. Az elnökségi beszámoló aláhúzta: a megye termelő- szövetkezetei a megyei párt­értekezleten hozott határoza­tok szellemében készítették el középtávú és éves üzem­tervüket. Annak ellenére, hogy 1976 időjárása kedve­zőtlenül hatott, és az 1977. év időjárási tényezői sem voltak a legmegfelelőbbek, a termelőszövetkezetek telje­sítették, illetve év végéig várhatóan teljesítik termelé­si feladataikat. A területi szö­vetség érdekvédelmi tevé­kenységével, a szövetség szolgáltató csoportjai mun­kájukkal hatékonyan segítet­ték a gazdálkodási feladatok megoldását, a szövetkezetpo­litikai célok valóra váltását. Megyénk termelőszövetke­zeteiben korszerűsödött a munka, nőtt az iparszerű ter­melés aránya, növekedtek a szántóföldi növénytermesz­tés hozamai. Két év alatt a szarvasmarhalétszám 19, a tehénlétszám 14, a sertéslét­szám 27, a juhlétszám 19 szá­zalékkal lett magasabb. A nagyüzemi gazdálkodás di­namikus fejlődése közben nagy gondot fordítottak a háztáji és kisárutermelés se­gítésére. A termelési felada­tok teljesítését hasznosan se­gítette a szocialista munka- verseny-mozgalom, 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott ju­bileumi versenymozgalom. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben ma már 835 szocialista brigádban közel 14 ezer fő dolgozik a szocialista cím elnyeréséért, illetve a cím megtartásáért. Az elnök­ségi beszámoló a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a szövetkezetpolitikai felada­tok végrehajtásával, többek között a kulturális és sport- tevékenységgel, az üdültetés­sel, a politikai és szakmai to­vábbképzéssel. Az elnökségi beszámolót, valamint a szövetség új alapszabályának előterjesz­tését vita követte. Szót kért dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára is, aki köszöntötte a résztvevőket és méltatta a küldöttközgyűlés jelentőségét. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents