Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 22. Országos zöldség-gyümölcs tanácskozás TELEX... TELEX... TELEX... TELEX.. MOSZKVA: Szuszlov kitüntetése A párt és az állam szolgá­latában szerzett érdemeikért és hetvenedik születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége az Októberi Forra­dalom érdemrenddel tüntette ki Mihail Szuszlovot, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát. NEW YORK: Vita az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének 3. számú szociális, humanitári­us és kulturális bizottságá­ban folytatódott a vita az emberi jogok kérdéseiről. A vitában felszólalók keményen elítélték az Egyesült Álla­mok és más nyugati országok bizonyos köreinek arra irá­nyuló kísérleteit, hogy az emberi jogok „védőinek” szerepében tűnjenek fel. Több ENSZ-tagállam képvi­selője rámutatott, hogy en­nek a hadjáratnak a kezde­ményezői — miközben arra fordítják figyelmüket, hogy más országokban „Védjék meg” az emberi jogokat — lényegében szemet hunynak afölött, hogy az emberi jogo­kat kirívó módon megsértik Chilében, a Dél-afrikai Köz­társaságban, Rhodésiában, Namibiában és az izraeli ag- resszorok által elfoglalt arab területeken. BERLIN: Erich Honecker beszéde Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra hétfőn beszédet mondott abból az alkalomból, hogy az FDJ — a Német Demokrati­kus Köztársaság Ifjúsági Szövetsége — csatlakozott az NDK négy legrangosabb ve­zető testületé — az NSZEP KB, az NDK Államtanácsa, kormánya és a Nemzeti Front Nemzeti Tanácsa — által a múlt hét végén kibo­csátott felhíváshoz, az NDK megalapítása 30. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Az NSZEP KB főtitkára üdvözölte az FDJ csatlakozá­sát a 30. évforduló tiszteleté­re induló munkaversenyhez. Az NDK fiataljai többek kö­zött vállalják, hogy — az 1976—80-as ötéves népgazda­sági terv maradéktalan megvalósítása érdekében — jövőre megtakarítanak 55 millió munkaórát és 1,2 mil­liárd márka értékű anyagot, s terven felül 6900 lakást építenek illetve korszerűsí­tenek az országban. BRÜSSZEL: A Közös Piac minisz­teri tanácsülése Hétfőn megkezdődött az európai gazdasági közösségek miniszteri tanácsának két­napos ülésszaka. Először a kilenc pénzügyminiszter ült össze, majd bekapcsolódtak a tanácskozásba a külügy­miniszterek is. Napirenden a bizottság jelentése szere­pelt a Közös Piac gazdasági helyzetéről, a gazdaságpoliti­ka jobb összehangolásáról, a beruházási politikáról, vala­mint arról, hogy milyen lé­péseket kellene tenni a gaz­dasági és a pénzügyi unió megvalósítása felé. A minisz­teri tanács megvitatja a jövő évi költségvetést is. Ezután a külügyminisz­terek kezdik meg tanácsko­zásukat egész sor politikai kérdésről. Mindenekelőtt a politikai együttműködés kér­déséről lesz szó. JERUZSÁLEM; Szadat hazaérkezett Izraelből Anvar Szadat egyiptomi államfő és Menahem Begin izraeli kormányfő hétfő dél­utáni együttes sajtóértekezle­te után újabb négyszemközti eszmecserét folytatott a King David hotelban. A megbeszé­lés után Szadat és kísérete Begin izraeli miniszterelnök társaságában — búcsúlátoga­tást tett Efraim Kacir izraeli államfőnél. Anvar Szadat egyiptomi államfő hétfőn délután — 50 perces repülőút után — ha­zaérkezett Izraelből. A kai­rói fogadtatás nyugati hír- ügynökségek szerint igen lel­kes volt, Szadatot „a béke hőseként” ünnepelték. Az egyiptomi állami rádió az érkezésről adott közvetítésé­ben Szadat izraeli látogatását „a béke útjának” minősítet­te, amelyről Szadat — úgy­mond — „győzedelmesen ér­kezett vissza”. Az érkezés idejére a kairói repülőtér környékén megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Mesterlövészek helyezkedtek el a légikikötő épületeinek tetőzetén, s a térség fölött katonai repülőgépek húztak el. BELGRAD: A munkabizottságok ülése A belgrádi találkozó hétfőn délelőtt munkabizottságok­ban folytatta munkáját. Ez alkalommal az európai biz­tonság, továbbá a humanitá­rius és egyéb területen való együttműködés, valamint a Földközi-tengeri térség kér­déseivel foglalkozó bizottsá­gok üléseztek. A találkozón résztvevő 35 ország küldöttsége délután plenáris ülést tartott, majd a gazdasági, tudományos-mű­szaki és környezetvédelmi bizottság tárgyalt. * öt évvel ezelőtt, 1972. no­vember 22-én kezdődött meg Helsinkiben az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet előkészítő, nagy­követi szintű konzultáció. Az évforduló alkalmából a mos­tani belgrádi európai biz­tonsági és együttműködési találkozó jugoszláv szervező bizottsága fogadáson látta vendégül a részt vevő kül­döttségeket. MADRID: Jobboldali tüntetés a kormány ellen Több mint százezer spa­nyol jobboldali tüntető gyűlt össze vasárnap a madridi ki­rályi palota előtti téren, hogy megemlékezzék Franco halá­lának második évfordulójá­ról. A gyűlés szónoka a szél­sőséges nézeteiről ismert Bias Pinar, a Fuerza Nueva elnevezésű fasiszta szervezet vezetője, uszító hangú beszé­dében „árulással” vádolta a kormányt és azt állította, hogy a diktátor halála óta eltelt időben „megsemmisí­tette az ország békéjét és egységét”. A tüntetők a gyű­lés után végigvonultak a spanyol főváros központján, hangos kiáltozással szidal­mazták Suares miniszterel­nököt és a kormány lemon­dását követelték. BONN: Az NKP programter­vezete A Német Kommunista Párt (NKP) elnöksége a hét végén Düsseldorfban tartott ülésén úgy határozott, hogy a párt következő kongresszu­sát (7.) 1978. október 20—22. között Mannheimben tartja. A pártvezetőség megvitatta a NKP programtervezetét, ame­lyet jövő ősszel a kongresz- szus elé terjesztenek elfoga­dásra. Herbert Mies, a párt elnöke beszámolójában hang­súlyozta, hogy az új prog­ram a NKP korábbi doku­mentumaira és azokra a ta­pasztalatokra támaszkodik, amelyeket a nyugatnémet kommunisták közel egy év­tizedes munkájuk során sze­reztek, A program alapvető célja Mies megfogalmazása szerint, „hogy a szövetségi köztársaságban megakadá­lyozzuk, hogy a monopoltőke tetszés szerint bánjon a dol­gozó emberrel”. VARSÓ: Schmidt kancellár Varsóban Helmuth Schmidt nyugat­német kancellár hétfőn este hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. A lengyel főváros repülőterén a vendéget Ed­ward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jarosze- wicz, a minisztertanács elnö­ke fogadta. Edward Gierek a látogatás alkalmából interjút adott a Deutschlandfunk nyugatné­met rádióállomásnak. Méltat-1 ta Lengyelország és az NSZK 1970-ben aláírt kétoldalú szerződésének történelmi fon­tosságát, és értékelte a kap­csolatok normalizálása terén az elmúlt hét évben elért eredményeket. Gierek döntő fontosságúnak nevezte a hel­sinki találkozót, állást foglalt a politikai enyhülésnek a katonaival való kiegészítése mellett és méltatta az új szovjet javaslatok jelentősé­gét a fegyverkezési hajsza megfékezésében. MOSZKVA: Nemzetközi ifjúsági fesztivál A Szmolnij előtt álló Le- nin-emlékmű talapzatára he­lyeztek el virágot, a forra­dalom egykori főhadiszállá­sára látogattak és a Néva- parti város történelmi emlé­keivel ismerkedtek hétfőn a leningrádi nemzetközi ifjú­sági találkozó résztvevői. A november 22. és 25. között „Október és az ifjúság” cím­mel a forradalom bölcsőjé­ben megtartandó nemzetközi találkozóra több mint 100 or­szág nemzeti ifjúsági és diákszövetségének mintegy 400 küldötte, valamint 8 nemzetközi és regionális if­júsági diákszervezet képvise­lői érkeztek Leningrádba. (Folytatás az 1. oldalról) Kedvezőtlen viszont, hogy a termelői kínálat nem min­denben alkalmazkodik a ke­reslethez, esetenként baj van a termelés szerkezetével, ará­nyaival. A gondok már az alapoknál kezdődnek, példá­ul a gyümölcsösök telepítése nem halad a tervezett ütem­ben, holott jelentős állami beruházási támogatást vehet­nek igénybe a termelők. Hát­rányos helyzetet teremt, hogy egyes zöldségfélékből túlságosan megnőtt a kíná­lat, másokból azonban to­vábbra is többre lenne szük­ség. A következő évek fel­adata lesz ennek az ellent­mondásnak a feloldása. A nagy árumennyiség át­vételére az ipar és a keres­kedelem időben felkészült, és összességében sikeresen oldották meg a feladatot. A szövetkezeti kereskedelem az elmúlt évinél mintegy 40 százalékkal több árut vett át, s a feldolgozó iparok is összességében túlteljesítik felvásárlási előirányzatai­kat. A folyamatos átvételt időnként göngyöleghiány akadályozta, máskor a szál­lítás folyamatossága tört meg valamelyik partnernél, és feszültséget teremtett, hogy a boltok felvevőképessége is időnként kevésnek bizonyult. A kereskedelem dicséretes módon kedvezményes vásá­rokkal és bolton kívüli áru­sítással teremtett lehetőséget az értékesítés bővítésére; ezekkel a megoldásokkal a jövőben az eddiginél széle­sebb körben kell élni, növel­ni kell az alkalmi elárusító- helyek számát is, miután a szezonáru forgalmazása ezt — már csak romlandó jelle­génél fogva is — megköve­teli. A termelés anyagi ösztön­zésére hozott kormányhatá­Kubában tíz évvel ezelőtt létesült az első orvostudomá­nyi kutatóközpont, s ma már tíz ilyen intézet működik az országban, jelentősen elő­mozdítva a korszerű gyógyá­szat eredményeit és a gya­korlati gyógyítást is. Az ál­lam nem kíméli az anyagi eszközöket az orvostudomány fejlesztésére. A tudományos kutatóközpontok munkájának támogatására ma annyi pénzt fordítanak, amennyit az egészségügyre 1958-ban össze­sen költöttek. A kubai tudományos orvo­si intézetek fejlesztésében el­ért sikerek elválaszthatatla­nok az egészségügy terén el­ért egyéb vívmányoktól. A Kubai Köztársaság az orvosi rozatok — mint ismeretes — lehetővé tették a felvásárlá­si árak emelését, mégpedig nem is kis mértékben; van­nak azonban olyan tapaszta­latok, hogy az idén eddig át­vett áruért kifizetett felvá­sárlási árak átlaga nem érte el a kormányhatározatban előirányzott mértéket. Ala­posan megvizsgálják és éves összegezés alapján elemzik majd az ezzel kapcsolatos tényeket, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoznak. A kormány elnökhelyette­se kifejtette: a termeltetés szerződéses alapjainak na­gyobb hangsúlyt kell kapni- ok, mert a rendszertelenül felkínált, szerződésen kívül érkező tételek zavart okoz­nak a feldolgozásban és a forgalmazásban. A mezőgaz­dasági nagyüzemeknek köz­vetlen érdekük az integrált termelés, amely nem képzel­hető el a felvásárlókkal, fel­dolgozókkal kialakított szo­ros, a közép- és hosszútávú szerződésekkel megalapozott együttműködés nélkül. Ha a termelő nem köt szerződést a kereskedelemmel, számítania kell arra, hogy kevesebbet kap árujáért, a szabad felvá­sárlási és a szerződéses fel- vásárlási ár között ugyanis nagyobb különbségeket tesz­nek majd. Viszont továbbra sem lehet megtagadni a me­zőgazdasági nagyüzemekben megtermelt szabványminő­ségű, fogyasztásra alkalmas, de nem szerződött áruk átvé­telét. Minden esetben fogad­ni kell a kistermelők kínála­tát, miután az ellátás biz­tonsága és a választék bőví­tése részben az ő közremű­ködésükkel képzelhető el a következő időszakban is. Az értekezlet részvevői megvitattak az idei év ta­pasztalatait. ellátottságot tekintve első a latin-amerikai országok kö­zött. A forradalom óta több száz poliklinikát, kórházat, rendelőintézetet hoztak létre, évente több ezer fiatal kap orvosi diplomát. Az intézetek szakemberei viszonzásul rendkívüli erőfe­szítéseket tesznek, hogy az elért eredményeket a gya­korlatban is bevezessék, al­kalmazzák. Mindez lehetővé tette szá­mos korábbi veszélyes nép­betegség — köztük a malária — teljes felszámolását. A la­tin-amerikai országok között ma Kubában a legalacso­nyabb a gyermekhalandóság aránya is. Az orvostudomány Kubában A mítosztól az ideológiáig 4. A magánerkölcs és funkciója Magánerkölcs alatt ez­úttal tőkés magánmorált, vagy priváterkölcsöt értünk. Sorozatunknak ebben a ré­szében részleges választ kí­vánunk adni egy korábban nyitva hagyott kérdésre. Arra, hogy a tőkés társa­dalmakban a vallás társa­dalomszervező és azonosu­láskészség kialakító szere­pét az újkorban milyen más tényezők veszik át. Em­lítettük korábban, hogy a vallás felbomlásának meg­indulásával beköszöntő pol­gári filozófiák — apologe- tikus jellegük ellenére — nem a tömegek számára íródtak. Nem szolgáltattak a hétköznapi élet számára eligazodási mintákat Mel­lettük megjelent viszont — természetesen nem előzmé­nyek nélkül — a tőkés ma­gánerkölcs, amit Max We­ber német szociológus a „ka­pitalizmus szellemének” ne­vezett. Miről van szó? Arról a tőkés társada­lomról, amely gyakorlatilag igényli és propagálóan elő­írja a haszon keresésének és az egyén érvényesülésének mindenekfölött-valóságát. Azt állítva, hogy ebben a társadalomban „mindenki­nek jó esélyei és jó kilátá­sai vannak” a gyarapodásra és előrejutásra. Amennyi­ben persze az ember eleget tesz a „kapitalizmus szelle­mének”: a lehetőség szerint „törvényes úton” gyakorolt pénzszerzésnek és pénzgya­rapításnak. Ennek a műve­letnek pedig megvan a ma­ga etikája — tehát norma- rendszere —, amelyet, úgy­mond mindenki betarthat és be kell, hogy tartson, ha boldogulni és előrejutni akar. A társadalmi azono­suláskészség kialakítása ez­zel „lehelyeződik” az egyes ember tehetősségének és felelősségének világába. Hogyan fest ez a tőkés ma­gánerkölcs ? A téma klasszikusai — ez esetben az amerikai Frank­lin Benjamin a XIX. század első felében — így fogal­maztak: „Gondolj arra, hogy az idő pénz; aki na­ponta 10 schillinget keres­hetne munkájával és ehe­lyett félnapot sétál vagy a szobájában lustálkodik, és szórakozása csak 6 penny- jébe kerül is, nem elég, ha csak ezt számítja fel, mert ezenkívül még 5 schillinget is kiadott, helyesebben ki­hajított ... Gondolj arra, hogy a pénznek nemzőere­je, gyümölcsöző természete van. A pénz, pénzt tud nemzeni és az utódok még többet tudnak nemzeni és így tovább. Ha 5 schillinget megforgatunk, hat lesz be­lőle, ha megint megforgat­juk, hét schilling ... és így tovább, míg végül 100 font sterlingünk lesz. Minél több a pénz, annál többet nemz, ha megforgatjuk, úgy a ha­szon gyorsabban, egyre gyorsabban nő ... Áki elver egy ötschillingest, ezzel meggyilkol (!) mindent, amit termelni lehetett volna vele, font sterlingek egész seregét.” Míg ennek a haszonra tö­rő mentalitásnak társadal­mi méretekben az „ember embernek farkasa” állapot felel meg, addig az egyes ember életszervezésében megjelenik a messzemenő puritánság követelménye. A pénz-, hitel-, bankügyletek az egyéni szorgalom, a mér­tékletesség, a megbízható­ság, a pontosság, a méltá­nyosság, a jó modor köve­telményeit írják elő. Az ember a becsületesség és a megbízhatóság színében kell, hogy feltűnjék. Ez biztosít­ja, ez növeli anyagi hitelét és ez segíti társadalmi elő­rejutását. Ehhez a „puritán” élet­bölcselethez a már említett Max Weber a következő megjegyzéseket fűzte: az eszmény, a hitelképes úri­ember. Elkötelezettségei vannak, természetesen kizá­rólag saját magával — saját tőkéje növelésével — szem­ben. Az önérdek az öncél. A tőkés magánmorál ekként nem egyszerűen technikai kérdés, hanem sajátos eti­ka, életszabály. Persze meg kell mondani, hogy a becsü­letesség látszata, a hitelké­pesség és mértékletesség el­hihető színlelése már ele­gendő. Elegendő a célhoz: az utilitarisztikus (haszon­elvű) tevékenységhez és az ehhez rendelt életvitelhez. A tőkés magánerkölcs de­ficitességére azonban nem­csak színlelőén, képmutató­an hitelteremtő jellege vet leleplező fényt. Hanem az is — és erre már Marx mu­tatott rá —, hogy társadal­mi méretekben aránytalan azoknak a lehetőségeknek az elosztottsága, amelyek a tőkés értelemben vett si­keres üzleti és magánéletvi­telt lehetővé teszik. Magya­rul : osztálytársadalomról van szó, ahol az indulási esélyek nem társadalmasí- tottak, hiszen az egyik rész egyszerűen meg van fosztva azoktól az anyagi lehetősé­gektől, amire „puritán eti­kát” építve kihasználhatná „jó esélyeit”. Ezért a tőkés magánérvényesülés társa­dalmi elosztottságát állítani közönséges becsapás. A tő­kés magánmorál így két­szeresen is látszatra és ál­tatásra épül: részben, mert a színlelés erkölcse, részben, mert csak egy termelési esz­közökkel rendelkező osztály számára prédikálhat pénz­szerzésre építő etikát. Ez az ellentmondásosság már a múlt században ki­derült, s bár a tőkés ma­gánmorál a mai napig mű­ködik, elvesztette — leleple­ződve — társadalmilag szer­vező- és azonosuláskészség- kialakító szerepét. Ritkán sikerült egy látszatot oly­annyira átláthatóvá tenni, mint ebben az esetben. Ha a társadalom döntő többsé­ge csak a munkaerejét ad­hatja el, és annak termékét sem fizetik meg egyenérté- ken, akkor a leggörcsöseb­ben puritán, aszkéta és hi­telteremtő életvezetés sem képes tömeges méretű tár­sadalmi felemelkedéshez ve­zetni. Ezért beszélhetünk ennek a magánmorálnak, amely tehát a „jó kilátások” osztatlan meglétét reklá­mozza, a képmutató és ál­szent jellegéről. A „mérték­letességen” és „megbízható­ságon” alapuló számítás és sikerkikalkulálhatóság a tő­kés osztály számára nyújtott és nyújt felemelkedést, csak náluk működött társadalmi azonosságteremtő ösztönző­ként. Ennek feltárása és le­leplezése egyike volt a mar­xi filozófia egyik legjelen­tősebb teljesítményeinek. Következik: Az ideológia és funkciói. Papp Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents