Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. november 22. HOZZÁSZÓLÁS A Mohos-tó megmarad A Kállósemjén határában lévő Mohos-tóról lapunkban megjelent cikkel kapcsolatban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal az alábbiakat írja: „Az Országos Természetvédelmi Tanács 1957-ben természetvédelmi területté nyilvánította a Mohos-tót, mint a Nyírség egyik ingólápját. A Mohos-tó botanikai értéke az a gazdag hinárvegetáció, melynek tagjai a nagy tüskéshinár, a lebegő hínár, szíves levelű hidőr, úszó hidör, villás sás, hengeres sás, fehér tündérrózsa, fűzéres süllőhinár, mérges csomo- rika, vízi menta, vidrafű. A ritka sásfajok alkotta süppedő szőnyeg lebeg a víztükör felett, melyben a dús hinárflóra tenyészik. A Mohos-tó természetvédemi kezelését a Debreceni Állami Erdőrendezőség látja el. Nincs szó tehát a Mohos-tó ilyen irányú elpusztításáról. A különleges vízivilág megőrzése, és fenntartása összeegyeztethetetlen a növényevő halak betelepítésével, mivel azok igen rövid idő alatt megsemmisítenék a vízi vegetációt. A tavon való csónakázás is halott elképzelés, mert az úszó és lebegő dús hinárflóra ezt teljesen kizárják. Első látásra a Mohos-tó állatvilága valóságos vadászparadicsomnak hat, de az itt fészkelő bakcsók, gémek, énekes madarak is természetvédelem alatt állnak, s lelövésük, zavarásuk természetvédelmi törvényeinkbe ütköző tevékenységnek számítana, éppen ezért a védett területen TILOS a vadászat. Mindenki megnyugtatására közöljük, hogy 1978 januárjában nem fog elkezdődni a Mohos-tó lecsapolása és elpusztítása. Nagy Antalné az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal természetvédelmi főfelügyelője Nem történt rövidzárlat A Kelet-Magyarország 1977. október 4-i számában „Rövidzárlat” címmel írás jelent meg, melyben azt kifogásolja a cikk írója, hogy a TITÁSZ pénzbeszedője napközben járt egy nyíregyházi lakóházban, ahol nem talált otthon senkit és fizetési felszólítást hagyott hátra. Pénzbeszedőnk a jogszabályoknak megfelelően járt el, mivel, ahol nem talál otthon olyan személyt, aki kiegyenlítheti az esedékes számlát, felszólítást kell hagynia. Pénzbeszedőink teljesítménybérben dolgoznak, bérük megállapításánál a fogyasztói létszámot, és a fogyasztók havonként egyszeri felkeresését vehetjük figyelembe. Egy körzethez 1700— 2100 fogyasztó, illetve áramszámla tartozik, s az ezzel kapcsolatos munka pénzbeszedőink munkaidejét teljesen igénybe veszi. A körzeten belül azok a lakások, ahol díjbeszedőink a fogyasztót nem találják otthon, szétszórtan jelentkeznek —, így lehetetlen, hogy egy fogyasztót havonta többször is felkeressenek. Mindebből látható, hogy a TITÁSZ-nál nem rövidzárlat történt, hanem díjbeszedőnk szabályosan járt el. Papp Gábor üzemigazgató Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Tudományos ülés Kisvárdán Tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze Kisvárdán az orvosok, hogy tudományos ülésszak keretében ismerkedjenek egymás munkájával. Ebben az évben már az egyesített egészségügyi intézmények munkatársainak részvételével zajlanak a tanácskozások november 24-én, a kórház-rendelőintézet nagytermében. A mostani tudományos ülésen 15 referátum hangzik el. Az előadások számából is látható, hogy az intézmény orvosai jelentős kutatómunkát is végeznek, ezzel is emelve a kórház rangját. Jó néhány olyan felfedezést is a hallga- gatók elé tárnak, melyek azért érdekesek, mert a jelenleg ismert nemzetközi irodalom is csak kevés hasonlót tud felvonultatni. Belgyógyászok, füll-or-gége szakorvosok, kórboncnok és szemész adnak számot munkájukról. Munka közben. Bőrdíszműves Mátészalkán A családi ház egy kis szobáját rendezte be műhelynek Szabó András mátészalkai fiatalember. A frissen szerzett szakmunkás-bizonyítvány szíjgyártó szakma mű- vevelésére jogosítja. Amit csinál, az inkább az ősi szakma egy későbbi változata, a bőrdíszművesség. — Már gyermekkoromban megtetszettek a nagyecsedi díszes lószerszámok, ide jártam lovagolni. Középiskolás voltam, amikor a televízióban láttam a Kathy László debreceni szíjgyártó népművészről készített filmet. Ez adta a végső elhatározást, hogy a bőrművességet választom élethivatásul. Bőrdíszművességet tudomásom szerint csak az Iparművészeti Főiskolán lehet tanulni, ezért döntöttem úgy, hogy kitanulom a szíjgyártó szakmát, a szakma fogásait és később átál- lok a bőrdíszművességre. Beiratkoztam a debreceni Tükörkeret, díszes ostor. Népi motívumok — bőrből. 127-es szakmunkásképző iskolába, ahol áprilisban szakmunkásvizsgát tettem. Azt már régen tudtam, hogy lószerszámokat nem fogok készíteni. de annál több. a mai modern lakás díszítésére szolgáló bőrmunkákat. Népi elemek, motívumok felhasználásával készíti tárgyait. ötleteit is ebből a tárgykörből meríti. A tehetséges szatmári fiatalember elképzelésének, vágyának megvalósítása útjára lépett. Legszebb munkáiból a helyi múzeumban kiállítást rendeztek. Nagy sikerrel mutatkozott be az országos népművészeti pályázaton is. A közeljövő tervei között szerepel, hogy olyan saját tervezésű, egyedi mintával díszített sallangokat. fali tükröket, képeket tervezzen és vitelezzen ki. amellyel elnyerheti az Ifjú népművészek mestere címet. Elek Emil képriportja Az Üj Nagyvárad című napilap 1912. június 27-i számában az alábbi cikk jelent meg: ADY ENDRE MEG A PRIMADONNA A debreceni színészek Nyíregyházán domborítanak most a nyári Múzsa dicsőségére. Borbély Lili, a társulat temperamentumos primadonnája egy- csapásra meghódította a várost, mely — mondjuk így — lábai előtt hever. Nos, és a véletlen Nyíregyházára vetette Ady Endrét, a kiváló poétát. Tiszta sor, hogy ő se kerülhette ki a végzetét. Őt is, a modern álomkóborlások Odysseusát megbűvölte a nyíregyházi homoksziget ellenállhatatlan vará- zsú Circéje. Azt pedig már Petőfi életrajzából bizonyára tudni méltóztatnak, hogy ha egy költő egy művésznővel kerül szembe, hát abból házassági terv lesz. Persze, ezek a fránya poéták. Petőfi meglátta Prielle Cornéliát s rögtön feleségül is kérte. Ugyanezt a galopp házassági ajánlatot tette Ady Endre is a debreceni primadonnának. A költő — így írják nekünk — Zi- lahon járt, ahol talákozott Zilahy Gyula színigazgatóval. Mindketten látogatóban jártak az öreg szilágysági városban, s nagyon megörültek egymásnak. A direktor mindjárt meg is invitálta Adyt Nyíregyházára. Ott aztán egy pezsgös ebéden egymás mellé ültették Borbély Lilit meg a költőt. A hatás ugyan hamar jelentkezett, amennyiben szólásra emelkedett Ady Endre, s meg- hatottan fordult Zilahy igazgatóhoz. — Ezennel ünnepélyesen megkérem tőled a Liliké kezét, mert ilyen bájos és kedves nőt még nem láttam, s bizony isten halálosan beleszerettem. Nosza, lett riadalom. Mert a költő ... (itt egy sor hiányzik, illetőleg sorcsere van az újságban! — a szerző megj.) ... máris indulni akart a paphoz. Csak nehezen állott rá, hogy előbb még alszik egyet a dologra. De a kitűnő művésznőt azonban (sic!) utolérte a sorsharag, amely nem tűri, hogy édes testvérét, a költőt, aki ugyancsak Petőfi szerint vele egy anyaméhből született, a primadonnák csak úgy mir nix dir nix meghódítsák. A sorsharag bosszút állt. Borbély Lilinek kificamodott a lába. A baleset, szerencsére egészen könnyű természetű, s a bájos primadonna egykét nap alatt elfelejti az egész kellemetlen históriát. Valószínűleg épp oly hamar, mint az Ady Endre leánykérését. Az Ady-szakirodalomban eddig ismeretlen adatról van szó. Hitelessége mellett és ellene egyaránt találhatunk érveket. Ady életében ez az időszak — a Lédával való szakítást követően — a „kis női csukák” korszaka. Hihetőnek tűnik az alkalmi eljegyzés, hiszen Zilahy Gyula társulatával ekkor valóban Nyíregyházán játszott, a helyi lapokban megjelent kritikákból is kitűnik, hogy a színházlátogatók elsőszámú kedvence Borbély Lili volt. „ ... Mihelyt megjelenik, már meleg rokonszenv hevíti a közönséget, mely régen szeretett valakit annyira, mint őt... — írta a Nyírvidék kritikusa. A pezsgős ebédek és vacsorák is gyakoriak lehettek, hiszen az ilyen események jó alkalmat jelentettek a rajongóknak hódolatuk kifejezésére. A cikkben említett baleset is megtörtént, amint erről a Nyírvidék június 30-i számában olvashatunk. Ami viszont ellene szól, de legalább is megkérdőjelezi az esemény megtörténtét az a tény, hogy a helyi lapokban egyetlen sor sem jelent meg erről a nem mindennapi epizódról, amely pedig aligha maradhatott titokban a szenzációéhes újságírók előtt, — nagyváradi újság közli a hírt. Ugyanakkor viszont az is kétségtelen, hogy Várad állandóan figyelemmel kísérte a költő életútjának alakulását, s a helyi lapok rendszeresen tájékoztatták az olvasókat az Adyval kapcsolatos eseményekről. Lehet, hogy ezúttal is — mint oly sok más esetben megtörtént — csak pletykáról, az újságírói fantázia és leleményesség egyik megnyilvánulásáról van szó, azonban a hír megjelent, tehát a benne leírtak feltétlenül figyelmet érdemelnek. Papp János Nem könnyű megérteni Balogh Imrét, Lajta Kálmán A galamb című hangjátékának központi alakját, de azt hiszem, lehetséges. Türelem kell hozzá is, mint minden emberhez, a makacsság önmagában nem elegendő. Balognak a türelem hiányzott tulajdonságai közül. Türelmetlenül és makacsul akarja, hogy új munkatársai, akik közé ötévi börtönbüntetésének letöltése után került, befogadják és elfogadják olyannak, amilyen. Anélkül, hogy magyarázgatnia kelljen a múltját. Nagy lelki terhet hurcol ez az ember művezetőként, italos állapotban kiadott utasításával munkatársa halálának okozója lett. Kiszabott büntetését letöltötte, de felmentést nem ad neki önnön lelki ismerete. A feloldozást halott munkatársa özvegyétől reméli, várja. Hiába. Makacs erőszakosságával az asszony sebeit felszaggatja, felzaklatja, az özvegy elzárkózik Balogh Imre bűnbánó magyarázkodása elől. Pedig tudná okolni akkori állapotát: a felesége miatti szégyen vitte az italozásba, az fordította fel a bensőjét, azon a végzetes napon is. Okolni tudná állapotát, de végzetes utasítását elfogadtatni sem akkor, sem most nem tudja. Sem az özveggyel, sem a rádiójáték hallgatóságával. A munkatársai különbözőképpen vélekednek Balogh Imréről, aki nem tud oldódni. Pedig szeretne; de türelmetlen. Makacsságával okozza a címadó galamb pusztulását is.' Lélekismerettel megírt dráma A galamb, de azt gondolom, a közösség magatartását túl sötétre festette a szerző. Balogh Imre megkeseredését meg lehet érteni, ha fel is rójuk neki, hogy megértést követel, de ő maga nem akar tenni ennek érdekében; azonban az emberekben több segítőkészség és több tett nyilatkozik meg a valóságban, mint ahogyan ebben a rádiójátékban sugallja a szerző. Nem valószínű, hogy az a nyugalomba vonult tanácselnök (eredeti foglalkozására nézve suszter), akit Lengyel Nagy Anna Embermesék című legutóbbi műsorában megszólaltatott, olvasta volna Cincinnatus történetét. Ez az ókori római polgár, miután a föld művelését abbahagyatták vele, hogy diktátornak megválasztva megszabadítsa a várost az ellenségtől, s ezt meg is tette, a tizenhatodik napon leköszönt a hatalomról, letette a diktá- tori jelvényeket és hazament azzal, hogy a földet is meg kell művelni. Hasonlóképpen tett ez a hazánkbé- li mai közéleti vezető is: nyugdíjba menetele után mesterségéhez tért vissza: községe lakóinak rossz cipőit javítja. (Mindkét foglalkozását faluja teljes megelégedésére végezve életbölcsességből, szerénységből, egyszerűségből adott példát sokaknak, mint tette azt több, mint kétezer éve Cincinnatus.) Seregi István A vasárnap indult új ismeretterjesztő sorozat, a Keleti vallások első része, A hinduizmus világa vallásos-kultikus szertartásokat mutatott be, igen látványosan. Az ünnep a Ganges partján, a reggeli rituális fürdés („külső és belső megtisztulás”) arccal a nap felé, a halottégetés, a fiatal leányban testet öltött hegyi istennő ünnepe Katmanduban, a rizs-istennő kultusza Báli szigetén, a fogvésési szertartás és mások a nekünk egzotikus világ a téma szempontjából érdekesebbnél érdekesebb képeit villantották fel. Az ezernyi féle varázslatnak, rítusnak, mágikus kultusznak a hinduizmusban való együttélésében a közös — Balázs György kommentáló szavaival — a menekülés a hétköznapok sivárságából, s a vallási rítus (pl. egy körmenet) közösség szervező erejének megnyilvánulása. Nagy szerep jutott az adásban a Ramaja indiai ős-eposznak is. Az elszakított szerelmesek történetének kőbe faragott jelenetsora a benaresi maharadzsa-palotában, Szita és Ráma szerelmének — jobb szó híjján — tánc-panto- mimja, különösen pedig a bali-szigeti, dramatizált „közösségi előadása” különleges művészi élményt nyújtott. Éppen ezekben a részletekben sikerült legjobban ötvözni az érdekességet a mélyebb tartalommal. Mert az alapul szolgáló NSZK-, illetve osztrák kis- filmek készítői jórészt adósak maradtak a mítoszok alapösobb értelmezésével, s nemigen léptek túl az európai ember számára a hinduizmusból általában ismertek közlésén. (Napkultusz, lélekvándorlás, áldozatok Shivának, a termékenység istennőjének és a rossz elűzésére, távoltartására stb.). A társadalmi háttér mélyebb árnyalása is sajnálatosan elmaradt, csak nagy általánosságban esett róla szó, mint pl. az indiai kasztrendszer anakronisztikus voltáról. (A brahmin- avatás kapcsán.) Balázs György magyar szövegének természetesen a gyorsan váltakozó képsorokhoz kellett igazodnia, pontosabban a látottakra kellett korlátozódnia. Ezért is várjuk érdeklődéssel a sorozatról szóló műsorlapi cikkben említett kerekasztal-beszél- getést a keleti vallások, misztikus tanítások hazai szakértőivel. De miért csak a hétrészes sorozat befejeztével kerülhet erre sor, amikorra a korábbi adások emléke szükségképpen elhalványul bennünk? Merkovszky Pál Országjárás-vezetői tanfolyam Az országjárás a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat sok irányú munkájában igen jelentős szerepet kap. A Sopronban megtartott országjárás-vezetői ankét az országjárások minőségének emelését tűzte ki célul. E cél eléréséért hirdette meg ez év szeptemberében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola TIT-szervezete az 1978 májusáig tartó országjáró-vezetői tanfolyamot. Várakozáson felüli érdeklődés mellett a tanfolyamra 208 résztvevő iratkozott be. A heti egy alkalommal megtartott előadások hozzásegítik a hallgatóságot a májusban megrendezésre kerülő vizsgán való eredményes szerepléshez. Nemcsak elméleti előadások segítik a tanulást, hanem a vizsgát megelőzi majd egy módszertani szempontból szervezett túra, ahol a technikai kísérői feladatokat gyakorolhatják. majd a tanfolyam hallgatói.
