Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
1977. november 19. KELET-MAGYARORSZÁG 3 K özvetlenül a lakosság vásárolja meg — a kiskereskedelem hálózatában — a téglatermelés hetven, a cserépgyártás kilencven százalékát. Mivel minden száz új lakás közül ötven ún. hagyományos anyagokból épül — azaz tégla is, cserép is kell hozzá —, nem mindegy miként tevékenykedik az építőanyag-ipar e sokáig mostohagyermekként kezelt területe. Mert az tagadhatatlan, hogy mostohagyermek volt, a mai gondok azokra a hosszú esztendőkre vezethetők vissza, amikor a termelés szintentartásához is alig került anyagi fedezet, a fejlesztés pedig távoli álom maradt. Ennek ismeretében már érthetőbb — bár az építkezni kívánó számára nem vigasz —, hogy a tégla- és cserépipar 140 gyárának csupán egyharmada dolgozik korszerű szárító- és égetőberendezésekkel, s még mindig sok helyen lelni szabad szárítókat, Hoffmann- rendszerű körkemencéket. Ez utóbbit éppen egy évszázada kezdték alkalmazni... Nem az a baj, hogy csökken a tégla- és cserépgyártás súlya. A negyedik ötéves terv végén az építőanyag-ipar teljes termeléséből 17,4 százalékkal részesedett a tégla, cserép- és tűzállóanyagipar, ez az arány 1980-ra 14,8 százalékra csökken. Helyes; nyíljék tág út a korszerű anyagoknak, de ne akadályozza a lakosság építési terveinek valóra váltását áruhiány! Azaz bizonyos építőanyagok termelésének dinamikus fejlesztése mellett a lényegében szinten maradó cserépgvártás adjon jó minőséget és választékot, a téglatermelés pedig tükrözze a kereslet lassú változását a mennyiséggel éppúgy, mint a minőséggel, méretválasztékkal. Amihez nem elég a jobb hírverés a blokktéglának, a vázkerámiának, az is szükségeltetik hozzá, hogy a korszerű üzemek valóban azok legyenek. Ne szakadjon meg a technológiai lánc, ne ékelődjenek be a friss technikai eszközök közé — mint napjainkban is — az elavultak, a szerény terme- lékenységűek, ne kelljen automaták szomszédságában manufakturális eszközökkel végezni — például — az anyagmozgatást. E gy év alatt 6,3 millió tonna építőanyagot, törékeny árut állít elő ez az iparterület, s hogy mennyire törékeny körülmények között, azt érzékelteti: a tégla- és cserépgyárak gazdasági eredménye a négyszázalékos eszköz- arányos veszteségtől a tíz- százalékos eszközarányos nyereségig terjed, azaz túl nagy határok között ingadozik. Vannak ennek objektív okai — az anyagbányák milyensége, a technikai eszközök állapota stb. —, de szervezés- és irányításbeliek ugyanúgy. Előbbieken a hárommilliárd forint értékű beruházás — két új gyár felépítése, s tizenkét üzem rekonstrukciója — módosíthat, utóbbiakon viszont a vezetés — a tröszttől a telepekig — kötelme a jobbítás. A mostohagyermek sorsnak vége. Az új szervezeti forma: — a tröszti rendszer — lehetőség. A hárommilliárd forint: szilárd alap. A keretek tehát megteremtődtek ahhoz, hogy a hazai ipar e patinás területe megfeleljen a változó igényeknek. V. T. átépítik Kisvárda közpoitját Új lakások és közintézmények — Bontások a főtéren Idegenforgalmi beruházások a várkertben A lakás most a legfontosabb Kisvárda számára, ahol nemcsak a lakásigénylők számának csökkentése, hanem a városépítés szempontjából is meghatározó a lakásépítés üteme. 192 állami lakás épül az ötödik ötéves tervben a fiatal városban, s ezekben a napokban az idei lakásokat már átadásra készítik elő — decemberben 42 család költözhet új otthonba. Jó ütemben épülnek a jövő évi átadásra tervezett lakások is. Meggyorsítják a terület-előkészítést Szabó Ferenc városi tanácselnök azt is elmondta: újszerű módon oldják meg a szanálást, ugyanis már mostani feladat a VI. ötéves terv lakásépítési területének tisztázása is. Az OTP-től a tanács vásárolt meg 32 lakást, amelybe azok költöznek, akiknek a házát városrendezési okok miatt lebontják. Ezzel nagyon jelentős mértékben meggyorsítják a terület-előkészítést, ugyanis korábban a hosszú ügyintézés után még jó ideig elhúzódott a kiköltözés, mert a lakók nem tudtak időben más lakást szerezni, s a tanácsnak sem volt lehetősége kiutalásra. Ezekkel az intézkedésekkel a Felszabadulás lakótelep teljes befejezését is lehetővé teszik, s a kővetkező esztendőkben zavartalanul folytatódhat e területen a lakásépítés. Számottevő gond végleges megoldására is készülnek most Kisvárdán. Az újonnan beépített területeken jól halad a közművesítés, de már látszik, hogy a meggyorsuló lakásépítés miatt szükség van a végleges fűtőmű és hőközpont megépítésére is. Jelenleg ugyanis még ideiglenes konténerkazánok adják a meleget az egyre szaporodó központi fűtéses kisvárdai lakásoknak, de kapacitásuk hamarosan kevésnek bizonyul, a végleges megoldással nem sokáig lehet várni. kola építése is. A gyermekintézmények határidőre és jó minőségben történő átadása a lakásépítkezések mellett a város másik, kiemelten fontos feladata. Tavaly, de még az idén is, sokáig kerülgették a helybeliek a főutcai építkezéseket, amelyek hosszabb ideig igénybe vették a városlakók és a Kisvárdán átutazók türelmét egyaránt. A vasútállomástól a főtérig azonban már jó minőségű aszfaltút vezet, amely alá milliókat építettek be ivóvízvezeték, szennyvi'2- és csapadékvízelvezető csatorna formájában. Költöznek az üzletek A városközpont azonban még csak ezután lesz kritikus helyzetben, ugyanis az áruháztól a főtérig terjedő részt csaknem teljes egészében lebontják, az elsőként csákány alá kerülő épületekből már kiköltöztették a lakókat. Lebontják a mozit, az autóbuszállomást, több kisebb üzletet, a Halász éttermet, s közülük ez utóbbinak egy évig átmeneti helyet sem tudnak teremteni. (Az üzlet- hálózatot átszervezik, a köz pontban maradó boltok elsősorban a napi igényeket szolgálják a végleges rendezésig. Raktárak és nagyobb, tartós fogyasztási cikkek — például bútorok — alkalmas üzletek céljára az iparcikkkiskereskedelmi vállalat a volt kórház épületeit kapta meg.) Mindezek ellenében az áruház mellett új önkiszolgáló étterem és eszpresszó nyílik; az „olajosház” folytatásaként épülő ház földszintjén gyógyszertár és üzletek kapnak helyet, az emeleten pedig harminc lakás (köztük lesznek az első 3—4 szobás lakások, amelyek emeletes házban kapnak helyet Kis várdán). Üj tanácsháza is épül a főtéren, s itt kap helyet a pártbizottság épülete is. Megkezdődött a múzeum és kőtár kialakítása is. E célra a budapesti VÁTI tervei alapján a volt zsinagógát alakítják át, amelyet több szakaszban (részben restaurálva, részben új területekkel bővítve) valósítanak meg. A városközponti építkezések mellett a 4-es főút és a vár közötti részen elsősorban idegenforgalmi igények kielégítésére vendéglátóhely, kemping, benzinkút épül — kiegészítve és teljesebbé téve a vár és a fürdő környékén már kialakult helyi idegen- forgalmi és sportközpontot. M. S. Bölcsőde, óvoda, iskola Kisvárda lakossága nemcsak növekszik, hanem fiatalodik is. A mind több nő munkába állásával párhuzamosan pedig egyre nagyobb számban igénylik az óvodát, bölcsődét. A Tordai utcában (az új kórházzal szemben) már átadták az egyik 60 személyes bölcsődét, ugyanitt százszemélyes óvoda és nyolc tantermes iskola is épül. Egy másik 60 személyes bölcsőde — a központi lakótelephez kapcsolódóan — már jó ütemben épül, az idén tető alá kerül, s szeptemberben már fogadja a kicsinyeket. Megkezdődött ugyanitt egy újabb isSzabolcsi történetek A vasas üzemben az egyik gép némán áll. A miértre így válaszol a brigádvezető : — Néhány nappal ezelőtt szegény Sanyit kihelyezték a kinti telepre és ide még nem állítottak embert. Úgy történt, hogy a délutáni műszakban ellenőrzött a főnök és meglátta, hogy Sanyi egy kicsit tántorog. Azt mondta, pihenjen vagy két órát az öltözőben, aztán folytassa a munkát, másnap meg kettő és három között menjen az irodára jegyzőkönyvelni. — Máskor is ivott munka előtt? — Józan életű ember, de hogy az albérletből az új lakásba költözött, örömében ivott egy kicsit. Mi ütött belé, másnap meg spiccesen állított oda a jegyzőkönyveléshez. Állítólag azért ivott, hogy bátrabb legyen az irodán. A kinti telepen egy forinttal kevesebb az órabére, meg bosz- szankodik is, ha kerékpárja előtt lehúzzák a sorompót. Ha másnap nem iszik, megúszta volna egy figyelmeztetéssel. A nagyközségben fórumot tartanak. Feláll egy szemüveges férfi és érces, komoly hangon ezeket mondja: — A tejiparban nemcsak az a panasz, hogy többször összemegy a zacskós tej. A tíz- dekás vajra néha rosszul ütik a gyártás napját jelölő bélyegzőt. Két-három nappal előbbre vannak, hogy tovább tartson a szavatosság. Tizenegyedikén például tizenharmadi- kai bélyegzőt láttunk. Módosítani lehetne a furcsa slágert: „Ma lesz a holnap holnap- utánja”. N. L. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdeztük meg sorozatunkban szocialista brigádvezetőket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Pollák Lajos, a GELKA megyei kirendeltsége II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádjának vezetője. — Tizenkét tagú brigádunk túlnyomórészt körzeti műszerészekből áll. Televíziókészülékek javításán kívül olajégők és elektrotermikus berendezések javítását végezzük. Tevékenységi körünk az egész megyére kiterjed és közvetlen kapcsolatban állunk a megrendelőkkel. Ezért munkánk nem csupán megfelelő szakmai tudást, hanem emberismeretet, türelmet, udvariasságot is igényel. — Igen sok problémát okozott a korábbi időszakban a szabadságon lévő, vagy beteg kollégák helyettesítése. Ennek megoldására — és ehhez jelentős segítséget adott a brigádmozgalom — kialakítottuk azt a rendszert, hogy mindig azonos műszerész helyettesítse a távollévőt. A helyettesítés módszerét, időtartamát a brigád tagjai egymás között rendezik. — A vidékre járó műszerészek meghatározott járatnapokon szállnak ki egy- egy területre. Ha a címet nem kapjuk meg idejében, akkor ez két-három napos eltolódást okozhat. Problémát jelent, hogy igen zsúfolt a telefonvonal, ez is hozzájárulhat a késedelmes javításhoz. Ennek áthidalására üzenettároló telefonautomatát helyeztünk üzembe, amely a munkaidő utáni bejélentéseket rögzíti. A begyűjtő hálózatot is bővítettük. Megvalósításánál a községi vezetőkkel kialakított igen jó kapcsolat is hozzásegített. Példaként megemlítem, hogy Kállósemjén péterhalmi tanyaközpontjában jól működő GELKA- begyűj tőhely létesült. Ugyanitt folyamatban van a forrástanyai begyűjtőhely Aki válaszol: POLLÁK LAJOS szocialista brigádvezető megszervezése. Mindkét település nehezen megközelíthető, szétszórt, egymástól távoleső lakóhelyek központja. A gondot okozó anyagellátási problémák áthidalására igen gyakran tartunk szakmai megbeszélést a brigád tagjainak részvételével. — A készülékeket nem mindig tudjuk a helyszínen megjavítani. Ilyenkor ezeket beszállítjuk. Itt sem a legkedvezőbbek a körülmények, mivel elég szűk terület áll rendelkezésünkre. A javítási igényekkel, a televíziós készülékek számának gyarapodásával arányosan nem növekedett a szervizterület. Ezen a gondon valamelyest segített a jósa városi fiókszerviz létesítése. További javulás várható a Tanácsköztársaság téri szerviz folyamatban lévő bővítésétől. Jelenleg az őszi-téli csúcsforgalom kellős közepén vagyunk és a beérkezett bejelentések alapján a javításokat csak nyújtott műszakban tudjuk elvégezni. A munka további javítása érdekében lehetne még többet is tenni. Véleményem szerint a raktárkészletre vonatkozó korlátozó rendelkezéseket a szolgáltatóiparban felsőbb szinten feltétlenül felül kellene vizsgálni. Erre azért lenne szükség, mert a készüléktípusok száma, az alkatrészek ára évről évre növekszik és azonos összegű értékkeret mellett így kénytelenek vagyunk az alkatrészek meny- nyiségét csökkenteni. Ez sem nekünk, de a készülék tulajdonosainak sem előnyös, hiszen gátolja a szakszerű, gyors munkát. Gumi ja vitás Gumikerekű járművek megrongálódott abroncsait javítják a nyíregyházi Tempó gumijavító részlegében. Ebben az évben 2300 alkalommal vette igénybe a lakosság ezt a szolgáltatást. Felvételünkön: Zatureczki Pál IFA tehergépkocsi kerekét szereli javítás után.
