Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-18 / 271. szám

Nehezebbé vált a betakarítás Jól haladnak a mélyszántással a fehérgyarmati járásban Az elmúlt napokban jelen­tős mennyiségű csapadék hullott a fehérgyarmati já­rás területén. Ez lassította a betakarítást, azonban csak át­menetileg. A mezőgazdasági nagyüzemi területeken mun­kát a kukorica és a cukorré­pa betakarítása, illetve szál­lítása, valamint az őszi mély­szántás ad. Jól haladnak a gazdaságok a kukorica kombájnolásával. Eddig a terület 85 százaléká­ról került betakarításra a termény, de a szem nedves­ségtartalma magas, csak szá­rítás után kerülhet magtár­ba. Várhatóan november vé­gére befejeződik a kukorica aratása. A kombájnolással egy időben végzik a szárbe­takarítást. Ez az őszi mély­szántás gyors elvégzése miatt fontos. A szeptemberi fagy hatására több gazdaságban lefagyott a kukorica, amit csak silóként tudnak haszno­sítani. Így a tervezett terü­letről mintegy ezer hektárral nagyobb, közel 3300 hektár­ról kell besilózni a kukori­cát. Cukorrépát 420 hektáron termesztettek a járás terme­lőszövetkezeteiben. A répa több, mint nyolcvan százalé­kát már felszedték, s folya­matosan történik a cukor- _gyárba szállítása. A gazda­ságok azon vannak, hogy mi­nél hamarabb kiszedjék a répafejeket, ezért szállításig több helyen a tábla szélén kupacokban tárolják. A ter­vek szerint tíz nap múlva az utolsó cukorrépát is felsze­dik. Könnyen és gyorsan halad az átázott talaj mélyszántá­sa. Őszi szántást a tavaszi vetésű növények alá 12 ezer 500 hektáron kell elvégezni az év végéig a fehérgyarmati járás területén. Ebből eddig több, mint hétezer hektáron már megforgatták a talajt, (sb) Befejezéséhez közeledik a kukoricatörés a jármi „Alkot­mány” Tsz földjein. Felvéte­lünkön Ilyés György az E 5— 12 típusú gabonakombájnnal dolgozik a táblában. Több mezőgazdasági gép Nyíregyházáról 1978-ban tovább növekszik a nyíregyházi MEZŐGÉP vállalat mezőgazdasági gép­gyártó tevékenysége. A leg­utóbbi vezetőségi ülésen a jövő évi rendelést, kapaci­tásleterhelést tárgyalták és kitűnt, hogy az AGRO- TRÖSZT megrendelése több mint 400 millió forint értékű. A MEZŐGÉP vállalat jó eredményt ért el a termék- szerkezet átalakításában, s ez a következő évben is foly­tatódik. A mezőgazdasági gé­pek gyártásában nagy tétel­nek számit a komplett pót­kocsik, — a silómarók — va­lamint a tehenészeti telepek berendezéseinek gyártása. Az 1978. évi nagyobb feladatok teljesítéséhez a vállalatnál már most megkezdték a fel­készülést, így a január eleji termelés indítása zavartalan lesz. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Ecua­dorban — csütörtökön reggel, magyar idő szerint délután három órakor hazaindult Bu­dapestre. A magyar államfőt, felesé­gét és hivatalos kíséretének tagjait — Bíró József külke­reskedelmi minisztert, Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkárt, Ró­nai Rudolfot, a KK1 elnökét, Nagy János külügyminiszter- helyettest és Lengyel Lászlót, a Tájékoztatási Hivatal elnök- helyettesét — ünnepélyesen búcsúztatták az ecuadori fő­város, Quito nemzetközi re- I pülőterén. Az IL—62-es különgép a kanadai Ganderben tart tech­nikai pihenőt Losonczi Pál és kísérete itt tölti az éjsza­kát, s ma, várhatóan a kora esti órákban érkezik meg Bu­dapestre. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancellár­jának meghívására a hét vé­gén nem hivatalos látogatást tesz Ausztriában. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fo­gadta Giovanni Agnellit, az olasz Fiat-konszern elnökét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű eszme­cserén részt vett Havasi Fe­Kádár János üdvözli Giovan­ni Agnellit. (Kelet-Magyar- ország telefotó) renc, a Minisztertanács elnök- helyettese és Mario Franzi, az Olasz Köztársaság buda­pesti nagykövete. Giovanni Agnelli tegnap es­te elutazott Budapestről. Losonczi Pál hazaindult Ecuadorból Az új rendelet kiküszöböli a mezőgazdasági termékfor­galom és a kiskereskedelmi tevékenység elhatárolásában mutatkozó bizonytalanságo­kat. Az általános termékfor­galmazástól éppen biológiai jellegénél fogva eltérő rend­szerben megvalósuló mező- gazdasági termékforgalom ágazati irányítását a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe utalja. Mindebből következik: a nagyüzemek és társulásaik pontos jogszabály alapján szervezettebbé és élénkebbé tehetik forgalmazási-érté­kesítési tevékenységüket, ami egybevág a fogyasztói érdekekkel. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes beszámolt Du­sán Cskrebicsnek, a Szerb Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a magyar —NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság elnökeinek ta­lálkozójáról szóló jelentést. A külügyminiszter beszá­molt a Svéd Királyságban tett hivatalos látogatásáról, a kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter javasla­tára a kormány rendeletet Kádár János fogadta a Fiat elnökét hozott a mezőgazdasági ter­mékek forgalmáról. A Fővárosi Tanács elnöké­nek javaslatára a kormány állami nagyberuházásként jóváhagyta a budapesti nagy sportcsarnok építését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ HfRMAGYARÄZATUNK: a mezőgazdasági termékek for­galmának ég felvásárlásának rendjéről szóló tíz 'évvel ez­előtt hozott jogszabályban időközben több változás tör­tént, alapvetően ezért volt szükség a világos, könnyen értelmezhető és egységes sza­bályozásra. Indokolatlanul merevnek bizonyult az a rendelkezés, amely szerint a mezőgazdasá­gi termékek vásárlása koráb ban kizárólag az erre a célra létesített állami vállalatok, il­letve szövetkezetek joga volt. Ezzel a joggal ezentúl felru­házzák — meghatározott kor­látok között — a mezőgazda- sági nagyüzemeket is, még­pedig mindennemű félreér­tést kizáró jogszabályban. Munkaerő S ok poszt akad a gazdaságokban, ahonnan elvehe­tők, felszabadíthatok, el­hívhatok, áthelyezhetők az emberek és úgy, hogy az nem okoz fenn­akadást. A szakemberek szerint, hogy az ilyen munkahelyet tévedés nél­kül, de lehetőleg teljes számban feltárjuk, való­jában nem kell más, mint a megszokottól, a beideg- zettől eltérő módon körül­tekinteni minden vezető­nek a saját portáján, a gondjaira bízott gazdasági egységben. Elemzőbben, kritikusabban kellene sze­mügyre venni az egyes munkafolyamatokat, az egyes emberek, vagy akár egész szakmák, gyárrész­legek napi feladatát, teen­dőit — funkcióit. A bisztrókban, csúcs- forgalom esetén megszo­kott a kép, hogy az egy, legfeljebb két pénztár előtt hosszú sor kanya­rog. Az italos, a sütemé­nyes, a tejtermékes, a grillcsirkés stb. pultok mögött pedig álldogálnak az eladók, várva, hogy a pénztár előtt percenként egy-egy vevő odaérjen hozzájuk. Célszerű volna ha a pénztár helyett a pultoknál lehetne fizetni. Számítások sora figyel­meztet arra, hogy a gyá­rak karbantartó részlege­iben foglalkoztatott lét­szám kihasználtsága je­lentősen elmarad attól a szinttől, amit ezek az em­berek a közvetlen terme­lésben foglalkoztatva nyújthatnának. Az itt dol­gozó szakmunkások egy- ötöde-egynegyede jobb szervezéssel és ösztönzés­sel felszabadítható lenne. Vagy gondoljunk arra, hogy a gyárak nagy része önálló szerszámkészítő műhellyel, üzemmel ren­delkezik. A paplangyártól, a gyógyszergyárig drágán, korszerűtlenül „bütyköl- getik” saját maguknak a szerszámokat. Ez azért alakult így, mert 20-25 év­vel ezelőtt még valóban nehéz lett volna szakoso­dott szerszámgyárakat és jó hatásfokú szerszámellá­tást nyújtó kereskedelmet szervezni. Ma már azon­ban ehhez minden felté­tel, lényegében megvan. Ily módon pedig újabb 10- 20 ezer szakmunkás ke­rülhetne át a termelő üzemrészekbe. Az itt említett szerve­zési intézkedésekhez nincs szükség központi rendel­kezésekre. Az azonos pro­filú gyárak minden to­vábbi nélkül máris létre­hozhatnának közös kar­bantartó egységeket. S zámos, az említett példákhoz hason­lót lehetne még említeni — és főként ta­lálni. Bizonyosra vehető, hogy nálunk a legtöbb he­lyen még korai valóságos munkaerőhiányról be­szélni, sokkal inkább a munkaerőt pazarló gya­korlatról van szó. G. F. MA Miért lyukas a tető ? (2. oldal) Tartalék a gépekben (3. oldal) A Nyíregyhá­zi Cipőipari Szövetkezet Csályi Ferenc utcai üzemében 198 ezer forin­tos beruházás­sal n j ..cipííal ja- fu ínszalag” kezdte meg a termelést. Ez­zel a szalaggal a jövő évben 2(1 —25 százalékos többlettermelés várható. Jelen­leg szovjet meg­rendelésre 25 ezer pár gumi­talpas moka­szint gyártanak. FELÁZOTT Á TALAJ Lázár György Ausztriába utazik NAPIRENDEN: külkapcsolatok — Á mezőgazdasági termékek forgalma — Á budapesti sportcsarnok megépítése •• ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents