Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
1977. november 16. KELET-MAGYARORSZÁG Negyvenkét pecsét SOKSZOR ELHANGZOTT MÁR a felszólítás, a korholó hangú mondat: a saját hazáddal is ismerkedj meg, ne csak külfölddel. Ez természetesen elsősorban azoknak szól, akik áradozva és lelkesen mesélik, mily csodásak a Louvre kincsei, milyen lenyűgöző hangulatú városkákat láttak az NDK- ban, miféle érzéseket keltett bennük Shakespeare strad- fordi szülőháza — és mellesleg kiderül: nem tudnak mondjuk a pécsi Vasarely- gyűjteményről, nem jártak Sopronban és a nevét is elfelejtették Móricz szülőfalujának. .. S ha ezekről szó esik, fitymálva legyintenek: „ez csak hazai”. Nem a minőségi összehasonlítás a cél mindezek egymás mellé állításával — mindössze a tény megállapítása: nem ismerjük eléggé saját kincseinket, értékeinket. S engedtessék meg. hogy még jobban szűkítsek a körön — mondjuk egy megyényire. Jó páran meglepődnek a kijelentésen: Szabolcs-Szatmár megye az ország műemlékekben, szép tájakban egyik leggazdagabb területe. A furcsa, hogy meglepődök megyénk lakói közül is jócskán kerülnek ki! Nem tudják, hogy hol mi található az országnak ebben a csücskében, hogy lakóhelyükről alig kell utazniuk ahhoz, hogy csodás festett templombelsőt, Árpád-kori földvárat, középkori várat találjanak, vagy megálljának a szék mellett, melyben valaha Rákóczi fejedelem ült... Feltehetőleg az is fejtörést okozna sok megyénkbelinek, ha megkérdeznénk: hány múzeum és emlékház, emlékszoba található Szabolcs- Szatmárban. Pedig van jócskán: szám szerint nyolc múzeum várja a látogatókat, és megnyitás előtt áll a sóstói múzeumfalu is. Emellett a megye szülötteinek emlékei" is érdemesek a megtekintésre — Móricz szülőházától a Kölcsey-em- lékszobáig. Ezek a gondolatok egy most induló érdekes mozgalom kapcsán vetődtek föl: a „Tájak, korok, múzeumok” mozgalom októberben, az idei múzeumi hónapban kezdődött, és a tervek szerint több évig tart. Bárki benevezhet, bárki megkaphatja a kis könyvecskét, melyben üres rubrikák ásí- toznak — pecsétre várva. A LÉNYEG EGY MONDATBAN is összefoglalható: Magyarország természet- védelmi területeinek, műemlékeinek, múzeumainak látogatására ösztönöz a mozgalom azzal, hogy ezeken a helyeken bélyegzőlenyomattal igazoltathatja a látogató ott jártát, s ezek a pecsétek pontot érnek. A saját lakóhely múzeuma, műemléke egy-egy pontot ér, ha máshová utazik a résztvevő, akkor két pont minden pecsét értéke. Aki 40 pontot jelentő bélyegzősorozatot szerez a résztvételi igazolványába, az jelvényt kap, és részt vehet a mozgalomhoz kapcsolódó többféle pályázaton, vetélkedőn is. A bronzjelvény után újra kezdhető a gyűjtés az ezüst- éa aranyjelvényért. Végül nagyszabású tévés vetélkedőn vehetnek részt a legjobbak — természetesen komoly díjakért. A cél tehát: minél több embert megmozgatni, útra késztetni, bevinni a múzeumba, felhívni a figyelmét a műemlékekre, megállítani a természetvédelemi terület bejárata előtt. Megismertetni olyan kincsekkel, melyek múltunk őrizői, tájaink díszei. Nem tudni még, milyen sikere lesz a kezdeményezésnek, hányán kérnek részvételi lapot a múzeumoknál vagy az idegenforgalmi hivataltól, hány ilyen lap érkezik majd be a megfelelő számú pecséttel. Az Viszont bizonyos: nem kívánnak lehetetlent a részt venni szándékozóktól a mozgalom elindítói. Nem kell az ország távoli vidékeire utazni annak, aki mihamar össze szeretné gyűjteni a negyven pontot — a mi megyénkben lakó pl. játszva megteheti ezt úgy is, hogy nem lépi át a megyehatárt. Negyvenkét bélyegzőhely van Szabolcs-Szatmárban! ARRA IS JÖ hát ez a mozgalom, hogy a kiadott tájékoztató füzet és térkép alapján átfogó képet kapjon az érdeklődő szűkebb pátriája nevezetességeiről — hiszen sokan talán nem is tudják egyik vagy másik megyénkben községben-vá- rosban jártukkor, hogy ott milyen értékek találhatók. Ezért semmikép se ártana, ha a plakátok, újságcikkek és egyéb népszerűsítő eszközök meleltt amolyan „házi hírverés” is lenne minél több helyen — ha az üzemek, művelődési házak, iskolák maguk vásárolnának néhány példányt a műemlékek, múzeumok címjegyzékéből, térképéből és ezeket a brigádok, ifjúsági klubok vagy KISZ-szervezetek rendelkezésére bocsátanák. Ezek alapján a kollektívák percek alatt összeállíthatják például egy tartalmas szatmári kirándulás útvonalát vagy egy nyíregyházi városnéző séta programját. S ha ezeken az új élmények, ismeretek mellett bélyegzőlenyomatokat is szereznek, talán a következő összejövetelen elhangzik a sokat ígérő mondat: folytassuk, hiszen már szereztünk tíz pontot... Tarnavölgyi György EXPORTRA TERHELNEK A mezőgazdaság nagy tartaléka A tudás megtérül A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek többségében a magasabb termés eléréséhez szükséges gépek, kémiai eszközök és a biológiailag többre képes növény- és állatfajták megtalálhatók. Általában megvan a szakképzett felsővezetés. A termelés gátja legtöbb helyen a tervet végrehajtó, a konkrét munkát végzők szakképzettségének, hozzáértésének hiánya. Kevés a mezőgazdaságban a szakmunkás, a meglévők is jórészt valamilyen ipari ágazathoz tartoznak, igen nagy a hiány növénytermesztőből, kertészből és állattenyésztőből. A napokban a TESZÖV rendezésében Baktalóránthá- zán tárgyalták ezt a kérdést. Gyorsabb változást a felnőtt szakmunkásképzés javításával, számszerű növelésével lehet elérni. Különösen nagy szükség lenne a termelőszövetkezetekben dolgozó nők betanított, illetve szakmunkássá képzésére. A Szabolcs megyei termelőszövetkezetekben mintegy 23 ezer nő dolgozik. Ök végzik a nehéz kézi munka oroszlánrészét, és közülük nem egészen ötszázan rendelkeznek csak szakmunkás-bizonyítvánnyal. Száz nőből kettőnek van szakmája. Nem csak termelés... A termelési oldalról vizsgálva is kedvezőtlen ez a helyzet, de legalább olyan súlyú a kérdés politikai, szociális oldala. Teljessé az egyenjogúság csak akkor válhat, ha a feltételek is megteremtődnek. Amíg a nők csák segédmunkát végeznek, addig a bérezésben mindig hátrányban lesznek a férfiakkal szemben. A szakmunka elsajátítása növeli a műveltségi szintet, másrészt a fejlett módszerek ismerete, alkalmazása köny- nyebbé, termelékenyebbé teszi a munkát, kevesebb lesz a nehéz fizikai tevékenység és több a szabad idő. A tanácskozáson részt vevő nőbizottsági elnökök elmondták, hogy amikor megjelentek a dohány- és zöldségtermő földeken a palántázógépek, az asszonyok tiltakoztak ellene. Elveszi a keresetet, nem fog megeredni a palánta — sorolták az érveket. Egy-két év tapasztalata után ők sürgették a termelőszövetkezetek vezetőinél, hogy vegyenek több gépet. A gyümölcskertészetet — főként a termést igen nagymértékben befolyásoló metszést — sokáig férfimunkának tartották. Több termelőszövetkezetben, így Baktalórántházán is a nők erre rácáfoltak. A gyümölcsös mintegy 80 százalékát metsző betanított és szakmunkásnők ugyanolyan jól gondozzák Baktán a fákat, mint a férfiak. da kapujáig. Megsimogatta a kék sapkát, és az óvoda felé fordította a felfelé sandító fiúcskát. „No, eredj! Délután jöGyors, olcsó beruházás A felnőtt szakmunkásképzés igen gyorsan megtérülő és olcsó beruházás. Annyira azonban még sem egyszerű, hogy a tanfolyam megszervezésével mindent elintézettnek tekintsenek. Baktalórántházán a tanuláshoz és a szakmunka végzéséhez a hátteret is megteremtették. A tanfolyamot úgy szervezték, hogy a nők otthoni munkájával összeférjen. A tanuló nőknek munkaidő-kedvezményt adtak. A termelőszövetkezethez három község tartozik, mind a három helyen van óvoda, amelyek fenntartásához a tsz is hozzájárul. Minden óvodában egy-egy pluszgondozót a termelőszövetkezet fizet azért, hogy a szövetkezeti tagok gyermekei reggel 6-tól este 6-ig ott lehessenek. A munkába autóbusz szállítja az aszszonyokat, néhány perc alatt a legtávolabbi munkahelyről is hazaérnek. Akik tanulnak, azokat a bérezésben is elismerik: a betanított öt, a szakmunkások tíz százalékkal kapnak több bért. A vitában többen feltették a kérdést: nem szült-e ez az intézkedés bérfeszültséget? Válasz: akkor lenne bérfeszültség, ha nem honorálnák a nagyobb tudást. Akik szakmunkások, azok nem azonos feltételekkel rendelkeznek, mint a segédmunkások. Fát jól metszeni, termést szakszerűen válogatni, csomagolni — amelyből az egész közösségnek haszna van —, több tudással lehet. A tanulás lehetősége mindenki előtt nyitott. Aki tanul és a tudását a termelésben kamatoztatja, több bért érdemel. Természetesen a felnőtt szakmunkásképzést nemcsak a nők körében szükséges szorgalmazni. Sok még a szakképzetlen férfi is, de legégetőbb a nők képzése, akiknek munkája nélkül ma már egyetlen termelőszövetkezet sem boldogulna Használják ki a telet A felnőtt szakmunkásképzés szervezésében, a tananyag és előadó biztosításában, a vizsgáztatásban közreműködnek, segítenek a megyében működő szakmunkásképző iskolák vezetői. A termelőszövetkezetek bizalommal fordulhatnak hozzájuk. Sok helyen azonban először olyan gondot kell megoldani, hogy a tanfolyamra jelentkezők elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. A termelőszövetkezet vezetőségének az általános iskola szervezésében a pedagógusokon kívül jó támogatója, segítője lehet a helyi párt- és KISZ-szervezet, nem utolsósorban a nőbizottság. A mezőgazdaságban a növénytermesztés az évszakok változásához igazodik. Befejeződött a mezei munka, a téli hónapok alkalmasak a tanulásra. Használják ki mindenütt ezt a lehetőséget. Éljenek azzal a nagy és olcsó tartalékkal, amely a szakképzésben, a hozzáértésben rejlik. Cs. B. A megye építőiparában 703 szocialista brigád dolgozik. Tagságuk száma megközelíti a 7500-at. Valamennyi építőipari brigád csatlakozott a csepeliek felhívásához. Az eltelt háromnegyed év alatt teljesítették vállalásaikat — állapították meg az építők megyei bizottságának legutóbbi ülésén. Az építőipari vállalatok jubileumi versenycéljában első helyre a kivitelezési határidők lerövidítése és az ezzel együtt járó minőségjavítás került. A SZÁÉV- nél Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban a szerkezetépítést két műszakban szervezték meg. Ez a termelékenységet 108,4 százalékra növelte. A Budapesti Finomkötöttáru Gyár 104 millió forint értékű egyedi nagyberuházását 1978 szeptembere helyett már ez év júniusában átadták. Budapesten 16+4 tantermes általános iskolát valósítottak meg határidő előtt. A KEMÉV a 750 kV-os távvezeték alapozását a vállalt határidőnél hat hónappal korábban valósította meg. A vállalatnál 207 ez évre vállalt létesítményből 171 határidő előtt készült el. Az ÉPSZER-nél a vállalt 23 millió forintos többlettermelést már szeptember 30-ra elérték. Az építkezések határidejét átlagosan 32 nappal rövidítették le. A Demecseri Gyapjúfonó és Szövőgyár csarnok- épületét 54, a nyírszőlősi 8 tantermes általános iskolát pedig 88 nappal a vállalt határidő előtt adták át. Az építők másik jelentős vállalása a lakásátadások ütemességére irányult. A SZÁÉV-nél például az elmúlt három negyedév folyamán 574 darab lakás építését tervezték. Ezzel szemben 694-et adtak át. Jelentős sikereket értek el megyénk építői a takarékossági vállalások teljesítésében is. A KÉMÉ V-nél a 3,2 millióból szeptember végére 2,9 milliót már megtakarítottak. A Fémmunkás Vállalatnál az 510 ezer forintból csak az újítások 255 ezer forintos megtakarítást eredményeztek. Jelentősek az építőiparban a társadalmi munka végzésében elért eredmények. A teljesítés várható értéke év végére meghaladja az egymillió 600 ezer forintot. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a versenyvállalásokban mind jobban előtérbe került a hármas jelszó másik két elemének teljesítése, akkor megállapíthatjuk, hogy a szocialista versenymozgalom jelentősei lépett előre a tudat- formálás területén is. Sigér Imre 3 250 darab szovjet exportra kerülő gyógyszertári mérőedényt készít egy műszak alatt Palcsák Júlia, a nyíregyházi UXIVER- SIL üvegműves szakmunkása. * 200 modellben, több mint 150 ezer női ruhát készítenek NSZK-megrendelésre, bérmunkában a Nyírség Ruházati Szövetkezetben. Felvételünkön: Tanicsár Györgyné vasaló a készterméken végzi az utolsó simításokat. A terebélyes nagymama szinte úszott a levegőben. Lábujjhegyen osont a sarokhoz, és roppant elővigyázatosan kilesett. Meghőkölve húzódott vissza a kaján gyereknevetésre — tökmag méretű óvodás unokája vigyorgott rá a sarok túlsó oldaláról. A nagymama lesütött szemmel állt egy pillanatig, aztán szigorúan ráförmedt a fülig érő szájú kisfiúra. „Azonnal eredj az óvodába! Miért ácsorogsz itt?!” A kölyök is összehúzta a szemöldökét. „Te pedig miért jöttél visz- sza?! Azt mondtad, egyedül mehetek a saroktól az oviig! Menjél haza!” A nagymama ingatta a fejét, de aztán rájöhetett: alapjában véve az unokájának van igaza, hiszen ő vétett a játék- szabályok ellen, amikor nem bírta Jki, hogy legalább a szemével ne kísérje a gyereket az óvovök érted.” A gyerek engedelmesen lépett egyet- kettőt, aztán sarkon fordult. „De aztán csak a sarokig gyere, ahogy mondtam! Idáig egyedül jöhetek, azt ígérted!” A nagymama beletörődve sóhajtott. „Jó, jó, csak eredj már, mert elkésel.” Az apró lábak nekiiramodtak. Pár lépés után visz- szafordult a kisfiú, és csak ránézett nagyanyjára. Az intett neki, és engedelmesen elindult hazafelé. Hallotta a csiz- mácskák szapora kopogását a sarkon túlról, öt lépés után megállt. Óvatosan hátrafordult, és halkan a sarokhoz lopó- zott... (tarnavölgyi)
