Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

Programadó doknmentum Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pénteken egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunió új, sorrend­ben negyedik alkotmányát. Akárcsak a négy hóna­pon át tartó össznépi vita, az ország legfelsőbb tor- vényhozó testületének tanácskozása is orszag-vilag színe előtt zajlott le. ,. . . . Szimbolikus jelentőségű, hogy az uj alkotmányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának küszöbén fogadták el. S ha meggondoljuk, ez nein csupán a két döntő fontosságú esemény kö- zötti időbeli egybeesés. Az összefüggés sokkal me­lyebb értelmű és tartalmi vonatkozású. Az uj alap­törvényt olvasva megállapíthatjuk, hogy az a szov­jet állam hat évtizedes fejlődésének legalapvetőbb eredményeit foglalja magában. Arról tanúskodik, hogy a forradalom által meghirdetett eszmék, s ve­lük együtt a lenini útmutatások valóra válnak. Az alaptörvény felöleli a társadalom életének valamennyi vonatkozását, összegezi a Szovjetunió politikai, társadalmi és gazdasági tapasztalatait, tük­rözi azokat a mélyreható változásokat, ^ amelyek a legutóbbi negyven esztendőben, az előző alkotmány megszövegezése óta az élet minden területén bekö­vetkeztek. Egyik fontos jellemvonása, hogy a szocia­lizmus és a kommunizmus Lenin által megfogalma­zott alaptörvényeihez való húsé" tekintetében a ha­gyományokat követi ugyan, részleteiben viszont szá­mos ponton eltér a régi alkotmánytól. Az egyik legalapvetőbb különbség az első rész­ben található. Ebben megállapítást nyert, hogy a szovjet állam össznépi állam, amely a munkásosz­tály, a parasztság és az értelmiség, továbbá a Szov­jetunió minden nemzetének és nemzetiségének az akaratát, érdekeit fejezi ki. Ebben a szocialista tár­sadalom fejlődésének egy magasabb foka jut kife­jezésre, ami azonban még nem azonos a kommuniz­mussal — hangsúlyozta előadói beszédében az SZKP KB főtitkára. Különös hangsúlyt kapott mind az országos vi­tában, mind a Legfelsőbb Tanács ülésén, következés­képpen az új alkotmányban is a szocialista demok­rácia további szélesítése, az állampolgárok jogaival foglalkozó fejezet. Az e kérdéscsoportról folyó vita, s annak nyomán az új alkotmány idevágó megfo­galmazásai már csak azért is nagy érdeklődést vál­tottak ki világszerte, mert az utóbbi időben a nyugati sajtóban vég nélküli vita zajlott az emberi jogokról, s azoknak állítólagos szovjetunióbeli megsértéséről. Ezekre a vádaskodásokra adott frappáns feleletet az új alaptörvény, amely tükrözi a szocializmus viszo­nyai között megvalósuló állampolgári jogok egész gazdaságát. A szóban forgó jogok sokasága, megva­lósításuk társadalmi és anyagi feltételei tanúskod­nak róla, hogy a szovjet alkotmány e vonatkozásban sem elvont dokumentum, hanem eleven valóság. Formainak tűnő, mégis fontos körülmény, hogy a Szovjetunió új alaptörvénye egy nagy kollektíva által végzett sokéves megfeszített munka gyümölcse. A Legfelsőbb Tanács által létrehozott alkotmánybi­zottságban tapasztalt párt- és állami vezetők, a mun­kásosztály és a kolhozparasztság legjobbjai, nemzet­közi hírű/jogászok foglaltak helyet. A munka tizen­öt évig tartott, s a tervezetet két alkalommal tárgyal­ta meg az SZKP Központti Bizottsága, négy hónapig folyt az a vita, amelyben 140 millió ember, az or­szág felnőtt lakosságának négyötöde vett részt. Erre az óriási munkára utalt a Legfelsőbb Tanács most véget ért ülésén elhangzott beszédében Leonyid Brezsnyev, amikor kijelentette: „Azt hiszem, joggal állapíthatjuk meg, hogy azokat a fontos feladatokat, amelyek az alkotmány előkészítésével, megvitatásá­val és elfogadásával összefüggésben hárultak ránk, a leglelkiismeretesebben, a szocialista demokrácia valamennyi elvének következetes alkalmazásával oldottuk meg.” A z alkotmány nemzetközi jelentősége felbe­csülhetetlen. Példaképül szolgálhat a világ vala­mennyi országának. Azt példázza, hogy megvalósít­ható a kizsákmányolásmentes társadalom, az embe­rek közötti teljes jogegyenlőség, fajra és nemre való tekintet nélkül. Ugyanakkor bizonyítékokat szolgál­tat arra nézve is, hogy a szovjet állam az országok és népek közötti békés együttműködés aktív támo­gatója, hiszen az új szovjet alkotmány nemcsak meg­tilt mindenféle háborús propagandát, hanem az ál­lami politika rangjára emeli a békéért és a bizton­ságért, az emberiség jobb jövőjéért folyó küzdelmet, erősítve az újabb, pusztító háború elhárításáért küz­dő százmilliók reménységét. Kelet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. évfolyam, 238. szám ARA: 1 FORINT 1977. október 9., vasárnap MA Gázfűtés 11 ezer lakásban (2. oldal) A „Nyírség" márka a világpiacon (3. oldal) Gépek, alkatrészek szovjet exportra A Csepel Vas- és Fémmű­vek nyírbátori gyáregysége, — akár törzsüzemük a Cse­peli Szerszámgépgyár —, nem csupán teljesíti, hanem a megjelölt határidő előtt tel­jesíti a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére tett fel­ajánlását. A Szovjetunió megrende­lésére készített 55 radiál fúrógépet július 31. he­lyett június végén szállí­tották és a jelek azt mu­tatják, hogy a november 7-re vállalt pontosan egy tucat PTC perem-eszter­gagépből még hátralévő 6 darabot október 15-ig el­juttatják a szovjet part­nereknek. Abban, hogy a csepeli gyár ilyen kiemelkedő munkát végez, fontos szerepet vállal­Egymillió négyzetmé­ter kártolt szövetet gyárt szovjet megrendelésre a Magyar Posztógyár nagy- kállói gyáregysége. Fel­vételünkön: Rácz Imré- né művezető és Janik Margit áthúzó. tak a nyírbátoriak is. ötezer normaóra felhasználásával másfélezer fajta a szállított berendezésekhez nélkülözhe­tetlen alkatrészt állítottak elő; de saját, közvetlen kötele­zettségeiknek is eleget tettek, mert a Szovjet­uniónak szánt motorke­rékpár pótalkatrészeket szeptember 20-ig kiszállí­tották. A nyírbátori gyárban már a következő esztendőre ké­szülnek: most folynak azok a tanácskozások, melyek leg­fontosabb napirendi pontja az 1978-as tervfeladatok meg­alapozása. Kádár János köszönőlevele megyénk dolgozóihoz Szeptember 20-án — mint azt lapunkban közöltük — megtartották a hagyomá­nyos ünnepi almaszüretet a magyar—szovjet határon lé­vő, Leninről elnevezett Ba­rátságkertben. Az ünnepi szüreten részt vett dolgozók levelet küldtek Kádár Já­nosnak. és Leonyid Brezs- nyevnek, amelyben ismer­tették Szabolcs-Szatmár és Szovjet-Kárpátontúl dolgo­zóinak kölcsönös segítség- nyújtását, a Barátságkert­ben végzett munkáját, az elért eredményeket. A leve­lek mellett a két ország párt- és állami vezetőinek egy-egy díszes kosárkában kóstolót is küldtek a Barát­ságkert legszebb gyümöl­cseiből. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a napokban levelet küldött dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Pénzes Jánosnak, a megyei tanács elnökének, amelyben a kö­vetkezőket írja: „Megkaptam a Lenin Barátságkert idei almaszüre­téről írt levelüket és küldeményüket. Figyelmességüket őszintén köszönöm. Szabolcs-Szatmár megye élő kapcsolata a szomszé­dos Kárpátontúli terület dolgozóival szép példája a testvéri és gyümölcsöző magyar—szovjet barátságnak, s valójában ennek szülötte maga a Lenin Barátságkert is. Élve az alkalommal, minden jót, sikereket kívánok Önöknek, az alma termesztőknek, a megye dolgozóinak.” Budapest, 1977. szeptember 27. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János Losonczi Pál az Afgán Köztársaságba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Mohammad Dao- udnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos láto­gatást tesz Afganisztánban. VOR, TEJIPAR Gondoskodás a nődolgozókról A megye ipari üzemeiben az 1970-es évi kormányhatá­rozat alapján egyre nagyobb gondoskodással veszik körül a dolgozó nőket. A nőpoliti­kái határozat megvalósítását á vállalatok öt évre szóló szo­ciálpolitikai tervben rögzítet­ték, amelyeknek végrehajtá­sát évenként . felülvizsgálják. A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi gyáregy­ségében 686 nő dolgozik. Élet- és munkakörülményeik, szo­ciális helyzetük javítása min­dennapos feladat. A szociál­politikai terv alapján ebben az évben üzemegészségügyre, munkavédelemre, oktatásra, valamint szociális létesítmé­nyek karbantartására 130 ezer forintot költenek. A dol­gozó nők lakásvásárlását 95 ezer forinttal támogatják. Jó­OKTÓBER 10 Ipari szövetkezetek kiállítása Befejezéshez közeledik a timári Béke Termelőszövetkezetben a 102 hektáron ültetett burgonya betakarítása. A szövetkezetben 210 mázsás átlagtermést várnak hektáran- ként. Kiállítás nyílik október 10- én, hétfőn Nyíregyházán, az ipari szövetkezetek klub­könyvtárában. A megyei ipa­ri szövetkezetek is aktívan bekapcsolódtak az „Alkotó if­júság” pályázat munkájába. A felhívásra 15 szövetkezet tag­jai küldték be alkotásaikat. A hétfőn megnyíló bemutatón az ő munkáik kaptak helyet: műszaki leírásoktól kezdve képzőművészeti alkotásokig — festmények, kézimunkák, kerámiák — szín pompás ösz- szeállítása szerepel közönség előtt. A kiállítás egy héten át tekinthető meg. léti és kulturális célokra szin­tén 95 ezer forintot áldoznak. A munkába járó nők hóleső­déi gondjainak megoldására 50 ezer forintot használnak fel. Nyíregyházán, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat­nál a kollektív szerződésben rögzítették az egyenlő mun­káért, egyenlő bér elvét. A béremelést évenként a gyer­mekgondozási segélyen lévő kismamák is megkapják. A gyesen lévő anyákkal kis­mamatalálkozókon keresztül tartják a kapcsolatot. Itt tá­jékoztatják őket a vállalat fejlődéséről, meghallgatják problémáikat. A vállalatnál megszüntették a gyermekes anyák éjszákai műszakban való foglalkoztatását és túl­óráztatását. A női dolgozók támogatá­sára óvodai, bölcsődei helyet vásároltak a nyíregyházi, és a mátészalkai tanácstól. Itt évenként a két városban 10— 10 bölcsődei, óvodai helyet biztosítanak dolgozóik gyer­mekeinek elhelyezésére. A családos anyák háztartási gondjait azzal is segítik, hogy a vállalat üzemi konyhájáról ebéd hazavitelére adnak le­hetőséget. Ezt a kedvezményt kiterjesztették a gyesen lé­vőkre is. Nődolgozóik lakás­gondjának a megoldására 1976-ban 338 ezer forintot használtak fel, melyből 11 nő részesült. iiMmiM ■ -U L.,­HATÁRIDŐ ELŐTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents