Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
Iskola X- Pedagógus * Szülő X Gyerek X Iskola X Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola X- Pedag ógu s SZÜLŐK FÓRUMA Kézenfogva — mégis egyedül ÉDESAPJA KEZÉT FOGVA SÉTÁL egy kisfiú az utcán. Időnként magyaráz valamit, kérdezget is közben. Szavai nem nyernek megerősítést, kérdéseire nem kap választ. A férfi csak megy elgondolkozva, talán nem is hallja a gyerek szavait, vagy nem veszi figyelembe. Az édesanyja bevásárlásból tér haza. Egyik kezében a ko sár. másikkal kislánya kezét fogja. Megáll egy kicsit trécsel ni, hosszú negyedórája beszélget a két asszony, semmi másra nem ügyelve. A gyerek anyja szoknyáját húzkodja, mindenképpen szeretné magára vonni a figyelmet, de nem sikerül. Mintha nem is együtt lennének. Gyakran mondjuk mostanában, hogy szülő és gyerek harmonikus kapcsolatát az együtt töltött órák csekély száma, az időhiány teszi iehetetlenné. Valójában az idő is sokat számít, de nem a leglényegesebb. Inkább az együtt töltött alkalmak minősége a meghatározó. Hiába van együtt egész nap szülő és gyerek, ha nem létesül közöttük kapcsolat. Ha csak egy helyen tartózkodnak, de nincsenek együtt. Mindketten magányosan töltik el az órákat. Még napi fél óra is elegendő akkor, ha csak egymásra figyelnek, ha minden más gondot, dolgot fél- retesznek arra az időre. AZ APA SZABADNAPOS. A délelőttöt két kisiskolás fiának szenteli. Kérésükre uszodába mennek. A gyerekek úszkálnak, lubickolnak egy kicsit, aztán szeretnék apjukat is bevonni a játékba. Ám a férfi lecövekelte magát a medence szélén, áztatja a testét, s a fiúk kérésére kelletlenül azt mondogatja: hagyjatok békén, menjetek innen! A gyerekek most orvul lelefröcskölik, így próbálják kiugratni. Hátha visszafröcsköl, s akkor máris befonták a játékba. De az apa nem méltányolja ötletüket, olyan klúhvel ugrik nekik, hogy a gyerekek riadtan menekülnek, meg sem próbálják még egyszer a közeledést. A kedvelt kirándulóhelyről utazik haza a család & kisvas- útón. A szülők munkahelyi problémát beszélnek meg, a 8—10 éves fiúcska és a kislány láthatóan unatkozik az úton. Mit tehetnek? Szórakoztatják egymást, bohóckodnak. Képeket vágnak, aztán nagyokat kacagnak. Szülői megfogalmazásban: állandóan idétlenül vihognak, ami nagyon idegesítő. A munkahelyi probléma megtárgyalása közepette időnként megfegyelmezik őket. HoUaz apa,'hol az anya dühödik meg és csattant egyet-egyet a gyerekek képére. Kár, hogy ilyen keserű szájízzel végződik ez a szép nap. A szülőkben az marad meg, hogy ezek a büdös kölykök még a vonaton sem tudnak tisztességesen viselkedni, pedig egész nap kiszaladgálhatták magukat. A gyerekekben a pofonok emléke. Pedig a jóízű családi beszélgetés a vonaton hangulatos befejezése lehetett volna a napnak. Hisz bármi más probléma igazán várhatott volna a kicsik lefekvéséig. 1 BIZONYÁRA KITETSZIK a fenti példákból is, hogy akkor is lehet magányos a gyerek, ha fogjuk a kezét. Akkor is érezheti magát nagyon egyedül, ha állandóan vele vagyunk. Mit is kell tulajdonképpen tennünk, hogy akár a napi félóra alatt is jó és harmonikus kapcsolatot tudjunk vele kialakítani ? Felnőtt barátunk, barátnőink is azért áll hozzák oly közel, mert vele minden problémánkat meg tudjuk beszélni, s számíthatunk megértésére, segítségére. Pontosan ezt várja tőlünk a gyerek is, hogy hallgassuk meg. örüljünk sikereinek, értsük meg keservét, bánatát. Oszlassuk el félelmét, találjon nálunk biztonságot. S bármi történjék, akármilyen kellemetlenség, ne ítélőbíróként álljunk felette, hanem szülői elfogultsággal. Igen! Sokan kárhoztatják a szülői elfogultságot, de egészséges mértékben nem hiányozhat érzelmeink tárházából. Hisz ebből érzi meg a gyerek, hogy valóban a miénk, valóban hozzánk tartozik. Átányi László A játékbirodalomban ... (MTI fotó) Mire fájt a foga a cicának ? A nyitott ablakon át besettenkedett hívatlan cirmost a házigazda éppen most tessékeli ki a konyhából, ahol az éppen valami finom illatot szimatolt. Kössétek össze a számokat szép sorban, az elsőtől az utolsóig egy-egy vonallal, s megtudjátok mire fájt a cica foga. •ej[eq jiSS :sajfajS3p\i ÁZ ŰRKORSZÁK HÚSZ ÉVE (3.) EMBER A HOLDON A lig nyolc év telt el az első űrrepülés után, és az ember szülőbe1 vgó- lya kísérője, a Hold /,í- nére tette lábát. Ezt ..„ónban hosszas műszeres, automatikus kutatások előzték meg. Az aktív holdkutatás lényegében azokkal a radarjelekkel kezdődött, melyeket hazánkból bocsátottak fel a Hold felé, és azok visszaverődését is fogták 1946-ban az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának munkatársai! Tisztázódott ezzel, hogy lehetséges rádiókapcsolat a két égitest között. Ütjára indulhatott 1959-ben az első holdszonda, a Luna-1. Mintegy 5500 kilométerre közelítette meg a Holdat, majd elsuhant mellette, és Nap körüli pályára állt. Ez a mesterséges égitest volt az első, melyet sikerült a második kozmikus sebességre kapcsolni, hogy legyőzze Földünk vonzóerejét! Két hónap múlva követte az amerikai Pioneer-4, mely ugyancsak Naprendszerünk mesterséges bolygója lett. Ugyanez év őszén a Luna—2 „eltalálta” a Holdat — kísérőnk felszínére került az első emberalkotta tárgy. Utána újabb bravúr következett: a Luna-3 megkerülte a Holdat, és lefényképezte a relytélyes túlsó oldalt. Ezután pár éves szünet következett. 1962-ben indultak útnak az első amerikai Ran- ger-holdszondák, ám sok balsiker kísérte e vállalkozást. Az első két indítás nem sikerült, a harmadik és ötödik szonda elkerülte a Holdat. A negyedik és hatodik Ranger „kemény” leszállást hajtott végre — s bár egyikük a túlsó oldalon landolt, a tévékamerák tönkrementek, a Holdhoz közeledve, így nem készülhettek felvételek. A három utolsó Ranger sikerrel járt — 17 ezer felvétellel gazdagították a holdkutatást. Közben a szovjet szondák is kutatták a Holdat, és 1966 februárjában a Luna-9 végrehajtotta az első sima leszállást. Ekkor készültek az első tájképek a Holdról, melyeken milliméteres részletek is megkülönböztethetők voltak N égy hónap múlva az amerikai Surveyor-1 simán landolt a Holdon, s e kísérleteket sorra követte a többi, melyek során alaposan átvizsgálták öreg kísérőnk felszínét. Már csak maga az ember hiányzott a Holdról! Az amerikai kutatások célja az volt, hogy űrhajós is leszálljon a felszínre. s már Gagarin repülése után hat héttel bejelentették: a 60-as évek vége előtt embert küldenek a Holdra. Vállakózásuk sikerrel járt. 1968 végén egy Apollo-űr- hajóban három amerikai pilóta először került közelébe a Holdnak, tízszer megkerülték, majd visszatértek. 1969 májusában főpróbát tartott az Apollo-10. Hold körüli pályára álltak, leválasztották a holdkompot, és 15 kilométer magasságból megtekintették a kijelölt leszállóhelyet. 1969. július 16-án fellőtték az Apolo-ll-et, melyen három űrpilóta tartózkodott: Armstrong, Collins és Aldrin. Négy nappal később sikerrel leszállt holdkompjuk a felszínre, és július 21-én — hosszas vizsgálódás után — Neil. A. Armstrong személyében a Hold felszínére tette lábát az első ember. „Kis lépés ez egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek!” — ezek voltak az űrhajós első szavai a Holdon állva. Később Aldrin is kiszállt, sétát tettek a felszínen, miközben harmadik társuk a Hold kö. rül keringő anyaűrhajóban tartózkodott, várva visszatérésüket. (tgy) TÖRD A FEJED! Vízszintes. 1. Megfejtendő (a vízsz. 16. folytatása). 6. Morse-jel. 7. Friss. 8. Szovjet repülőgépmárka. 9. Tőszámnév. 11. Hím állat. 12. Erdei fa termése. 14. Lábizület. 16. Megfejtendő (a függ. 21. folytatása). 18. Római 51. 20. Fogoly. 21. Inga egynemű betűi. 22. Előidézője. 24. Lónoszogatás. 25. Divat, németül. 27. Bejegyez. 28. Pozitív elektróda. 29. Borbála becézve. Függőleges: 1. Balti szovjet főváros. 2. Növény. 3. Ama helyre. 4. Helyrag. 5. Erős rossz kívánság. 6. Megfejtendő (a vízsz. 1. folytatása). 10. YKB. 11. Nagyobb időszak. 13. Veszteség. 14. Kormányozható szánkóféleség. 15. Észak-afrikai arab fővárosba való. 17. Kopasz. 19. Pravoszláv szentkép. 21. Megfejtendő (folytatása a vízszintes 16-ban). 23. Államnak fizetendő illetmény. 24. ... lógia (földtan). 26. Vissza: bizonygatás. 27. Azonos mássalhangzók. Megfejtendő: függ. 21, vízszintes 16., 1., függ 6. ... egyik legértékesebb későgótikus és reneszánsz megyei műemlékünk. Múlt heti megfejtés: KISVÁRDA — LOVASISKOLA — FÜRDŐ — VÁR. Könyjutalom: Jeles Károly és D. Nagy Erika Nyíregyháza, Demeter László Kisvárda, Kulin Sándor Nyírkárász, Fekete Ilona Mátészalka, Papp Attila Fehérgyarmat. PASS LAJOS: Esteledő Elhallgat a harangvirág, nyugszik a nyuszifül, fülled a világ. Fülelj csak: nyuszi ült a réten s hogy elinalt, hallod a földre dőlt fűvek sóhaját. SZEPESI ATTILA: Bárány mondóka Báránykám, báránykám, ne menj Csongorádra, ottan békát nyúznak, vakondokot főznek, tökkel harangoznak, mákkal csöngetőznek. Báránykám, báránykám, menj föl az egekbe szivárványos úton gyapjad melengesse áldott napnak fénye, gyapjad hűtögesse ezüst holdnak fénye. D. NÉMETH ISTVÁN: Medve kedvem Ha szél jön szélvihar ha hó jön hóvihar szegény medve fázik szegény medve fázik. Ha szél jön szélvihar ha hó jön hóvihar bundámat irigylik bundámat irigylik. Medve kedvem szélre szállt néha néha visszajár. Ha szél jön szélvihar ha hó jön hóvihar. GYŐRI LÁSZLÓ: Vízpart A csillag hunyorog, a szúnyog kavardg, nyár van igazán. A csillag sokasodik, a szúnyog fogyatkozik végre azután. A szúnyog elül, púpokká merevül, elpihen a táj. A csillag leröpül, szunyogmód hegedül, csípése se fáj. TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY: Csikóménes Fenn a Bükkben Csipkekuton sziklák között fenyvesek közt — a Vihar-rét hosszú-széles Télen nyáron hőben-hóban szétszéledve legel ott a — Lipicai Csikóménes. Felhők fölött nő a mező. Muzsikál ott a legelő: — mikor a sok csikó harap harsog a fű foguk alatt. Esőmosta szélszabdalta karámjukat sosem fedik lombbal-gallyal... Jégverés jön ... — Téli hideg? Lipicai Csikóménes ágaskodik nem didereg — hegynek-völgynek nagyot nyargal! 1977. október 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Sündisznó NycrgcsEfólya Kenguru FEBTEK JÁNOS j
