Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-07 / 236. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 7. Földgáz Vásárosnaménynak Nyíregyháza után Vásá- rosnamény az első település, ahol földgázt használnak fel. A Testvériség gázvezeték megcsapolásával a forgácslapgyár használja fel a gázt a szárító kemencék üzemeltetéséhez, s a kazánok üzembe helyezése után fűtéshez is. A leágazás révén lehetőség nyílik a következő években a városiasodé nagyközségben a vezetékes gáz kiépítésére. Képünkön Kiss János gázátadó, a Gáz- és Olajszállító Vallalat dolgozója ellenőrzi a műszereket a község határában lévő telepen. (Cs. Cs. felvétele) Hogyan állapítják meg az átlagfizetést? Érdeklődő levelet kaptunk a közelmúltban — Lipécz Antalné timári. Orosz Jánosné vásárosna- ményi és Szekér Istvánné kisvár- dai lakosoktól, és még sokan másoktól — a bölcsődei, óvodai és napközi otthoni térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemigazolások kitöltésével kapcsolatosan. Kérdezik, hoßy az utóbbi időben változott-e az erre vonatkozó rendelkezés, ugyanis ők a korábbitól eltérő gyakorlatot tapasztalnak? A múlt évben jelent meg a 115/1976. SZ. MÜM-PM-OM és EüM együttes utasítása, amely szerint a jövedelemigazolásokat újabban évente egy alkalommal — szeptember hónapban — kell a gyermekintézményeknek bekérniük. Az alkalmazottak, a havi béresek esetében a munkahelyeknek a dolgozó február 1. és augusztus 1 közötti átlagkeresetét kell kimutatniuk, amelybe minden bérjellegű juttatás beszámítandó. A jövedelemigazolásnál azonban nem szabad figyelembe venni: a családi pótlékot, a kiküldetési és különélési pótlékot, a költözkö- dési illetményt, a jutalmat, a segélyt, a tanulmányi és ösztöndíjat (az utóbbinál néhány kormányhatározat alapján adott ösztöndíj kivételt képez), a nyereségrészesedés. a társadalombiztosítási szervek által nyújtott segélyek, az újítási és találmányi dijak, továbbá nem számítható be a hadigondozottak ellátási díjai sem. A jövedelemigazolás másként alakul a termelőszövetkezeti tagok esetében. Náluk a zárszámadáskor megállapított — március elseje és február huszonnyolcadi- ka közötti időszak — természetbeni juttatásnak és forintjövedelem egy tizenketted részének forintértéke képezi a térítési díj alapját. Más elbírálás alá tartoznak az időszaki munkások is (például a téglagyári, erdőgazdasági, konzervgyári stb. dolgozók). Esetükben az egész évi jövedelem (március 1. és február 28-a közötti időszakot kell tekintetbe venni) 1/12 része képezi a térítési díj alapját. A kisiparosok jövedelemigazolása is eltér az előbbiektől, náluk ugyanis a jövedelemadó képezi a kategóriabesorolás alapját. Ritkán ugyan, de előfordul — leginkább vidéken, ahol az óvodai. bölcsődei, napközi otthoni férőhelyek nincsenek százszázalékosan kihasználva — hogy a gyermekgondozási segélyen lévő anya gyermekét is felveszik gyermekintézménybe. Ilyen esetben a térítési díj megállapításánál az apa átlagkeresete mellett tekintetbe kell venni a gyermek- gondozási segély összegét is. (Itt említjük meg, hogy a gyermek- gondozási szabadságról visszatérő kismamák esetében, az újbóli munkába állásuk alkalmával megállapított alapbérük képezi a térítési díj alapját.) Bizonyos esetekben év közben is csökkenthető a térítési díj. Például, ha a szülők elválnak, az apa katonai szolgálatra bevonul, a szülők, vagy közülük valamelyik hosszabb időre fizetésnélküli szabadságot vesz ki, vagy a munkaviszonyuk — bármilyen ok mi att — megszűnik. Természetesen a szülő nyugdíjba vonulása is keresetváltozással jár. tehát ebben az esetben is csökkenthető a térítési dij összege. A körülmények megváltozását azonban legkésőbb nyolc napon belül be kell jelenteniük a szülőknek. S. A. Mi lesz a hulladékkal? A városi szenét összegyűjtése, ártalommentes és gazdaságos elhelyezése ma még világszerte megoldatlan probléma. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a városokban a szemétmeny- nyiség tízévenként megduplázódik. Ez a helyzet érvényes Nyíregyházán is, ahol az elmúlt évben az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat 75 ezer köbméter szemetet hordott el a lakosságtól. Ez a mennyiség évente 5—8 ezer köbméterrel nő a csomagolástechnika fejlődésével és g központi, valamint a távfűtéses lakások számának emelkedésével. Konténermegoldás A szemét összegyűjtése és elszállítása megyénkben csak a városokban történik rendszeresen, s ami a jelenlegi gyakorlatot illeti, az is sok kívánnivalót hagy maga után, ha a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz- szük. Az ingatlankezelő vállalat a megyeszékhely kövezetlen utcáiból felülről beönthető — s ezért port okozó — kocsikba gyűjti a lakásokból kikerülő hulladékot. Zárt kukával csak a lakótelepeken, és a városközpontban dolgoznak. Félmillió forintos költséggel nemrég vásároltak egy konténerszállító kocsit, melyhez 50 konténert rendeltek. A konténerek egyenként 5 köbméter szemét befogadására alkalmasak, melyeket tereken, üzletek környékén helyeznek el. Ez a leghigiéni- kusabb begyűjtési és szállítási mód, s a szemétgyűjtők munkáját is megkönnyíti. A jövő mindenképpen a konténeres szállításé, de ehhez sok pénz kell. A jelenlegi gépparkkal — úgy tűnik — pillanatnyilag megoldható a szemétgyűjtés. A városközpontból, a lakótelepekről hetente háromszor szedik össze a szemetet. Gond viszont, hogy a lakótelepek, nagyobb épületek tervezésénél sohasem veszik figyelembe a szemetesek munkáját. A korszerű kocsik csak a parkokon átgázolva juthatnak a kukák közelébe, vagy Tűzkárok a tsz-ekben A tűzoltó autó hangos szirénázással zúgott végig az úton. Célja Tiszabezdéd elérése volt, pontosabban a Kossuth Termelőszövetkezet. Ez alkalommal is az emberi felelőtlenség, gondatlanság okozott tüzet. Egy eldobott cigarettacsikk lobbant föl a gépműhelyben. A gyorsan terjedő lángok nem kevesebb, mint 80 ezer forintos kárt idéztek elő. Szép számmal tartalmaz hasonló leírásokat az az elemzés, amely 1973-tól az év első feléig vizsgálja a tűzkárokat a kisvárdai járás termelőszövetkezeteiben. A lángok 63 alkalommal pusztítottak. A legtöbb — 19 — tavaly történt, s közel 418 ezer forintos veszteséget okozott. 1977 első felében kedvező csökkenés látható. „Mindössze” négyszer csaptak föl a lángok a tsz-ekben, mégis aránytalanul nagy: 306 ezer forintos kár keletkezett. Az eltolódás figyelmeztető. Számát tekintve kevesebb tűzeset fordult elő, ami jórészt a megelőzés eredménye. Még mindig jócskán akad tennivaló. Hiszen a károk súlyossága egyre nagyobb: nem ritkán százezer forintos nagyságú. A tűzrendészeti előírások be nem tartása, az olajos anyagok szabálytalan tárolása, tűzveszélyes anyagok csepegése, villámcsapás, elektromos szikra. Szinte hagyományos már a felsorolás. Legtöbbször ezek miatt gyulladnak föl gépek, épületek, drága berendezések a tsz- ekben. Tüzelőanyag szabálytalan használata miatt égett egy erőgép Fényeslitkén, a Tisza Gyöngye és Záhonyban a Lenin termelőszövetkezetekben. A kár gépenként 80 ezer forint. Elektromos szikra ütött tüzet egy 150 ezer forintos kombájnban Gyulaházán, a Béke tsz-ben. Nem ritkák a szárítótüzek sem. Idén a szabolcsbákai szövetkezetben két dohánypajta vált a lángok martalékává. Feladat tehát szép számmal van. A villamos berendezések rendszeres ellenőrzésével, az üzemanyag helyes tárolásával, az óvó rendszabályok betartásával csökkenthető eredményesen a tűzveszély. A tsz-tagok körében növelni kell a tűzvédelmi oktatás színvonalát. Nem elég elmagyarázni a követelményeket, hanem ajánlatos azokat vissza is kérdezni a dolgozóktól. így biztosabban rögződik, beidegző- dik a tudás. Nem kis teher hárul a tanácsokra sem: melyek a legszigorúbb ellenőrzésekkel segíthetik a megelőző munkát. egy függőfolyosó-hosszorr kell átgörgetni a nehéz kukákat a kocsikhoz. Ezt már szóvá tette a vállalat, de javaslatait nem vették figyelembe. Szemeteskocsi a parkban A hulladék a borbányai szeméttelepre kerül, amely már sok, a környezetvédelem érdekében íródott cikk témája volt. Mindig a bírálat hangján szóltunk a füstölgő telepről, a guberálók „paradicsomáról”. A bírálatok eredménytelenek maradtak, mert az öngyulladást nem lehetett megakadályozni, a guberálókat nem tudták kitiltani, s a szeméttelep beta- karására és parkosítására — ha addig el nem felejtik — még 3—4 évig várni kell. Ekkor töltődik fel ugyanis a telep, s a város vezetőinek, az ingatlankezelő vállalattal közösen, új szemétlerakót kell kijelölniük. De nem mindegy, hol és mekkorát. Természetesen a város külterületére helyezik majd. A szeméttelepre ugyanis nemcsak a lakossági szemetet szállítják, hanem az ipari hulladékot is. A háztartási hulladékok hasznosításával egyáltalán nem foglalkoznak a megyében. (A fővárosban is csak most épül milliárdokért egy hulladékégető.) Az ipari vállalatok közül például a konzervgyár értékesíti hulladékának egy részét. A paradi- csomtörkölyt, a borsó- és babhulladékot a halgazdaság vásárolja meg, az almatörkölyt állatok etetésére használják a gazdaságok. Törköly a halaknak A „szemétügy” egyre több tanácskozás központi témája. A szakemberek néhány, középtávon elérhető célt határoztak meg, köztük az ipari hulladékok csökkentését új technológiák kidolgozásával, a mérgezőek elhelyezésére tervek elkészítését, az új lerakóhelyek esetében a környezetvédelmi előírások megtartását. S nem lenne felesleges a központi környezetvédelmi alap támogatását igényelni pályázat útján kis mennyiségű hulladékokkal járó termelés kidolgozására. Az elképzelések jók, és hasznosak, de legalább ilyen fontos a megvalósításuk sürgetése is. Balogh Júlia A tárgyalóteremből „Belekötött az élő fába is...“ Ha józan, akkor rendesen viselkedik. de ha iszik, akkor az élő fába is beleköt — mondták ismerősei a bírósági tárgyaláson Somogyi József 19 éves nagydo- bosi lakosról. Hyenkor nem csak idegenekkel, a szüleivel is kikezd, sokszor tettlegességre Is sor kerül. Július 14-én Somogyi részegen ment haza és összeszólalkozott édesanyjával. Az ittas fiú nem akarta tűrni a korholást. s verekedni kezdett. Édesanyja segítségért kiáltott és két szomszéd nyomban megérkezett. Kihúzták a fiút az udvarra, de amikor elengedték, egy baltával támadt rájuk. Szerencsére ezt is sikerült elvenni tőle, ekkor egy kapát markolt a kezébe, majd azzal fenyegette egyik szomszédját, hogy felgyújtja a szalmakazlát. A gyújtogatással meg is próbálkozott, de a vizes kazal nem fogott tüzet. A környékről összegyűlt embereket megbotránkoztató Somogyit a rendőrség őrizetbe vette. Két nap múlva engedték szabadon, s alig tette ki lábát a rendőrségről, nyomban inni kezdett. Este otthon összetalálkozott egyik szomszédjával és eszébe jutott a két nappal korábbi történet. Nekitámadt, sőt kést is rántott, de szerencsére nem használta. Egy férfi akarta őket szétválasztani, ekkor arra támadt rá. Somogyi öccsének végül sikerült őket szétválasztani. Somogyi még ekkor sem maradt nyugton: egy fejszét fogott a kezébe, s azzal hadonászott az utcán. Somogyi Józsefet folytatólagosan elkövetett garázdaságban mondta ki bűnösnek a bíróság, s hat hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. A megyei bíróság a szabadságvesztés végrehajtását elrendelte és kötelezte Somogyit, hogy kényszerel- vonó-kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet jogerős. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT PIACRA Beküldte: Dohos Ferenc, Nyíregyháza, Északi krt. 56. gondatlanság ára S zomorú statisztika: 1977 első felében háromról nyolcra emelkedett a csonkulásos balesetek száma a mező- gazdasági nagyüzemekben, míg a halálos balesetek négyszeres növekedést mutatnak: egy helyett négy. Az csak gyenge vigasz, hogy az üzemi balesetek összességében csökkentek. A tavalyi első félévi 1057-tel szemben ez évben „csak” 954 volt. Ezzel együtt a kiesett munkanapok száma is 2500-zal csökkent. A tiszavasvári SERKÖV telepén például azért halt meg egy ipari tanuló diák, mert a villanymotoros hajtású vízszivattyút csatlakozó nélkü] üzemeltették. Csak pár forintos alkatrész hiányzott, igazán nem nagy összeg, szerelése sem jelent különösebb nehézséget és szakértelmet. Mégis bekövetkezett a megrázó tragédia. Vas- megyeren — nem is oly rég — egy DT—75-ös lánctalpas traktor borult fel az öntözőcsatoma partján. A traktor beleesett a csatornába, közben a fülke ösz- szenyomta a vezetőt, aki a helyszínen meghalt. A gondatlanság tipikus példája. Hiszen a biztonságosnak tűnő erőgéppel is történhet halálos baleset. Igaz, ehhez még a gépjárművezető is hozzájárult azzal, hogy enyhén italos állapotban vezette amúgy is műszaki hibás gépét. Szintén nemrég történt az az eset, hogy egy tsz-tag a munkásokat szállító, már mozgó autóbuszra akart felugrani, közben megcsúszott és a busz alá esett. A súlyos sérülés halállal végződött. Szomorú képet mutat az első féléves mérleg az egy évvel ezelőttihez képest. A második fél év eddig eltelt két hónapjában azonban már két (!) halálos baleset történt. A veszély az őszi betakarítási munkák közben fokozottabb. Nagy mennyiségű termék szállításáról, feldolgozásáról kell gondoskodni. Sza- bolcs-Szatmár megyében mintegy kétszázharminc- ezer vagon mezőgazdasági áru termett. Ezt le kell szedni, járműre pakolni és elszállítani. Az almának, burgonyának, cukorrépának, kukoricának csak egy része került betakarításra. A nagyobb rész még a földeken várja sorsát. Ilyenkor — kimutathatóan — a legtöbb baleset esésből származik: fára másznak, megcsúsznak és kar-, vagy lábtörés az eredmény. Jó esetben zúzódással megússza a dolgozó. De ez sovány vigasz. Rakodáskor legtöbbször visszaesik a „feldobott” áru. Figyelmetlenséggel párosulva kész a baleset. Hosszadalmas, nehezen gyógyuló sérülések ezek. Sajnos sok a rossz műszaki állapotú gépjárművek miatt bekövetkező balesetek száma. Ezeknek a nem kívánatos eseteknek a megelőzésére van megoldás. A dolgozók kioktatása a balesetveszélyes munkafolyamatokról, egyáltalán a munka- és balesetvédelmi oktatás. Másrészről az emberi felelősség úgy a vezetők, mint a dolgozók részéről. Nem szabad elmulasztani a kötelező ellenőrzéseket és — különösen ősszel, amikor egyes helyeken már „förr a murci” — az ittas dolgozók kizárását a munkából. Sípos Béla KÖRNYEZETVÉDELEM Olvasóink kérdezik n
