Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

1977. október 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 „Szem-füles" tájékoztatás Szovjet—francia űrkutatás A szovjet Kozmosz mestersé­ges holdak fedélzetén részben francia műszerekkel zajlanak le a kísérletek. Az úgynevezett Bipbolc-program során élesztő- gombákat és dohánymagvakat utaztatnak, és figyelik, hogy a súlytalansági állapot és a koz­mikus sugárzás milyen hatással van a fejlődésükre. A program- sorozat további részében francia gyártmányú detektorok segítsé­gével mérik majd a nehéz ionok behatolását a kísérleti állatok szervezetébe, majd a kozmikus sugárzás könnyű összetevőinek (hélium, hidrogén) hatását vizsgálják az élő szervezetekre. Ez utóbbinak eddig nem tulaj­donítottak különösebb fontossá­got, de tisztázni akarják, hogy amennyiben ez a hatás a súly­talanság állapotával párosul, nincs-e káros hatással az élő szervezetekre. A kísérletben ráklárvákat és dohánymagvakat küldenek fel a franciák, míg a szovjet kutatók saláta- és más növényi magvakat helyeznek el a mesterséges hold fedélzetén. A Hystor-program keretében a kísérleti alanyok a Szovjetunió sztyeppéiről származó patkányok lesznek. Francia gyártmányú detektorokat helyeznek el a ko­ponyájukon és szintén a nehéz ionok behatolását vizsgálják az űrutazás során. Miután a pat­kányokat visszahozzák a Föld­re, bizonyos idő után feláldoz­zák őket a tudomány oltárán. Boncolásuk után a szövettani el­változásokból következtetnek majd a kozmikus sugárzás ne­héz ionjainak esetleges roncsoló hatására A 102 kilogrammos Signe—III. mesterséges hold. A párizsi Pasteur Intézet or­vosai és biológusai készítik elő az Ulysse kutatási programot, amelynek célja az élő szerveze­tek védekező immunreakcióit vizsgálja az űrkutatás során. Szovjet és amerikai űrhajósok­nál ugyanis megfigyelték, hogy szervezetük védekező reakciója csökken az űrkutatás alatt. A kísérleteket fehér egerekkel végzik. A szovjet—francia közös űrku­tatás legújabb eseménye az volt. hogy ez év június 17-én a Szov­jetunió területéről Föld körüli pályára bocsátották a „Signe— III” elnevezésű francia mester­séges holdat. Programját a touluse-i egyetem kutatói dol­gozták ki. A mesterséges, hold feladata a gammasugarak tanul­mányozása. Olcsó gázdetektor Korunkban az egyén, a család élete és ezzel össze­függésben a társadalom szer­kezete is alapvetően megvál­tozott. Az új társadalom ki­alakításában fontos szerep hárult az oktatásra és a ne­velésre. Az ismeretátadás és nevelés e kettős feladatát az iskola azonban ma már nem tudja ellátni. Milyen utakon kell keres­nünk azokat az új formákat, amelyek az oktatás és a ne­velés számára időt szabadí­tanak fel és jobb lehetősége­ket nyújtanak? Az egyik új forma és mód ma az audio­vizuális oktatás, ismeretát­adás bevezetése és általános kiterjesztése. Az autimatikus audiovizuális oktatás nem gépesített tanítás, nem az élőszót száműző és gépekkel helyettesítő technikai trükk, nem módszertani fogás, ha­nem az ismeretátadásra gon­dosan előkészített tananyag­nak adott kép- és hangközlő berendezésekre kidolgozott rendszere, bármikor megis­mételhető, teljesen vizuális (látható) és hallható (auditiv) programja. A diavetítők fontos szere­pet töltenek be az audiovizu­ális tájékoztatásban és ok­tatásban. A „szem-füles” in­formációközlés fejlett eszkö­zei jóval hamarabb rendelke­zésre álltak, mintsem azokat használni tudták volna. Még ma is ez a helyzet, miközben a technika még egyre újabb és mind tökéletesebb készü­lékeket produkál. Ezek sorá­ba tartozik a képen látható amerikai gyártmányú diave­títő is, amellyel elsötétítés nélküli helyiségben igen jól látszó képet lehet vetíteni a 27 X 42 cm méretű kihúzha­tó képernyőre. A készülék egyébként teljesen automati­kus — úgynevezett karusszel rendszerű — állóképvetítő, 4 —30 másodperces időállító- val. Hány éves a Föld ? Európa tudósait háromszáz esztendővel ezelőtt is foglalkoz­tatta a nagy kérdés: vajon mi­lyen idős a Föld? A többség gondolkozás nélkül elfogadta azt az időt, amelyet a zsidóság a Biblia alapján kiszámított, vagy­is 3761 évet adott hozzá a ke­resztény időszámításhoz. Akad­tak azonban olyan „merész gon- dolkozású” kutatók, akik kétel­kedtek ennek helyességében. Ezek közé tartozott Isaak Vos- sius. Vossius, aki 1618-ban született, igazi polihisztor volt. Foglalko­zott régészettel, földrajzzal, ma­tematikával, filozófiával, régi Írásokkal és keleti nyelvekkel. Megfordult angol, német, olasz, francia földön, Svájcban, Skan­dináviában. 1646-tól Amszter­damban volt könyvtáros, 1649- től Krisztina királynő meghívá­sára a stockholmi királyi biblo- thecát vezette, 1654-től Hágában, 1670-től haláláig, 1689-ig London­ban élt. Sok tanulmányt, könyvet írt, ezek közül az 1659-ben kiadott Dissertatio de vera aetate mun- di (Értekezés a világ valódi ko­ráról) címűben a Föld teremté­sének idejét számította ki. A geológiához ugyan — kortársai­hoz hasonlóan — semmit sem értett, de a kéziratok történeté­hez igen. Azt bizonygatta, hogy a Biblia alapjául általánosan el­fogadott Codex Hebreicus szöve­ge megromlott, téves számadato­kat közöl. Ezeket helyesbítette két másik kódex, továbbá a káldeus, babilóniai és egyiptomi kronológiák alapján. Úgy talál­ta, hogy az Adám és Abrahám születése közt eltelt idő 1440 esztendővel hosszabb, mint amit a zsidók megállapítottak. A Föld valódi korát így 7048 évben határozta meg. A Dissertatio ortodox protes­táns körökben nagy felháboro­dást keltett, Vossius tanítását nemcsak hamisnak, hanem ve­szedelmesnek, forradalmi szelle­műnek is tartották Három hét­tel később az Elsevir nyomda kiadásában megjelent könyvben Georg Horn cáfolta a Codex Hebreicus hitelessége ellen fel­hozott vádakat. Horn ellenfelé­hez hasonlóan ugyancsak poli­hisztor volt, tanult és tanított teológiát, történelmet, földrajzot és filozófiát. 14 fejezetben bizo­Svédországban a Chalmers Egyetem kutatói olcsón elő­állítható, kis térfogatú, tran­zisztoros hidrogén gázdetek­tort fejlesztettek ki, amely adott esetben életet is ment­het. A készülék jelzi a hidrq- géngáz jelenlétét. Működése azon alapszik, hogy a hidro­gén, amely például vízben alig oldódik, egyes fémekben jól oldható. Ilyen fém példá­ul a palládium és a platina. A „Mosfet” típusú berende­zés tranzisztorát vékony pal­ládiumréteggel vonták be. Ez a palládiumbevonal oldja a hidrogéngázt, amely a leg­több izzó anyag égéstermé­kében jelen van. A tranzisz­tor 150 C-fokos működési hő­foka hatására a hidrogén gyorsan áthalad a palládium­bevonaton és megváltoztatja a tranzisztor áramkörét. A készülék segítségével az eddigieknél olcsóbban kimu­tatható a gázvezetékek szi­várgása, hiszen a földgáz és a városi gáz is jelentős mennyiségű hidrogént tartal­maz. Ha a tranzisztort éb­resztőórával szerelik össze, megmentheti az égő cigaret­tával elalvó személyek életét. Riasztóberendezéssel össze­kötve azonnal és automatiku­san jelzi a raktárakban, mú­zeumokban, üzemekben ke­letkező tüzet, hiszen égéskor ugyancsak hidrogén szaba­dul fel. A speciális tranzisztor — különböző fémek kombináci­ójának felhasználásával — alkalmazható a veszélyes gá­zok jelenlétére figyelmeztető riasztóberendezésekhez. nyitotta, hogy a héber kódex szövege hiteles, sértetlen, ennek ellenkezője az isteni igazságszol­gáltatással ellenkezik. A két tudós szerző három hó­napon belül még két-két vita­iratot adott nyomdába igazának nyomatékos megerősítésére, ezek­ben azonban csak a már koráb­ban közölt érveiket ismételget­ték. Mai tudásunk alapján a vi­táról csak annyit tudunk mon­dani, hogy Vossius nem is té­vedett volna sokat, ha az általa kapott eredményt megszorozta volna egymillióval. Vértesy Miklós Az alig néhány alkatrészből álló hidrogén gázdetektor, amelynek méreteit jól érzékelteti a mellette lévő gyufásdoboz. Á tudomány harca a rák ellen Világszerte igen nagy anyagi és szellemi erővel folyik a rák mibenlétének és gyógyításának kutatása Csaknem naponta szü­letik valamilyen részeredmény. Századunk elején ismerték fel, hogy bizonyos vírusok rosszin­dulatú daganatot okoznak álla­tokban, de később emberi daga­natokkal kapcsolatban is felve­tődött a vírusos eredet. Emlő­rákból például sikerült daganat­keltő vírusokat elkülöníteni. Mind ez ideig azonban nyitva maradt a kérdés: valóban ezek okozták-e a daganatot? Az, hogy egy daganatban rákokozó vírus Van, még nem bizonyítja, hogy ő a daganat okozója is, hiszen több „rákkeltő” vírusról bebi­zonyosodott, hogy a laboratóri­umi ellenőrző vizsgálat során jutott a mintába. Legújabban azonban amerikai kutatóknak egy — a csontvelő heveny burján­zásával járó — fehérvérűségben szenvedő nőből olyan vírust si­került elkülöníteniük, amelyre minden eddiginél jobban illik a rákkeltő jelző. Francia kutatók jöttek rá, hogy a rákos szövetek féktelen növekedése mögött ugyanez az ok húzódik meg, mint amely le­hetővé teszi a még méhben fej­lődő magzat számára is, hogy az anyai szervezettől sok tekintet­ben idegenként, abban mégis fejlődhessen. Ez az ok a szer­vezet immunrendszerének a megtévesztése. A szervezetbe be­hatolt kórokozók elpusztítását az idegen anyagokat felismerő és elpusztító — hosszú fejlődésso­rozat során kialakult — immun- biológiai rendszer teszi lehetővé. Miért nem küszöböli ki vajon az immunrendszer a szervezet szá­mára idegen daganatot? A ku­tatók felismerték, hogy a rákos sejtek valamiféle „álarcot” vi­selnek, hogy megtévesszék az immunrendszert. Világszerte az érdeklődés középpontjába került ez a felismerés, mert ha sikerül tisztázni az immunrendszer meg­tévesztésének a mechanizmusát, talán sikerül majd olyan mód­szert találni, amellyel a rákos sejt megtévesztő „manőverét” leállíthatjuk. A brnói állatorvostudományi egyetem tudományos kutatócso­portja — a KGST-országok kö­zös rákkutatási programja kere­tében — különleges szérum elő­állításán dolgozik. Az egyetem kutatói új módszert dolgoztak ki Érzékeny laboratóriumi műsze­rekkel ellenőrzik a szarvasmar­ha magzati szérum minőségét. a szarvasmarha magzati szérum előállítására, amelyet egészséges és rákos szövetek tenyésztésére használnak. Az újfajta szérumot a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája rákkutató intézetei­ben további vizsgálatoknak vetik alá. Á borszőlő feldolgozása A borszőlőfajták szüretelé­sét, szüretelési előkészületek előzik meg. A borospincét gon­dosan kitakarítjuk, (a prés­házat lemeszeljük) a gépeket rendbehozzuk, az edényeket és a hordókat kimossuk. Az üres hordót hideg viz- zel célszerű kimosni. Az ako- nanyiláson át száz literenként 10 liter vizet öntsünk a hor­dóba és hengergetve. közben a két vége felé felváltva moz­gatva jól összerázzuk. Majd szájával lefelé egy vödörre fordítjuk, hogy a víz kifoly­jon belőle. Ezt annyiszor is­mételjük meg. amíg a hordó­ból tiszta víz nem folyik ki. A hordót ezután szájnyilá- sávai lefelé fordítva hagyjuk két-három napig — az ászokon illetve iagerendákon —, hogy a víz kicsöpögjön belőle, ez­után bekénezzük. Kénezéskor egy-három hek­toliteres hordók esetében hek­toliterenként 2 g ként égetünk el. Helyesen tesszük, ha a Sző­lészeti és Borászati Kutató In­tézettől megfelelő fajélesztőt szerzünk be, kérésünkben kö­zöljük. hogy: melyik vidéken akarjuk használni. milyen szőlőfajtához és mekkora mennyiséghez. A fehér bort adó szőlőket a zúzás (a zúzás megkönnyíti a préselést, a lékinyerést) után kétszer-háromszor préseljük, de minden újabb préselés előtt a törkölyt fellazítjuk. A mustot préselés után hor­dókban ülepítjük, telepítéskor a mustot kénezzük, hektolite­renként a mustba 1-3 db bor­kén tablettát teszünk (a szőlő egészségi állapotától függő­en), mert így elejét vehetjük a káros bőrbetegségek kiala­kulásának. A jó bor helyes kénezéssei születik! A kéne- zéssel ülepített must erjedése egy hónapig eltarthat 15—18 Celsius-fokos helyiségben. A mustot kb 12 órai állás, ülepítés után az erjesztő hor­dóba fejtjük. (Az ülepítés so­rán sok zavarosító anyag: ta­la. szőlőhéj, növényvédőszer- maradék válik-ki a mustból s ezek a fejtés után visszama­radnak, így nem zavarják a must erjedését.) Az erjesztő hordó feltöltése­kor ne hagyjuk figyelmen kí-v vül, hogy az erjedő must térfogata növekedni fog, ezért a hordóba legalább tíz száza­léknyi erjedési űrt hagyjunk. A must erjedését — a be­kevert — fajélesztővel mes­terségesen is megindíthatjuk, így elkerülhetjük a káros er­jesztő baktériumok elszaporo­dását. Az erjesztő hordó nyilásába kotyogót helyezzünk, ez a mustot elzárja a levegőtől, de ugyanakkor lehetővé teszi a zajos erjedéskor keletkezett széndioxid távozását. Csak gondosan kezelt must­ból, rendben tartott hordók­ban érlelődik jó bor! Széles Csaba, mg. főiskola Nyíregyháza Nem terem a szelidgesztenye Karacs Gáborné tyukodi ol­vasónk panasszal fordult szer. kesztőségünkhöz. „Van nekem egy szelídgesz- tenyefám, most másodszor ho­zott termést, de sem a múlt évben, sem az idén nem volt használható termése. A gesz­tenyeszemek üresek, bélnél­küliek voltak. A fát Sopron­ból hoztam, a csemete mag­ról kelt. Tavaly én is vetet­tem magról, mind a két tő kikelt, érdeklődöm vajon ez is ilyen termést fog hozni?” — szól a panasz. Szelídgesztenye a mi tájun­kon biztos termést nem hoz. Ritka az az esztendő, amikor itt megfelelő termést takarí­tanak be, de ezek a fák sem a síkságon, inkább Tokaj-hegy­alján találhatók. Ott a hegy déli oldalán egy-egy esztendő­ben van olyan időjárás, hogy élvezhető gyümölcs is terem, de ez is ritkán van. Az élvez­hetetlen termés egyik és fő oka az éghajlatban keresen­dő. De lehet még a rossz ter­mékenyülésnek az oka a fa egyedülállósága, nincs a kö­zelben több szelídgesztenye, amelyről porzást kapna. A pontos okot megállapítani nem lehet, de azt javasoljuk, ha nem díszfaként tartja ud­varán a szelídgesztenyét, ha­nem abból hasznot is vár, ak­kor legjobb, ha kivágja és más, itt biztos termést hozó gyümölccsel váltja fel. (cs.) Á „bogár" karrierje A népautónak léghűtéses­nek kell lennie, száz kilomé­teren mintegy hét liter ben­zint szabad fogyasztania, és az autópályán száz kilométe­res utazósebességgel kell ha­ladnia — ezt a feladatot kap­ta a 30-as évek derekán Fer­dinand Porsche, a már akkor híres német autókonstruktőr. A feladatterv még azt a fon­tos feltételt is tartalmazta, hogy az új autótípusnak igen nagy sorozatban gyártható- nak — tehát minél olcsóbb­nak — és idő álló kivitelű­nek (garázst nem igénylőnek) kell lennie. Állítólag Hitler 51. születésnapján mutatta be Porsche professzor a Volks­wagen modelljét, s röviddel utána el is kezdték a híres „bogár” (Käfer) sorozatgyár­tását. A konstruktőr merőben új­szerű megoldáshoz folyamo­dott a Volkswagen megterve­zésénél. Az acél karosszériát elöl-hátul független kerékfel­függesztésű futóművel látta el. A kocsiszekrény hátsó ré­szében kapott helyet a léghű­téses boxermotorból, kiegyen­lítőműből és váltóműből álló tömör meghajtóegység. Közel negyven év leforgása alatt a „bogár” a világ legsikeresebb modellje lett, több mint 15 millió példányban hagyta el a futószalagot. Megjegyzen­dő, hogy ma már csak a név és a koncepció ugyanaz, egy felmérés szerint ugyanis kö­zel 17 ezer (!) külső és bel­ső változtatást hajtottak vég­re az eredeti modell terv­rajzain. A nagy karriert csi­nált népautó egy 1938-as épí­tésű, felújított, rendbehozott példányát a képen látható módon helyezték el egy esse- ni múzeumban. Ám akármennyire is igye­keztek korszerűsíteni a „bo­gárt” eljárt az idő felette. Polo, Golf, Passat, Scirocco néven új Volkswagen-model- lek jelentek meg az autópia­con, megbízható, keresett jár­művek, népszerűségük azon­ban meg sem közelíti a „jó öreg” Kaferét. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents