Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-06 / 235. szám
1977. október 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ésszerű tervszerűség MIKÉNT AZ ÉLET BÁRMELY TERÜLETÉN, a pártmunkában is elengedhetetlen az előrelátás. Ezért nagy fontossága van annak, hogy a pártszervezetek mindennapos tevékenysége átgondolt és tervszerű legyen, örvendetes, hogy ez a felismerés egyre erőteljesebben érvényesül is a párt- szervezetek túlnyomó többségénél, s mindjobban áthatja törekvéseiket, fáradozásaikat. Talán egy kissé afféle „kötelező tiszteletadás”-nak tűnhet ez az utóbbi mondat, de hadd támasszam alá egy „elfogulatlan” szemlélő véleményével. Egyik testvérpártunk felelős pártmunkásának szavaira utalhatok, aki több itthoni pártszervezetünk munkájával ismerkedve a legelső helyen elismerően említette a tevékenységükben általa tapasztalt előrelátást. Megragadta, hogy e pártszervezetek vezetői nem csak jelenlegi tennivalóikat ismerik, de jó előre átgondolják, milyen feladatok várnak rájuk a közelebbi-távolabbi jövőben. A munkának ez a vonása természetesen sem egyszerűen a pártszervezetek vezetőinek személyes érdemeiből következik, hanem — mondhatni — az objektív körülmények ezt valósággal ki is kényszerítik. Azok a feladatok ugyanis, amelyek ma a pártszervezetekre hárulnak, általában nem oldhatók meg tervezés, előrelátás nélkül. Áz üzem- és munkaszervezés fejlesztésével, a gazdasági szerkezet korszerűsítésével például tervezés híján épp úgy nem lehet érdemben foglalkozni, mint ahogy a propaganda- munka vagy a közművelődés színvonala sem fejleszthető, ha nem rendelkezünk ehhez megfelelő helyi programmal. A hosszú távú teendők eleve megkövetelik a tervszerűséget, s mivel a pártmunkában növekedett ezek súlya, részaránya, így az előrelátásnak, a tervezésnek is fokozódott a szerepe. Sokféle területen érezhető a pártmunkában ez a folyamat. Említést érdemel például a kádermunka terv- szerűségének erősödése. Ma már mind több helyen tapasztalható, hogy céltudatosan foglalkoznak az arra alkalmasnak ítélt személyek vezetővé nevelésével, az ehhez szükséges tulajdonságok erősítésével, a képzési feltételek biztosításával. így egy-egy hely megüresedése nem vált ki kapkodást, tanácstalanságot; az utánpótlás a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok soraiból statisztikai kérdés helyett természetes folyamatként mutatkozik. De hasonló tendencia érződik általában a politikai képzés, a pártoktatás szervezésénél is, amely szinte mindenütt több évre szóló tervek alapján történik. S igen erősen fokozódik a tagfelvételi munka, a párttaggá nevelés céltudatossága is, mind az egyes személyek felkészítésében, mind pedig a párt összetételének tudatos alakításában. E KEDVEZŐ ÉS ÖRVENDETES FOLYAMATNAK azonban — s erről sem hallgathatunk —, vannak bizonyos árnyoldalai. Mi tagadás, helyenként a tervezés bürokratikus és formális vonásokat is ölt, s ezzel a munka előmozdítója helyett annak fékjévé válik. A papír bűvölete ismert honi betegségünk, s még nem találták fel azt az orvosságot, mely egyszer s mindenkorra immunissá tenne bennünket vele szemben, megóvna tőle. Néhol ismét erőt és időt von el az érdemi munkától olyasféle munkatervek „gyártása”, amelyek csupán az íróasztal fiókjának készülnek, valóságos orientációt nem nyújtanak. Újra tervbe foglalják olykor azt, amit egy másik terv már tartalmaz; avagy a pártszervezet saját programjaként megismétli, amit a gazdasági vezetés a cselekvés irányvonalaként egyszer már megfogalmazott. Készülnek tervek, amelyek végrehajtását lehetetlenség valóságosan megszervezni és ellenőrizni, mert csupán ködös általánosságokat és formálisan mindenkire, valójában senkire sem kötelező jókívánságokat, óhajokat tartalmaznak. • Van azután a terveknek egy olyan fajtája is, amely éppen hogy nem általános, hanem nagyon is konkrét, precíz, részletes, de éppen ebből a sajátosságából eredőén nehezíti az adott területen a munkát. Készültek például az utóbbi időben nem egy helyen olyan, úgynevezett pártépítési tervek, amelyek szinte mérnöki pontossággal vázolták fel, kiket kívánnak felvenni az elkövetkező esztendőkben. Egy-egy ilyen terv láttán az emberben már-már olyan kép ötlött fel, hogy ha valamelyik dolgozó a párt- szervezethez fordulva felvételét kérné, a párttitkár a tervbe belelapozva azt mondaná: „igen, 1981 első fél évében még van egy szabad helyünk, ide előjegyzem”. Ez persze karikírozott túlzás, de mémely ilyen terv ténylegesen alig hagyott lehetőséget az élet valóságához történő rugalmas igazodásra. MÁRPEDIG A TERV- SZERŰSÉG akkor — és csak akkor — ésszerű, ha párosul a rugalmassággal. Az élet nem igazodik teljesen-a, legjobban, átgondolt tervekhez sem, a valóság mindig vet fel olyan kérdésekét, amelyekre nem lehe- tett . korábban gondolni. Aki igazán előrelátó, ezt is számításba veszi. Az ilyenfajta ésszerű és rugalmas terv- szérűség az, ami célhoz vezet. Gyenes László Szakcsoportok Nagyecseden A nagyecsedi körzeti általános fogyasztási szövetkezet eredményesen szervezi és segíti a háztáji és kisgazdaságok munkáját. Elsőnek a méhész szakcsoportot alakította meg. Nem sokkal később jött létre a sertéstenyésztő-hizlaló és a nyúltenyésztő szakcsoport. Ez idő szerint előbbi 153, utóbbi 83 tagot számlál. A méhész szakcsoport 30 taggal működik. Kövér sertésből idén augusztus végéig 544 mázsát értékesítettek, a tavalyi 328 mázsával szemben. Árunyúl- ból 13 mázsa a növekedés, anyából közel ezer darab. Mézből pedig csaknem a duplája került értékesítésre: 48 mázsa, a tavalyi 26 mázsa helyett. Szemes- és táptakarmányból ez év első nyolc hónapjában 9 642 mázsát juttatott a csoportok tagjainak a szövetkezet, míg a tavalyi juttatás még csak 6 260 mázsa volt. A fogyasztási szövekezet célul tűzte ki zöldség- és vetőmagtermelő szakcsoportok létrehozását is. (ab.) A középkorú férfi még egyszer megnézte ma gát a ruhabolt nagy állótükrében. — Kérem, ez a felöltő nekem megfelel — mondta azután. — Tessék. — Ezzel a zakója zsebébe nyúlva, egy bankjegyet nyújtott oda az eladónak. A fiatal elárusító nem nyúlt a pénz után. — A pénztárnál tetszik fi_ zetni — mondta elutasítóan. — Tudom, de ez az ötvenes a magáé Miért ne fogadná el? — öntudatos dolgozó nem fogad el borravalót — hangzott a válasz. — Ugyan kérem — mondta a vevő —, ez csak amolyan szólam. Mert éppen ellenkezőleg: a borravaló növeli az öntudatot, hiszen azt csak a jó munkájáért kapja az ember. — Ezzel én nem tudok egyetérteni — felelte az ifjú alkalmazott. — Ez nem fér össze a szocialista erkölcs, csel. A felöltős azonban nem hagyta magát. — Nagy tévedés! — szólt élénken. — A szocializmus eszméje éppenséggel nem zárja ki a borravalózást. Hitelt érdemlő régészeti leletek amellett szólnak, hogy a borravalót már az őskommu_ nizmusban is ismerték. Ahol a számla egy mammutagyart tett ki, ott megtoldották a fizetséget egy elefántagyarral ... Ez volt a borravaló. — Ki hitte volna! — bámult el az eladó. — Hát csak higgye el ne_ kém — folytatta a vevő —, hogy a borravalónak évezredes hagyományai vannak — Amióta az ékírást megfejtették. már tudjuk, hogy az ókori Babilóniában is szokásBorravaló ban volt a kötelező szolgáltatáson felüli juttatás... De az egyiptomi fáraók sírjában is találtak erre vonatkozó feljegyzéseket.-----Igazán? — kérdezte fokozódó érdeklődéssel, de némileg még hitetlenkedve a becsületes, kissé naiv arcú fiatalember. — Hát persze. A világhódító Nagy Sándorról is feljegyezték a krónikások, hogy amikor kardjával kettévágta a gordiuszi csomót, száz drachmát adott külön borravalóként a fegyverkovácsnak, aki a kardját kiélezte... De általában adtak borravalót a régi görögök és a rómaiak is, valamint a népvándorlás kori népek, az avarok, az alánok, sőt még a takarékosságugrói közismert hunok is ... Attila királyuk is annak köszönheti, hogy máig sem ismerik a sírját, hogy a sírásó rabszolgák a temetés után magas hallgatási díjat kaptak a temetkezési vállalkozótól.. Az eladó bólintott: — Erről mintha már hallottam volna én is. — Nem is beszélve a késői középkorról — folytatta a még mindig az új felöltőben álldogáló férfi —, amikor virágjában volt a borravalózás. Különösen a Keleten. Harun al Rasid, a bölcs és igazságos kalifa, amikor álruhában járELKÉSZÜL NOVEMBER 7-RE Átadás előtt az Északi rendező Fényeslitkén A négy új vágányon egy hónap múlva indul a forgalom. Nagyberuházást valósítanak meg a KEMÉV dolgozói Fényeslitke mellett. Több ütemben hatalmas rendező pályaudvart építenek, amely Záhony térségében meggyorsítja a vasúti forgalmat. Az építkezés első üteme 1974-ben kezdődött és november elején ér véget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a kivitelezők vállalták, hogy jóval a határidő előtt átadják az összekötő vágányokat és egyben megkezdik az építkezés második ütemét. A Fényeslitke melletti úgynevezett Északi rendező pályaudvaron november 7-e tiszteletére 4+8, tehát összesen tizenkét vágányt adnak át a KEMÉV dolgozói. Ezeken a vágányokon nyomban megkezdik a próbaüzemelést, november közepén teljes kapacitással üzemelhet a rendező. Főleg üres vagonokat rendeznek itt, a sorrendbe összeállított szerelvények jelentősen gyorsítják a záhonyi és az eperjeskei gépi rakodást, javul a kocsiforduló idő, jobban ki lesznek használva a vagonok. A 12 vágány éppen az „őszi csúcs” közepén kerül be a vasút „vérkeringésébe”. A vágányhálózat kiépítése Kisvárdától Komoróig tart, tehát több mint hat kilométer hosszú távolságon. A vágányokat és a bonyolult vasúti kitérőket a kivitelező vállalat egyik speciális brigádja építi, az építkezés irányítója, az építésvezető valamikor vasúti pályamester volt. Az építésvezetőség százhúsz dolgozóját nagy teljesítményű rakodógépek és földmunka gépek segítik. Az építkezés néhány jellemző adata: az első ütemben az építők több mint 600 ezer köbméter földet mozgattak meg a kukoricatáblák helyen. „Kavicsággyá” rendeztek 38 ezer ta a régi Bagdad utcáit, két kézzel szórta a baksist a nép között. .. — Ezt olvastam az Ezer_ egyéjszakában... — De vannak közelebbi példák is. Mária Terézia fri- zemőjéről feljegyezte a krónika, hogy öregségére családi házat vett a királyi, helyesebben királynői Trinkgeldek- böl, pedig Mária Terézia olyan takarékos háziasszony volt, hogy állandóan a sarkában járt a konyhalányoknak ... Ferenc József pedig, az egykori Osztrák—Magyar Monarchia ura. valósággal tömte borravalóval az udvari tyúkszemvágóját... Pedig Ferenc József császár és király is olyan smucig volt, hogy minden áldott este elszámoltatta a feleségét, Erzsébet királynét a konyhapénzzel ..... XIV. Lajosról, a Napkirályról tudjuk, hogy félévenként csak egyszer fürdőit. de akkor fejedelmi borravalót adott a kabinosnak ... Ugyanakkor pedig a francia királyasszony kénytelen volt éjszakánként a felséges férj lajbizsebéből kicsenni pár aranyat, hogy legyen neki miből bevásárolni másnap reggel a piacon... A fiatal eladó, aki mindezt szinte szájtátva hallgatta, a szóözön befejeztével megszólalt. — Uraságod nagyon jól ismeri ezt a témakört — mondta elismerően. — Igen. a hivatásom folytán valóban elég alaposan foglalkoztam vele. — Talán történettudós vagy régész tetszik lenni? — Dehogy — mondta egyszerűen a vevő. — Pincér vagyok. Heves Ferenc tonna zúzott követ, megkevertek és a helyére raktak négyezer köbméter betont. Az univerzális építésvezetőség dolgozói a vágányok mellett párhuzamosan egy kövesutat is építettek, amelyen főleg a közúti almaszál- fítás gyorsulhat. Többféle magasépítményt is létrehoztak, igy például az állomásfőnöki és a forgalmi irodát, a forgalomirányító tornyot, a szociális létesítményeket. A magasépítmények értéke 25 millió forint. A közművek, a különböző kábelek és a vízelvezető árkok megépítése, beszerelése szintén több millió forintba került. Felállítottak öt darab, egyenként 30 méteres térvilágító tornyot, igy éjszaka is végezhetik a kijelölt munkákat. Az építésvezetőség dolgozói az első ütem hajrájában dupla célprémiumot kapnak. Az építkezés a terv szerint 1985-ig tart, addig összesen mintegy 40 vágányt építenek a térségben. (n. 1.) Fagyapot Vásárosnaményból Kevesen tudják, hogy az ÉRDÉRT vásárosnaményi forgácslapgyárának van egy kis melléküzeme is. Az itt dolgozó 130 ember munkája a gyümölcsexportot segíti elő. Egy gépsoron fagyapotot készítenek. Az évente 1200 tonna, ipari célra már nem használható hulladékfa feldolgozásával a HUNGAROFRUCT-nak az export alma csomagolásához szükséges fagyapotot állítják elő. Az y.zem egy másik gépsora ládák összetűzésére alkalmas, itt évente több, mint egymillió darab almásládát készíte- % nek, amihez az elemeket az ÉRDÉRT más üzemeiből szállítják Vásárosnaményba. Olexa László és Rozsnyai Imre a fagyapot bálázását végzi.
