Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-05 / 234. szám

1977. október 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Művelődés és közgondolkodás SOKSZOR HALLUNK SARKÍTOTT VÉLEMÉ­NYEKET a műveltségről, a művelt ember fogalmáról. Néha olyan vélemények is elhangzanak: sohasem az iskolai végzettség, a művelt, ség teszi; ki milyen ember, hogyan gondolkodik. Pél­dák sokaságát említik a szerényebb műveltségű, „is. kolázatlan” emberekről, akik jó érzékkel ketté tud­ják választani a hamisat az igazi értéktől. Legyen szó emberi viselkedésről, vagy másról... Vajon, nem korszerűbb-e a gondolkodása az ilyen -- iskoláit, olvasottságát te­kintve — hiányos művelt­ségű embernek, mint annak, aki jól áll az ismeretek dol­gában, csak éppen nem tud mit kezdeni vele. Nem tud. ja befolyásolni életvitelét, életmódját. Ilyenkor mond. ják. úgy válik le róla a mű­veltség. mint testről a ruha. Nem nehéz felismerni az érvelés valós alapját, de gyengéit is. Olykor a hiá­nyos műveltség hadakozása ez a nagyobb tudás ellen. De a másik véglet sem is­meretlen. amely szerint a műveltség tulajdonképpen mindenható. „Tereljünk” be minél több embert a mű­velődési házakba, könyvtá. rakba. mozikba, múzeumok, ba. képtárakba, színházak­ba és jórészt önmagától megváltozik a gondolkodás, ízlésvilág. Hogy ez mennyi­re nem ilyen egyszerű, ki-ki önmaga példájával is iga. zolhat. A műveltség meg­szerzéséhez vezető út na­gyon is kacskáringós, el is lehet tévedni benne, más­részt tényleg ruhaként is cipelhető. Csak éppen levá. lik az emberről... A MŰVELTSÉG NEM ÖNMAGAÉRT VALÓ. nem öncélú — csak akkor éri el célját, ha valami módon be. folyásolni tudja életvitelűn, két. életmódunkat. Mégpe­dig nem akárhogyan, ha­nem a szocialista tartalmú elemek erősödésével. Hogy kit tartunk művelt ember­nek? — lehet egyéni ízlés, elbírálás dolga. De, hogy a társadalom prizmáján néz­ve ki a művelt, az már a sokszínűség, a kavalkád mellett is tartalmaz állandó ismérveket. Semmiképpen nem az a művelt, aki lexi_ kális ismereteivel, memóri­ájával lehengerli környeze­tét. de érdemi természeti, társadalmi, ideológiai, poli­tikai kérdéseknél megreked a sablonok szintjén. Ma már a politikai műveltség — ter­mészetesen nem a külpoli­tikai kommentátorok szín. vonalán — nem mellékes. Épp úgy szégyenkezhetünk tájékoztlanságunk miatt, mint az emberiség nagy klasszikusainak felszínes is­meretével. A megyében az utóbbi években a nyolc általános, sál rendelkezők aránya hat­szorosára, a középiskolai végzettségűeké négyszere, sére, az egyetemi főiskolai tanulmányokat befejezőké háromszorosára nőtt. Közismert, hogy nemcsak az iskolák a műveltség ter­jesztői. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat több tízezres hallgatóságától a nyugdíjasklubok állandó vagy alkalmi rendezéséig — mindénütt akad mód és le. hetőség új ismeretek szer­zésére. Egyszerre lehetünk elégedettek és türelmetle­nek. Egyes rétegek, ingázók, nagycsaládosok. kistelepülé_ sen. tanyán élők. s a 35—40 ezerre tehető cigánylakos­ság — még nem egyformán részesül a kultúrából. Nemcsak azért, mert nincs meg rá az igénye, hanem mert kevés rá a lehetősége. ''I * ^ KULTÚRA ÉS KÖZGON. DOLKODÁS között jól tud­juk nem automatikus, nem közvetlen az érintkezés. De majd minden esetben ki­mutatható igaz olykor évek távlatából. A tájékozottabb, műveltebb ember hama­rabb rátalál a közösséghez. a közügyekhez vezető útra. Túllát a saját portán, meg. ízleli a közös ügyek alakí­tásában való részvétel él­ményét. Később igényévé válik a közügyek iránti ér­deklődés. Meglehet, ez ele. inte csupán egy-egy bátor­talan megjegyzésben nyil. vánul meg, mondjuk az üzemi étkezde menüjének összeállításáról vagy egy brigád, részleg méltó vagy méltatlan megítéléséről. Esetleg egy közös társadal­mi munka apró emberi mozzanatai indítják el, ami. ről nemrég még azt gondol­ta. szívesebben tenne-venne otthon. Elvezethet a széle­sedő érdeklődés a lakóhely, az utca. a bérház. a park a közlekedő ember sok-sok közös gondjához. CSELEKVŐ MŰVELT­SÉGRE VAN SZÜKSÉ. GÜNK — s mint a leg­több emberi tevékenység ez is a cselekvés közben sajá­títható el. Ezért van nagy szerepe a közösségi művelő, dés legváltozatosabb for­máinak. Ilyenkor képzele­tünkben leginkább a tán. cosok, énekesek jelennek meg. holott a klubok, a szakkörök, a közösen kirán­dulók idegen nyelvvel baj. lódók, barkácsolók, lemez­hallgatók. művészkedők, szónoki tehetségüket kipró. bálók, filmesek. fotósok, gyűjtő hobbynak hódolók sokasága tartozik ide. De nem tartjuk-e néha. itt-ott a művelődési házak is — furcsa „szektának”, bogaras társulatnak e kis közössége­ket. amelyek néha még he. lyiséget sem kérnek tőlünk, csupán á7> hogy eltűrjük a létezésüket, ne mosolyog­ják meg őket. Közművelődés — közgon­dolkodás nem elválasztha­tatlanok egymástól. De a teljes egymásra találást jobban kell segítenünk. Ré. gi igazság: minden művelt­ség annyit ér. amennyivel gazdagabbá, értékesebbé te. szí az embert. Páll Géza — Kipp-kopp. Jó napot kí­vánok, uram. Érdekelné önt a legújabb kicsinosított neut- ronbomba-modellünk ? — Minek kellene nekem neutronbomba ? — Ez a legpompásabb do­log a szintetikus róseibni fel­fedezése óta. A neutronbom­ba tulajdonképpen nem is bomba, hanem egy kis atom­töltetű tüzérségi lövedék. •— Nagyon köszönöm, de pontosan annyi atomfegyve­rem van a háznál, amennyi­re szükségem van. — Kérem, ne csukja rám az ajtót, ameddig végig nem hallgatott. A neutronbomba tiszta fegyver. — Az mit jelent? — Ez azt jelenti, uram, hogy csak az embereket öli meg, de nem pusztítja el a tárgyakat. Kilőhet egyet egy városra, és másnap végigme­het rajta, s az épületeket majdnem hajszál híján ép­ségben fogja találni. Miután még csak most fejlesztettük ki, ön lesz az egyetlen a kör­nyéken, akinek tiszta bombá­ja van. Mindenki önt fogja irigyelni. — Nem is tudom. Érdeke­sen hangzik, de mostanában annyit költöttem fegyverekre, hogy nem tudom, megenged­hetem-e magamnak a tiszta bombát. — Hadd mutassam meg a katalógusunkat. Nézze, mek­kora ez a neutronbomba. Egyszerűen beteheti a fur­gonjába, és onnan ki is lőhe- ti. Ez nem luxuscikk, hanem abszolút létszükséglet. Mint nagyhatalom, ön nem is lehet meg nélküle. — Maga ugyanezt mondta a B—1 bombázóról is. — Hagyjuk a B—1 bombá­Art Buchwald: Tiszta bomba eladó zót. Gondoljon a neutron- bomba környezetvédelmi elő­nyeire. Nem kell aggódnia a mocskos atomcsapadék miatt, és nem kell bajlódnia a tör­melékkel vagy az évekig tar­tó sugárzással. Miután egy városban mindenkit elpusztí­tott, huszonnégy óra múlva bevonulhat, és az olyan tisz­ta lesz, mint a patyolat. Akár a tisztiklubot is rögtön fel lehet állítani. — Ez mind igen érdekes, de hát a fegyverkorlátozás nem vonatkozik a tiszta bom­bára? — Abszolúte nem. A SALT-egyezményben egy szó sincs a neutronbombáról. Ez nem stratégiai fegyver, mint a rakéták. Ez csupán tüzér­ségi lövedék, amelyet az ön szárazföldi erői éppúgy hasz­nálhatnak, mint egy láng zó- rót vagy tankot. — A másik félnek is van neutronbombája ? — Nincsen. Éppen ez teszi olyan vonzó fegyverré. Egye­dül mi gyártjuk, és mienk a szabadalom is. Ha megvásá­rolja, biztos előnyre tett szert a fegyverkezési ver­senyben. — Akkor csak egy problé­ma van. Ha nekem tiszta bombám van, a másik oldal­nak pedig nincsen, akkor mi gátolhatja meg,őket abban, hogy válaszképpen piszkos bombát használjanak elle­nem. — Ez ellenkezne a nukle­áris háború játékszabályai­val. Elvégre, ha ön nem rom­bolja le a városaikat, akkor miért gurulnának be annyi­ra, hogy piszkos bombát al­kalmazzanak ? — A maga beállításában mindez nagyon egyszerűen hangzik. De valahol itt csap­dának kell rejtőznie. Ha én lennék a másik fél, és nem lenne tiszta bombám, akár­mit felhasználnék, csakhogy egyenlítsek. — Ez korlátlan háborút je­lentene. A tiszta bomba szépsége éppen abban rej­lik, hogy a háború a fegy­veres erőkre korlátozódhat. A neutronbombát úgy lehet irányítani, hogy kizárólag a célpontot érinti. Gondoljon arra, hogy ezzel hány civil életet menthet meg. — No és mennyibe kerül? — Mindössze napi néhány cent az Egyesült Államok minden egyes állampolgárá­ra számítva. Egyetlen picike háború, és máris kifizetődik, — Rendben van, megve­szem. De ha használni fogom, ki biztosít róla, hogy a má­sik fél nem dob le rám egy piszkos bombát? — Azt mi garantáljuk. Ha ön tiszta bombát használ, és a másik azt egy piszkos bombával torolja meg, min­den kérdezősködés nélkül visszatérítjük a vételárat. (Fordította: Zilahi Judit) Ráadás Kisvárdán Spirálmilliók hibátlanul Elsők között lenni, mindig jelentős eredmény. Ha olya­nok kerülnek az elsők közé, akiktől talán a tisztes helyt­állást lehetne csak elvárni, különösen nagy dolog. Nem az Egyesült Izzó kisvárdai gyárának spirálüzeme az egyetlen, ahol már teljesítet­ték versenyvállalásaikat, sőt pótfelajánlásokat is tettek: azonban teljesítményük ér­tékét az növeli, hogy egy fi­atal üzem ifjú, az ipari mun­kával csak ismerkedő gárdá­ja büszkélkedhet ezzel. Sokat és jól dolgoznak: idén 70 millió darabot készí­tenek a lámpák „leikéből”, a spirálból, és elmondhatják, hogy szinte selejt nélkül vég­zik munkájukat. Háromszáz- hetvenöten vannak az üzem­ben és — csak játék ez a számokkal —: egy munkás kétszázezer spirált állít elő 1977-ben. Habár főleg nők dolgoznak az üzemben, a műszerészek többsége fiatalember. — Kiváló munkaerő mind — mondja Szeles Béla műve­zető. — Jobbak, mint a bu­dapesti kollégák. Közülük egy, Tóth Árpád: — Tizenhármán műszeré­szek és négy gépkezelő alkot­juk az Edison szocialista bri­gádot. A vállalt 105 százalék helyett 110-et teljesítettünk. Mi készítjük a spirált, amit az izzószálra húznak rá. Hi­bás darab nem kerül ki a ke­zünk közül. Ráadásul rajtunk múlik, hogy teljesíti-e az üzem az anyagfelhasználási tervét. A számok pedig azt mutatják, ebben nincs hiba... Egy teremmel odébb, a fe­hér köpenyes világban a sok női arc úgy hajol az asztalok fölé, mintha egy nagyméretű kutatólaboratórium mikrosz­kópjait figyelnék. A munka­eszközök finomak, a mozdu­latok aprólékosan pontosak. Csak a csipeszt forgató fürge ujjak látványa utal arra, hogy termelnek és nem csu­pán a minőség, a mennyiség is fontos. Az „Ifjúság” szocialista bri­gád tagjai, mint madarak a villanydróton, úgy ülnek egy­más mellett: hátulról nézve, csak a frizura és a hajszín különbözteti meg őket egy­mástól. A hasonlat azonban mégsem pontos: csivitelést, beszélgetést nem igen enged meg ez a koncentrációt köve­telő munka. Ök a harisnyázók. Közért­hetőre fordítva a kifejezést: a wolframszálra húzzák rá a rugó formájú spirált. A nyolc főt számláló brigádot Szilá­gyi Gizella vezeti. — Ez év eleje óta vagyunk szocialista brigád — meséli önmagukról. Miközben be­szél, naplójukban lapoz. — Dolgoznak a fürge ujjak. amit lehet — mondja a fia­talok egyik legifjabbja Nagy Piroska, — mert senki sem lóg ki a sorból és ami fon­tos, mennél többet dolgozunk annál gyorsabban megy. A verseny arra is jó, hogy a lehető legrövidebb idő alatt szerezzük meg a kellő gya­korlatot, hiszen ez teszi a mestert... Tizenegy tagú brigád Strankula Kataliné, névadó­jukul pedig Petőfit választot­ták. Ha eredményeikről írunk, rövidebbre kell fogni a szót, mint az „Ifjúság” bri­gádnál. Nem mintha keve­sebbet dolgoztak volna: ép­pen ellenkezőleg, a két csa­pat teljesítménye hajszálra egyezik. — A „visszapartit”, tehát a selejtet, mi sem ismerjük. Nálunk — gondolkodik el egy pillanatra a brigádvezető — az összetartás a legnagyobb erő. Nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is; pedig sokan járnak be közü­lünk messzebbről. Foglalko­zunk az egészen fiatalokkal is. Ö például — mutat Simon Péterné csoportvezetőre —, most négy kislány betanításá­val törődik. Amit a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére vállaltak, mindnyájan teljesítették. To­vábbi hét százalék többlet el­érése lett az új cél. Azt vall­ják: nemcsak a részvétel a fontos... Speidl Zoltán Fotó: Gaál Béla lék helyett 120 százalékot ér­tünk el... Részt vesznék a kommu­nista szombatokon, — már Fiatalok közt az egyik legfia­talabb, Nagy Piroska. kettő volt belőlük —, vért adnak, parkosítanak, vagyis Elkészült a 600 vagonos gávavencsellői burgonyatároló A MÉM és a megyei tanács támogatásával épült új 600 vagonos burgonyatároló kivi­telezése fejeződött be a gáva­vencsellői Szabadság Terme­lőszövetkezetben. Az AGRO- BER Szabolcs-Szatmár me­gyei kirendeltségének tervei alapján készült s 30 millió fo­rintba került új mezőgazda- sági létesítményben korszerű, az NDK-ból származó válo­gató .gépsor segíti a burgonya gyors és folyamatos osztályo­zását és tárolását. Az új burgonyatároló ta­pasztalatai alapján az AG- ROBER szabolcsi tervezőihez több hasonló tervezésére je­lentettek be igényeket. A kö­zeljövőben ugyancsak 600 vagonos tároló építése feje­ződik be Mándokon, egy 300 vagonost pedig a pátrohaiak- nak terveznek. Precíz munkát végez Tóth Árpád. Mindnyájan harminc, sőt húsz év alattiak vagyunk. Ki­fogás nem volt még a mun­kánk ellen, amit vállaltunk túlteljesítettük: a 103 száza­nem restek, ha a munkáról, a községről van szó. Minek köszönhetik a jó eredményt? — Mindent megcsinálunk,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents