Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 4. Október 1-én. délután 5 órai kezdettel jól sikerült hangversenyt rendezett a megyei művelődési köz­pont és a megyei kórus- szervezet a zenei világnap alkalmából. Tarczai Zoltán főiskolai tanár, a megyei kórusszervezet titkára nyi­totta meg a hangversenyt rámutatva az UNESCO által kezdeményezett ze­nei világnap jelentőségé­re, a zene társadalmi sze­repére. A Vasvári Pál Gimnázi­um leánykara adott elő Karai- és Ligeti-kóruso- kat B. Ferenczi Erzsébet tehetséges vezényletével. Éles Júlia zeneiskolai ta­nárnő stílusos zongorakí­séretével. A Nyíregyházi fúvósötös Haydn: A-dúr kvintettjét adta elő. Sokat fejlődött az együttes és méltón képviseli városunk színeit a kamaramuzsika terén. „Legyen a zene minden, kié”. E kodályi jelszó ér­telmében a jelenlévő kar­nagyok közös kánonének­léssel vonták be a termet zsúfolásig megtöltő, jó­részt fiatal, lelkes közön, séget az aktív muzsikálás­ba. Végül Händel: Dettin. géni Te Deumjából részle­teket adott elő a Szabolcsi szimfonikus zenekar. a Nyíregyházi Egyesített Kó_ russal Fehér Ottó lendüle­tes vezényletével. Vikár Sándor Darált hús — Egy kiló sertéscombot kérek — mondta a vásárló, és elégedetten nézte a szép darab húst a mérlegen. Az elárusító éppen odébb akarta csúsztatni a papírral a húst, amikor újra megszólalt a ve­vő: „Kérem, legyen szíves megdarálni!” A hentes elké­pedt arccal nézte az előtte ál­ló férfit, tétovázva hátrafor­dult a daráló felé, melyben húsdarabkák tornyosultak darálásra készen. Egy kicsit gondolkodott, aztán nehézkes mozdulattal kimarkolta a húst a gépből, beledobta .né­hány darabra vágva a sertés­combot, és megdarálla. A meglepetést, amit arca kifejezett, a mindenki által jól ismert húsbolti szokás okozta: a levagdosott hússze­letkéket, az úgynevezett nye- sedékhúst rakják a darálóba, és azt árusítják darált hús címén. Igaz, többnyire hiba van a kréta körül: ugyanis 58 forintot számolnak ennek kilójáért, mintha színtiszta sertéscombot daráltak volna meg. .. Holott a nyesedékhús kilója mindössze 48 forint. A kereskedelmi ellenőrzé­seknél különös figyelmet for­dítanak erre a — visszaélé­sekre alkalmat adó — hús­bolti szokásra. Jó lenne, ha a húsboltot üzemeltető szövet­kezetek, vállalatok készíttet­nének néhány táblát az üzle­tekbe: „Darált hús nincs — de kívánságára az itt vásá­rolt húst megdaráljuk!” így talán elkerülhető, hogy zsák­bamacskát kapjon a fasírtra éhes vásárló ... (tarnavölgyi) Néptáncosok találkozója Nagykállában Hetedik alkalommal talál­koztak október 1-én és 2-án a megye népitánccsoportjai Nagykállóban. A kétnapos program első napján a me- nettáncversenyre és két esti fellépésre került sor. A népi táncosok találkozóján tiszán­túli tánccsoport is részt vett, sőt egy vendégegyüttes, a csehszlovákiai nagyidai tánc­csoport is színesítette a mű­sort. A versenyen hat tánc- együttes vett részt. Vasárnap este díjkiosztás­sal és gálaesttel ért véget a VII. Kállai-kettős néptánc­fesztivál. Első díjat kapott a gyomai Körös menti tánc- együttes, második díjat a nagykállói Kállai-kettős tánc- együttes, megosztott harma­dik díjban részesült a cseh­szlovákiai nagyidai Ilosvay- táncegyüttes és a nyíregyházi Nyírség táncegyüttes. A szó­lótáncosok első díját Balázs Gusztáv, a Kállai-kettős tánc- együttes tagja nyerte. A nagykállói táncosok Minden raj nyert A nyíregyháziak a Szovjetunióba utaznak Megyénk munkásőrei is újabb feladatokat vállaltak: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére emlékversenyt rendeztek. A háromfordulós verseny döntőjére vasárnap került sor Nyíregyházán, a megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán. Az izgalmas és látványos eseményen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, ott voltak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői is. A döntő egyik állomásán cseppet sem könnyű politikai kérdésekre kellett választ adni. Fónagy Lajos rajpa­rancsnok, a Tiszalöki Vegyes­ipari Szövetkezetben gépke­zelő. Cirkál más betűkkel vés­te papírra a válaszokat a kettős hatalomról, a Lenin ál­tal alapított pártról, a KGST szerveiről... A válasz persze kollektív munka eredménye volt, sokat segített Vadas András elektrotechnikus, aki most harmadikos a marxista esti egyetemen, A verseny egy másik állo­mását terepre helyezték. Itt találkoztunk a MOM máté­szalkai rajával. A raj pa-. rancsnoka, Tökei Lajos civil­ben művezető. Az akadállyal nehezített terepen gyakorló kézigránátokat kellett célba dobni. Valamennyi gránát célba pottyant, ' a gyakorlat- vezető rádión ezt jelentette a zsűrinek: a szálkái raj egy tagja jó eredményt ért el, a többiek kiválót dobtak ... A szusszanásnyi szünetben dokumentumfilmet láthattak a munkásőrök. Megrázó kép­sorok peregtek előttünk. Éhező gyerekek, hóban el­akadt páncélvonatok, harcoló orosz munkások látszottak a vászonon. A szabolcsi mun­kásőrök ezúton is emlékez­tek forradalmi elődeikre. A vetítés után izgatottan vették át a tesztlapot, amelyen ilyen kérdések szerepeltek: „Mikor jelent meg először a Pravda? A moszkvai rendező pályaud­var kommunistái mikor aján­lották fel a kommunista szombatot?” Kovács László megyei pa­rancsnokhelyettes, a zsűri el­Pakó József átadja a jutal­mat Pál Ferencnek. nöke értékelte a döntőt: első a nyíregyházi városi raj, má­sodik a fehérgyarmati járás, harmadik a nyíregyházi járás raja. Pakó József, a munkásőr­ség országos parancsnoksá­gának osztályvezetője kelle­mes meglepetéssel szolgált: a győztes raj parancsnokának, Pál Ferencnek átadta az ok­levelet és közölte, hogy a raj tagjai a következő év májusá­ban a Szovjetunióba utazhat­nak jutalomkirándulásra, így a gyakorlatban is megis­merhetik a Szovjetunió múlt­ját és jelenét. N. L. Előbb loptak, aztán betörtek A vád: közel ötven bűncselekmény Negyvenhét rendbeli kü­lönböző bűncselekmény miatt nyújtott be vádiratot a me­gyei főügyészség a fiatalkorú B. R. és ugyancsak fiatalkorú másik négy vádlottársa, va­lamint a felnőtt korú Balogh József, Dinó László, Somogyi Aladár, Botos Bertalan, Kom- jári Imre és Balogh Józsefné rakamazi lakosok ellen. B. R., Balogh József, Dinó László, valamint Somogyi Aladár megállapodtak abban, hogy lopással fognak pénzt szerezni. Kezdetben a raka- maziak udvarait látogatták, ahonnan többnyire baromfit loptak. A kezdeti sikereken felbúzdultak és merészebb vállalkozásba kezdtek: boltok sorát törték fel. 1977 már­ciusában az első kísérlet ugyan nem sikerült, de ez nem vette el kedvüket. Az első sikeres betörés Tímáron volt, amelyet B. R. egyedül követett el. A kétezer forin­tos zsákmány jó étvágyat csi­nált és ezzel elkezdődött egy hosszú sorozat, amely sok gondot és munkát okozott a rendőrségnek. Nem volt elég a rakamazi körzet. Ellátogattak a szom­szédos megyébe is: Bodrog­szegi, Bodrogkeresztúr, Tisza- ladány, Tokaj, Virányos bolt­jai következtek. A könnyű zsákmány nem engedte nyu­godni a buzgó betörőket; Ti- szanagyfalu, Tiszalök, Tisza- eszlár, Tárcái, Beszterec, Ti- szalúc, Görögszállás, Varjú­lapos volt további kiruccaná­saik színhelye. Volt olyan éj­szaka, hogy 2—3 boltba is betörtek. A bűnszövetség vezetője, B. R. igen sokszor egyedül is betört egy-egy üzletbe. Leg­nagyobb zsákmányát is így szerezte. Július 5-én Nyárs­apátiba ment. Itt mint ven­dég, már többször megfor­dult és látta, hogy a Homok­gyöngye presszónak igen nagy forgalma van. Terep­szemlét tartott. Nem tudta, hogy pénzt talál-e, de meg­nyugtatta magát; ha nem lesz pénz, akkor jó lesz neki a presszóban lévő magneto­fon és a hangfal is. Köny- nyedén bejutott az épületbe, megtalálta az otthagyott 25 ezer forintot is, amelyet a kiszolgáló asztal fiókjában helyeztek el. A pénzzel együtt elvitte azonban a mag­netofont és a hangfalat is. Ez került elő a . házkutatás során és bizonyította, hogy ki vitte el a 25 ezer forintot. Az orgazdákkal együtt ti­zenegy bűnös kerül a vád­lottak padjára. A fiatalkorú B. R.-t negyven bűncselek­mény terheli. A betörők közül öten elő­zetes letartóztatásban várják a bírósági tárgyalást. Dr. Toronicza Gyula ügyész Galilei neve a magyar ol­vasónak színházlátogatónak és most már a tévénézőnek is nemcsak a kopernikuszi tanokat valló, megerősítő igazoló műve megtagadásé, ra kínzással kényszerített olasz fizikust, csillagászt, matematikust juttatja eszé­be. hanem rögtön a mi Né­meth Lászlónk nevét is. Azt hiszem, nem túlzók ha azt mondom: a nagyközönség számára ez a legismertebb, az emlékezetbe azonnal „be. ugró” Németh-dráma. En­nek az is oka, hogy a benne tárgyalt problémák oly na­gyon jellemzően Németh László-iak. de okai termé. szetesen azok a vonatkozá­sok is benne, melyek a má_ hoz szólnak. Azon a közis. mert tételén túl. hogy a tu­dományos (a tényeken, a valóságon alapuló) igazság megtagadtatása a dogmák és a dogmatikusok által szé­gyent hoz a hatalom dog­matikusaira. azt is mondja Németh László, hogy az em­beri tudás fejlődése, a tu­domány haladása megállít­hatatlan, nem egy ember, hez, egy tudóshoz van köt­ve. Minden korszak társa­dalma kitermeli önmagából azt a lángelmét, akire' a ha­ladáshoz. a tudomány fejlő, déséhez szüksége van. A Galileiről szóló dráma indulatai a hatalmat védő korlátoltság, az új gondola­toktól irtózó, a régit kegyet­lenség árán is megtartani igyekvő maradiság ellen egyaránt hangolják a nézőt. A drámából Mészöly Dezső dramaturg, Ádám Ottó ren. dező, Sík Igor vezető opera­tőr és nagyszerű színészek által készített tévéjáték azt a bigott antihumánus. ál­szent és kétszínű magatar­tást, szemléletet hangsú. lyozta, mely az inkvizíció sajátja volt mindig is. Egy ilyen ismert dráma szövege erősen köti az adaptálókat, mégis jó lett volna, ha na­gyobb bátorsággal rövidíte­nek rajta. Nem hiszem, hogy helyes volt A lányom barátnője cí. mű — Bencsik Imre írta — tévéjátékot a vidám jelző, vei ellátni. Ami esetlenség, bumfordiság fellelhető ben­ne. illetve a Gyula nevű férjben, alig mondható vi­dámnak. Ez az egyik kifo­gásom a fent említett mű ellen. A másik az. hogy ezenkívül tele van olyan ismert ötletekkel, amelyek poénként semmiképp nem szuperálnak. A házasságtö­résről és az ilyen kísérle­tekről nagyon nehéz már újat mondani, még akkor is, ha már inkább hűtlenke. désnek nevezik némelyek, a tragikumot sugalló régebbi elnevezése helyett. Nehéz, mert nagy lélektani drá­mát és regényt és kiváló vígjátékot egyaránt írtak már e témáról. Akkor ér­demes tehát hozzáfogni, ha valakinek eredeti nagy ötlet van a tollában róla. Seregi István Barta András irodalom- történész ismert Krúdy-ku- tató. a nagy író művei szá. mos újabb kiadásának sajtó alá rendezője nagyszabású feladatot vállalt és — az eddig hallottak alapján — oldott is meg sikeresen: a Gordonkázást. A sokarcú Krúdy címmel három és fél órás összeállításban mutat­ni be a rádióhallgatóknak a rendkívülien sokrétű és nagy terjedelmű írói életmű páratlan gazdagságát. (Az első és második részt szom­baton. illetve vasárnap hall­hattuk. a harmadik, befeje­ző rész sugárzására éppen ma kerül sor.) Krúdy ön­életrajzának, vallomásainak szálára fűzve hangzottak el jellemző részletek a vará- zsos írásokból, minden ma­gyarázat. összekötőszöveg nélkül. Maga a megidézett író volt így a kalauzunk a kitűnő szerkesztés jóvoltá­ból. A Szindbád-novellák az Álmoskönyv, a Vörös pos­takocsi és más jellegzetes Krúdy-művek stílusos in­terpretálása (élvonalbeli szí­nészeink egész sora műkö­dött közre a műsorban) mellett igazi „krúdysak” voltak nem egyszer az ön­életrajzi elemek is. Az ifjú­kor, a „boldog Nyíregyhá­za” hőskorának felvillantá­sa például. A „nyíregyházi vagy nyíregyházai?” hajda­ni vita, melyben az előbbi írásmód mellett a haladot­tabb fiatalok voksoltak a konzervatív öregek utóbbi felfogásával szemben. (Még mindig sokan vannak a nyíregyháziak közül nyír­egyházaink ! — jegyezte meg úgy fél évszázada az író. ..) Majd a vallomások a pesti közegről: „Egy mus­kátlis józsefvárosi ablakból figyeltem Pestet... az erény és az arany birkózá­sát... A Józsefváros visz- szavarázsolta a kisvárosi hangulatot.” Kedves hősei­ről, modelljeiről ' való no_ vellisztikus megemlékezései is ebbe a sorba tartoztak. Életről, halálról világról társadalomról persze első. sorban a műveiben nyilat­kozott meg az író. Ezek a művek — bár játszódjanak olykor álomnak tűnő világ­ban. „ködlovagok” és szép_ asszonyok múltba mosódó figuráival — áttételesen na­gyon is sok realista elemet, megfigyelést, társadalomkri­tikát tartalmaznak, különö­sen a pálya utolsó szakaszá­ban. Barta András műsora — Dobai Vilmos hangulat­teremtő rendezésében — Krúdy írásművészetének sokoldalú bemutatása mel­lett a művek valóságtartal­mát és Krúdy korának a bennük való tükröződését emelte ki. S hogy a Krúdy- szövegek milyen jól mond­hatók, szinte muzikális ha­tásúak, arról más adaotá_ ciókban is meggyőződhet­tünk már. de ennyi teljes­séggel, tematikai és stiláris változatosságban talán még sohasem. Merkovszky Pál Jövőre árusítják az alkoholmentes sört Alkoholmentes sör gyártási technológiáját fejlesztették ki a Söripari Vállalatok Trösztjének szakemberei. Az újfajta ital ízre éppoly élvezetes, mint a hagyo­mányos, átlag 4 százalék alkohol- tartalmú sörök, a színe is hason­ló. szesztartalma azonban mind­össze néhány ezrelék. Sok országban már régóta kap­hatók, s meglehetősen kedveltek az alkoholmentes sörök különbö­ző változatai. így várhatóan ná­lunk is sikere lesz. Annál is in­kább, mert a sörfogyasztás évről évre növekszik, jelenleg 65 liter az évi egy főre jutó átlag, majd­nem kétszerese i borénak. A szeszmentes sör pedig akár üdí­tő italként is fogyasztható lesz. A Borsodi Sörgyárban most ké­szítik elő gyártásának egyedi technológiáját, s előreláthatólag a jövő év második felében — fél­literes üvegekben — megjelenik a boltokban. [ Zenei világnap 3KÉPERNYÖ0M MUNKÁSŐRÖK VERSENYE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents