Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. október 30. o ■ ■ Ismeri On a boti kot? A kötés, a horgolás, a hím­zés, a szövés, közkedvelt el­foglaltságok. Ezúttal egy olyan technikát szeretnénk bemutatni, amely még ná­lunk alig ismert, noha a világ más tájain régi hagyományai vannak: ez a textilfestés, a Jávából származó batikolás. Az itt bemutatott batik- munka népi ihletésű motívu­mok variációjával tervezett falikép. Kezdőknek azt taná­csoljuk, hogy világos alapra csupán egyetlen színből fes­senek, mert így csak egy fes­tékfürdő szükséges. Nagyon szép hatású például a fehér- rozsdavörös színösszeállítású. A minták külön-külön is fel­használhatok sálak, kendők, asztali futók készítéséhez. Legalkalmasabbak a vé­kony, sűrű, sima felületű anyagok; batiszt, puplin, mo­linó, selyem. A selymeket egy éjszakára hagyjuk langyos vízben ázni, majd lan­gyos, szappanos vízben s vé­gül tiszta vízben öblítsük. Megszárítjuk és kivasaljuk. A pamutszöveteket szódás víz­ben főzzük ki, öblítsük, szá­rítsuk és végül kikeményít­jük. Eredeti méretben készítsük el a rajzot és fekete tussal húzzuk ki vastagon a körvo­nalait. Erre helyezzük az anyagot asztal- vagy üveg­lapra és puha ceruzával má­soljuk át a vonalakat. Ráhe­lyezhetjük ablaküvegre is, csak akkor egy kis ragasztó- szalaggal erősítsük oda a szé­leit. Következzék a viaszolás. Legalkalmasabb a méhviasz, de jól megfelel fehér padló­viasz és a gyertya is. A fel­olvasztott viaszt célszerű for­ró vízfürdőben tartani, így egyenletesen marad a hő­mérséklete. Viaszoláshoz ecsetet használunk, de jó megoldás az is, ha egy fapál­cára vattát csavarunk és rá­kötjük. A viaszoláshoz az anyagot ki kell feszíteni. Eh­hez legalkalmasabb a lécek­ből készült fakeret. Ennek hiányában megteszi a rajz­tábla is, amely alá okvetle­nül helyezzünk sima, nem csúszós papirost. Minél melegebb a viasz, annál inkább tapad az anyag­ra, s elkerüljük a felesleges repedezéseket, erezéseket. Ne legyen túlságosan híg sem, mert akkor a festék meg­fogja alatta az anyagot. A legegyszerűbb eljárás abból áll, hogy az alap szabadon marad, és csupán a díszítmé­nyeket vonjuk be viasszal, te­hát a festés és a viasz eltá­volítása után világos mintánk lesz. sötét alapon. Ezt neve­zik negatív technikának. Ké­szülhet azonban úgy is, hogy az alapot takarjuk be viasz- szal, és magát a mintát hagy­juk fedetlenül. Ez a nehezebb megoldás, de csak így érhet­jük el azt, hogy festés után világos alapon sötét minták bontakozzanak ki. Ezt az el­járást nevezik pozitív techni­kának. Festéket a háztartási bol­tokban szerezhetünk be. Kap­ható batikfesték is, vagy kü­lönféle ruhafesték, amelyet a zacskón feltüntetett utasítás szerint oldunk fel. Minél to­vább tartjuk benne az anya­got, annál erőteljesebb színe­ket kapunk. Tiszta vízben előbb jól átnedvesítjük a vi­asszal már bevont anyagot, majd a festékfürdőbe helyez­ve állandóan mozgatjuk úgy, hogy az anyag lehetőleg si­mán kiterüljön. Ha selyemre dolgozunk, tegyünk egy kis ecetet is a festékbe. A meg­szabott idő leteltével bősé­ges folyóvízben kiöblítjük az anyagot, amelyet később úgy szárítunk, hogy szabadon lóg­jon, széleit rögzítsük gombos­tűvel a szárítószalagra. Ha nagyon vastag volt a viasz­réteg, úgy előbb életlen kés­sel vigyázva kaparjuk le. Ez­után távolítjuk el a viaszt az öblítés után oly módon, hogy az anyagot két selyempapír vagy itatós közé téve addig vasaljuk, amíg minden viaszt magukba nem szívtak. A pa­pírt közben váltogatjuk. A gyakorlat igazolja majd, hogy a kezdeti fáradsággal szerzett rutin után, már gyor­san kivitelezhető, igen szép, egyéni és művészi hatású textilmunkákat tudunk . ké­szíteni. „KÉT KÉRDÉS” JELIGÉRE. A koszmő fiatal csecsemőkön az el­ső hetekben (2—4 hetes kor kö­rül). vagy hónapokban a halon fejbőrön megjelenő sárgás, zsíros tapintatú pikkelyek. Hasonló eh­hez párnapos csecsemőn, az ar­con megjelenő élénkpiros, hám­ló. érdes bőrelváltozás, az ún. ..fejsömör”. Az elváltozás ráter­jedhet a test többi részére, a szemöldökre, a hajlatokra, a nyakra. A bőr érzékeny, piros, hámló. a hajlatokban nedvedző­vé válhat. Súlyos esetben az egész bőrfelületre kiterjed. A gyógykezelésben fontos a csecse­mőnek gyümölcsben és vitami­nokban gazdag étrendet biztosí­tani, A felrakódásokat vazelin­nel kell felpuhítani (a fejen esetleg vazelines sapkával), majd kamillateával feláztatni. Enyhe esetekben megelőzhetjük a fel­rakódásokat. ha az érintett bőr­felületet és a fejet naponta erő­sebben mossuk szappanos vízzel. „S+J” JELIGÉRE. Vannak nők, akiknek a szűzhártyájuk vastag, erős és a közösülés nem sikerül, vagy ha sikerül, akkor a szűz­hártya nem reped be. Ez a prob­léma megoldható egyszerűen: a szűzhártya bemetszéséből áll. melyet nőgyógyászaton végeznek. A közösülés sikertejenségének másik oka a partner korai mag­ömlése lehet. „NYÍRSÉG” JELIGÉRE. A Con- tinuin tablettát azért ajánlják szülés után, mert hormonokat nem tartalmaz és a tejelválasz­tást nem befolyásolja. Százszáza­lékos biztonságot azonban nem adó. a nők nagyon kis százaléka Continuin szedés mellett is te­herbe esik. Százszázalékos biz­tonságot csak az ún. kombinált készítmények nyújtanak, mint az Infecundin és a Bisecurin. A Continuin tablettának a szedés megkezdése után 5—7 nap múlva kezdődik el fogamzásgátló hatá­sa. „OLGA” JELIGÉRE. Az alsó végtag artériái szűkületének ki­mutatására többféle vizsgálati el­járás van. Legfontosabb a rönt­genvizsgálat. ami abból áll. hogy az artériába fecskendezett kont­rasztanyag röntgenen láthatóvá teszi az artériát, pontosan meg­mutatja a szűkület helyét, f- kiterjedését. Ilyen vizsgálatot Nyíregyházán is végeznek. A szűkület műtéti megoldása csak akkor jön szóba, ha az artéria bizonyos szakaszára lokalizáló­dig kis kiterjedésű. Érsebészeti osztály a nyíregyházi megyei kór­házban is működik. Panaszával sebészeti szakrendelésen jelent­kezzen. A vizsgálatok ill a n elvégzésének javallatát minden­kor a sebészeti osztály állítja fel. Fejfájás és frontbetörés CSAKNEM MINDENKINEK VANNAK időnként kisebb-na- gyobb panaszai* melyeket az idő­változásnak, a frontbetörésnek tulajdonítunk. Ezek közül talán leggyakoribb a fejfájás. A fejfá­jáshoz többnyire levertség, nyo­mott hangulat, koncentrálási ne­hézség is társul. A meteorológiai változások bio­lógiai hatása ma már általáno­san elfogadott tény, de nem tisz­tázott még a hatás módja. Való­színűleg szerepet játszik benne a légköri elektromosság — a leve­gőben levő elektromos töltésű ré­szecskék, ionok száma, eloszlá­sa, mozgékonysága, de emellett még egyéb okok is lehetnek. Az időjárás hatása elsősorban az akaratunktól független, a bel­ső szervi működéseket szabályozó vegetatív idegrendszeren keresz­tül érvényesül. Vannak különben egészséges emberek, akiknél a vegetatív idegrendszer egyensú­lya labilis. Az ilyen ember a környezeti hatásokra általában élénkebben reagál, pulzusszáma, vérnyomása ingadozó, könnyen pirul, könnyen sápad, izzadé- kony stb. Az időjárással össze­függő panaszok is — tapasztalat szerint — az ilyen „egyéneknél gyakoriak, amíg mások a meteo­rológiai változásokra alig érzéke­nyek. HA EGY TERÜLETRE, ahol meleg légtömegek uralkodnak, hideg levegő érkezik, az betör a meleg alá és felszállásra kény­szeríti. Ez a betörési vagy hideg­front, amely értelemszerűen fő­leg nyáron fordul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hir­telen hidegre fordul, az arra haj­lamos egyéneknél érbeidegzési zavaron alapuló panaszok jelent­kezhetnek. Halmozottan lép fel ezért éreredetű fejfájás is. Ennek egyik tipikus lefolyású alakja a migrén, amely szigorúan félolda­li. lüktető jellegű és általában látási zavar. hányinger kíséri. Hidegfront idején emellett gya­kori a jellegtelen, tompa főfájás is, enyhe kábultsággal. émely­géssel társulva. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egyes. fejfájással járó szervi megbetegedések is rosszabbod­hatnak ilyenkor. Magas vérnyo­másos betegeknél például vér­nyomáskiugrás léphet fel. a zöldhályogban szenvedőknél he­veny glaukomás roham kelet­kezhet, nyakcsigolya-meszesedés- nél pedig fokozódhat a tarkótáji fájdalom. HA AZ URALKODÓ HIDEG LÉGTÖMEGEK fölé meleg áram­latok érkeznek, azt felsiklási vagy melegfrontnak nevezzük. Ez a meteorológiai változás télen gyakoribb, és ugyancsak okozhat fejfájást, mégpedig elsősorban olyanoknál, akik szorongós, ide­ges, depresszióra hajlamos termé­szetűek. Érdekes tünetcsoport az úgyne­vezett ,,föhn-betegség”, amely az Alpok északra nyíló völgyeiben észlelhető. Oka az Alpesek déli lejtőin felkapaszkodó szél, mely a magasban lehűl, nedvességtari talma kicsapódik, majd az észa­ki lejtőn alászállva ismét felme­legszik. E száraz, meleg bukósze­lek alaposan próbára teszik a szervezetet. Érzékenyebb embe­reknél ingerlékenységet, nyugta­lanságot, szívdobogást és fejfá­jást okozhatnak. Hasonló pana­szok néha nálunk is tömegesen jelentkeznek dél felől fújó, szá­raz, meleg szél idején. Az időváltozás, a különböző ,,frontok” tehát magyarázhatnak bizonyos panaszokat, fejfájást, kisebb-nagyobb közérzetzavart. Ha azonban valakinek gyakran fáj a feje, az feltétlenül fordul­jon orvoshoz. A fejfájás mögött ugyanis olyan belgyógyászati, ideggyógyászati, szemészeti vagy mozgásszervi betegség is állhat, amelynek lefolyása összefügg a meteorológiai változásokká*. Elő­fordulhat továbbá az is, hogy a fejfájás kapcsolata a frontbetö­résekkel csak látszólagos és a valódi ok egy ezektől független betegség. HA AZ ORVOSI VIZSGALAT ALAPJAN a fejfájás szervi oka kizárható, vagy csak vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavart állapítottak meg, akkor okolhat­juk panaszainkért, jogosan — és különösebb kockázat nélkül — a változékony időt. Gyógyszeres kezeléssel azonban töbnyire ilyen esetben is elérhető, hogy a fron­tot az ember kevésbé érezze meg, és hogy ritkábbak, illetve enyhébbek legyenek az ezzel kapcsolatos panaszok. Dr. Péteri Miklós Egy kis torna mindenkinek kell. A hozzávaló segédeszközöket készítsük elő, a labdát, a tö­rülközőt és széket, no meg egy másfél méteres szárítókö­telet. Lássunk hozzá a gyakorlatokhoz: 1. A földre fekszünk, lábfejünket a padlóhoz szorítva, alsó testünket, térdünket megemeljük. A kéznél lévő labdát magunk alatt ide-oda gurítjuk, amilyen távol csak bírjuk. Tízszer ismételjük. 2. A törülközőt a szék karfájára helyezzük. A szék elé állunk enyhe terpeszállásban, majd jól hátrahajolva próbál­juk felemelni a törülközőt, s vele előrehajolva, egyenes térddel, megérintjük a padlót. Először 3, a későbbiekben 6 esetben ismételjük. 3. A kötelet duplán összefogva körbeforgatjuk, mikor előttünk halad, mindkét lábunkkal magasra ugrunk. Ezt a gyakorlatot kondíciótól függően 5—10-szer végezhetjük. Most Átmeneti kabátok Világos drapp, egyenes vonalú kasha kabát nagy gallérral, oldalt hasítékkal. Különlegessége az öv- és zsebmegoldás. Esztergált fa­gombokkal záródik, tűzés díszíti. Elegáns, finom vonalú, vastag gyapjúszövet kabát ragián vállal, finoman bő­vülő ujjal, testközeli, egye­nes szabással. Dísze a kör alakban szabott zseb és vállrész, és az eltérő nagy­ságú gombok. Elegáns, enyhén bővülő fehér kabát. Állógallérját, érdekes szabású vállrészét, zsebeit és ujját széles barna pánt díszíti, s hasábgombjai szintén barna színűek. Sötét okker, puha gyapjú­szövetből készült bő vonalú kabát sálgallérszerű gombo­láspánttal, ragián ujjal s váll beállítással, hasábgom­bokkal. Bőségét öv, ujját mandzsetta fogja össze. Azonos színű selyemtűzés díszíti. Puha, bolyhos anyagból készített, ráncolt, ragián vállú bő kabát. Béleletlen, nyakát, elejét, ujját és be­vágott zsebeit saját anyagá­ból keskeny pánt keretezi. Köntösszerűen, övvel össze­fogott. Zöld lódén, egyenes vona­lú, sportos kabát. Kapucni­val, bújtatott övvel, szögle­tes gombokkal készült. Uj­ját mandzsettába fogták, zsebeit tűzés keretezi. Mátrai Éva KM

Next

/
Thumbnails
Contents