Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-29 / 255. szám
2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. október 29. Látszatellenőrzés MÉG A NYÁRON VOLT, hogy az egész megyére kiterjedő vizsgálatot végzett a kereskedelmi felügyelőség az üdülők szórakozóhelyein. A vizsgálat egyik feladata természetesen a fogyasztók érdekvédelmét szolgálta, ám ilyen esetben az sem elhanyagolható, hogy összehasonlítást tegyenek: változott-e, javult-e a kiszolgálás kulturáltsága, pontosabbak lettek-e a mérések, a számolások, javult-e a bizonylati fegyelem, amely — ha rossz — visszaélésekre ad lehetőséget. Ha egy mondatban kellene a választ megadni, mindössze annyi lehetne: a helyzet változatlan, s ebből érdemes néhány következtetést levonni. Például azt, hogy a szórakozóhelyek dolgozóinak egy része nem véletlenül, hanem rendszeresen becsapja vendégeit, de súlyosabb megállapítás ettől, hogy ezeken a helyeken nincs, vagy gyenge a belső ellenőrzés. Ellenőrzési naplókban visszatérően ez áll: „Ellenőrzést tartottam, semmilyen hiányosságot nem tapasztaltam." Néhol előfordul, hogy a tisztaságot nem tartják kielégítőnek, de mi ez, ha nem alibi, az „elmélyült munka” látszatának keltése. Ugyancsak a nyáron volt, hogy a mátészalkai népi ellenőrök a járás két termelőszövetkezetében és két ipari szövetkezetében vizsgálták meg a belső ellenőrzés szervezettségét és működését és bár úgy találták, hogy van előrelépés, azt is rögzítették: a változások minőségével nem lehetünk elégedettek. PEDIG MINDENÜTT VAN BELSŐ ELLENŐR, mindenütt működik az ellenőrző bizottság, még az ellenőrök szakmai végzettségében sem találtak kivetni valót, sőt rendszeresek azok a továbbképzések is, amelyek — ha hasznosítják — megfelelő segítséget adnak az érdemi munkához. Mi hiányzik akkor, ha minden feltétel adott? A vezetők igényessége! Például arra, hogy az ellenőrök tevékenysége átfogja a gazdálkodás egészét, hogy a konkrét ellenőrzések segítésén túl a középvezetők felelősségi rendszerét úgy dolgozzák ki, hogy az mindenkitől megkívánja, megkövetelje a termeléssel összefüggő bizonylati fegyelmet, mert csak így lehet megfelelő módon ellenőrizni a vagyonvédelmet, vagy épp a bérgazdálkodást. Találtak példát erre is a csengeri tsz-ben, s épp ez bizonyítja: lehet jó a belső ellenőrzés, ha a vezetők felismerik, hogy ez elsősorban az ő munkájukat segíti, a hibák minél előbbi feltárása a gazdálkodás, a fegyelem megszilárdítását szolgálja. NEMRÉG ADTUNK HÍRT a nyírturai—sényői tsz főkönyvelőjének sikkasztásáról, amely ki tudja meddig tarthatott volna, ha felületesen végzi munkáját i az ellenőrző bizottság. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy csak ott dolgozik jól az ellenőrzés, ahol csalást fedez fel, de azt igen, hogy csak ott találnak hibát, ott tudnak változtatni a korábbi helytelen gyakorlaton, ahol jól dolgoznak az ellenőrök. De ehhez a vezetőknek kell igényesebbnek lenniük. Balogh József Schiff András zongorahangversenye Az Országos Filharmónia ez évi második hangversenyét hallottuk október 26-án este a színházban. Ez alkalommal Schiff Andrásnak, ennek a fiatal, tehetséges zongoraművésznek játékában gyönyörködhettünk. A 24 éves Schiff András hazai és külföldi versenyeken számos díjat nyert, vendégszerepeit a Szovjetunióban, Csehszlovákiában. Bulgáriában, NDK-ban. Angliában. Hollandiában, Dániában, Ausztriában. Jugoszláviában. Lengyelországban. Francia- Qrszágban, Olaszországban és Japánban. Több lemez készült vele a HUNGARO- TON-nál. valamint a COLUMBIA cégnél. Itteni műsorán Bach-, Haydn-, és Chopin-művek szerepeltek. Első számként Bach: e- moll partitáját hallottuk. Schiff András ezt a művet, a lírának és pátosznak lenyű. göző monumentalitásával tolmácsolta. Második számként a nyomtatott műsortól eltérően Haydn két tételes, hatalmas energiáktól feszülő, romanti. kusnak ható C-dúr szonátáját hallottuk (Hob. XVI.48). A nagy klasszikus mester 33 zongoraszonátája azt a haladó szonátaformát jelzi, melyre az utána jövő bécsi klasszikusok (Mozart. Beethoven) építettek és továbbfejlesztettek. Schiff András művészete fel tudta tárni a haydni boldog beteljesülés világát. Ucolsó számként 14 Cho- pin-keringőt hallottunk. A Napirenden a bérrendezés Október 28-án tartotta soron következő ülését a Közalkalmazottak Szakszervezete Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága, amelyen tájékoztatás hangzott el az igazgatási, adminisztratív és ügyviteli létszámgazdálkodás szabályozásáról. Ezt követően az alapszervezetek mellett működő számvizsgáló bizottságok tevékenységéről számoltak be, majd megtárgyalták a közművelődési intézményeknél végrehajtott bérrendezés tapasztalatait Chopin-keringők tulajdonképpen stilizált táncok, karakterdarabok. melyekben Chopin elfojtott indulata, idegroncsoló szenvedélye, vo_ nagló vágya, lázas vagy el- zsongító álma tükröződik. Mindez páratlanul gazdag és érzékeny hangszerre talált Schiff András zongorajátékában. Minden egyes keringő egy-egy nagyszerű karakterdarab volt. melyeknek szépségét csak olyan ízig. vérig muzsikus tudta igazán megszólaltatni, mint Schiff András. Színes billentése szenvedélyes játéka, szug. gesztív előadása méltán váltotta ki a közönség viharos tetszését, melyet a művész négy ráadásszámmal köszönt meg. Vikár Sándor Beküldte: Sándor Mária, Vásárosnamény Önkéntes véradók a mezőgazdasági főiskolán. Véradók Nyugalom az arcon: „segíthetek.” Véradás előtt vizsgálaton megy át a donor. Elfelejtett szülők? Szociális otthonok megyénkben A jövő a szakosításé Mondják: egy szülő fel tud nevelni hat gyermeket, de hat gyermek nem tud eltartani egy szülőt. A valóság sajnos, egyre gyakrabban bizonyítja a fenti sorok igazságát. Nyolc szociális otthon van megyénkben, a helyek száma a negyedik 5 éves tervben 920-ról 1310-re emelkedett. Az ágyfejlesztés ellenére a 10 ezer lakosra jutó férőhely az országos 26,2 százaléknál jóval alacsonyabb, mindössze 22,9 százalék. A szociális otthonok ellátottságának sorrendjében országosan a 15. helyen vagyunk. A legújabb szociális otthon Sóstón működik, 1908-ban 200 ággyal nyitották, majd 1974- ben bővítették, így most a helyek száma 372. Ez az ún. ál- találos típusú szociális otthon, vagyis itt a viszonylag egészséges öregeket gondozzák. A többi otthont régi laktanyákból, ódon kastélyokból alakították át, az épületek átlagos kora 98 év. Karbantartásuk sokba kerül, és az állapotok mégis rosszak maradnak. A gondozottak ellátását nehezíti az is, hogy a hálószobák egynegyede hét-, vagy ennél több ágyas. A zsúfoltság miatt az idős emberek zavarják egymást, mivel alkalmazkodó képességük már beszűkült. Mindezek alól kivétel a sóstói otthon, amelyben két- és négyágyas szobák vannak, a tágas folyosót társalgónak alakították ki, ahol normális körülmények között fogadhatják látogatóikat az otthon lakói. Sajnos egyre többen kérik felvételüket szociális otthonba, s közöttük nem egy olyan is akad, akikről gyermekeik „elfelejtenek” gondoskodni. 1974—1975-ben minden jogos kérelmet teljesíteni tudtak az illetékesek, tavaly és idén azonban már várni kellett a felvételre. Az ötödik 5 éves terv végére elkészül a kisvárdai 100 ágyas új szociális otthon, ami a jelenlegi állapotokon jelentősen javít majd. Országosan elsőként megyénkben hozták létre az idén, az értelmi fogyatékosok foglalkoztató intézetét Szakolyban. Ezt egy korábbi szociális otthonból alakítottak át. Az intézetet az Egészségügyi Minisztérium kísérleti jelleggel engedélyezte létrehozni. Azok a 16—50 éves gondozottak kerültek, illetve kerülnek ide, akik az egészséges emberek közösségében nem tudnak dolgozni, de felügyelet mellett intézetben mechanikus munkafolyamatokra betaníthatok. A jövő egyébként is a szakosításé. A tervek szerint az elkövetkezendő években betegségek szerint szakosítják az otthonokat, ezzel is javítják az ellátást. (kádas) Tisztább lesz Kisvárda Gomba módra szaporodnak az új házak, lakások Kisvárdán. A nagyarányú építkezések és az ipartelepítés velejárója, hogy egyre több szennyvíz keletkezik. A hétről hétre termelődő mennyiség nagyobb részét ma már korszerű szennyvíz- hálózat vezeti el. A kertes lakásokból, s ahová az egyre szélesedő hálózat még nem ért el, speciális, úgynevezett iszapszippantós kocsik szállítják el a szennyvizet. A múlt év felétől ezt a feladatot a megyei kommunális szolgáltató vállalat településtisztasági üzeme vette át a tanács kertészeti költségvetési üzemétől. 1977 első felében vállalatok, intézmények derítőiből kis híján 11 ezer köbméter szennyvizet szállítottak el. Lakóházak tárolóiból pedig mindössze 169 köbmétert. A többi mennyiséget a tanácsi kertészeti költségvetési üzeme viszi el az udvarokról. Nagy az aránytalanság, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy elsősorban a lakossági igények kielégítését szolgálja a településtisztasági üzem. Nincs változás annak ellenére sem, hogy minden bejelentésre 48 órán belül házhoz mennek. Az iszapszippantó járművek dolgozói személyesen keresik meg a családokat, s ajánlják föl munkájukat. Ennek ellenére sem veszik kellő mértékben igénybe az új részleg szolgáltatását a kisvárdaiak. HOZZÁSZÓLÁS: Szervezetlen szállítás A Kelet-Magyaronszág 1977. október 25-i számában „Szállítás döccenőkkel” című cikket érdeklődéssel olvastuk annál is inkább, mert elvi megállapításával, szándékaival munkatársaimmal együtt teljes mértékben egyetértünk, mi is nagyon sokszor szenvedő alanyai vagyunk a szállítás szervezetlenségéből adódó következményeknek. Augusztus 25. óta nincs egyetlen szabad szombatunk, vasárnapunk, s akkor is legalább 15 dolgozónak kell szolgálatban lennie, ha az adott napon csak egy (!) szovjet vagon berakásához kell a feltételeket megteremtenünk. A szervezetlenségből adódó problémákat tehát ismerjük, s éppen ezért mi ha úgy tetszik — „kényesek” vagyunk partnereink szállítási készségének biztosításánál. Ezt tettük a múltban, tesszük a jelenben és a jövőben is. A cikk elvi megállapításának egyetértése mellett — s erről a telexváltások tanúskodnak — nem helytálló az a megállapítás, hogy a tuzséri hűtőházból a hullámpapír azért érkezett vissza Nyíregyházára, mert nem volt, aki fogadja. Mert igaz ugyan, hogy az árut nem fogadtuk, de annak éjszakai érkezésérről nem is volt tudomásunk. Nem tudjuk, hogy ez miért és hogyan történt, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy október 24-én este a papírgyár miért küldte ismételten hullámpapírral Tuzsérra a gépjárműveket, mikor erről előzetes értesítést nemcsak nem adott, hanem velünk és a központunkkal az előző hét végén telexen közölte, hogy az éjszakai szállítást nem tudja vállalni. A HUNGAROFRUCT vállalat tuzséri telepéről kialakított negatív kép, úgy vélem, méltánytalan és nincs összhangban azokkal a törekvésekkel, amelyeket éppen a szervezetlenség felszámolása érdekében eddig tettünk. Kiss István hűtőházvezető, Tuzsér FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT OKTOBER A TISZA-PARTON Q z önkéntes véradók hosszú sora ül a Nyíregyházi Vérellátó Központ folyosóján. Mindenkin látszik némi szorongás, főleg azokon lehet észrevenni, akik először vannak itt. Vért és némi fájdalmat fognak adni mások életéért. Amikor az orvosi vizsgálatok után rájuk adják a mindig vidám és kedves nővérek a zöld köpenyt, amit mindenkinek viselnie kell véradás közben, arcukról elmúlik a feszültség. Hiába még csak most kezdődik az egész vérvétel, arcuk előtt már csak a cél lebeg: legyen elég vér és vérből készített gyógyszer a rászorulóknak. A vérellátó központban nemcsak a kórház részére gyűjtik a friss vért, hanem különféle készítményeket állítanak elő belőle. A központ évek hosszú során át kialakította a maga és az állandó véradók közötti kapcsolatot. így csaknem biztosítva van a város vérellátása. De vérből sosem elég! (Némelyik hasi műtétnél például 8—10 liter vér szükséges.) Ha belegondolunk, hogy a megyei kórház havi „vérfogyasztása” több száz liter, és hogy egy embertől egyszerre csak 3 deciliter vért lehet venni, akkor tudjuk felfogni, hogy hány olyan ember él városunkban, aki embertársain segít. Ezeknek az embereknek több mint a fele nő. Mikita Viktor képriportja KÖZALKALMAZOTTAK:
