Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-29 / 255. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. október 29. Látszat­ellenőrzés MÉG A NYÁRON VOLT, hogy az egész me­gyére kiterjedő vizsgálatot végzett a kereskedelmi felügyelőség az üdülők szórakozóhelyein. A vizsgálat egyik feladata természetesen a fogyasz­tók érdekvédelmét szolgál­ta, ám ilyen esetben az sem elhanyagolható, hogy összehasonlítást tegyenek: változott-e, javult-e a ki­szolgálás kulturáltsága, pontosabbak lettek-e a mérések, a számolások, ja­vult-e a bizonylati fegye­lem, amely — ha rossz — visszaélésekre ad lehetősé­get. Ha egy mondatban kel­lene a választ megadni, mindössze annyi lehetne: a helyzet változatlan, s ebből érdemes néhány kö­vetkeztetést levonni. Pél­dául azt, hogy a szórako­zóhelyek dolgozóinak egy része nem véletlenül, ha­nem rendszeresen becsap­ja vendégeit, de súlyosabb megállapítás ettől, hogy ezeken a helyeken nincs, vagy gyenge a belső el­lenőrzés. Ellenőrzési naplókban visszatérően ez áll: „El­lenőrzést tartottam, sem­milyen hiányosságot nem tapasztaltam." Néhol elő­fordul, hogy a tisztaságot nem tartják kielégítőnek, de mi ez, ha nem alibi, az „elmélyült munka” látsza­tának keltése. Ugyancsak a nyáron volt, hogy a mátészalkai népi ellenőrök a járás két termelőszövetkezetében és két ipari szövetkezetében vizsgálták meg a belső el­lenőrzés szervezettségét és működését és bár úgy ta­lálták, hogy van előrelé­pés, azt is rögzítették: a változások minőségével nem lehetünk elégedettek. PEDIG MINDENÜTT VAN BELSŐ ELLENŐR, mindenütt működik az el­lenőrző bizottság, még az ellenőrök szakmai végzett­ségében sem találtak kivetni valót, sőt rendsze­resek azok a továbbképzé­sek is, amelyek — ha hasznosítják — megfelelő segítséget adnak az érdemi munkához. Mi hiányzik akkor, ha minden feltétel adott? A vezetők igényessége! Pél­dául arra, hogy az ellen­őrök tevékenysége átfogja a gazdálkodás egészét, hogy a konkrét ellenőr­zések segítésén túl a kö­zépvezetők felelősségi rendszerét úgy dolgozzák ki, hogy az mindenkitől megkívánja, megkövetelje a termeléssel összefüggő bizonylati fegyelmet, mert csak így lehet megfelelő módon ellenőrizni a va­gyonvédelmet, vagy épp a bérgazdálkodást. Találtak példát erre is a csengeri tsz-ben, s épp ez bizonyítja: lehet jó a bel­ső ellenőrzés, ha a vezetők felismerik, hogy ez első­sorban az ő munkájukat segíti, a hibák minél előb­bi feltárása a gazdálkodás, a fegyelem megszilárdítá­sát szolgálja. NEMRÉG ADTUNK HÍRT a nyírturai—sényői tsz főkönyvelőjének sikkasz­tásáról, amely ki tudja meddig tarthatott volna, ha felületesen végzi mun­káját i az ellenőrző bizott­ság. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy csak ott dolgozik jól az ellen­őrzés, ahol csalást fedez fel, de azt igen, hogy csak ott találnak hibát, ott tud­nak változtatni a korábbi helytelen gyakorlaton, ahol jól dolgoznak az ellen­őrök. De ehhez a vezetőknek kell igényesebbnek len­niük. Balogh József Schiff András zongorahangversenye Az Országos Filharmónia ez évi második hangverse­nyét hallottuk október 26-án este a színházban. Ez alka­lommal Schiff Andrásnak, ennek a fiatal, tehetséges zongoraművésznek játéká­ban gyönyörködhettünk. A 24 éves Schiff András ha­zai és külföldi versenyeken számos díjat nyert, vendég­szerepeit a Szovjetunióban, Csehszlovákiában. Bulgáriá­ban, NDK-ban. Angliában. Hollandiában, Dániában, Ausztriában. Jugoszláviában. Lengyelországban. Francia- Qrszágban, Olaszországban és Japánban. Több lemez ké­szült vele a HUNGARO- TON-nál. valamint a CO­LUMBIA cégnél. Itteni mű­során Bach-, Haydn-, és Chopin-művek szerepeltek. Első számként Bach: e- moll partitáját hallottuk. Schiff András ezt a művet, a lírának és pátosznak lenyű. göző monumentalitásával tol­mácsolta. Második számként a nyom­tatott műsortól eltérően Haydn két tételes, hatalmas energiáktól feszülő, romanti. kusnak ható C-dúr szonátá­ját hallottuk (Hob. XVI.48). A nagy klasszikus mester 33 zongoraszonátája azt a ha­ladó szonátaformát jelzi, melyre az utána jövő bécsi klasszikusok (Mozart. Beetho­ven) építettek és továbbfej­lesztettek. Schiff András mű­vészete fel tudta tárni a haydni boldog beteljesülés vi­lágát. Ucolsó számként 14 Cho- pin-keringőt hallottunk. A Napirenden a bérrendezés Október 28-án tartotta soron következő ülését a Közal­kalmazottak Szakszervezete Szabolcs-Szatmár megyei Bizott­sága, amelyen tájékoztatás hangzott el az igazgatási, admi­nisztratív és ügyviteli létszámgazdálkodás szabályozásáról. Ezt követően az alapszervezetek mellett működő számvizsgá­ló bizottságok tevékenységéről számoltak be, majd megtár­gyalták a közművelődési intézményeknél végrehajtott bér­rendezés tapasztalatait Chopin-keringők tulajdon­képpen stilizált táncok, ka­rakterdarabok. melyekben Chopin elfojtott indulata, idegroncsoló szenvedélye, vo_ nagló vágya, lázas vagy el- zsongító álma tükröződik. Mindez páratlanul gazdag és érzékeny hangszerre talált Schiff András zongorajáté­kában. Minden egyes kerin­gő egy-egy nagyszerű karak­terdarab volt. melyeknek szépségét csak olyan ízig. vérig muzsikus tudta igazán megszólaltatni, mint Schiff András. Színes billentése szenvedélyes játéka, szug. gesztív előadása méltán vál­totta ki a közönség viharos tetszését, melyet a művész négy ráadásszámmal kö­szönt meg. Vikár Sándor Beküldte: Sándor Mária, Vásárosnamény Önkéntes véradók a mezőgazdasági főiskolán. Véradók Nyugalom az arcon: „segít­hetek.” Véradás előtt vizsgálaton megy át a donor. Elfelejtett szülők? Szociális otthonok megyénkben A jövő a szakosításé Mondják: egy szülő fel tud nevelni hat gyermeket, de hat gyermek nem tud eltartani egy szülőt. A va­lóság sajnos, egyre gyak­rabban bizonyítja a fenti sorok igazságát. Nyolc szociális otthon van megyénkben, a helyek száma a negyedik 5 éves tervben 920-ról 1310-re emelkedett. Az ágyfejlesztés ellenére a 10 ezer lakosra jutó férőhely az országos 26,2 százaléknál jóval alacsonyabb, mindössze 22,9 százalék. A szociális ott­honok ellátottságának sor­rendjében országosan a 15. helyen vagyunk. A legújabb szociális otthon Sóstón működik, 1908-ban 200 ággyal nyitották, majd 1974- ben bővítették, így most a he­lyek száma 372. Ez az ún. ál- találos típusú szociális otthon, vagyis itt a viszonylag egész­séges öregeket gondozzák. A többi otthont régi laktanyák­ból, ódon kastélyokból ala­kították át, az épületek átla­gos kora 98 év. Karbantartá­suk sokba kerül, és az álla­potok mégis rosszak marad­nak. A gondozottak ellátását nehezíti az is, hogy a háló­szobák egynegyede hét-, vagy ennél több ágyas. A zsúfolt­ság miatt az idős emberek zavarják egymást, mivel al­kalmazkodó képességük már beszűkült. Mindezek alól ki­vétel a sóstói otthon, amely­ben két- és négyágyas szobák vannak, a tágas folyosót tár­salgónak alakították ki, ahol normális körülmények kö­zött fogadhatják látogatói­kat az otthon lakói. Sajnos egyre többen kérik felvételüket szociális otthon­ba, s közöttük nem egy olyan is akad, akikről gyermekeik „elfelejtenek” gondoskodni. 1974—1975-ben minden jogos kérelmet teljesíteni tudtak az illetékesek, tavaly és idén azonban már várni kellett a felvételre. Az ötödik 5 éves terv végé­re elkészül a kisvárdai 100 ágyas új szociális otthon, ami a jelenlegi állapotokon je­lentősen javít majd. Orszá­gosan elsőként megyénkben hozták létre az idén, az értel­mi fogyatékosok foglalkoz­tató intézetét Szakolyban. Ezt egy korábbi szociális ott­honból alakítottak át. Az in­tézetet az Egészségügyi Mi­nisztérium kísérleti jelleggel engedélyezte létrehozni. Azok a 16—50 éves gondozottak kerültek, illetve kerülnek ide, akik az egészséges emberek közösségében nem tudnak dolgozni, de felügyelet mel­lett intézetben mechanikus munkafolyamatokra betanít­hatok. A jövő egyébként is a szakosításé. A tervek szerint az elkövetkezendő években betegségek szerint szakosítják az otthonokat, ezzel is javít­ják az ellátást. (kádas) Tisztább lesz Kisvárda Gomba módra szaporod­nak az új házak, lakások Kisvárdán. A nagyarányú építkezések és az ipartelepí­tés velejárója, hogy egyre több szennyvíz keletkezik. A hétről hétre termelődő mennyiség nagyobb részét ma már korszerű szennyvíz- hálózat vezeti el. A kertes lakásokból, s aho­vá az egyre szélesedő háló­zat még nem ért el, speciális, úgynevezett iszapszippantós kocsik szállítják el a szenny­vizet. A múlt év felétől ezt a feladatot a megyei kommu­nális szolgáltató vállalat te­lepüléstisztasági üzeme vet­te át a tanács kertészeti költségvetési üzemétől. 1977 első felében vállala­tok, intézmények derítőiből kis híján 11 ezer köbméter szennyvizet szállítottak el. Lakóházak tárolóiból pedig mindössze 169 köbmétert. A többi mennyiséget a tanácsi kertészeti költségvetési üze­me viszi el az udvarokról. Nagy az aránytalanság, fő­leg ha azt is figyelembe vesszük, hogy elsősorban a lakossági igények kielégíté­sét szolgálja a településtisz­tasági üzem. Nincs változás annak ellenére sem, hogy minden bejelentésre 48 órán belül házhoz mennek. Az iszapszippantó járművek dol­gozói személyesen keresik meg a családokat, s ajánlják föl munkájukat. Ennek elle­nére sem veszik kellő mér­tékben igénybe az új részleg szolgáltatását a kisvárdaiak. HOZZÁSZÓLÁS: Szervezetlen szállítás A Kelet-Magyaronszág 1977. október 25-i számában „Szállítás döccenőkkel” cí­mű cikket érdeklődéssel ol­vastuk annál is inkább, mert elvi megállapításával, szándékaival munkatár­saimmal együtt teljes mér­tékben egyetértünk, mi is nagyon sokszor szenvedő alanyai vagyunk a szállítás szervezetlenségéből adódó következményeknek. Augusztus 25. óta nincs egyetlen szabad szombatunk, vasárnapunk, s akkor is le­galább 15 dolgozónak kell szolgálatban lennie, ha az adott napon csak egy (!) szovjet vagon berakásához kell a feltételeket megte­remtenünk. A szervezetlen­ségből adódó problémákat tehát ismerjük, s éppen ez­ért mi ha úgy tetszik — „kényesek” vagyunk part­nereink szállítási készségé­nek biztosításánál. Ezt tet­tük a múltban, tesszük a jelenben és a jövőben is. A cikk elvi megállapítá­sának egyetértése mellett — s erről a telexváltá­sok tanúskodnak — nem helytálló az a megállapítás, hogy a tuzséri hűtőházból a hullámpapír azért érkezett vissza Nyíregyházára, mert nem volt, aki fogadja. Mert igaz ugyan, hogy az árut nem fogadtuk, de annak éj­szakai érkezésérről nem is volt tudomásunk. Nem tud­juk, hogy ez miért és ho­gyan történt, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy októ­ber 24-én este a papírgyár miért küldte ismételten hul­lámpapírral Tuzsérra a gép­járműveket, mikor erről előzetes értesítést nemcsak nem adott, hanem velünk és a központunkkal az előző hét végén telexen közölte, hogy az éjszakai szállítást nem tudja vállalni. A HUNGAROFRUCT vál­lalat tuzséri telepéről ki­alakított negatív kép, úgy vélem, méltánytalan és nincs összhangban azokkal a törekvésekkel, amelyeket éppen a szervezetlenség fel­számolása érdekében eddig tettünk. Kiss István hűtőházvezető, Tuzsér FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT OKTOBER A TISZA-PARTON Q z önkéntes véradók hosszú sora ül a Nyír­egyházi Vérellátó Köz­pont folyosóján. Mindenkin látszik némi szorongás, főleg azokon lehet észrevenni, akik először vannak itt. Vért és némi fájdalmat fognak adni mások életéért. Amikor az orvosi vizsgálatok után rá­juk adják a mindig vidám és kedves nővérek a zöld kö­penyt, amit mindenkinek vi­selnie kell véradás közben, arcukról elmúlik a feszült­ség. Hiába még csak most kezdődik az egész vérvétel, arcuk előtt már csak a cél lebeg: legyen elég vér és vér­ből készített gyógyszer a rá­szorulóknak. A vérellátó központban nemcsak a kórház részére gyűjtik a friss vért, hanem különféle készítményeket ál­lítanak elő belőle. A köz­pont évek hosszú során át kialakította a maga és az ál­landó véradók közötti kap­csolatot. így csaknem bizto­sítva van a város vérellátá­sa. De vérből sosem elég! (Némelyik hasi műtétnél pél­dául 8—10 liter vér szüksé­ges.) Ha belegondolunk, hogy a megyei kórház havi „vér­fogyasztása” több száz liter, és hogy egy embertől egy­szerre csak 3 deciliter vért lehet venni, akkor tudjuk fel­fogni, hogy hány olyan ember él városunkban, aki ember­társain segít. Ezeknek az embereknek több mint a fele nő. Mikita Viktor képriportja KÖZALKALMAZOTTAK:

Next

/
Thumbnails
Contents