Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 27. Á munkásművelődés időszerű tennivalói Á megyei közművelődési tanács kihelyezett ülése Kisvárdán Nyíregyháza déli részén a gépházban a centrifugálszivattyú óránként 600 köbméter vizet nyom a hálózatba. Képünkön: Horváth Ferenc gépész mun­ka közben. (Mikita Viktor felvétele) SZÁZMILLIÓKÉRT Javul megyénk vízellátása Megyénk vízellátása egyre inkább közelít az országos el. látás átlagos szintjéhez. Kü­lönböző forrásokból millókat költenek az új vízművek lét. rehozására és a régiek bőví_ tésére. Különös gondot for­dítanak Nyíregyháza ellátá­sára. az is figyelemre méltó, hogy ebben az ötéves tervben újabb 47 szabolcs-szatmári község kap vezetékes ivóvi­zet. A Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fő­mérnökének tájékoztatója szerint hat községben köz_ vétlenül november 7-e előtt nyithatják meg a csapokat. Nyíregyháza vízellátása 1974-ig a kótaji vízműre volt építve. Ekkor fejezték be a nyírteleki vízmű építésének első ütemét. Ez az építkezés 189 millió forintba került. A jelentős összegért megépítet­tek tizenegy mélyfúrású ku­tat, Nyírtelek határában lét­rehozták a külföldi gépek­kel ellátott korszerű telepet és Nyíregyháza déli részén lét_ rehozták a két tározót a szi­vattyúteleppel. A kutak csúcs­idényben naponta ló ezer köbméter vizet adnak a vá­rosnak. Az építkezés második ütemében újabb tíz kutat, fúrnak és Nyíregyházán bőví­tik a gerinchálózatot is. A munkálatokhoz a városi ta­nács 45 millió forintot, a SZAVICSAV 35 millió forin­tot ad, a város vállalatai 46 millió forinttal járulnak hoz­zá az építkezéshez. A tíz új kutat, folyamatosan adják át rendeltetésének, jövőre is 2—3 kút üzembe helyezésére kerül sor. Az építkezés végén, vagyis 1980-ban a mostani tízezer helyett húszezer köb­méter lesz a nyírteleki víz­mű napi kapacitása. Nyírteleken a tervidőszak végéig bővítik a szűrőállo­mást. hogy alkalmas legyen a napi 20 ezer köbméter víz megszűrésére. A város déli részén felépített két darab öt­ezer köbméteres tározó bő­vítésére nem lesz szükség. A tározók szivattyúi ugyanis fordulatszabályozóval vannak ellátva. így az igényektől, il­letve a fogyasztástól függően nyomják a hálózatba a vi_ zet. A város vízellátása tehát távlatokban is biztosítva lesz. Gond. hogy a kótaji és a nyírteleki víznek más a ké­miai összetétele. A kevere­dés miatt — főleg a város kö- zépső részén — különböző ké. miai folyamatok játszódnak le. ezért néha kissé zavaros víz folyik a csapokból. A gondon a csőrendszer tisztító' sával enyhítenek a szakem­berek. A negyvenhét település kö_ zül ez év végéig tizenhat kap vezetékes ivóvizet. Az erede­ti tervek szerint december vé­gén kellene átadni a vízműhá­lózatot Beregsurányban. Má_ rokpapin. Cégénydányádon. Gyügyén, Bujon és Nyírjákón. A SZAVICSAV dolgozóinak felajánlása nyomán a hat község lakói már november 7-e előtt csapból ihatják a vizet. Hamarosan elkezdik a tiszaszalkai vízmű építését, Máriapócs, Kölese, Vámos- oroszi. Csaholc és Turricse víz_ műhálózátának kiépítését jö­vőre kezdik a szakemberek. A régi vízművek bővítésére is igény van, például Vásá- rosnaményban. Rakamazon és Tiszavasváriban. A na­gyobb arányú fejlesztéshez azonban központi támogatás kellene. A jelenlegi fejlesztés bármennyire dinamikus a víz takarékos felhasználására van szükség. N. L. OKTÓBER 26-AN DÉLUTÁN A MEGYEI KÖZ­MŰVELŐDÉSI TANÁCS KIHELYEZETT ÜLÉST TARTOTT AZ ÖNTÖDEI VÁLLALAT KISVÄRDAI VASÖNTÖDÉJÉNEK KULTURÁLIS TERMÉBEN. MEGVITATTAK A VASÖNTÖDE KÖZMŰVELŐDÉ­SI TEVÉKENYSÉGÉT. Az 1200 dolgozót foglalkoz­tató Vulkán munkásainak egyharmada a közeli közsé­gekből jár be, kétharmada három műszakban dolgozik. Mindezek a körülmények megszábják a közművelődési tevékenység tartalmát, mód­szereit is. A vasöntöde* dolgozói kihe­lyezett általános iskolai osz­tályban gyarapítják általános műveltségüket. Évente 25—30 dolgozó végzi el az általános iskola nyolc osztályát. Jó kapcsolatot létesítettek a he­lyi általános iskolákkal. A köz- művelődési bizottság munkás író-olvasó találkozó, múzeumi kirándulás, képzőművészeti tárlat, színházlátogatások szervezésével segíti a munkás­művelődést. önálló klubbal nem rendelkeznek, a gyár te­rületén egyedül az SZMT le­téti könyvtára áll a dolgozók rendelkezésére 3100 kötettel. Az olvasók száma 250—300. NINCS LÁDAHIÁNY Zöldség-gyümölcs a Csengeri flFÉSZ-töl Új ZÖLDÉRT-bolt a nagyközségben Nem panaszkodhatnak idén az almatermésre a Csenger környéki termelők sem. Né­hol pusztított ezen a vidéken is jég. A leszüretelt alma 70 százaléka mégis export mi­nőségű lett! A Csengeri ÁFÉSZ négy telepéről és há­rom átvevőhelyéről 296 va­gon gyümölcsöt indítottak eddig útnak. A tárolókban 180, az ÁFÉSZ-tagok kertjei­ben pedig további 22 vagon alma vár elszállításra. E hatalmas mennyiség vá­logatásához, csomagolásához sok munkáskézre van szük­ség. A szövetkezet tagjai mellett a helyi üzemek, in­tézmények dolgozói és ha­tárőrök segítették szép szám­mal önkéntesen ezt a mun­kát. Sikerült kiküszöbölni az idény elején jelentkezett lá­dahiányt is. A szövetkezet fű­részüzemében százezer darab készült. November közepére még 20 ezret gyártanak. Zöldségek közül uborkát, natúr tököt és zöldbabot ter­mel legnagyobb mennyiség­ben a Csengeri ÁFÉSZ. Min­din jelentkezőnek, aki vál­lalta e növények termeszté­sét ingyenes, illetve kedvez­ményes árú vetőmagot biz­tosítottak. Ezért uborkából 49, tökből 62, babból — ezzel kevésbé szívesen foglalkoz­nak — 3 vagonnal sikerült felvásárolni. Az átvett meny- nyiséget a tyukodi konzerv­üzemben dolgozzák föl. A szakcsoporttagok „birto­kán” a gyümölcs mellett fel­lendülőben van a zöldség- termelés is. Innen látták el tavasszal primőrökkel és pa­lántával a környéket. Lassan a kiskertekben is véget ér a betakarítás. A gondoskodást gazdag terméssel hálálták meg a növények. Ahol a szö­vetkezet növényvédő szak­csoportja dolgozott, különö­sen jó eredményekkel dicse­kedhetnek. A kártevők és gyomok ellen másfél millió liter növényvédő szert hasz­náltak föl. Csengert és vidékét a fo­gyasztási szövetkezet köz­ponti nagyraktára látja el a téli és kora tavaszi hónapok ban. Idén is 1600 mázsa bur­gonya, 400 mázsa káposzta, 450 mázsa hagyma, 200 mázsa alma és 150 mázsa vegyes zöldség (sárgarépa, gyökér, karalábé és zeller) betárolását tervezik, mint ta­valy. Egyelőre almásládák töltik meg a csengeri raktá­rát, de mellettük jó néhány zöldségfélének is jutott hely. November közepére mind tárolóba kerül. Ezt a mennyiséget 47 üz­letben vásárolhatják meg a fogyasztók. Az átvétel gyorsí­tására jelenleg 16 kijelölt egységben zajlik felvásár­lás. Az így raktárba kerülő növényfélékből megyén kí­vül is jut. (Tavaly 600 má­zsa burgonyát értékesítettek más megyékben. Idén még többre számít a szövetkezet.) Az egységek között mind­össze két szakbolt működik: Csengerben ég Porcsalmán. A harmadik építését 1978- ban kezdik Tyúkodon. Az igényeket ismerve: nem lesz hiány zöldség-, gyümölcsfé­lékből a körzetben. Annak ellenére sem, hogy a környe­ző termelőszövetkezetek nem veszik ki részüket a lakosság ellátásából. E helyett sokat segít az október 1-én meg­nyílt ZÖLDÉRT-bolt (az el­ső a környéken), ahol az áruk szélesebb választéka kerül pultra. Több brigád közösen látogat­ja a városi könyvtárat. Az általános és szakmai műveltség fejlesztése érdeké­ben a gyáregység különösen a közművelődési párthatározat megjelenését követően jelen­tős erőfeszítéseket tett. Ennek ellenére sem sikerült lénye­gesen csökkenteni a nyolc ál­talánossal nem rendelkezők számát. Az okok többrétűek, a magas munkaerő-vándorlás, a szakma bizonyos elöregedé­se (sok a 45 év feletti dolgo­zó) s az újaknak sincs meg az általános iskolai végzettsé­gük. A továbbtanulókat a rendeletben meghatározott kedvezményeken túl is segí­tik. A nyolc általánost végző­ket 300—800 forint jutalom­ban részesítik. Az ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítanak a szakmunkáshi­ány csökkentésére is, 95 szak- és 189 betanított munkást ké­peznek ki. A megyei közművelődési tanács ülésén az elhangzott ja­vaslatokkal kiegészítve elfo­gadták a következő időszak legfontosabb feladatait tar­talmazó helyi közművelődési programot. Ebben szerepel: jobban szükséges segíteni a szocialista brigádok művelő­dését. A lehetőségek szerint nagyobb anyagi támogatást kívánnak adni a közművelő­dés minden ágazatának. A tanácskozáson beszámo­lót vitattak meg a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat megyei szervezetének ipa­ri és mezőgazdasági üzemek­ben végzett tevékenységéről. A TIT-előadások 50,3 száza­lékát fizikai dolgozóknak tartják, megduplázódott az ipari üzemekben sorra került rendezvények száma. Jelentő­sek az ipari és mezőgazdasági üzemekben a termelést köz­vetlenül segítő szakmai to­vábbképző és ismeretfelújító, valamint a közhasznú tanfo­lyamok. Fontos továbbra is, hogy az ipari és mezőgazda- sági üzemekben folyamatossá tegyék az ismeretterjesztést. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a jövőben is a szo­cialista brigádok művelődésé­nek segítésére, a munkásfia­talok számára készült isme­retterjesztő programok aján­lására, a szabad idő hasznos eltöltésére való nevelésre, a bejáró munkások közötti is­meretterjesztés szélesítésére, a munkásszállások program­jainak fejlesztésére. A KORSZERŰ VÁROSKÉPÉRT Nyíregyháza - mikrofilmen Az új lakóházak, középü­letek tervezésénél, építésénél, az építési engedélyek kiadá­sánál nélkülözhetetlen a meglévő közművek helyének pontos ismerete. Ehhez eddig a Nyíregyházi Városi Taná­cson több négyzetméteres térképekről gyűjthették ösz- sze a szükséges adatokat á szakemberek. Ez a tárolási módszer azonban sok gondot is okozott. A gyakori haszná­lattól a térképek igen gyor­san elkoptak, arról nem is beszélve, hogy fizikailag is megterhelő munkának szá­mított ezeket a térképeket emelgetni. így határozták el, hogy a Fővárosi és a Bács-Kiskun FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT AZ EMBER ÉS ALKOTÁSA Beküldte: Csákányi György, mg. főiskola. megyei Tanács után — az or­szágban harmadikként —• Nyíregyházán is bevezetik a mikrofilmes tárolási rend­szert. A több négyzetméter nagyságú térképekről felvé­teleket készítenek, s mikro­filmen rögzítik az adatokat. Így például 70 négyzetméter térkép egy öngyújtónyi terü­leten elfér. A mikrofilm bármikor hozzáférhető, a ron­gálódással sem kell számíta­ni. A Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola oktatás- technikai tanszéke készíti az ország valamennyi általá­nos iskolájának az oktatás­ban használt diákat, s ha­sonló technikával a megye- székhely adatait is ők veszik mikrofilmre. Hároméves előkészítő munka, felmérések előzték meg Nyíregyházán a mikro­filmes tárolás bevezetését. A közművek, épületek ada­tainak filmre vétele után a különböző tanácsi határoza­tokat, megegyezéseket, szer­ződéseket is mikrofilmre ve­szik. így az irattárban sem zsúfolódik össze minden osz­tály lefűzött papírja, hanem gyorsan előkereshető — kü­lönböző témák szerint cso­portosítva — a szükséges do­kumentum. Már ez év őszé­től használhatják a szakem­berek a mikrofilmeket. Né­hány éven belül számítógé­pes adatfeldolgozást vezetnek be a Nyíregyházi Városi Ta­nácson is, s a mikrofilm e modern adatfeldolgozás és tá­rolás része lesz. A korszerű városkép kiala­kításánál is fontos szerep jut a mikrofilmeknek. A terve­zett új épületeket — kicsi­nyítve — elkészítik papírból, diára veszik, s ahová a való­ságban kerülne, fényképfel­vételen rögzítik a már meg­levő objektumokat. Ezután beillesztik a „papírház” diá­ját a felvételre, s újonnan le­fotózzák. Így a tervező által megálmodott városképet lát­hatják a fényképen, s eldönt­hetik, beillik-e a tervezett lé­tesítmény a meglévők közé. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents