Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

4 KELET-MAGYARÖRSZÄG 1971. Oktober 25, Napi külpolitikai kommentár Új vezetés Thaiföldem B angkokban nyilvánosságra hozták, hogy megalakult az ország ügyeit intéző úgynevezett „forradalmi tanács". Miután ebben a jelentős fekvésű — az indokínai orszá­gokkal szomszédos — ázsiai államban néhány nappal ezelőtt katonai puccs távolította el Thanin Kraivicsien ügyvéd polgári kabinetjét, a közvélemény némi érdeklődéssel várta az „új” testület összetételét. Az idézőjel feltétlenül indokolt. Azok, akik valamelyest is nyomon követték a thaiföldi fejleménye­ket. a „forradalmi tanács” összetételének ismertetésekor pon­tosan azt hallották, amit vártak. Az „új” szerv ugyanis huszonhárom főtisztből — tábor­nokból, tengernagyból — áll, vagyis egy híján ugyanazokból a katonákból, akik 1976. október 6-án megbuktatták Széni Pra- modzs valóban polgári és valóban reformokkal kísérletező ka­binetjét. Azóta ugyan, egészen a legutóbbi napokig, valóban 17 tagú „civil" kormány intézte az ügyeket, de e kormány mö­gött mindvégig ott állott egy huszonnégy tagú katonai junta. Egészen ez év márciusáig ez a tiszti testület — és nem a kormány — volt Thaiföld gazdája. Március végén azonban egy tábornok a saját szakállára akart puccsot szervezni. A többi­ek időben értesültek a tervről és az összeesküvőt kivégezték. A katonák által addig bábként kezelt Thanin Kraivicsien ezt a pillanatot próbálta felhasználni arra. hogy szabad kezet kapjon. Sem a bel-, sem a külpolitikában nem volt rugalmasabb, haladóbb ez az ügyvéd az ugyancsak ultrareakciós katonák­nál. csak éppen a személyi hatalmát akarta kiépíteni a junta rovására. Eddig még eltűrték ezt a katonák, amíg a kormány­fő nem kezdte feszegetni a főtiszti kar homályos — kábító­szer-kereskedelemből. prostitúcióból, gyanús üzelmek fedezé­séből — származó jövedelmi forrásait A mint a főtiszti kaszt elemi anyagi erdekeit erezte veszé­lyeztetve, lesújtott, bekövetkezett a puccs. Csakhogy ez az államcsíny a jelek szerint mindössze annyit jelent, hogy az immár huszonhárom tagú junta a kulisszák mögül ki­lépett a nyilvánosság elé. Thaiföldön tehát személyi-hatalmi érdekek és nem politikai vélemények csaptak össze. Ebből vi­szont az következik, hogy aligha várható lényeges változás en­nek az országnak akár a kül-. akár nem kevésbé reakciós bel­politikájában Harmat Endre Ma aláírják a „Moncloa-paktum’-ot Kedden délután 2 órakor a tv kamerái előtt írják alá Madridban a miniszterelnök­ségi palotában az Adolfo Suarez miniszterelnök és a parlamentben képviselt poli­tikai pártok vezetői között tartott kéthetes tanácskozás- sorozat eredményeképpen lét­rejött gazdasági megállapo­dást tartalmazó „Moncloa- paktum" 40 gépelt oldalas dokumentumát. Az okmány olyan rövid- és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy az országot másfél-két esztendő alatt kivezessék sú­lyos gazdasági helyzetéből. A paktum aláírói igyekeztek méltányos módon megolda­ni, hogy a válságból kivezető út terheit ne csak a dolgozó osztályok, hanem a tehetős rétegek is viseljék. Ezt céloz­ta a bérek 22 százalékig ter­jedhető felemelése 1978-ban, a vagyonadó és a részvény­osztalékadó bevezetése, az egyenesadók növelése a nagy jövedelmek után. A megálla­podás intézkedik a társa­dalombiztosítás igazgatásá­nak a dolgozók ellenőrzése alá helyezéséről, — az álta­lános tankötelezettség tárgyi feltételeinek megteremtése céljából — az iskolai férő­helyek jelentős kibővítéséről. A közel-keleti békekonferenciáról Egyiptomi—amerikai eszmecsere Élénk egyiptomi—ameri­kai eszmecsere folyik a kö­zel-keleti békekonferencia kérdéseiről. Vasárnap Szadat elnök fogadta az Egyesült Ál­lamok kairói nagykövetét, aki „az amerikai béketervvel kapcsolatos magyarázato­kat" adott át az elnöknek. Ugyancsak vasárnap egy egyiptomi diplomata — mi­ként az A1 Gumhurija című napilap írta — személyes üzenetet vitt Carter elnök­től Szadatnak. A diplomata visszatér majd Washingtonba Szadat személyes válaszüze­netével. A hétfői A1 Ahram szerint az egyiptomi álláspontot „tel­jes egészében" csak a novem­ber 12-i tunéziai arab kül­ügyminiszteri értekezleten fejtik ki. A Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet is ek­kor körvonalazza majd pon­tosan jelenlegi álláspontját. Az A1 Gumhurija biztos tényként írja, hogy a kül­ügyminiszterek T unéztában sürgős arab csúcsértekezletet hívnak majd össze. Plenáris ülés Belgrádban A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó hétfőn délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját, majd pedig öszeült a gazda­sági, tudományos-műszaki és környezetvédelmi együttmű­ködés témaköréről tárgyaló m unkabizottsága. Délután munkabizottsági ülésekre kerül sor 1978 tavaszán Összeül a Komszomol 18. kongresszusa A jövő év tavaszára ösz- szehivták a lenini Komszomol 18. kongresszusát. A Szovjetunió Kommunista If­júsági Szövetsége, amely jö­vőre ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, a kongresz- szuson áttekinti a szovjet fiatalok helyzetét, munkasi­kereit, megjelöli új felada­taikat. A kongresszus összehívá­sáról hétfőn hozott’ döntést a Komszomol Központi Bizott­sága. A tanácskozás határozata értelmében a Komszomol 18. kongresszusát a jövő év április 25-re hívják ósz- sze TELEX... LAVAL A franciaországi Laval kö­zelében pokolgépes merény­letet követtek el egy reléál­lomás ellen, amely egész Nyugat-Franciaországnak to­vábbítja a tv-adásokat. Az állomás fő antennája meg­semmisült és az épületben súlyos károk keletkeztek. BADEN-BADEN Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a baden-badeni rá­diónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlése a jövő héten va­lószínűleg határozatot fogad el a nemzetközi polgári lé­giforgalom biztonságáról. WASHINGTON Negyedik hetébe lépett az Egyesült Államok 50 ezer kikötőmunkásának sztrájk­ja. A kikötőmunkások októ­ber 1-e óta nem hajlandók ki- és berakni a konténer­hajókat, mert a konténer- forgalom kiszélesítése mind­inkább tömeges elbocsátá­sokhoz vezet. Eredményte­lenek maradtak a hajózási vállalkozókkal a hét végén folytatott tárgyalások is. DOHA Az Al-Arab című katari­napilap vasárnap, illetékes damaszkuszi körökre hivat­kozva közölte, hogy Szíria hivatalosan visszautasította a genfi közel-keleti békekon­ferencia felújításának ügy­rendjére vonatkozó amerikai —izraeli munkaokmányt. Szí­ria szerint az amerikai ja­vaslatok erősen részrehajló- ak Izrael javára SZIBÉRIAI UTAZÁS (7.) Az új élet alapja az energia. A képen az irkutszki vizierőmü. Szibériai stratégia Carter beszéde az USA „kötelezettségeiről 99 James Carter Los Angeles­ben beszédet mondott a de­mokrata párt tagjai rendez­ne úgynevezett „pénzalap­gyűjtő” vacsorán, amelyen egy-egy teríték ára ezer dol­lár volt. • Az elnök beszédében ismé­telten nyomatékosan hangsú­lyozta az Egyesült Államok „kötelezettségét", hogy „sza­vatolja az erős, független Iz­rael állam biztonságát". Ki­fejtette, hogy az Egyesült Ál­lamokra „kettős szerep ha- rul" a közel-keleti térségben feladata egyrészt: az. hogy ..rendíthetetlenül támogassa Izraelt", másrészt, hogy „olyan közvetítő legyen, akiben az >sszes érdekeltek teljesen megbíznak." Az elnök emlékeztette — zömmel zsidó — hallgatósá­gát' arra. hogy az amerikai kongresszus tagjaival már kö­zölte. „inkább öngyilkosságot követne el. mintsem hogy megsértse Izrael népét", és ha valaha is megsértené Izraelt, amit nem fog tenni, akkor — mint mondotta — „szinte el- kerulhetetlenne válnék a po­litikai öngyilkosság" Carter kijelentette, hogy meggyőződése szerint az egyiptomiak, a jordániaiak. a színaiak. a libanoniak és az izraeliek tartós béke megte­remtései óhajtják A szovjet—amerikai SALT- tárgvalasokroj szólva az ame­rikai elnök azt: mondotta, hogy velemenye szerint „né­hány Héten belu" be lehet majd számolni a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverzet korlá­tozásáról folyó tárgyalások „némely sikeréről". Részletesen foglalkozott Carter az Egyesült Államok energetikai problémáival is. Kijelentette: ha az Egyesült Államok nem alakít ki meg­felelő energetikai programot, akkor „egyre sebezhetőbbé válik", minthogy egyre in­kább növekedni fog a kőolaj­termelő országoktól való füg­gése. , A del-afrikai helyzetet át­tekintve az elnök azt mon­dotta. hogy Pretoria a véle­ménynyilvánítás és a sajtó- szabadsag jogának megnyir­bálásával ynagyot lépett hát­F ranciaország, Anglia, Belgium. Hollandia. Luxemburg és marad még huszonegyezer négyzet kilométer — ennyi Irkutszk megye területe. Jevszta.fi Antyipin. a me­gyei pártbizottság titkára di. namikus ember. A megye térképéhez áll, s úgy ma­gyarázza nagy hévvel, meg­győző erővel, mit jelent ma Szibériában dolgozni, mit je­lent Szibériát építeni. Ez a hely a forradalom előtt a tömeges politikai száműzetések szintere volt. Minden forradalmár meg­tette ezt az utat. Ide szám. űzték Ragyiscsevet. az orosz forradalmi mozgalom elő­futárát. ide a dekabristákat. a lengyel felkelőket, és a bolsevikokat. Irkutsz vár­börtönében tartották fogva Dzserzsinszkijt. Frunze t, Ordzsonikidzéi és Sztálint Lenin, aki a szomszédos te­rület Susenszkoje falujában töltötte száműzetése éveit, úgy jellemezte Szibériát: „Végtelen területein patri- árchátus és a legősibb szoká­sok uralkodnak Templomok és börtönök voltak itt iskolák és kórhá­zak helyett, a lakosság 85 százaléka egv osztályt sem járt. Kolcsak ellenforradal­mi csapatai még tartották magukat e vidéken, amikor Moszkvában Lenin vezetése [alatt kidolgozták Oroszország villamosításának tervét, a GOELRO-t. Ez közvetlen kö. Izeiről érintette Szibériát, ^hol egészen addig két iparág játszotta a főszerepet. Az laranybányászat Lenszkben és kőszén Cseremhovóban. És ezen kívül nem volt más. mint a hermelinvadászat Az 1920-ban kidolgozott terv szerint: az Angara tíz- milliárd kilowattóra ener­giát fog termelni. Nos. a fo­lyó ma 90 millárdoi ad, Antyipin elvtárs színes em­ber. Elmond egy esetet 1930_ ból. A szovjet tervbizottság Szibériáról tárgyalt, s mikor megkérdezték. mire van szükségé elsősorban ennek a vidéknek, az elnök Kruzsa. novszkij azt mondta „A kommunáit*, eszközök hiá­nyát kell megszüntetni. Ezen óriási területen addig jnem történhet semmi!” És hozzátette hogy amikor szibériaiak sajat dolgaik­t oi beszélnek, bizonyos hen- egésbe kezdenek. Pedig a jondokat elhallgatni bűn. Inert Szibéria jövője az egész 'Szovjetunió jövője, nagy po­litikai kérdés, világkérdés. 1947, Teljes erővel folyik p német megszállás okozta hágj' károk helyreállítása a hyugati területeken. De már ebben az évben Irkutszkba érkeztek a szovjetország legjobb tudósat. akik rf ko. rábbi programok alapján dolgoztak ki konkrét tervet az Angara folyo energetikai hasznosítására E nélkül ugyanis nem lehetséges a hatalmas nyersanyagkincsek kiaknázása Ami mi( e terü­leten történik, az ennek a tervnek alapján történik Nézzük újra a térképet Az akkor tervezett hat angarai erőmű közül dolgozik az ir­kutszki. a bratszki. hamaro, san üzembe lép az uszty. ilimszki. Már építik, a bogu- csánszkit, aztán jön a kö­vetkező. az Angara. Mennyit mond csupán ez a tény: annyi áramot ter­melnek ma egyedül ebben a megyében, mint a Szovjet­unióban összesen 1950-ben! Erre már jöhet az ipar Az olcsó energia egyesül itt a nyérsanyagtartalékokkal Jó. hét a színesfémkohászát Irkutszk és Bratszk két nagy alumíniumgyara majdcsak a felét adja az. összes szovjet termelésnek Es <. vegyipar! A nemrég munkába lépett angarai finomító kétszer any- nyi kőolajat dolgoz fel. mint Magyarország egy évi szük­séglete A so: kétmilliárd tonnányi tartaléka van ebből a területnek de nem terme­lik ki Magasnyomassal a melybe küldik a vizet, s vil­lamosenergia segítségével natnumkloridot állítanak elő — egész sor szintetikus anyag nyersanyagát Irkutszk megye erdeiben nyolcmiltiárd tonna a la- tartalék. ez a Szovjetunió összes erdeinek 11 százaléka A faanyagok úgynevezett mélyfeldolgozásával mindent. a gyökereket, a kérgei is. hasznosan értékesítenek Tíz év es Szibéria meg­újult. Ipar. építkezés, utak vasútépítés mindenütt. Új gyárak, új. modern szak­mák. magasan képzett szak­emberek jöttek ide — A titkár visszatért a be­szélgetés elejére „Mi: is mondott Kruzsanovszkij" Megyénk 1100 kilometer ke resztben is körülbelül any- nyi hosszában is. Ezt: a terü­letet fejleszteni a tajgán, az áthatolhatatlan hegyeken, sebessodrású folyókon utak. hidak. vasutak nélkül nem lehet..." Ezért van szükség a transz­szibériai vasút új sínpárjára. a Bajkál—Amúr vonal épí­tésére. A BAM nyugati sza­kaszát egy évvel határidő előtt adják át, Pedig végte­lenül nehéz a munka. Örök fagy. sok folyó, mocsár, szú­nyog — még a vadászok is elkerülték. Antyipin elvtárs azon a vidéken született. Tudja, ar­rafelé már mértek mínusz hatvan fokot , Szükség van a vízi útra is. Hu az építők átadjak Uszty. -Ilimszket. vonulnak át Zi- ma városához és olyan ki­kötőt epítenek amelynek a forgalma vetekszik a lenin- grádival. 1916-ban az irkutszki fő­kormányzó így írt a cárnak „Területünk egyetlen felső­fokú tanintézetében. „ taní­tóképzőben hatvankilenc le­lek tanul Ez adja egész Ke. let-Szibéna értelmiséget Irkutszk egyetemén ma hat­vanezer d\gk — műszaki, mezőgazdasági orvosi, böl­csész, repülőmérnök-szakos — készül a nagy feladatok­ra. A párttitkai így folytatja; „Minden negyedik ember a megyében űl és — tanul, Kér­dezhetik. ki dolgozik akkor? Hat igen. áldozni kell a jö­vőért. meri e nélkül nincs fejlődés. Azt mondják a moszkvaiak nagvon mesz- sze vagyunk Modern, nagy repülőgépeink vannak, a fő­városig már csak hatoras az ut. A lakosság nyolcvanöt százalék t orbitális műhold közvetítésével ugyanakkor nézi a tv-t. mint a moszk­vaiak Sokszor — különösen jégkorong-mérkőzések idején — bajunk is van ebből A moszkvai este nyolc itt ejjel egy óra. A/ emberek fenn­maradnak s ha győz a csa. pat. azt ünnepük, ha kikap. vigasztalódnak Másnap az­tán ennek arányában esik a termelési grafikon Hozzáteszi, nem ez a lé­nyeges. A szibériai ember jellegzetes karakter nehez körülmények között él és dolgozik. Hősiesen harcolt a habomban e.% azt teszi most. a természet ellen is. Nagy, szerű ember, tudja, miért dolgozik Jönnek a gondok A ré­gen lebontásra ítélt iahazak helyett nem mindenkinek jut új A fogyasztást cikkek­ből nincs elég. > nem szeles meg a választék Hiányzik a szak.embet. főleg a mező­gazdaságban. másrészt meg sokkal többen dolgoznak ott. mint amennyinek kelle­ne Még kevé5 a traktor, a kombájn, s mai baj van a környezettel is. pedig-a tajga gyönyörűségét meg kell őriz ni a jövőnek És az épít­kezéshez nem csak lelkes hazafiak jönnek hanem ka­landvágyók szerencselova­gok is «I, a jellemző az épi­1 *tés laza. Biztos, hogy sjr^Hannak ad igazat a holnap aki azt mondta. hog_v Szi bei ia jövőjéért ma kell áldozatokat hozni Kopka János (Folytatjuk) Spanyolország

Next

/
Thumbnails
Contents