Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. október 23. o KONYHA INDIAI TOJÁS — 20 perc. Hozzávalók 4 személy részé­re: 1 evőkanál búsleves. 20 dkg rizs. 1 babérlevél, 1 fej vöröshagyma, kevés vaj. 4—S tojás, petrezselyem, snidling. Szószhoz: 1 evőkanál vaj vagy margarin, 1 db közepes nagyságú vöröshagyma, 1 evőkanál liszt, fél kávéskanál curry, fél kávéskanál só, ne­gyed kávéskanál mustár, 2,5—3 dl tej. 25 dkg krémtúró (40 százalékos zsírtartalmú). Kb. 6 dl vízben a babérleve­let és a hagymát feltesszük, forraljuk, és hozzáöntjük a húslét. Majd befózzük a rizst, kb. 5 percig főzzük. Ezután kivesszük a babérlevelet és a hagymát, s a rizshez kevés vajat adunk. Közben a tojásokat kemény­re főzzük és elkészítjük a szószt a következőképpen: a zsiradékot megolvaszttjuk. s a finomravágott hagymát ebben megpároljuk, hozzáadjuk a curryt és a lisztet és kissé megpirítjuk. Ezután sózzuk, belekeverjük a mustárt és felöntjük tejjel, felforraljuk. Ezután a lábast levesszük a tűzről és a szószboz óvatosan hozzákeverjük a krémtúrót, összekeverjük a rizst, a pet­rezselymet és snidlinget is keverünk hozzá. Tálra tesz- szük, szélére díszítésképpen a feldarabolt tojásszeleteket te­szünk. A szószt a rizsre öt­jük. petrezselyemmel díszítve tálaljuk. „Szerelem, bánat” jeligére. Le­vélírónk arról panaszkodik, hogy nagyon ritkán jut el az orgaz­musig. Az úgynevezett kombi­nált fogamzásgátló tabletták (In- fecundin. Bisecurin) szedésekor néha előfordul, hogy a nemi vágy csökken. Térjen át más védeke­zési módra, akkor kiderül, hogy a tabletta okolható-e ezért. A férfiak általában előbb jutnak el az orgazmusig és ha ilyenkor megszakad a közösülés, a nő ki- elégületlen marad. Szerepe van a nemi aktus során a szerelmi előjátéknak. Mindezekről bőveb­ben olvashat bármelyik szexuá­lis felvilágosító könyvben. A könyvesboltokban készséggel ad­nak tanácsot. „Fiatal nő” jeligére. Az elhú­zódó havivérzés legtöbbször funkcionális eredetű, amelyet megfelelő hormonkészítmények­kel gyógyítani lehet. A rendelle­nesség azonban szervi betegség­ből is eredhet, első lépésként mindig ezt kell kizárni. A folyás szintén lehet, főleg serdülőkor­ban átmeneti, ártalmatlan jelen­ség. Felnőttkorban azonban leg­többször a hüvely gyulladása okozza. Mielőbb forduljon nő­gyógyász szakorvoshoz. „Fiatal anya” jeligére. A jobb lapockája alatti fájdalom, zsib­badás nem valószínű, hogy a szüléssel függ össze. Szűkszavú levele alapján csak azt tanácsol­juk, hogy tartsa be körzeti orvo­sa utasításait. „34 éves nő” jeligére. A hajna­li órákban fellépő fejfájás, amely rendszerint úgy jelentkezik, hogy a beteg a fájdalomra ébred, a magas vérnyomásra és a migrén­re jellemző. Ilyenkor a legerő­sebb az orr melléküregeinek gyulladásaira jellemző fájdalom is. A fejfájás jellegéből, minő­ségéből, annak eredetére alig le­het következtetni. Az ideges ere­detű fejfájásra mégis leginkább a szorító, abroncsszerű fejfájás jellemző. Az ön esetében újabb szakorvosi vizsgálatot javaslunk. A kórházi beteglátogatásról A kórházban fekvő betegek kulturált, szakmailag elfogadha­tó módon történő látogatása ha­zánkban távolról sem megoldott. Elképesztő és a lelkiismeretes, betegét féltő orvos számára elke­serítő látvány egy mai látogatás. Pedig a betegek jelentős része nem is igényli a rokonok és is­merősök tömegének megjelené­sét. Legfeljebb egy-két közvet­len hozzátartozóját szeretné időn­ként, rövid időre látni. Különö­sen érvényes ez a súlyos bete­gekre, akiket rendkívül fáraszt és felzaklat a rájuk zúduló „részt­vevő” tömeg, amely a látoga­tási idő alatt az ágyon, az ágy körül ül, vagy áll. Sokszor kétes tisztaságú és öltözetű 6-8 hozzá­tartozó a kórtermekben szeme­tet. sarat, papírhulladékot, étel­maradékot hagy maga után. Egyre jobban divat lett_ az ud­variasságból, kötelességből való látogatás. Általánosnak mondha­tó az a felfogás, hogy a távoli rokonoknak, ismerősöknek, mun­katársaknak. szomszédoknak is illik látogatni. így azután a be­tegágy körül valóságos családi összejövetel alakul ki, melynek a veszélyeztetett beteg gyakran csak mellékszereplője. A jelenlegi látogatási rendszer mellett, még van soron kívüli látogatás is. Ez részben orvosi engedély, és sajnos részben anyagi juttatás ellenében törté­nik. vannak olyanok is. akik számszerűen nyilvántartják, ki­ket várnak beteglátogatásra. A tiszta aggódásból, szeretet- ből, féltésből való látogatás sok­szor meghatározó tényező a be­teg gyógyulását illetően. Gondol­junk csak arra, hogy milyen magányosnak, elhagyatottnak ér­zi magát az a beteg, akihez sen­ki sem jön megkérdezni; hogy van? A látogatók szinte mindegyike közli saját problémáját, az ottho­ni bajokat, elmondják a munka­helyi pletykákat olyanokat is. melyek a beteget érintik. Szinte természetes, hogy a vidéki, de a helybeli látogatók egy része ma­gával hozza a gyermekeket is. S hogy a beteg is mondjon vala­mit; kritizálja az ellátást, a kór­házi élelmezést, az ápolónőket, az orvosi tevékenységet, sőt azt is, hogy hányán haltak meg stb. így azután számos „csatornán” keresztül terjed a gyógyintézet­ről alkotott, vélt vagy jogos sé­relem alapján a vélemény, a kór­ház iránti félelem, sok esetben a bizalmatlanság. Általános jelenség a loholás, szaladás a közlekedési eszköz után, majd ezt követi a „táma­dás” a kórház, a betegek ellen. Csapatostól tolonganak a bejá­ratnál, az osztályon, egyesek erőszakosak, hangos jelenetektől tarkított előcsarnok, és tudom szélsőséges példa; végül néha a rendőrség vet véget a látogatás­nak. Joggal vetődik fel a kérdés: megengedhető-e ez? Vajon nem „szélmalomharc”-nak tűnik és hiábavalónak látszik a kulturált látogatásra nevelő munkánk? Emberileg semmi esetre sem lenne helyes a látogatás teljes el­tiltása. Nem fosztható meg a be­teg attól, hogy láthassa szüleit, gyermekeit. Nem szabad a kór­háznak „börtön jelleget adni” (hiszen még ott is van időközön­ként „beszélő”). A jelen szabályozás alkalmas arra, hogy a kórház és benne a szabályozás rendjét, mindenkor a beteg érdekeit szem előtt tartva emberségesen, de határozottan betartsák. Tudjuk, hogy teljes, egységes, minden egészségügyi intézmény számára megfelelő megoldást találni, központilag adni nem lehet. De bizto­sak vagyunk abban, hogy ne­velhetők az emberek! El kell kezdeni a nevelést, felvilágosítást már a beteg felvételekor azzal, hogy kezébe adjuk a kórházi há­zirendet és folytatni kellene egész bentléte alatt. Elengedhetetlen a sajtó, rádió, tv felvilágositó sze­repe. Nem utolsósorban a látoga­tók számára tartott előadással lehetne eredményt elérni. Tudjuk, hogy a korszerű be­teglátogatás feltételei (megfelelő várócsarnok, védőköpeny, lábbe­lire húzható papucs, ipari tele­vízió, házi telefon, látogatók számára ruhatár, a betegek ré­szére társalgó, gyermekmegőrző stb.) közül csak egy-két lehető­ség adott. Még új kórházaknál sem találhatók meg, megközelí­tőleg sem az előzőleg felsorolt feltételek legnagyobb része. A rekonstruált régi kórházakban pedig egyszerűen utópiának tű­nik a megoldás. Marad tehát a nevelés, a felvi­lágosítás, mint legjobb alap a cél elérésére, melyet már az isko­lákban meg lehet tanítani, el keli kezdeni. A viták, javaslatok, érvek és ellenérvek sűrűjéből je­lenleg elég lenne azt megértetni; hogy lehetőleg ne látogassák a betegeket csak a legszűkebb hoz­zátartozók, hogy -ótgy beteghez egyszerre csak két látogató menjen be, már ezzel is ered­ményt érnénk el a jövőt illetően. Dr. Fekete Imre kórházigazgató Kisvárda Függöny a lakásban Van fényáteresztő és söté­títő függöny. Ám e két tulaj­donság mellett rengeteg sze­repe lehet a függönynek a helyiség hangulatának meg­teremtésében. Harmonizál, szebbé teszi a berendezést, sőt — még a helyiség ará­nyait, hőmérsékletét is befo­lyásolhatja. A fényáteresztő függöny áttetsző anyagból készült, s áttört, háló, négyzet vagy csipkemintás. Csak a helyi­ség hangulatát befolyásolja, fényviszonyait nem, mivel ugyanúgy engedi át a fényt, mint az ablaküveg. Régi be­rendezésű lakáshoz, stílbú­torhoz használhatunk csip­kefüggönyt, akár régi kézi­munkát, akár gépi csipkét. A sötét színű bútorok és kárpi­tozás igénylik ezt a könnyű, formai játékot. A modern berendezéshez azonban csínján bánjunk a mintázott függönyökkel. Csak akkor használjunk virágmintás vagy bonyolultabb geometri­kus mintázatú csipke — klöpli, teritex — függönyt, ha egyébként nincs harsogó, nagymintás textil a szobá­ban. Ellenkező esetben vá­lasszuk az apróbb vagy na­gyobb hálós, sima függönyt. A függöny, mind a fényát­eresztő, mind a sötétítő, ad­dig érjen, ameddig az ablak fakerete. Ha el akarjuk tit­kolni az ablak formáját vagy éppen kicsi a helyiség, az egész ablakos falat tetőtől talpig bevonhatjuk függöny­nyel. Szép, egységes felületet alkot a húzott függöny; fölé, a karnis alá világítást sze­reltethetünk, — remek han­gulatfény, — ez az úgyneve­zett függönyvilágítás, amely az egész függöny felső szé­lén végigfut. A sötétítő függöny készül­het kartonból, pamutból, szövött anyagból, de még bársonyból is. Szerepe, hogy a lakás esti kivilágítását, belső életét elzárja a külső tekintetek elől; ha a lakás­nak rolója, redőnye, zsaluja vagy más sötétítő ablakszár­nya van, természetesen nem szükséges a sötétítő függöny. Hacsak nincs valami egyéb szándékunk vele. Például: északi fevésű szobába, aho­va soha nem süt be a nap, készíttessünk sárga függönyt. A jól megválasztott szín be­lopja ide a napsugár hangu­latát. Városi bérházak közé, ahol csak a szembenlévő ab­lak jelenti a „természetet”, a zöld, levélmintás függöny üdíti a kedélyeket. Ha pedig túlságosan is sok napfény süt a szobába, kék, sötétkék függönnyel kirekeszthetjük. De nehogy meleg színeket, narancsot, rózsaszínt, pirosat válasszunk, mert az a fényt még melegebbnek tünteti. Melegszínű függönyt te­gyünk idős, fázós családtag­jaink szobájának ablakára: a puderrózsaszín, a lazac, a narancsos okker, melegha­tású. A hideg színek — zöld. kék — alacsony, meleg szo­bában, nyaralóban igen kel­lemes hangulatot kölcsönöz­nek. A nyomott, szövött függö­nyök mintázata nem lehet független a szoba berendezé­sétől! Nagy mintás, harso­gó motívummal ellátott da­rab kizárólag egyféle lehet a szobában, ha nem akarjuk, hogy állandó feszültség ve­gyen körül bennünket. A csí­kos, a kockás variálható. Szép, ha ugyanabban a szín­állásban többféle mintázatú textilt veszünk. Piros-fehér kockás a függöny, piros-fe­hér pettyes az asztalterítő, és piros-fehér csíkos a bútor­huzat. A száda, — akár tiszta fe­hérben, akár fehér alapon valamilyen beszövéssel vásá­roljuk — csak akkor illik a helyiségbe, ha valamilyen egyéb népies holmink is van: párna, faragott szék stb. Eb­ben az esetben nem kell az azonos színálláshoz ragasz­kodnunk. A függöny lehet fodros, roj­tos. de legszebb a simán be­szegett, ráncolva felakasz­tott. Ez utóbbi illik legjob_ ban mindenféle berendezés­hez. de ez a legkönnyebben tisztítható is. A térhatás is megváltoz­tatható e lakástextília segít­ségével. Kis helyiséget tágít a világos színű függöny. A sötét színű a zártság érzését kelti. Ha alacsony a lakás, a függőleges csíkozású függöny magasítja; ha túl magas a helyiség —, s az ablakkeret megengedi —, ne fedje be a falat függöny, hanem csak széles sávban fusson végig az ablakon, ablakokon. A függöny viszonylag ol­csó. Értékénél azonban sok­kal nagyobb az esztétikai je­lentősége. Torday Aliz Az egyszínű szőnyeg és az egyszínű bútorkárpitozás jól egészül ki a nagymintás függönnyel, sőt, lehetővé teszi, hogy a függöny által egységessé kiképzett felületet sima falként használjuk, azaz háttal elé állítsunk ülőbútort. Sportosan kirándulásra A sportos öltözködés nem ki­mondottan a sportoláshoz való öltözködést jelenti. Amikor er­ről beszélünk, ha nem is az an­golos szabásról, de semmi esetre sem a tréningruha-tornacipő összeállításról van szó. Ez két véglet és funkcióját csak az al- kalomszerüség indokolja Föl­vehetünk angolos szabású kosz­tümöt ünnepélyes alkalomra, elegánsak leszünk, a tréningru­hát viszont felvehetjük tornaci­pővel sportolásra, kocogáshoz, vagy éppen munkaruha gya­nánt. Semmi esetre se engedjük el magunkat, ne legyünk slampo- sak. van egészséges és kultu­rált módja is a sportos öltözkö­désnek. Lényeges körülmények itt is az ízlésesség, a célszerű­ség és az időjáráshoz alkalmaz­kodó összeállítás. Aktualitását az őszi kiránduló idő. a hétvé­gi séták és az autós turizmus terjedő szokása adja. Kényelem, réteges öltözködés és praktikusság újból uralkodó tendenciák a divatban. Ruha­tárunk sportos jellegű kiegészí­tése egy kis válogatással és egy-két új darab beszerzésével, elkészítésével könnyen megva­lósítható. Alapul vastag szövet­szoknyák. nadrágok, kötött ha­risnyák, vagy harisnyanadrá­gok; kötött pulóverek, kardigá­nok szolgálhatnak. A ruhada­rabok ízléses összeválogatása fontos feladatunk. Aki a szoknyát kedveli, an­nak ehhez a darabhoz pamut, vagy flanell inget, fölé ruszti­kusán kötött pulóvert és kötött kabátot, vagy vastag szövet­dzsekit ajánlunk. Természete­sen vastag kötött harisnyanad­rággal, csizmával, sállal, sapká­val. A lábbeli kiválasztásakor a laposabb sarkot részesítsék előnybe, kényelmessége miatt. Divatos és praktikus a félláb- szárig érő lápossarkú csizma. Több pulóvert is viselhetünk egymás fölött, csizmába betűrt nadrággal, vastag kötött ka­pucnis kabáttal, megkötés öv­vel. (l.rajz) — nem mindegy hogyan tesz- szük. Ne feszengjük végig az utat, mert az eleganciától moz­dulni sem merünk, hogy azu­tán kiszállva fölkapjuk az irha­bundát egy szál pulóverre. De azt sem tehetjük meg, hogy megállva a parkolóban a cso­magtartóból. vagy az ülés mö­gül szedjük magunkra azt a kötöttkabátot, amiben esetleg a kocsit szoktuk mosni. Fiatalosabb alkatúaknak ajánljuk az overállt. amely fölé viselhetünk steppelt dzsekit, vagy csípőt takaró autóska­bátot. (3. rajz) Nagy hangsúlyt kap a spor­tos öltözékeknél a különböző anyagok színben összehangolt, egymással variálható kombiná­lása. Tehát nem a kimondottan nemes, drága anyagok, hanem a könnyen kezelhető műbőr, műszőr, kordbársony, düftin, tweed és kötött anyagok és ezek párosításai. A sportos öltözékek kellékei természetesen nem azonosak azzal, amit esetleg hétköznap A steppelt, tűzött dzseki is jó kiegészítője lehet a szövetnad­rágnak, hiszen többféle variá­cióban alá lehet öltözni. A sál és a sapka ilyenkor is elenged­hetetlen kiegészítő. A csizma és a nadrág viselet­ben a bricsesz megoldást java­soljuk, vagy a jeans-stílusú szűk nadrágot, amelyet a csiz­mába betűrve viseljünk, vala­mint a nadrágszoknyát. (2. rajz) Mutatós, kellemes viselet a pelerin, lehetőséget ad a réte­ges öltözködésre, de csak sétá­ra ajánljuk. Az autós turistákról sem fe­ledkeztünk meg. A kényelem, a rétegesség itt is fontos, hi­szen egy-másféi órát ülni a ko­csiban. ezután sétára kiszállni munkában viselünk. Fontos kellékek a kötött sá­lak. sapkák, harisnyanadrágok, kesztyűk, színes, csíkos vagy kockás gyapjúkendők, vállken- dők, kámzsás. vagy garbópuló­verek. kapucnis, öves kardigá­nok. vállon hordható sokzse- bes táskák. A szabad idő — ha kényel­mesen a szabadban szeretnénk eltölteni — mindenképpen olyan öltözködést igényel, amelyben kényelmesen mozog­hatunk, nem fázunk és nem feszélyez bennünket a viselése. F. E. NM divat Most

Next

/
Thumbnails
Contents