Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
1977. október 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tudatosabb előrelátással A SZABOLCS CIPŐ. GYÁR évről évre többet termel, de ehhez képest egyre kisebb a nyeresége. Ha így folytatja, akkor fejleszteni sem tud a későbbiekben, az eddig töretlennek tűnő fejlődés megakad. Bár még két hónap van hátra az év befejezéséig, mégis a mostani eredmények tükrében a jövőre való felkészülésről érdeklődtünk. Látszólag könnyű dolguk van a gyáriaknak. Tavaly elkészült a vállálat V. ötéves terve, elég az 1978-ra előirányzottakat teljesíteni. az 1976-os 740 ezer pár helyett 850 ezer pár cipőt gyártani, máris teljesíteni tudják a legfőbb termelési mutatókat. Az el_ adással sincs baj. hiszen a jövő évi exportot már lekötötték a hazai üzletekbe is fél évre előre tudják, mit szállítanak. Az idei eredményekkel sem szégyenkezhetnek! Az év eleji anyagellátási zavarok után mostanában napi 3500 pár cipő kerül le a szalagokról, a tervezettől 30 ezer párral többet várnak az év végére, miközben a munkaverseny-fel- ajánlás szerint már november 7-re teljesítik a Szovjetunióba kerülő exportjukat. A termelés növekedésének üteme évek óta olyan, hogy az eredetileg tervezett darabszámnál többet tudnak adni, a minisztériumi irányítás szerint nem egymillió pár cipő gyártására, hanem attól többre képesek 1980-ban. Csakhogy a termelés növekedésének méreteivel nem tart lépést a gazdálkodás hatékonyságának javulása. Igaz. hogy az utóbbi időben több intézkedést tettek így például megszüntették a gazdaságtalanul gyártott szériákat, azonban a köz- gazdasági környezetben több olyan változás volt — mint 1976-tól a vállalati nyereség magasabb adóztatása — amely az eredmények csökkenését hozta maga után. — A modellezőknek már tartottam egy tájékoztatót. ahol ismertettem a jövedelmezőségi rangsort — mondja Orosz László főkönyvelő. — Van olyan szabásminta például, amelyet 17 négy. zetdeciméterből ki lehet hozni, de akad olyan is. amelyet 22-bőlA cipőgyárban a múlt évben több. mint a felére csökkent a nyereség 1975- höz képest. Az idén a tervezett 13 millió helyett 10 millió alatt maradnak. Jövőre pedig újabb szigorító sokkal számolhatnak a szabályozóknál, ami szintén hatással van a nyereségre. — Ha a nyereségadó növekszik, az elszámolásnál csökken a valutaszorzó, akkor annak alapján kell terveznünk. hogy elegendő fejlesztési alapunk legyen — vélekedik Berta Antal köz. gazdaság; csoportvezető. MINDEBBEN SOK A FELTÉTELES MÖD. Ez vonatkozik a jövő évi terv készítésére is. Várakozó állásponton vannak, várják, hogy milyen szigorítások, változtatások lesznek, ehhez akarnak igazodni. Csakhogy ez a várakozás, általában az „időhúzás” nem a legszerencsésebb. A minisztérium ugyan ösztönzi a vállalatokat, már tartottak eligazítást, hogy mit várnak a cipőipartól, mire számítsanak a tervek készítésénél. Országosan is, a megyében úgyszintén egyre több helyről kapunk hírt, hogy különböző variációkban elkészült, vagy befejezés előtt áll az 1978-as terv készítése. A vállalati gazdálkodásban ugyanis egyre inkább a jóslások helyett a tudatos előrelátás uralkodik. Mindezt — a saját bőrükön tapasztalva — mintha nem éreznék eléggé a Szabolcs Cipőgyárban. A magyar népgazdaságban nem olyan a gazdaság- irányítás, hogy a vállalatoknak túl sok bizonytalansági tényezővel kelljen számolniuk. A világpiac, az egyes iparágak helyzetét figyelemmel kísérő gazdasági vezetőnek nem szükséges megvárnia, hogy kijöjjenek a különböző rendeletek, amelyek a változó körülményekhez igazítják a gazdálkodást, hanem már előre felkészülhet azokra. — A mennyiség növelésével lehet ellensúlyozni az eredmény csöikkenését — állapítja meg a főkönyvelő. A gyár esetében ez viszont összefügg a fejlesztésekkel is. Nyírbogdányban egy felsőrészkészítő üzemet építenek, de itt az eredetileg tervezetthez képest féléves lemaradásban vannak. A nyíregyházi központba már érkeznek azok az új gépek, amelyek a termelékenyebb munkát segítik elő. Ám a 29 millió forintos beruházásnál csak akkor nem lesznek gondjaik, ha a hitelek visz- szafizetésére megteremtik a biztos termelési háttért azokkal a modellekkel, amelyek tetszenek a vásárlóknak belföldön és külföldön egyaránt, ugyanakkor a gyárnak kellő nyeresége van rajtuk. AMIKOR A JÖVŐ ÉVI TERVEKRŐL 'érdeklődtünk a cipőgyárban, akkor jó tapasztalatokat szerettünk volna közreadni. Az, hogy jóformán a kezdeteknél tartanak, még nem jelentheti, talán az év végére nem készül olyan prognózis, amely ne tenné lehetővé a megalapozott gazdálkodást 1978- ban. Az idő viszont sürget, hiszen még a munkásak különböző fórumain is szükséges ismertetni a terveket, a felvetett jó javaslatokat szintén érdemes a tervbe beépíteni. A vállalati önállóság ugyanazt jelenti, hogy a tervet saját magának készíti. Ám sem az országos irányzatoktól, se a helyi kollektíva érdekeitől nem térhet el, azok összhangját kell megteremteni. Ezt pedig egykettőre végzett munkával nehezen lehet elérni. A Szabolcs Cipőgyár eddigi eredményei, kivívott rangja megköveteli, hogy a távlatokat is jól ismerve készüljön a holnapra. Lányi Botond — Sümegi szaktárs, ez a cipő elkészült — mondta a zöld kötényes cipészmunkás, miután a vékony válaszfallal elhatárolt műhelyből bejött az utcára nyíló üzlethelyiségbe. — Tessék — tette hozzá azután —, és lerakta a lábbelit a munkakiadó pultjára. Azzal már ment is vissza a műhelybe. Szép, magas szárú női cipő volt az új termék, fényes fekete borjúbokszból varrott. Szinte látszott rajta, hogy megrendelésre készült. — Em 304-es — mormogta a munkakiadó, miután megmustrálta a cipőt. — Lássuk csak, kié is ez. — Jó sokáig lapozgatott a pulton heverő megrendelési könyvben, míg végre megtalálta, amit keresett. — Kelemen Béláné, Rózsafa utca 27. Ebben a pillanatban fiatal nő lépett be a boltba. — Jó napot kívánok — köszönt, és kis cédulát vett ki a retiküljéből. — Kész van már a cipőm, kérem? — A középkorú férfi elvette a írást. — Varga József né névre? szólt azután. — Nem, kérem, ez sajnos még nincs készen. A látogató csalódott arcot vágott: — Még mindig nem csinálták meg? De hiszen a megrendeléskor azt mondták, hogy két hét alatt elkészül. És tessék, már négy hónapja járok ide hiába. Egész nap állok a munkahelyemen, szükségem van a magas szárú cipőre, mert fáj a bokám. — Most nagyon sok a munkánk, asszonyom. Sok az Mérték után ilyen mérték után rendelt cipő. De mindjárt megsürgetem a műhelyben, és egész biztosan rövid időn belül megcsináljuk. Az utolsó szavaknál egy másik fiatal nő állított be az üzletbe. Kis kotorászás után ő is egy cédulát vett ki a kézitáskájából. — Jó napot — mondta közben, és már nyújtotta is a munkakiadónak a blokkot. — Egy pár egészcipőért jöttem. — Épp ideje, hogy el tetszett jönni érte — mondta a férfi szemrebbenés nélkül. — Már napok óta itt hever az asztalon. Kelemen Béláné kartársnő, ugyebár? — Igen, Kelemen Béláné vagyok. — A mi szövetkezetünk igyekszik pontosan kiszolgálni a vevőit. Tessék, itt a cipő. Akkor még maradt az előleg levonása után négyszáz forint. Ennyit tetszik fizetni. — Ügy látom, egész jó munka — mondta a fiatal- asszony, forgatva a cipőt a kezében. — Kár, hogy tulajdonképpen nincs is rá szükségem ... A korábban érkezett nő, aki eddig oldalról, szemmel láthatóan irigykedve figyelte a jelenetet, most mohón közbeszólt : — Nincs rá szüksége?? — Hát nemigen — hangzott a válasz. — Hivatalba járok, ülőmunkát végzek, és a lábam is egészséges. Igazán könnyen lemondhatnék róla. Ügy látom, körülbelül egyforma lábunk van ... A másik nem akart hinni a fülének. — Átadná? — kérdezte reménykedve. — Miért ne, ha szívességet tehetek vele? Mondom, hogy nincs is szükségem egészcipőre ... Nem szokott fájni a lábam. — Hát akkor miért rendelt ilyet? Az újdonsült cipőtulajdonos elmosolyodott. — Áldott állapotomra való tekintettel rábeszéltek — mondta halkan. A másik asszony fürkészve nézett végig rajta: — Ügy? De hiszen akkor igazán indokolt, hogy viselje! — Csak volt, amikor megrendeltem! De azóta már megvan a gyermekem !... — mondta ez, s a bejárati ajtóhoz lépve, kiszólt az utcára: — Palikám! Gyere, mutatkozzál be szépen a néninek !... Ügy négyéves forma, szőke hajú kisfiú szaladt be az üzlethelyiségbe, nagy gumilabdával a kezében. — Kelemen Palika vagyok — lihegte kedves selypítéssel. Bevált a termelési rendszer A bábolnai 1—15 típusú szárító naponta közel háromszáz tonna kukoricát szárít Gacsályban. ősz van, igazi terményérlelő napsugarakkal. Száradnak a kukoricaszemek. A hűvös reggelek után még főszerepet játszik a nap, a délelőtti órákban gyorsan felmelegszik a talaj. Ez kell a betakarításhoz. Úgyis elég mostohán bánt a tavaszi, a nyári időjárás a mezőgazdasággal. )ég és fagy Gacsály és Rozsály között alig több a távolság három kilométernél. Ez az ugrásnyi közelség késztette együttműködésre a termelőszövetkezeteket. A két községben összesen 1200 hektáron termesztenek kukoricát, ebből 790 hektáron rendszerben. A gacsályi Dózsa Termelőszövetkezet harmadik éve tagja az iparszerű kukoricatermesztési rendszernek. A 790 hektár — egy betakarító gépsornak megfelelő terület — harmada rozsályi földben van. A többit egyszerű társulás keretein belül művelik. — Sokat köszönhetünk a rendszernek — mondja Pálinkás Sándor, a gacsályi elnök. Az ötéves átlagunk — amikor még csak kétszáz hektáron volt kukoricánk — 36 mázsa volt, a belépés utáni első évben már húsz mázsával több. Most kevesebbet, ötven mázsát várunk, mert a jég és a fagy nagyon sokat elvitt. A két Class Dominátor szinte falja a kukoricatengert. Az egyiknek a vezetője, a fiatal szerelő, Török József mondja, miközben folyik a sárga folyam a traktor pótkocsijára: — Most kombájnozok elsőízben. Nagyon tetszik, de nagyon fárasztó is. Hat órakor már zsírozzuk, olajozzuk a masinákat és nyolc órakor kezdjük az aratást. Naponta 14—16 órát dolgozunk, attól függően, milyen az idő. Egy nap 1200—1300 mázsát is levágunk. A központi telepen lévő bábolnai szárító óránként 15 tonna terménynek csökkenti a nedvességtartalmát 15 százalékkal. Folyamatos üzemű, így naponta közel 300 tonna kukoricát szárít. Annyit, amennyit a kombájnok vágnak. Búza ezer hektáron A szakirodalom azt tartja, hogy az őszi búza optimális vetésideje az október elseje és húszadika közötti időszak. Ezt az időpontot nagyon nehéz tartani, különösen akkor, ha ezer hektárról van szó. A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet ezer hektáron termeszt az IKR keretein belül búzát. Tavaly 31 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el. A vetést október 20- ra befejezték, ezzel már biztosították az első, s talán legfontosabb tényezőt a búzatermesztés jó eredményéhez. — Igyekeztünk a búza vetésével — mondja Mosolygó Miklós, búzatermesztési ágazatvezető — mert ilyen nagy terület termesztését nem bízhatjuk a véletlenre. Ezenkívül a felszabaduló gépeket Török József most kombáj- noz először. más munkára vetjük be. A búza után a kukorica időbeni betakarítása a fő cél. A búzafajták közül négyszáz hektáron jubilejnája 50-et, a többibe más étkezési és takarmányfajtát vetettek. A három Lajta Super vetőgép — összekapcsolva — egyszerre 96 soron juttatta földbe a vetőmagot. Az elsőnek vetett táblák már kikeltek, bársonyos zöld szőnyegként mutatják magukat messziről. Az „Orosz” táblában három Class Dominátor kombájn vágja a kukoricát. Nyújtott műszakban naponta hatvan hektárt is levágnak, ami jó táblában jóval háromezer mázsa felett van. jr — összesen húszán vesznek részt a kukorica betakarításában — kapcsolódik a beszélgetésbe Varga Gyula, növénytermesztési főágazat- vezető. — Az öt Claas kombájnunkból kettő más gazdaságban segíti az aratást. Nálunk 1100 hektár a kukorica területe. Ennek a harmadával már végeztünk. Az egyik Class Dominátor nyergében Zsiga Ferenc ül. — Nem könnyű most a kukorica kombájnozása, mert a fagyás miatt a csuhéj alatt nedves a szem. Ennek ellenére jól bírják a gépek a szokatlan igénybevételt. Most még jó is, száraz az idő, gyorsan haladunk. Ilyen kellene minden évben. 12 150 hektár kukorica Az IKR körzeti agronómu- sa Varga Lajos naponta járja a megyét. A Szabolcs-Szat- már megyében termesztett kukoricaterületnek több, mint tíz százaléka, 12 ezer 150 hektár tartozik hozzá. Most, félidőben jónak ígérkezik a termés. Sokat szenvedett a kukorica egész évben, legalább betakarításkor igazán megérdemli a jó időt Sípos Béla H. F. Tyúkodon három összekapcsolt Lajta Super vetögép vetette a búzát. Cipőgyári tervezgetés Gacsályi, tyukodi mezőkön
