Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

Szabályozók F igyelemre méltó tu­dósítást kopogott le a minap a telexgép: az Országos Tervhivatal illetékese bejelentette, hogy rövidesen megtud­ják a vállalatok a szabá­lyozómódosításokat. Ki­derült az is, hogy a ter­vezőapparátus azért igye­kezett a lehető legsürgőseb­ben „tálalni” ezeket a fon­tos ismereteket, hogy a vál­lalatok felkészülhessenek a jövő esztendei munkára, a központi szabályokhoz időben hozzáigazíthassák saját programjukat. A gazdasági szabályozók időnkénti fölülvizsgálata szükségszerű és rendjén való. A fejlődés követeli, no meg az, hogy — akár tetszik, akár nem —, gyorsan módosulnak kö­rülöttünk a gazdálkodás feltételei a világpiaci áraktól kezdve a világpia­ci verseny új és új köve­telményeiig. Miért ra­gaszkodnánk görcsösen azokhoz az előírásokhoz, amelyek más helyzetre születtek, megtették amit tőlük vártunk, idejük le­szolgálván elavultak? Ép­pen gazdaságirányítá­sunk erénye, vívmánya, hogy időben felismeri és végrehajtja a szükséges korrekciókat. Hogy a sta­bilitást nem értelmezi egyoldalúan, hanem a mindenkori igények isme­retében rugalmasan reagál a népgazdaság munkáját meghatározó valameny- nyi környezeti tényezőre. Nem lesz fordulat a gazdálkodás szabályaiban. Nincs szó gyökeres változ­tatásokról? hiszen az el­múlt esztendővel életbe léptetett előírások lényege továbbra is érvényes. Jól tudjuk: az 1976. januári­tól működő szabályozók legfontosabb hivatása az, hogy a vállalatokat, ma­gát a népgazdaságot is, hatékonyabb gazdálko­dásra sarkallja. Növeke­dett a termelői árszínvo­nal, módosultak az árará­nyok, csökkentek a kül­kereskedelmi árfolyamok. A nagyobb adókkal mér­sékelni igyekeztek a vál­lalati nyereséget — a köz­ponti erőforrások javára; jelentősen módosult a vállalati jövedelem- és ke­resetszabályozás rendsze­re, szigorodtak a fejlesz­tés (beruházás) finanszí­rozás feltételei, nagyobb szerepet kapott a hitel. A hatékonyság javítását szolgálta az eszközlekötési járulék mérséklése, a bér­terhek emelkedése. Ha mai és közeljövőbeli cél­jainkat szemügyre vesz- szük, megállapíthat uk: ezek nem változtak. Tehát csak a részletek finomítá­sáról lehet szó. Mégpedig azokon a területeken, amelyeken a meglévő elő­írások nem bizonyultak hatásosnak. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károly- nak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a termelési szerkezet fejlesztése és a hosszú távú külgazdasági politika irányelveit és egyéb soron lévő kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Szófiában tárgyalt a Varsói Szerződés katonai tanácsa Ez év október 17—20 között a Bolgár Népköztársaságban, Szófiában Viktor Georgije- vics Kulikovnak, a Szovjet­unió marsalljának, az egyesí­tett fegyveres erők főpa­rancsnokának elnökletével megtartotta soron következő ülését a Varsói Szerződés tag­államai Egyesített Fegyveres Erőinek katonai tanácsa. A katonai tanács munkájá­ban részt vettek a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Nép­hadsereg, a Magyar Néphad­sereg, a Német Demokrati­kus Köztársaság Nemzeti Néphadserege, a Romám Szo­cialista Köztársaság hadsere­ge és a Szovjetunió fegyveres erői képviselői. A katonai tanács megvizs­gálta az egyesített fegyveres erők folyó tevékenységének kérdéseit és megfelelő ajánlá­sokat fogadott el velük kap­csolatban. A katonai tanács ülése a szívélyesség, a Varsói Szerződés tagállamainák had­seregei közötti barátság és szoros együttműködés légkö­rében zajlott le. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja alkalmából a katonai ta­nács üdvözletét küldte Leo- nyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­ge elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének, a szovjet kormánynak, kifejezve őszinte elismerését a Varsói Szerződés tagálla­mai védelmi erejének foko­zásáról, a testvéri országok, azok népei és hadseregei kö­zött kialakult sokoldalú együttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről való fárad­hatatlan gondoskodásáért. Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár ve­zetésével hazaérkezett az a katonai küldöttség, amely részt v«tt Szófiában a Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erői katonai tanácsának ülésén. Jubileumi emlékülés Nyíregyházán az oktatási igazgatóságon A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére jubileumi emlékülést tartottak október 20-án Nyíregyházán, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának Oktatá­si Igazgatóságán, amelyen részt vettek megyénk párt-, állami, társadalmi tömegszer­vezeti és mozgalmi vezetői, vezető propagandisták, vete­ránok és a munkásmozgalom régi harcosai. Az emlékülés résztvevőit Markovics Miklós, az oktatá­si igazgatóság igazgatója kö­szöntötte. Megnyitót Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára mondott. Beveze­tőjében hangsúlyozta: a hala­dó világ közös nagy ünnepre készül. Hatvan esztendeje, hogy az orosz munkásosztály lenini pártjának vezetésével győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. Amikor 1917. november 7-én az orosz proletariátus forradalmi úton megszerezte a hatalmat, egyúttal új lapot is nyitott az emberiség történetében, a ka­pitalista világrendszer össze­omlásának, a szocializmushoz vezető világméretű forradal­mi átalakulásnak korszakát. Ezt követően szólt arról, hogy hazánk történelmének legújabb korszaka, a szocia­lista építés eredményei, a fej­lett szocialista társadalom ki­bontakozása elválaszthatat­lan a Szovjetunió gazdasági, politikai és kulturális ered­ményeitől, pártjaink és né­peink testvéri együttműködé­sétől és barátságától. A ké­sőbbiekben hangsúlyozta a XI. kongresszus jelentőségét, majd az azóta megjelent párthatározatok, köztük az 1976 októberi határozat fon­tosságáról beszélt. — Ez —. mondta — ráirá­nyította a figyelmet a társa­dalmi tudatosság és a szub­jektív tényezők megnöveke­dett szerepére, a szocialista tudat és a szocialista közgon­dolkodás, a marxista művelt­ség, a politikai és a szakmai hozzáértés növelésének társa­dalmi fontosságára. Befejezésül hangsúlyozta; az ülés legfőbb célja, hogy Szabolcs-Szatmár megye tár­sadalmi fejlődéséből követke­ző tennivalóinkkal összhang­ban emlékezzen a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­ra. Eredményeink bizonyítják, hogy magunkénak valljuk Marx, Engels, Lenin tanítá­sait, megőrizzük és valóra váltjuk Október eszméit. Harsányt Iván egyetemi do­Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja. cens, az MSZMP Politikai Fő­iskolájának tanszékvezető ta­nára A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és korunk forradalmi folyamata címmel tartott előadást. Bevezetőben hangsúlyozta: az októberi forradalmat követő hat évti­zedben messzemenően átala­kult a világ arculata, s ez el­sősorban éppen Október köz­vetlen és közvetett hatásának, eredménye. A Szovjetunió ta­pasztalata sok olyan tanulsá­got tartalmaz, amely tör­vényszerűen ismétlődik min­den esetben, amikor egy nép elindul a szocializmus útján. Ezek után azokról a sajátos­ságokról beszélt, amellyel az októberi forradalom szolgál ma is a forradalmárok szá­mára. Hangsúlyozta: ha ezek nem ismétlődnek is kötele­zően, megismétlődhetnek és tanulmányozásuk rendkívül fontos. Október egyik fő, ta­nulsága — mondta —, hogy a nemzetközi összefogás ereje megnöveli a forradalmárok lendületét. Ezt a szolidaritást ma sem és a jövőben sem nélkülözhetik azok, akik a ha­ladást, a szocializmust vá­lasztják. Az emlékülés ezek után szekciókban folytatta tanács­kozásait. A filozófiai szekció­ban dr. Bimbó Mihály kandi­dátus a proletár internacio­nalizmus időszerű kérdéseiről, dr. Bimbó Mihályné egyete­Magyar—holland gazdasági együttműködés Magyar—holland gazdasá­gi vegyes bizottsági tárgyalá­sok folytak Hágában október 17—20. között. Az 1975-ben megkötött tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködés alapján ez volt a ve­gyes bizottság második ülése. A két ország közötti keres­kedelmi forgalom értéke mintegy 130 millió dollár. Ezen belül az elmúlt két év­ben Hollandia jelentős ex­porttöbbletet ért el. A vegyes bizottság az árucsere további lendületes, de kiegyensúlyo­zottabb fejlesztését tűzte ki célul. Magyar és holland vállala­tok között 47 kooperációs szerződés van érvényben. A vegyes bizottsági tárgya­lások eredményét rögzítő jegyzőkönyvet csütörtökön írta alá a holland gazdaság­ügyi minisztériumban dr. Melega Tibor, a Külkereske­delmi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese és H. T. Serraris főosztályvezető. Befejezés előtt az almaszüret Kedvez az idő a betakarításhoz — Gyorsítani szükséges a szántást Befejezéshez közeledik az almaszedés a Szabolcs-Szat­már megyei mezőgazdasági nagyüzemekben. Még mint­egy háromezer vagon almát kell betakarítani a gazdasá­goknak — hangzott el a csü­törtökön megtartott megyei szervezési bizottság ülésén. Gond, hogy a szedetlen alma egy része már lehullott. Ez több üzemben 100 vagonos nagyságrendet is kitesz. Rész­ben ládahiány is akadályozza a folyamatos szüretelési mun­kát. A Szabolcs megyei ZÖL­DÉRT Vállalat 14 ezer 150 va­gon almát vett át szerződött partnereitől. Ebből 9500 va­gonnal elszállított, a többi hűtőtárolóba került. Sza­bolcs-Szatmár megyéből ösz- szesen 17 ezer vagon almát szállítottak exportra a HUN- GAROFRUCT-on keresztül. A Szovjetunióba 11 ezer 200 va­gonnal. Az időjárás kedvező más növények betakarítására is, a jelenlegi ütem jónak mond­ható. Burgonyából még 1500 hektár szedetlen, de ez a nagy burgonyatermelő gaz­daságokra koncentrálódik. Feltétlenül gyorsítani kell a gumók felszedését gépátcso­portosítással. A napraforgó­nak a 80 százaléka, 2500 hek­tár aratatlan. Érési problé­ma nem akadályozza a kom­bájnozást, a betakarítás csak a gépkapacitástól függ. Októ­ber végére feltétlenül mag­tárba kell, hogy kerüljön a napraforgó, mert minden kint lévő nap csökkenti a ter­més mennyiségét. A 6000 hektáras cukorrépa­területnek a 40 százalékáról, mintegy 2400 hektárról szed­ték fel a termelőszövetkeze­tek a termést. Nem a szállí­tási ütemezés szerint folytat­ják a betakarítást, mert így elhúzódna, hanem a felsze­dett répát elszállításáig a táblán tárolják. A kukorica­területnek a harmadáról, kö­zel 35 ezer hektárról került betakarításra a termény. A mostani ütem szerint novem­ber végére betakarítható a megye területén a kukorica. Gyakorlatilag befejeződött az őszi árpa vetése. A rozs lassabban halad, míg a bú­za vetését háromnegyed rész­ben már befejezték. Ezzel szemben az őszi és a tava­szi vetések alá elmaradt a szántás a tavalyi hasonló idő­szakhoz viszonyítva. LAPZÁRTAKOR ÉRKE­ZETT: október 20-án jelen­tették a tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezetből, hogy teljesítették 880 hektár őszi- búza-vetéstervüket. Koráb­ban már elvetettek 200 hek­tár őszi árpát és 30 hektáron takarmánykeveréket. A beta­karítási tervüket eddig idő­arányosan teljesítették. Hasonló jelentés érkezett a tyukodi Kossuth Termelőszö­vetkezetből is, ahol október 20-án az ezerhektáros őszi- búza-vetéstervüket teljesítet­ték. mi adjunktus A szocialista realizmus és a művészet sze­repe a munkásmozgalomban, dr. Szabó Márton főiskolai adjunktus A munka szerinti elosztás elvének érvényesülé­se a fejlett szocialista társa­dalom építésének folyamatá­ban címmel tartott előadást. Ezt követte dr. Kiss Sándor kandidátus elemzése Az er­kölcsi tényezők szerepének fejlődéséről a szocialista, a kommunista társadalom épí­tésében címmel, majd dr. Kiss Gábor, az oktatási igazgató­ság tanszékvezetője A dialek­tikus szemléletfejlesztés kér­déseinek érvényesüléséről tar­tott előadást. Simkovics Gyula, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese előadásá­ban a munkásművelődés idő­szerű kérdéseit elemezte. A munkásmozgalmi szekció ülésén Bácskái Antal, az. ok­tatási igazgatóság tanára A marxista—leninista forrada­lomelmélet fejlődése az 1917 —1923 közötti időszakban címmel tartott előadást. Dr. Cservényük László, a megyei pártbizottság osztályvezetője A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása megyénk­ben címmel tartott referátu­mot. Dr. Feigel Mihály főis­kolai docens Szamuely Tibor politikai tevékenységéről szá­molt be, Koncz Károly, a me­gyei tanács pb-titkára a leni­ni elveknek a szocialista köz- igazgatásban való érvényesü­lését elemezte, Markovics Miklós, az oktatási igazgató­ság igazgatója előadásában arról szólt, hogyan hasznosít­suk a forradalom eszméit a propagandamunkában. A gazdaságpolitikai szek­cióban László András, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese A munkatermelé­kenységről szóló lenini taní­tás jelentősége napjainkban címmel tartott előadást. Laub István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője a földtulajdon és a földhaszná­lat továbbfejlesztésének me­gyei lehetőségeit elemezte, míg Körtély Sándor, a me­gyei tanács osztályvezetője Az infrastruktúra tervszerű fej­lesztése Szabolcs-Szatmárban címmel tartott előadást. Tö­rök István, a városi-járási NEB elnöke A fejlett szocia­lista társadalom főbb követel­ményei a lakosság-áruellátás szervezettségének fokozása megyénkben címmel, dr. Kő- váry László egyetemi docens A fejlett szocializmus építésé­nek feladatai a műszaki fej­lesztés és állóeszköz-gazdál­kodás területén címmel, Gyu- ricsku Kálmán aspiráns pedig A dolgozók vezetésben való részvétele, mint a szocialista vállalati irányítás egyik alap­elve címmel tartotta meg elő­adását. Munkásmozgalmi szekcióban dr. Farkas Dezső kandidátus Az októberi forra­dalom és a szövetségi kérdé­sek címmel tartott előadást. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kelét? Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV. évfolyam, 248. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. október 21., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents