Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 20. Dinamikus fejlődés E gy ország tervjelentése mindig tanulságos. Bizonyos következtetésekre ad alkalmat, nem is szólva arról, hogy segít eligazodni az összefüggésekben. Nos, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának most közzétett adatai egyértelműen a népgazdaság dinamikus fejlődését illusztrálják. Az év első kilenc hónapjában az ipar túlszárnyalta az előirányzatokat, s a túlteljesítésben nem a létszámnövekedés, hanem a termelékenység emelkedése játszik döntő szerepet. Bíztató az is, hogy különösen gyors ütemben fejlődtek az ötéves terv második évének kilenc hónapjában azok az iparágak, amelyek a termelés további korszerűsítése szempontjából a legnagyobb fontosságúak. összehasonlítva a múlt év azonos időszakával, az ipari termelés a Szovjetunióban 5,9 százalékkal nőtt. Figyelemre méltó ez a növekedés, mert a terv elkészítésénél már nyilvánvalóan számoltak a 60. évforduló alkalmából meghirdetett nagyarányú munkaverseny-mozgalom lendületével és az új alkotmány tiszteletére tett felajánlásokkal. Mindezek figyelembevételével 5,6 százalékos volt a tervelőirányzat, ezzel szemben a teljesítés 5,9 százalék. A munkatermelékenység 4,3 százalékos növekedése a korszerű üzemszervezési módszerek hatékony alkalmazására utal. A Szovjetunió minisztertanácsának e heti ülésén értékelték az eredményeket. Nem hagyták figyelmen kívül, hogy a tervelőirányzat teljesítésével csak egyetlen tárca: a vaskohászati minisztérium üzemei maradtak adósak, s a kormány Alekszej Koszigin miniszterelnök beszámolója alapján a „gyenge pontokra” összpontosította az erőket. Aligha szorul méltatásra, milyen lenyűgöző adatokkal bizonyítja a szovjet népgazdaság lendületes fejlődését. Hatvan esztendővel az Októberi Forradalom győzelme után milliárd köbméterben mérik a földgáz-, százmillió tonnákban a nyersolajtermelést. Kilenc hónap alatt több, mint másfél millió gépkocsi került ki a szovjet üzemekből, s ezzel a Szovjetunió a nagy autógyártó országok közé sorolható. Magától értetődik, hogy a terv jelentésből nem hiányoznak az önkritikus elemek sem. Említést tesz például a jelentés arról, hogy néhány fogyasztási cikk minősége kifogásolható, választéka nem felel meg a követelményeknek. Annál örvendete- sebb, hogy a munkások és az alkalmazottak átlagbére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok juttatása 4,3 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában. Gyarapodott a szolgáltatások mennyisége és növekedett a kiskereskedelmi áruforgalom is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója küszöbén jóleső érzés tallózni a tervjelentésben. Eredményei biztatóak a jövő szempontjából, kritikus megállapításai pedig a töretlen fejlődés nélkülözhetetlen biztosítéka. Gyapay Dénes Szélsőségesek tüntetései Európa országaiban Athénban, Rómában, Madridban kedden szélsőbaloldali csoportok tüntettek a Baader—Meinhof-csoport börtönben öngyilkosságot elkövetett tagjai mellett. A rendőrség minden esetben beavatkozott. Rómában a tüntetők az NSZK nagykövetségének épületébe próbáltak betömi, ezt megelőzően pedig összetűzések voltak a Lufthansa római irodája előtt. Milánóban a hírhedt „vörös brigádok” az ANSA olasz hírügynökséghez továbbított üzenetben kilátásba helyezték, hogy az Olaszországban élő nyugatnémeteken állnak bosszút a Baader —Meinhof-csoport négy tagjáért. Madridban ismeretlen telefonáló bombamerénylettel fenyegette meg az NSZK nagykövetségét. A rendőrség tüzetesen átvizsgálta az épületet, de nem talált robbanószerkezetet. Az ADN hírügynökség az AP-re hivatkozva jelenti, hogy terrorizmus vádjával fogva tartott személyeket képviselő tizenhét nyugat-berlini ügyvéd közös nyilatkozatban kételkedéssel fogadta a stammheimi börtön foglyai öngyilkosságának hírét. A nyilatkozat aláírói inkább attól tartanak, hogy a Baader —Meinhof-csoport négy tagja „nem élte túl az úgynevezett kapcsolatfelvételi tilalmat.” Az ügyvédek azonnal látni kívánják védenceiket. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár élesen elítélte a légikalózkodást. Kijelentette, hogy a Lufthansa-gép elrablása és utasainak túszul tartása újból bizonyítja, hogy mielőbb hatékony intézkedésekre van szükség a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Tito Portugáliában Antonio Eanes portugál áL lamfő kedd este vacsorát adott a háromnapos hivatalos látogatáson Portugáliában tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv elnök tiszteletére. A vacsorán mondott beszédében Tito méltatta azt a segítséget, amelyet Portugália a gyarmatosítás felszámolásához nyújt Afrika déli részében. Eanes államfő beszédében Tito elnök négy évtizedes vi_ lágpolitikai tevékenységét méltatta. Kedden Milos Minies. aju_ goszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke. külügyminiszter és Marios Soares, aki ideiglenesen a külügyi tárcát is vezeti, egyezményt írt alá a két ország gazdasági, tudományos és műszaki együttműködéséről. Ennek értelmében vegyes bizottságot állítanak fel, amely évenként Belgrádban. illetve Lisszabonban ülésezik majd. Magyarország és Franciaorszag kapcsolatairól Az európai politikai légkör alakulásának kedvező tényezője, hogy a magyar—francia kapcsolatok az elmúlt időszakban kielégítően fejlődtek. A két kormány nézete számos nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz. A magyar— francia párbeszéd folytatását biztosítják azok a kormánymegállapodások, amelyek a politikai, a gazdasági, a kulturális és a tudományos élet területeit érintik. A két ország politikai kapcsolatainak alakulásában jelentős esemény volt Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének 1968. évi párizsi és Pierre Messmer francia kormányfő 1973. évi budapesti látogatása. E látogatások hosszú távon megszabták a kapcsolatok alakulását. Rendszeresek a külügyi konzultációk is. 1975 júniusában Púja Frigyes külügyminiszter tárgyalt a francia fővárosban, néhány hónappal később Bernard Destremau francia külügyi államtitkár járt Magyar- országon. Lázár György, a Minisztertanács elnöke 1976-ban tett látogatást Franciaországban Jacques Chirac miniszterelnök meghívására. Országaink árucsere-forgalma 1971 és 1975 között csaknem megkétszereződött. Gazdasági-kereskedelmi téren Franciaország tőkés partnereink között a 4—5. helyet foglalja el. Gazdasági vonatkozásban jelentős esemény volt az 1974-ben aláírt tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján megfelelő lehetőség kínálkozik hosszabb távú szerződéses kapcsolatok létrejöttéhez a vállalatok között. A magyar—francia gazdasági kapcsolatok megélénkülését akadályozzák az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető, importkorlátozó intézkedései, valamint az, hogy az export-importnak a szerkezete nem mindig alkalmazkodik a lehetőségekhez. A tíz évre szóló együttműködési megállapodás jól szolgálja a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, de az eddiginél kölcsönösen nagyobb erőfeszítéseket szükséges tenni az együttműködés szélesítésére, mert még számos területen kiaknázatlanok a lehetőségek. A műszaki-tudományos együttműködést az 1966-ban megkötött egyezmény szabályozza. Ennek alapján kutatókat, ösztöndíjasokat cserélünk, s közös szakmai konferenciákat szervezünk. A műszaki-tudományos vegyes bizottság hároméves munkaterv alapján tartja üléseit. A kulturális kapcsolatokat a Budapesten 1966-ban aláírt együttműködési egyezmény szabályozza. A magyar—francia vegyes bizottság évente összegezi a tapasztalatokat. Több magyar kulturális, tudományos és oktatási intézmény kötött megállapodást francia partnereivel. Kulturális kapcsolatainkban a meglévő lehetőségek jórészt kihasználatlanok. Magyarországon széles körben hozzáférhetők és elismertek a francia kulturális értékek, a magyar kultúra franciaországi terjesztése viszont nem közelíti meg ezt a szintet. Vita Brüsszelben Görögország, Portugália és Spanyolország közös piaci felvétele megosztotta a kilenc tagállam külügyminiszterét. A hétfőn és kedden Luxemburgban tartott miniszteri tanácsülés minden részvevője hangoztatta és elfogadta a három új tag felvételének politikai szükségességét, de a francia, az olasz és a belga külügyminiszter kifejtette, hogy előbb garanciarendszert kell kiépíteni a földközi-tengeri tagállamok mezőgazdaságára is, különben az egész gazdasági közösséget a széthullás veszélye fenyegeti. A kilencek egyébként megegyeztek abban, hogy november 21-én rendkívüli konferenciát tartanak Brüsszelben, és megvizsgálják a súlyos helyzetben lévő nyugat-európai kohászat helyzetét. Abban is egyetértésre jutottak, hogy a nyugat-európai nukleáris kísérleti központot az angliai Culhamban állítsák fel, ne pedig Garchingban, München mellett, ahogyan korábban a nyugatnémetek akarták. SZIBÉRIAI UTAZÁS (4.) Két archív fotó a vörös magyarokról, 1962-ből. Első képünkön Gorszki Vilmos unokájával. Második képünk: Nagy Károly, felesége és unokái. Találkozások Ülünk az Omszkaja Pravda szerkesztői szobájában és beszélgetünk. Régmúltról és nemrég történtekről. Emberi dolgokról. Orosz kolléganőm belekezd egy történetbe, amit egy omszki asszonytól hallott. Az egyik szereplő szibériai műegyetemista, Alek- szej Vlagyin. A fiú kisiskolás korában kapott egy magyar címet, s levelet írt egy karcagi kislánynak. Leveleztek hosszú évekig, akkor is, amikor a lányt felvették az egri tanárképző orosz 6zakára. A lány megírta a fiúinak, hogy indul Lenin- grádba oroszt tanulni néhány hétre. A fiú felült a vonatra, utazott néhány napot és megkereste a lányt, akit addig csak fényképről látott. Egy hétig voltak együtt, egy felejthetetlen hétig. Alekszej magyar könyveket vett, előfizetett magyar képes újságokra, így találkozott az egyik képeslapban a lány fotójával, mint a Magyar Televízió egyik dalfesztiválja győztesével. Levélben gratulált a fiú. Nemrég a tv képernyőjén látta újra a lányt, Omszkbam. Lengyelországból közvetítettek egy táncdalfesztivált. A magyar színeket ez a lány képviselte, s az. orbitális műhold elvitte a lány képét a távoli tájakra. A lány: Kovács Kati. Azóta is levelez Alekszejjel. Omszki melódia? A másik történet omszki szereplője Olga Geraszimo- va. Hetedik osztályos volt, amikor megkapta a pesti kisiskolás, Bereznai András címét. A fiú orosz tagozaton -tanult. Oroszul írt, s kérte Olgát, írja meg: hány hibát vétett a levelekben. A kislány magyarul kezdett tanulni szótárból, s ugyanezt kérte viszont. A kislány már egészségügyi főiskolába járt, a fiú egyetemre. Egyszer levelet kap Olga, csomagja van a postáin. A szünidőben a fiú dolgozott, s az első keresetéből ajándékot küldött a lánynak. A kislány is azt tette első fizetéséből. Telefonon is felhívták egymást. A kislány azt mondja: annyira izgatott volt, hogy amit addig tudtak egymás nyelvén, azt is elfelejtették. A kislány azóta férjhez ment, a fiúnak is családja van, de a levelezés folytatódik. Legendák járnak egy Swimmer nevű vörös magyarról, aki kolhozelnök volt, s a falu népének megtanította a magyar csárdást. Ligeti Károlyról, aki az omszki börtön falára írta élete utolsó és legszebb versét — a forradalomról, az élet értelméről. Miközben erről beszélgetünk, bemutatnak egy asz- szonyt és egy férfit. Az asz- szony Margareta Vlagyimi- rovna Gorszkaja, angolt tanít egy omszki középiskolában. Ö mesél. „Apám, Gorszki Vilmos 1896-ban született Magyar- országon, Szabolcs megyében, Gégény községben. Onnan vitték el katonának, és orosz fogságba esett 1915- ben. Előbb Kijevbe, majd a tomszki nagy hadifogoly- táborba került. Ettől kezdve a forradalomnak szentelte az életét. Újságokat kapott és terjesztett, az Omszkban szerkesztett „Forradalom” címűt. Megismerkedett a bolsevista eszmékkel. Tizenhétben, huszonegy éves korában már a vörösök mellett harcoló sok tízezer magyar soraiban volt. Végigharcolta a polgárháborút. Huszonkettőben már járási pénzintézeti vezető volt. Itt maradt, itt nősült meg Omszk megyében. Harmincötben a nyenyec autonóm terület vezetője lett. így került nyugdíjba...” Gorszki Vilmos nagy utat tett meg Gégénytől Szibériáig. A lánya mondja, hogy hazájának tekintette Oroszországot, de az első hazája a szülőföld maradt. Magyar népdalokat, Liszt-rapszódiát, Kálmán-operetteket játszott a hegedűjén. Sokat olvasott magyarul, élete végéig nem felejtette él anya- nyelvét. Rengeteget utazott, gyűjtötte a magyar vörösökről szóló dokumentumokat. Egyszer eljutott Pestre egy küldöttséggel, de haláláig sajnálta, hogy nem mehetett el megnézni azt a falut, ahol meglátta a napvilágot. A másik férfi neve Ferenc Karlovics Nagy. Munkás volt egy gyárban, tanulni küldték, s ma rendőr őrnagy, az egyik omszki kerület kapitánya. Most ő beszél: „Apám, Nagy Károly 1894-ben született a Hfeves megyei Párádon, de elkerült onnan fűtőnek Széchenyi gróf birtokára. Öt 1914-ben hívták be katonának. 16- ban került orosz fogságba, akkor már nagy volt a szociáldemokrata gondolatok befolyása. Mint fogoly, 1917 decemberig a murmanszki vasútépítésnél dolgozott, ott állt a vörösök oldalára. Azután Petropavlovszk, majd Omszk volt az útja. Mivel ott még Kolcsak ellenforradalmi seregei voltak az urak, háromtagú illegális csoportokat alakítottak a bolsevikok. Apám az egyik ilyen csoport vezetője volt, a fedőneve Krutoj (magyarul határozott, kemény) volt...” Nagy Károly magyar vöröst innen a biztonsági alakulathoz, a csókához osztották be Novoszibirszkbe. Huszonegyben tisztiiskolába küldték Moszkvába. Aztán a tambovi front, majd újra iskola, L eningrádban. Azután Vlagyivosztok, második gyalogezred. 25-ben kijevi akadémia, 26-ban Lenin- grádban pártmunkás. Negyvenkettőiben, a leningrádi blokád idején visszaköltözik Omszkba. Két unokája van. A nagyobbik a zenét szereti, különösen a magyar zenét. A kisebbik bélyeget gyűjt, és szereti a magyar futballt. Meghatódva hallgatjuk a történeteket. Omszki kollégám oldja a feszültséget. Palackot vesz ki szekrényéből, s miközben húzza a dugót, megszólal: „Ez nagyon hasonlít a magyar borhoz. Erre a találkozásra ilyet illik bontani...” Nézem az üveg címkéjét, s már nem is csodálkozom, hogy ez a felirata: badacsonyi szürkebarát. Bászov elvtárs mondja a pohárköszöntőt: „A magyar népnek az omszki történelemben nagy a múltja. Emeljük erre a poharunkat és kívánjuk, hogy a jövője is ilyen legyen!” Másnap felkeressük a város műszaki egyetemét. Szi- leznov rektor a Budapesti Műszaki Egyetemmel kiépített szoros kapcsolatot említi. Elmondja, hogy Csepel másfél millió rubelt ajánlott fel nekik a mágneses erők mérésére alkalmas műszer elvi kidolgozásáért. „Az együttműködés mintaszerű, mindkettőnknek hasznos. A magyarok tíz hónap alatt realizálták kutatási eredményeinket.” Piszkunov kandidátus most jött haza Magyarországról, s tíz hónap alatt szépen megtanulta a nyelvünket. ö mondja: „Nagyon jó benyomásokat szereztem Önöknél. Olyan partnerekre találtam, akikétől nagyobb segítséget itthon sem kaphatnék. Hadd köszönjem meg ezt újólag, az önök útján is.. Arra gondolok; nem csak a múltunk, a jelenünk, s talán a jövőnk is íródik az omszki történelemben. Kopka János (Folytatjuk)
