Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

1977. október 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Önképzés „Vannak, akik azzal az elképzeléssel jönnek hoz­zánk az üzembe, hogy csu­pán az oklevelük alapján már eleve megilleti őket bizonyos rang, a puha fo­tel’'. Ezekkel a sorokkal kezdte levelét S. J. nyír­egyházi olvasónk, és a to­vábbiakban arról ír, hogy ő sokkal többre értékeli azokat, akik a gyakorlat­ban bizonyítják be, meny­nyit érnek. „Sajnos, nálunk is elő­fordul, hogy a . Vezetők nem az egész embert, a tudását, a szakmaszerete­tét, tevékeny érdeklődé­sét értékelik, hanem a papírját, a diplomáját be­csülik. Ennek sok káros hatása van — jegyzi meg levélírónk, majd így foly­tatja: „Óriási tévedés azt hinni, hogy a tanulást csak az oklevélszerzéssel együtt lehet elképzelni. Nem szabad azokat lebe­csülni, akik esetleg a saját erejükből, a feladatok- nyújtotta ösztönzéstől ve­zetve, szellemi kíváncsisá­guk kielégítésére gyara­pítják tudásukat. S. J. említi levelében, hogy vannak ismerősei, akiknek nem adatott meg a felszabadulás előtt, hogy tanuljanak, hogy maga­sabb iskolát végezhesse­nek. Viszont nem mu­lasztják el ma sem a szak­könyvek, a cikkek-kínálta „tudáskincsek” kiaknázá­sát, mert tudják, hogy ezek a gondolkodásra mindig serkentőleg hat­nak. Rendszeres látogatói Voltak, és ma is azok, a könyvtáraknak, böngész­nek az olvasótermekben, a katalógusokban. Es nem hiába: közülünk jó néhá- nyan nagyon értékes, hasznos emberei a társa­dalomnak, anélkül, hogy diplomájuk lenne. Mun­kahelyükön megbecsült dolgozók, értékeik szerint kapják fizetésüket. Levélírónk nem a szer­vezett tanulás ellen szól, nem vonja kétségbe, hogy az önképzéshez, önműve­léshez nem szükséges bi­zonyos előképzettség. Aki teheti, tanuljon, éljen a le­hetőséggel, de ne éljen az­zal Vissza, esetleg oly mó­don, hogy lebecsüli má­soknak az önképzéssel szerzett erényeit, értékeit. Az önképzés egyébként is mindenki számára nagy lehetőség. Bármilyen el­foglaltság és életbeosztás mellett is érdemes időt szakítani rá. Még a számos feladattal, „műszakkal” megterhelt nők számára is elérhető. Gazdagodást, szellemi élményt nyújt, a sokszínű világ meg is kí­vánja az együtthaladást. Nálunk igazán nem pénz kérdése a tudás, a műve­lődés. A könyvek minden­ki számára elérhetők. Ha valakinek pénze van, — és elemi szükségletei közé beiktatja a művelődést is — megveszi a könyvet. S ha mégsem, ott a könyv­tár, melyet az emberek éltetnek azzal, hogy oda­mennek. Cserébe kapja viszont az ember a na­gyobb tudást, a műveltsé­get. Soltész Agnes LAKBÉR-„HATRALÉK” Nem először kaptam jog­talan felszólítást — mint most legutóbb is — a Nyír­egyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalattól, amelyben kérik, hogy (a nem létező) lakbérhátralékomat fizessem ki. Még szerencse: a nyomtatványban arra is fel­hívják a figyelmemet, hogy a. befizetési csekkeket saját érdekemben visszamenőleg 5 évig őrizzem meg. Ugyanis, ha netán ezt elmulasztom, az utóbbi egy-két év alatt ka­pott öt felszólításra ugyan­csak fizethettem volna. Mert bár mindig befizetem idejé­ben a lakbért a vállalatnak, mégis követelése van. Je­lenleg is 422 forint. Csekkel tudom igazolni, hogy mindez tévedésen alapszik. Ezúttal tehát én kérem a vállalatot, hogy könyvelését alaposab­ban, pontosabban végezze — — Hát mégis, hová könyveljem ezeket a lakbércsekkeket? teszi szóvá Boros Sándorné Nyíregyháza, Tanácsköztár­saság tér 13. szám alatti la­kos. KIFELEJTETT TELEFON A Nyíregyházán alig né­hány hónapja átadott orvos­lakások járdáját és az épület mellett lévő parkírozót a na­pokban tüneményes gyorsa­sággal bontani kezdték. Mi­ért? Kifelejtették a telefont?! Magyarországon jelenleg négy új telefonállomás léte­sítése (feledékenység nélkül) három Trabant árába kerül. Feledékenységgel többe. Bár “a beruházó NYIRBER válla­latnál megnyugtattak: nem jelentős összegről van szó. Eszembe jutott: ezt a pénzt lehetett volna hasznosabb dologra is költeni. De rögtön el is vetettem a gondolatot, hisz nem is olyan jelentős összegről van szó. Vagy ta­lán mégis? — jegyzi meg Csendes Csaba. ORVOSOLT SÉRELEM Rendkívül jólesett, hogy egy idős asszony gondját megértették, és segíteni igyekeztek a kerthasználattal kapcsolatos problémámban. Ügy érzem, el kell monda­nom a nyilvánosság előtt, hogy bár néha nagyon las­san intéződnek el a dolgok és előfordul, hogy az olykor még jogos sérelmek sem ta­lálnak orvoslásra, az én esetem azonban szerencsére nem ilyen. Az október 12-i cikk megjelenése után azon­nal felkeresett az IKSZV jogtanácsosa és arról biztosí­tott, hogy a jövőben is — úgy, ahogy több évtizede — gondozhatom a kertet. Mint megtudtam, a vezetőség meg­kérdezése nélkül járt nálam a vállalat egyik dolgozója, ezért intézkedése természe­tesen érvénytelen. Vissza­nyertem nyugalmamat, amit ezúton is nagyon köszönök — olvastuk Sz. B.-né nyíregyhá­zi lakos levelében. ELHORDATLAN SZEMÉT A múlt hét közepén a Benczúr téren napokig telít­ve voltak a szeméttárolók, a városközpontban hasonlóan. Abban, hogy néhol ledöntöt- ték az edényeket, és a sze­mét nagy kupacokban ékte­lenkedett, tudjuk, nem az il­letékesek a vétkesek. De azért már igen, hogy napo­kig nem ürítették a tároló­kat. Jó lenne, ha a jövőben több gondot fordítanának ilyen apró dolgokra is — ja­vasolja M. J. nyíregyházi ol­vasónk. ÓVODAI HŰTŐGÉP A nyírmadai napközis óvo­dában 120 gyermek étkezte­téséről gondoskodunk. Alig­hogy elkezdődött a tanév, a 450 literes hűtőgépünk el­romlott. Szeptember 8-án levélben értesítettem és kér­tem a Nyíregyházi ELEK- TERFÉM Szövetkezetei, hogy jöjjenek ki a hűtőgépet meg­javítani. Reméltük, hogy a javítást soron kívül elvég­zik, mivel gyermekintéz­ményről van szó. Alig tud­juk a gépet nélkülözni, mi­vel községünkben csak he­tenként kétszer lehet hentes­árut és húst kapni és ezeket az árukat előre kell besze­reznünk. Szeptember 26-ig vártunk, majd telefonon ér­deklődtünk. Október 4-én új­ra telefonon kértük á javí­tást, amikor újra feljegyez" tek mindent, mintha akkor hallottak volna gondjainkról először. Megígérték, hogy in­tézkednek. De mikor? — kérdezi Rebák* Istvánné ve­zető óvónő Nyírmadáról. nyugdíjas-talAlkozó A Nagyhalász és Vidéke ÁFÉSZ gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetősége évről évre megrendezi a szö­vetkezet nyugdíjas dolgozói­nak találkozóját. Ebben az évben október 10-én újból összegyűlt a 27 nyugdíjas a szövetkezet presszójában, ahová eljöttek azok is, akik már rég nem Nagyhalászban élnek. A szövetkezet vezető­sége tájékoztatást adott az eddig elért gazdasági ered­ményekről, s az októberi for­radalom 60. évfordulója tisz­teletére tett vállalások telje­sítéséről. Szó esett a további feladatokról, és a jövő terve­iről. Tájékoztatás után ju­talomosztásra került sor, majd baráti beszélgetéssel folytatódott a bensőséges ün­nepség — írja levelében Kmetz Gyula Nagyhalászból. BABETTAPANASZ Babetta kismotort vásárol­tam március 15-én a vásá- rosnaményi szövetkezettől. Nem volt jó a gyújtás, ezért visszavittem a motort. Meg­állapították, hogy a berúgó­tárcsa és a hátsó keréken a gumi gyári hibás. A berúgó­tárcsát 220 forintért megvá­sároltam, a gumi viszont maradt a régi, mivel hiány­cikk volt. Júliusban ismét visszavittem a motort, mert a gumi tönkrement. Kéré­sükre otthagytam a garancia- levelet, hogy a gumit ennek alapján megrendelhessék. Többszöri érdeklődésemre azt válaszolták, hogy a gumi még nem érkezett meg. Ok­tóber 7"én személyesen men­tem be, amikor tudomásom­ra hozták: gumi van, de mi­vel a garanciális idő lejárt, ezért 217 forinttal tartozom. Nem értem: ha az említett alkatrészeket garanciaidőn belül megrendelték, miért kellett mégis fizetnem — teszi szóvá Virágh József Nyírmada, Kossuth u. 34. sz. alatti levélírónk. Szerkesztői üzenetek Simon János nyírmadai lakosnak levélben válaszo­lunk. Dobrai László kömörői, Kovács Albert tiszaszent- mártoni, Sajó Sándorné kisari, Dolha Lászlóné ko- csordi, Herczeg Károly nagyvarsányi, Jóbi Miklós csengeri, Karácsony Lász­lóné gyügyei, ifi. Budaházi Imre nagyhalászi, Szvák Tibor gégényi, Smid János gávavencsellői, Bereczki Gyula nyíregyházi, Albert Antalné baktalórántházi, Fejes István nyíregyházi, özv. Farkas Béláné szat- márcsekei, Bakó Klára kislétai, Ördög Ferencné nyírbátori, Kódor Jánosné rakamazi, Zsanda István piricsei, Oláh István kék­esei olvasónk ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Popovics Miklós tisza- rádi és Valter Jánosné nyíregyházi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthet­tünk. Fórizs Zoltánné vásáros- naményi lakost a társada­lombiztosítási igazgatóság többek között arról is tá­jékoztatta, hogy a 17/1975. MT sz. rendelet 102. pa­ragrafusa alapján az ipari szövetkezet bedolgozó tag­jaként 1968. június 1-e előtt éltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgo­zó keresete a havi 220 fo­rintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte. Puhola Józsefné újfehér­tói lakost a megyei tanács művelődési osztálya tájé­koztatta, hogy a megyében nem működik olyan szak- középiskola, ahoi rádió és televízió műszerészeket képeznek. A művelődési osztály segítségül három budapesti iskola címét kö­zölte, ahol az említett kép­zés folyik. Budaházi Sándorné nyír­meggyesei lakost az ipar­cikk-kiskereskedelmi vál­lalat arról értesítette, hogy a boyleréhez hiányzó manométert és nyomás­kapcsolót a mátészalkai 78. sz. vasbolt a gyártó­műtől megkapta. Olva­sónk a hiányzó alkatré­szeket megvásárolhatja. Az illetékes válaszol „Eltorlaszolták” címmel a Nyírség utca lakóinak pana­szát tették szóvá a közel­múltban. Közöljük, hogy a törmeléket a műszaki osz­tály engedélye nélkül szállí­tották az utcába. Hasonló esetek elkerülése végett, kérjük az utca lakóinak be­jelentését, hogy az elkövetők ellen a szabálysértési eljárást megindíthassuk. Az utca épí­tési munkáit 1980-ig nem ter­vezzük. A „Táblák” című cikkben szóvá tették, hogy a Kossuth utca és az Erdő sor kereszte­ződésében olyan tilalmi táb­lák voltak, amelyek a forgal­mat akadályozták. Ebben a térségben ivóvízvezeték, jel­zőlámpa-rendszer, ezenkívül útépítési csomópont-korsze­rűsítési és járdaépítési mun­kálatok folytak. A felsorolt munkálatokat öt kivitelező • vállalat végezte, ezért a mun­kavégzés zavartalanságát biztosító közúti jelzőtáblák kihelyezése még akkor is indokolt volt, ha netán az egyes kivitelezők néhány na­pos késedelemmel követték egymást. Megjegyezzük, hogy a Garibaldi és a Korányi Fri­gyes utca kereszteződésében lévő „állj, elsőbbségadás kö­telező”, „Elsőbbségadás köte­lező” táblára való kicserélé­sét nem tartjuk célszerűnek, az olvasó javaslatával nem értünk egyet. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya A közelmúltban szóvá tet­ték, hogy a Kárpátalja utcai 24 lakásban nincs fűtés. Kö­zöljük, hogy megrendelésünk alapján az ingatlankezelő vállalat a felújítási munká­kat október 5-én befejezte és a fűtést megindította. A fel­újítási munkákat a lakásszö­vetkezet még augusztusban megrendelte, melyek elkészí­téséhez szakértői véleményre is szükség volt, mivel négy­éves hőközpontot kellett fel­újítani. Nyíregyházi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet A jubileumi jutalomról Kovács András olvasónkat 1977. július 31. napjával le­százalékolták és rokkantsági nyugdíjba helyezték azzal, hogy két év múlva ismételten orvosi vizsgálatra kell je­lentkeznie, ahol rokkantságának fokát, illetve rokkantsági állapotát felülvizsgálják. Olvasónk 1937-től dolgozik folyamatosan, így 40 éves munkaviszonya lenne folyó év november hó 16. napjával, ha napra pontosan állapítja meg munkaviszonyának kez­detét. Éppen, ezért érdeklődött, hogy a 40 éves jubileumi ju­talom megilleti őt, vagy sem. Érdeklődésére a vállalatnál azt mondták, hogy elő se terjessze ezt az igényét, mert nincs meg a 40 éve és ettől függetlenül csak abban az esetben kaphatná meg a jubileumi jutalmat, ha öregségi nyugdíjba ment volna, de a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, mert jelenleg csak 54 éves. A rokkantsági nyugdíj nem jogosít jubileumi jutalomra, különösen az ő esetében nem, mert csak ideiglenes jelleggel van rokkantsági nyug­díjba helyezve. A 2 év múlva történő felülvizsgálat hoz­hat olyan eredményt, amely egészségesnek, munkaképes­nek nyilvánítja, éppen ezért a jubileumi jutalom kérelme még idő előtti. A fenti állásponttal egyáltalán nem tudunk egyetér­teni, több okból is kifolyólag. Közismert tény a dolgozók körében, hogy a 40 és 50 éves jubileumi jutalom kifizetésére akkor is sor kerülhet, ha nyugdíjba vonulása alkalmával a dolgozó még (napra pontosan) a 40, illetve az 50 évet nem töltötte be, de az egyéb törvényi feltételek fennállnak. Az adott esetben tehát a néhány hónapos hiány a 40 évhez nem akadálya a jubileumi jutalom kifizetésének. A munka törvénykönyve a jubileumi jutalommal kapcsolatosan egyértelműen nyugdíjba vonulásról beszél, és ebben a vonatkozásban nem tesz különbséget öregségi nyugdíj, vagy rokkantsági nyugdíj között. A jubileumi ju­talom szempontjából közömbös tehát, hogy a dolgozó mi­lyen jogcímen vonult nyugdíjba. Erre tekintettel tehát a jubileumi jutalom iránti ké­relmet elutasítani nem lehet. Alaptalannak tartjuk az arra való hivatkozást is, hogy olvasónk csak ideiglenes jelleg­gel került rokkantsági nyugdíjas állományba, mert ez is­mételten nem befolyásolja a jogosultságot. A két év múlva történő felülvizsgálat nem járhat fel­tétlenül azzal az eredménnyel, hogy olvasónk munkaképes lesz — bár így történne — hiszen ha újra munkába áll, ez nem jogosítja fel arra, hogy ismételten kérje a 40 éves ju­bileumi jutalmat. Természetesen az kétszer senkit nem il­let meg. A nyugdíjazás szempontjából a törvény különben sem ismer olyan kifejezést, hogy „ideiglenes rokkantsági nyug­díj”. Ennek csak orvosi szempontból van jelentősége, mert az adott vizsgálat és rokkantságot megállapító határozat idején olyan lehetőség látszott fennforogni, amely a rok­kantság mértéke vonatkozásában változás lehetőségére mu­tat. Sajnos ez rosszabb is lehet, nem csak kedvező. összegezve tehát azt kell megállapítanunk, hogy a 40 és 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom nem­csak öregségi nyugdíjba vonulás alkalmával illeti meg a dolgozót, hanem akkor is, ha bármilyen más címen vonul nyugdíjba. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents