Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október ÍR. Piramis, nyolcszög, gyűrű Új formák Nyíregyháza déli városrészében Tavat és toronyházat épít­senek-e Nyíregyházán a vas­útállomástól délre eső terü­let, az úgynevezett 6-os la­kókörzet beépítésénél: -köz­műalagút vagy közműíolyosó rejtse a víz-, az elektromos, a gáz- és a telefonvezetéket? Hogyan védjék meg majd az itt lakókat az állomás okozta zajtól? Ilyen és még ehhez hasonló kérdések egész sorá­ra kellett megoldást találnia Gyülvészi Tamás tervező- mérnök kollektívájának a NYIRTERV-nél. A 6-os lakókörzet az Arany János utcától délre az alma­tárolóig terjed, A Szarvas utca határolja nyugatról a területet, s az állomástól íves alakban építik a már megle­vő körút folytatását, a déli részt. Az egész építkezést két ütemre bontották, s az ezred­fordulóig fejezik be. — Ha azt mondom, meg­tisztelő feladatot kaptunk — mondja Gyülvészi Tamás, az irányító tervezőmérnök — nem fejeztem ki azt a han­gulatot, amiben mind a 18- an, mérnökök, technikusok, rajzolók dolgoztunk. Igye­keztünk „megmutatni”-, hogy mi is tudunk olyan használ­ható, jó tervet készíteni ma­gunknak mint amilyet váro­sunknak készítettek eddig a központi szervek. Másrészt itt élünk, magunknak, gyere­keinknek, unokáinknak ter­vezzük ezeket az intézménye­ket, házakat. Alapos, körültekintő, min­den apróságra kiterjedő rész­letességgel láttak munkához. 14 (!) féle változatot készí­tettek, s tizenötödikre álla­podtak meg egy tervben. Pa­pírból készítették el a mo­dellt, s illesztették a város­képbe. Mivel ilyen típusú rendezési terv még nem ké­szült, a kollektíva valameny- nyi tagja igen sok új szakmai ismeretet szerzett az eddig tanultakhoz. A házgyári technológia, amellyel a lakó­területet építik, eddig isme­retien oldaláról is bemutat­kozott. — A tervezésnél figyelem­be vettük, hogy itt elsősor­ban a nagycsaládok élnek majd, így nagyobb lakásokat terveztünk. A lakások alap­területe is magasabb (58,8 négyzetméter), mint a város többi lakótelepén. S az volt az egyik legfontosabb elvünk, hogy a lakótelepi emberből közösségi ember váljon. A tervezésben ezt úgy próbál­tuk megvalósítani, hogy a közparkok és közterek nagy- nagyságát növeltük. Nagymé­retű sakk- és pingpongasz­talt állítanak fel több helyen, külön játszóterületet tervez­tünk a kis- és a nagyobb gye­rekek számára. Újfajta sza­badtéri játékokat állítanak majd fel ezeken a játszótere­ken. A lakókat legjobban a la­kásépítések érdeklik, össze­sen 1680 lakást építenek fel ezen a területen, körülbelül 8 ezren fognak itt élni. Új­donság az, hogy különvá­lasztják a gyalogos- és a gép j á rműforga 1 m a t. Sél á 1 ó­utcákat és belső gyűrűt ala­kítanak ki a lakóházak kö­zött. Az Ér-csatorna mindkét oldalán 30—40 méteres park­sáv lesz. Terveztek egy 100 személyes óvodát, bővítik a Vécsey közi iskolát. Egy ..vá­rosközpontot'' is kialakíta­nak a Toldi és a Damjanich utca kereszteződésénél. Pira­mis alakban, a központjától a szélei felé csökkenő magas­ságú épületeket épít majd a kivitelező, a SZÁÉV. A körút folytatása hason­ló lesz az Északi körúti rész­hez: zöldterülettel elválasz­tott kétszer kétsávos, mind­két oldalán leálló sávval épül. Sok-sok parkolóval és nálunk újdonságnak számító Így folytatják a nyíregyházi déli városrész építését. hétszintes, pneumatikus lift­tel működő tömbgarázzsal oldják meg az autósok gond­jait. 3 darab ilyen, mai árak szerint hatmillió forintba ke­rülő tömbgarázs épül, amely egyenként 300 kocsi tárolá­sára alkalmas. Érdekesség, hogy nyolcszög alakú éttermet terveztek, a Déli körút vasút felőli olda Ián zöld védősáv fogja fel az állomás zaját, az Ér-csator­nát fel akarják duzzasztani és megtisztítják majd a vi­zét. Tóth Kornélia 700 millió a kereskedelmi hálózat bővítésére Vásárcsarnok, üzletházak, éttermek A következő években is dinamikusan fejlő­dik Szabolcs-Szatmár megye kereskedelmi há­lózata — kaptuk a tájékoztatót a megyei tanács vb kereskedelmi osztályán. Bőséges az árukész­let, megnőtt a vásárlási kedv, az eladásnak azon­ban az úgynevezett technikai háttere még nincs mindenütt biztosítva. Á belső tartalékok A IV. ötéves tervben me­gyénk kereskedelemi hálóza­tának alapterülete 73 ezer négyzetméterrel bővült. Az elképzelés szerint ebben az ötéves tervben 58 ezer négy­zetméterrel bővítik, illetve fejlesztik az alapterületet, a fejlesztés költsége mintegy 700 millió forint lesz. A számok összehasonlításából több következtetést lehet le­vonni. Egyrészt azt. hogy bi­zonyos területeken kielégí­tették az alapvető igényeket, tehát nincs égető szükség a további fejlesztésre, másrészt emelkedtek az építési költ­ségek. A fejlődés ütemének csökkenéséről azonban szó sem lehet, továbbra is jelen­tős ütemben fejlődik a ke­reskedelmi és a vendéglátó hálózat. A fejlődést elsősor­Ha ellenőriznek a belső ellenőrök. Egy főkönyvelő „fekete ötletei“ Nem hatásosak a belső el­lenőrök vizsgálatai! Szinte minden alkalommal elhang­zik ez a mondat, ha az elle­nőrzésről esik szó. Durva hi­bákat, visszaéléseket fedez­nek fel a külső ellenőrök sokszor ott is, ahol napokkal korábban a belsők mindent rendben találtak. Most egy kivételről számolunk be, amely nyilvánvalóan bizo­nyítja: ha ellenőriznek, «a belső ellenőrök is találnak hibát. A nyírturai tsz a múlt év január elsején egyesült a sé- nyőivel. Megválasztották a vezetőket, újjáválasztották a bizottságokat, köztük az el­lenőrző bizottságot is, amely­nek elnöke Tamás Józsefné lett. A hiányzó bizonylatok — Őszintén megmondom, tavaly nem tartottunk elég ellenőrzést. Az idén már másképp láttunk munkához. Júniusban Lajsz Lászlónéval mindkét pénztárt ellenőriz­tük. Megnéztük a bevételi és kiadási bizonylatokat és fur­csának találtuk, hogy a Nyír­egyházán üzemelő zöldség- gyümölcs pavilon bevételei­nek befizetéseinél hiányoz­nak az alapbizonylatok. Ma­gyarul: nem tudtuk megál­lapítani, hogy a pénzt minek alapján fizették be és hogy megfelelnek-e azok a való­ságnak. — Jegyzőkönyvet vettünk fel. Ott volt a főkönyvelő, még ő diktálta bele, hogy ez­után szabályosan végzik a munkát, pótolják a hiányos­ságokat. Ez persze nem nyugtatott meg minket. Nyitrai József párttitkárral elmentünk a nyíregyházi pa­vilonba és elkértük azokat az átvételi elismervényeket, amelyeken a főkönyvelő át­vette a pénzt. Amikor egyez­tettük a tsz-ben lévő bizony­latokkal, kiderült, hogy az átvett és befizetett pénzek között nagy különbségek vannak. Az ellenőrző bizottság vizs­gálatának eredményéről nyomban értesítették a tsz elnökét, ő a TESZÖV revizo­ri irodájához fordult, majd feljelentést tett a főkönyvelő ellen. A revizori, majd a rendőr­ségi vizsgálat befejeződött és napvilágra került, hogy az ellenőrző bizottság egy közel félmilliót kitevő sikkasztás- sorozatot derített fel. A fő­könyvelőt természetesen le­tartóztatták. Kasszazárás szombatonként Radnai György 47 éves zá­honyi lakos 1953 óta főköny­velő. Dolgozott a cipőgyár­ban, a tuzséri tsz-nél. aztán Nyírturára került, s az egye­sülés óta a nyírtura-sényői tsz főkönyvelője volt. A sé- nyőiknek vplt a nyíregyházi piacon egy zöldségpavilon­juk, amelyet az egyesülés után is fenntartottak. A múlt év áprilisában meglátogatta a pavilont a főkönyvelő és bejelentette, hogy ezután ő veszi át majd a pénzt és ő fizeti be a tsz számlájára. Amint ígérte, meg is jelent minden szom­baton, elvette a pénzt és a tabló két példányát, s 1976. augusztusától ez év júniusá­ig — az ellenőrzésig — több, mint 270 ezer forinttal fize­tett be kevesebbet a tsz-nek, mint amennyit a pavilon ve­zetőjétől átvett. Radnai más módszert is kitalált, hogy minél nagyobb összeghez jusson. Egyik alka­lommal, amikor a pénzért ment, néhány száz forint ér­tékű gyümölcs megromlott, s ezt leírta a bolt készleté-, bői. Valószínű ez adta az öt­letet: a gyümölcsöt akkor is leírhatja, ha az jó, s ennek árát ő teheti zsebre. Hosszú ideig csak ilyen címen több mint 90 ezer forintot vitt el a pavilonból, a vezetőt azzal nyugtatta meg, hogy ez a tsz házipénztárába kell, ezér.t van szükség a szabálytalan­ságra. Radnai sikkasztásait nem az egyesülés után kezdte. Már 1974-ben különböző ösz­szegű előlegeket vett fel a pénztárból szabálytalan bi­zonylatolás és utalványozás nélkül. Másoknak is engedé­lyezett ilyet, nyilvánvalóan azért, hogy így nem tűnik fel: neki mennyi tartozása van. 34 ezer forintot tudtak utólag összeszámolni, amit Radnai vett fel, bár nem volt egyszerű dolog, mert ezt az összeget már kiadásba helyeztette. (Tóth Zsuzsanna pénztá­ros: tudtam, hogy szabályta­lan, de a főkönyvelő utasítá­sára adtam ki a pénzt. Mi­kor neki sok bonja össze­gyűlt, azt ígérte, hogy a kie­gészítő részesedésből vissza­fizeti. Féltem sürgetni, hogy valamilyen ürüggyel elza­var.) 60 mázsa krumpli ára Radnai negyedik „üzlete” 60 mázsa burgonyához fűző­dik. Tévedésből vetőkrump­lit szállítottak a nyíregyházi pavilonba, amit néhány nap múlva el is vittek onnét. A boltvezető megkapta helyet­te a 60 mázsa étkezésit, amelynek árát — 27 ezer fo­rintot — Radnai nyomban el­kérte, természetesen ezt sem fizette be a tsz pénztárába. Äz ötödik „intézkedéssel” nem a tsz-t, hanem a pavi­lonjukban vásárlókat káro­sította meg a főkönyvelő: engedélyezte ugyanis, hogy a MÉK-től vásárolt árukért a napi áron felül 6,5 százalék árrést is felszámolhat a pa­vilon vezetője. Ezzel 18 ezer forint árdrágítást követtek el. Radnai összesen közel 430 ezer forinttal károsította meg kenyéradóját, a tsz-t, jóllehet a havi jövedelme meghalad­ta a 8000 forintot. Az ügyész­ség jelentős érték tekinteté­ben magánokirat-hamisítás­sal folytatólagosan elkövetett sikkasztás és más bűncselek­mények miatt emelt vádat el­lene. Balogh József ban nem új építkezésekkel, hanem a belső tartalékok fel­tárásával akarják elérni. Az eddigieknél is nagyobb gon­dot fordítanak a hely kihasz­nálására. a profil tisztításá­ra, a gépesítésre, az önkiszol­gáló rendszer bevezetésére. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések nagyobb anya­gi ráfordítás nélkül is javít-' ják az ellátás feltételeit. Több ÁBC-óruhóz Az elmúlt ötéves tervben főleg az.iparcikkek árusításá­nak hálózatát építették ki és ugrásszerűen javult a ki­emelt települések ellátása. Ebben az ötéves tervben el­sősorban az alapellátást kí­vánják javítani, főleg ABC- áruházak építésével. Kiemelt feladatként kezelik az ital­boltok megszüntetését, illetve korszerűsítését. 1980-ig mint­egy 180 italboltot alakítanak át a megyében. Az átalakí­tott helyiségekben mód lesz hideg, meleg ételek és cuk­rászsütemények árusítására is. A megye jelentős állami támogatást kapott a kiemelt létesítmények építéséhez. Az ellátatlan területeken kilenc ABC-áruházat építenek álla­mi támogatással. Jövőre Kis­várdán, 1979-ben Nyírbátor­ban kezdik a korszerű étte­rem építését. Ugyancsak jövőre kezdik a régi Szabolcs (ismertebb ne­vén a Korona) rekonstruk­cióját. A munkálatokhoz kü­lönböző forrásokból -már meg­van az 50 millió forint. Eb­ből 18. millió forint állami tá­mogatás, 6,5 milliót a me­gyei tanács ad. Az átalakí­tott — 1500 adagos — étte­rem emeletén 77 személyes, „B” kategóriába tartozó szál­loda lesz. Megvan a pénzösz- szeg — ugyancsak 50 millió forint — a nyíregyházi vá­sárcsarnok építésére. A 4 ezer négyzetméter alapterü­letű csarnok építését egy év múlva kezdik. Jósavárosban még az idén új ABC-áruhá­zat, gyermekruházati boltot és cukrászdát adnak át. A Városokban „divatba" jön az üzletházak építése. Jövőre a nyíregyházi Zrínyi utcai sáv­ház alatt hat különböző bolt kap helyet, Mátészalkán az egyik házsor alatt műszaki boltot adnak át. Új gázcseretelepek A helyi tanácsok támoga­tásával a TIGÁZ ebben az ötéves tervben 31 gázcsere­telepet épít. Jövőre egyebek között Mezőladány, Balsa és Nyírlugos kap cseretelepet. A tejipari vállalat és r sü­tőipari vállalat is több bol­tot nyit a megyében 1980- ig. A szakemberek ügyelnek arra, hogy a beruházásokat határidőn belül és az elő­irányzott költségeken való­sítsák meg. Bíztató^' hogy a tervidőszak első két évében mindenütt időarányosan tel­jesítették a terveket. N. L. „Halló, taxi?11 Előrendelés, új állomás, urh Sajnos elég gyakran elő­fordul, hogy Nyíregyáza taxiállomásai üresek, s a szép számú várakozók türel­metlenül lesik az első taxi felbukkanását. Levélíróink is többször szóvá tették: van­nak napszakok, amikor pél­dául a Dózsa György utcai taxiállomáson hiábavaló, ki­látástalan a várakozás. Dél­után öt és fél hét közötti időpont a legkritikusabb. Senki sem szeret várni, különösen nem, ha sürgős dolga van. Márpedig a taxi legfőbb erénye az időnyerés lenne, a távolság „leküzdé­sére” végtére ott vannak a tömegközlekedést szolgáló autóbuszok. Sokan a taxihiány okát a gebines rendszerben látják. Hogy tudniilik, minden gép­kocsivezető akkor áll „fuvar­ba” és arra az állomásra, amelyik neki tetszik. Vagyis, mi utasok ki vagyunk szol­gáltatva egyéni elképzelése­iknek, céljaiknak. Olvasóink a szervezetlenséget is felró­ják, és hiányolják: váro­sunkban nincs megoldva a taxi-előrendelés. Vannak akik a városköz­pont új taxiállomásától re­méltek javulást. Körülbelül két évvel ezelőtt ugyanis szó volt róla, hogy a 4-es fő köz­lekedési út városi átkelési szakaszának korszerűsítésé­vel egyúttal áthelyezik a Dó­zsa György utcai taxiállo­mást, hogy ne zavarja a köz­úti forgalmát. E hírnek tehát annak ide­jén volt alapja. Időközben azonban változtak a város- központ kialakításával kap­csolatos elképzelések, és en­nek megfelelően a taxiállo­más maradhat a régi. meg­szokott helyén. Az 5. sz. Volán Vállalat viszont ma is azon van, hogy a taxiállomás a Tanácsköz­társaság téri irodájuk elé kerüljön, mondván: így meg tudnák oldani a taxi-előren­delést. Szervezettebbé tehet­nék az állomás munkáját, javulna e szolgáltatásuk színvonala. Kérdés azonban, hogy eh­hez feltétlenül át kell he­lyezni az állomást? A váro­si és a megyei tanács köz­lekedési szakemberei nagy körültekintéssel fontolgat­ták a Volán vállalat javas­latát. Érdemes-e 15 parkoló­helyet ezért feladni a Ta­nácsköztársaság téren, ami­kor munkaidőben már így is majdnem kevés a hely? Vé­gül úgy döntöttek: marad­jon a taxiállomás a Dózsa György utcán. Lakossági szempontból is kedvező ez a döntés, hiszen a szálloda, az éttermek és bevásárlóköz­pont közvetlen közelében marad. Városunkban nem taxiál­lomás, hanem taxiirányítási probléma van — állapítot­ták meg a közlekedés irányí­tói. A jelenlegi 37 taxi ugyan képes lenne az igényeket ki­elégíteni. megfelelő irányí­tás mellett. Ahogy a fővá­rosban, a körülbelül ezer taxi irányításánál jól bevált az urh adó-vevőkészülék, úgy nálunk is bizonyára hason­ló jó szolgálatot tenne. Elér­hetnénk végre e modern ké­szülék jóvoltából, hogy vá­rosunk négy taxiállomásán olykor senki sem várna hi­ába. Sőt az urh-irányítás mellett növelni lehetne az állomások számát, hiszen a legsürgetőbbet említve: egy már a Jósavárosban is elkel­ne. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents