Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-14 / 242. szám
4 kelet-magyarorszäg 1977. október 14. (Folytatás az 1. oldalról) dulója tiszteletére a Magyar Népköztársaságban rendezett nemzetközi béketalálkozó résztvevői, a népfront- és a békemozgalmak képviselői üdvözöljük a szovjet népet, amelynek történelmi méretű eredményeit, az érett szocialista társadalom vívmányait a minap rögzítette az új alkotmány. Szívből kívánjuk szovjet barátainknak és elvtársainknak, hogy a lenini kommunista párt és annak központi bizottsága irányításával érjenek el további nagyszerű eredményeket a szovjet gazdaság felvirágoztatásában, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában.”. Ezután Darvasi István, a béketalálkozó elnöke mondott zárszót. A tanácskozás befejeztével a találkozó résztvevői megkoszorúzták a forradalom vezetőjének, Leninnek Debrecenben álló szobrát, majd ellátogattak a város és Hajdú-Bihar megye különböző ipari és mezőgazdasági üzemeibe, ahol baráti összejöveteleken találkoztak a dolgozók képviselőivel. Erich Honecker fogadta Borbély Sándort Erich Honecker, a Német kozón megbeszélést folytat- Szocialista Egységpárt Köz- tak a két testvérpárt előtt ponti Bizottságának főtitká- álló legfontosabb feladatokra. a Német Demokratikus ról, az NSZEP IX., illetve az Köztársaság államtanácsának MSZMP XI. kongresszusán elnöke csütörtökön Berlinben hozott határozatok végrehaj- fogadta Borbély Sándort, a tásáról. A eszmecserén részt Magyar Szocialista Munkás, vett Horst Dohlus, az NSZEP párt Központi Bizottságának KB Politikai Bizottságának titkárát, aki pártküldöttség póttagja, a központi bizott- élén ötnapos látogatáson az ság titkára és dr. Szűrös Má- NDK-ban tartózkodik. A szí- tyás, a Magyar Népköztársa. vélyes. baráti légkörű talál- ság berlini nagykövete. Napi külpolitikai kommentár Amit a NATO-stratégák nem értenek EGY NYUGATNÉMET POLGÁRI LAP, a Kölner Stadt- Anzeiger hozta nyilvánosságra a Bad-godesbergi Infas közvéleménykutató intézet munkájának eredményét: az NSZK lakosságának több, mint háromnegyed része élesen elutasítja a neutronbomba bevezetését az atlanti arzenálba. A megkérdezettek nem értékelték a bomba állítólagos „humanitását”, azaz azt, hogy az csak az emberi életeket pusztítja, s az anyagi értékeket, s a pusztító fegyvereket épségben hagyja. Ügy tűnik, a NATO tábornokai és propagandistái nem érték el céljukat, s a nyugat-európai tőkés országok közvéleménye továbbra sem hajlandó semmilyen formában sem elfogadni a nukleáris háborút. Az N-bomba az utóbbi hetekben pedig ismét a napirenden volt. Nem csupán a lapok hasábjain tárgyaltak erről a fegyverről, amelynek gyártásáról Carter elnöknek döntenie kell. Az olaszországi Bariban tanácskoztak az Atlanti Szövetség egyik legfelelősebb irányító szervének, a nukleáris tervező bizottságnak tagjai — a NATO-országok hadügyminiszterei. A téma itt is a neutronfegyver volt, azaz .az atlanti hadseregek felszerelése ezzel a nukleáris pusztító eszközzel. Ennek elfogadására akarta rábírni kollégáit Brown amerikai hadügyminiszter. A tanácskozásról nem szivárgott ki lényeges részlet, de az bizonyosnak látszik, hogy még a hadügyminiszterek sem szavaztak egyhangúan arra, hogy a NATO- ban rendszeresített Lance-rakétákat és bizonyos tüzérségi lö- vegeket neutronlőszerrel lássák el. Annál is kevésbé tehetik ezt ma meg, mivel több nyugateurópai ország vezető politikai tényezői felemelték szavukat a fegyver bevezetése ellen. Tiltakozó hangokat hallani Belgiumból és Olaszországból egyaránt, s a nyugat-németországi szociál-liberális kormánykoalíció számos vezetője is ellenzi a nukleáris fegyverkezési verseny kiterjesztését. A NYUGATI POLITIKUSOK JÓZANABB RÉSZE és a közvélemény számára mind világosabb az, amit a NATO- stratégák nem akarnak megérteni — a fegyverkezési verseny újabb menete, a nukleáris rizikó bármely fajtája csak fokozza a feszültséget, s nehezíti a két világrendszer békés, kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlődését. Miklós Gábor B É C S Haderő-csökkentési Az osztrák fővárosban csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tanácskozássorozat 148. plenáris ülését. A tanácskozáson Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője elnökölt. A csütörtöki, ülés egyedüli felszólalója Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldöttség vezetője volt. Beszédében megállapította, hogy a tárgyalásokkal eltelt évek — a NATO-országok álláspontja miatt — nem hozták meg a várt, szükséges és lehetséges eredményeket. A tervezett csökkentés körzetén kívül elterülő országok, köztük Magyarország is, amelyek különleges státussal vesznek részt a tárgyalásokon. közvetlenül érdekeltek a Közép-Európában állomásozó fegyveres erők csökkentésében. Ezért azt az álláspontot képviselik, hogy a csökkentés a szárazföldi csapatok mellett terjedjen ki a légierőre, az atomeszközökkel felszerelt alakulatokra, méghozzá nemcsak azok személyi állományára, hanem fegyverzetére és felszerelésére is, különös tekintettel az atomfegyverekre. A csökkentést valamennyi közvetlenül érdekelt ország kölcsönösen, egyenlő kötelezettség alapján hajtsa végre és az olyan mérvű legyen, hogy közvetlen hatását nem csak Közép- Európában éreztesse, hanem észrevehetően növelje az úgynevezett szárnyországok biztonságát is. Ezek a bécsi tárgyalások legfontosabb nyitott kérdései, elsősorban ezekben kellene haladást elérni — mondotta befejezésül Fodor Zoltán nagykövet. IPAROSODÓ MOLDAVIA. A köztársaságban fejlett, korszerű ipar alakult ki, több mint ötszáz nagyvállalattal. Képünkön: a „Mikropro- vod” egyesülés egyik üzeme. A fiatal gyár a világ 25 országába szállítja termékeit. OROSZ ERDŐ. A Szovjetunió megalakulásának első percétől kezdve össznépi értéknek nyilvánította az erdőt. A jelenlegi, 10. ötéves tervben közel 12 millió hektáron folytatnak erdőpótló és erdővédő munkákat, az újonnan telepített erdőterületek pedig elérik a 230 millió hektárt. képekben (6.) TALÁLKOZÓ VLAGYIVOSZTOKBAN. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelentősége túlnő a két ország határain. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford 1974. novemberi vlagyivosztoki találkozóján jelentős megállapodás született a hadászati fegyverek korlátozásának elveiről. A megállapodás teljes megvalósítása nem a szovjet fél hibájából késik'. | KÖZÖS ŰRREPÜLÉS. Szovjet kezdeményezésre jött létre (1975. jú- ■ lius 15-én) a Szojuz—Apolló közös űrrepülés, amely hozzájárult a j világűr békés felhasználásához, az enyhülési politika megvalósulásához. I EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ANTARK- TISZON. A Szovjetunió és a többi szocialista ország által szorgalmazott enyhülési politika jól szolgálja a tudományos együttműködés ügyét is. Az Antarktiszon létrehozott szovjet kutatóbázison NDK-beli, lengyel és amerikai tudósok is dolgoznak. KINCSES SZIBÉRIA. A szovjet kormány iparosítási politikája új életre keltette Szibériát. Hatalmas vas- és acélipart teremtett. Igen gazdag ásványi kőzetekben, kőolajban és földgázban. Most a legfontosabb feladat: az ásványi kincsek komplex és ésszerű hasznosítása. Képünkön: kálisó- kitermelés 300 méterre a föld alatt. A VILÁG LEGNAGYOBB VÍZI ERŐMÜVE. A szibériai Szaján-Su- senkojei Erőmű a hatalmas Jenyiszej partján épül, s a világ legnagyobb erőműve lesz. A létesítmény teljesítménye 6,4 millió kilowatt, vagyis 320 ezerrel több, mint a szovjethatalom kezdetén tervezett erőművé. Közel 100 nagyüzemet lát majd el villamos energiával. év HKj a®» VS _ 1 W&F Mra3& S3 7 ■ a I ■ I
