Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1977. október 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A kígyóméreg titka Képünkön: a méreg mesterséges elvétele a kígyó mé­regmirigyéből, hogy annak összetételét, hatását, az el­lene való védekezést tanulmányozhassák a kutatók. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Mint általában minden anyag, a kígyóméreg össze­tételének megismerése is csak kémiai vegyelemzéssel, tanul­mányozással lehetséges. A kígyók méregmirigyének váladéka nagy molekulájú, mérgező és nem mérgező ha­tású, szinte fajonként változó összetételű fehérjék keveré­kéből áll; mellettük 65—80 százalék vizen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szervetlen anyagok is előfor­dulhatnak. Méreghatást ki­váltó, halált okozó anyagai mérgező fehérjék, amelyek közül eddig — ha nem is tel­jesen tisztán — mindössze négyet állítottak elő kristá­lyos formában. A méregmirigyek módosult nyálmirigyek. Váladékuk is eredetileg csak a tájJfalék le­nyelését elősegítő — és kisebb mértékben annak lebontásá­ra, emésztésének kémiai elő­készítésére alkalmas enzime­ket is tartalmazó — folya­dék. A kígyók törzsfejlődésé­ben közreműködő összes té­nyezők, elsősorban a végtag­nélküliség és a rágó fogazat hiánya miatt fellépő hatások jöttek létre azok a változá­sok, amelyek a fogak alaki és a nyálmirigyek működésbeli átalakulását eredményezték. Olyan mechanizmus alakult ki, amely egyrészt a zsák­mány megszerzését, másrészt annak megemésztését — fel- darabolatlanul is — lehetővé teszi. A nyálmirigyek váladé­ka a méregfogakon keresztül olyan kémiailag hatékony anyagokat juttat a zsákmány­ba, amelyek gyorsan végez­nek vele (nehogy elmenekül­hessen) és mint emésztőned­vek azt felszívódásra alkal­mas vegyületekre bontják le. Textilfestés — kézzel Textíliák festésével már a legrégibb történelmi időkben foglalkoztak. Nehéz megállapítani, hogyan festették ezeket a ruházati célokra, díszítésre szolgáló anyagokat: a festék vi­zes oldatába mártva az anyagot, vagy úgy, hogy arra a min­tákat, ornamenseket kézzel, vagy ecsettel vitték fel. Az utób­bi módszert nevezzük egyébként a textíliák kézi festésének. A kézzel festett textíliáknak sok előnyük van a nyo­mottakkal szemben. A kézi festés mindig magán hordja ké­szítője egyéni ízlését, az anyaghoz vagy a tervezett cikkhez — pl. asztalkendőhöz, falvédőhöz — alkalmazkodó mintát. Ezeknek a textíliáknak az előállítási költségét — ellentétben a nyomott textíliákkal — nem változtatja számottevően, hogy néhány darabot vagy ezres tételeket gyártanak-e. Ter­mészetesen a bonyolult mintaelemek, esetleg egyedi művé­szi kivitelezésű anyagok értékelésénél iparművészeti szem­pontok is számításba jönnek. A kézzel festett anyagok további előnye a színgazdag sag: akár egyetlen kendőn korlátlan mennyiségű szín és színárnyalat lehet. Hengernyomásnál viszont a nyomóhenge- rek száma határt szab a felhasználható színskálának. Film­nyomásnál sem nyomhatok egymásra korlátlan mennyiség ben a színek. A kézi textilfestésnek speciális esete a deko­ráció- és díszletkészítés, amit a képen látható módon végez az avatott kezű szakember. E „műfajnak” jellemzője, hogy a produktum mindig egyedi. Rövidzárlatot okoz az egerészölyv Müncheni mérnökök megfigye lései szerint az európai 110—150 kilovoltos nagyfesztültségű veze­tékhálózat áramzavarainak mint­egy 65 százalékát az egerészöly­vek okozzák. Megvizsgálták az ölyv ürülékének a vezetőképessé­gét és hosszadalmas kutatások után arra az eredményre jutot­tak, hogy a madár ürüléke a má­sodpercek töredékére „hidat” lé­tesít a pózna és a szabad vezeték között, s az így keletkezett rö­vidzárlat miatt az elektromos művekben kiégnek a biztosítékok. r Újítás a dohánytermesztésben Eredményes kísérletek Szabolcsban A megye dohánytermeszté­se az utóbbi néhány év alatt igen sokat változott, s a kis­üzemi hagyományos kézi munkára alappzott termeszté­si módszereket mindinkább a műszakilag fejlett gépek és korszerű technológiák vált­ják fel. Ez a folyamat a me­gyében 1971. évben a Kana­dából importált Balthes kom­bájnok és a hazailag gyártott tűsorkeretes mesterséges szá­rítóberendezések kipróbálá­sával indult el. A megyében ma már a Balthes kombáj­nokból 100, TDO szárítókból több mint 300 üzemel, s e gé­pekkel és szárítóberendezé­sekkel mintegy 2500 ha terü­let gépi munkáit és szárítási feladatait lehet biztosítani. A Balthes kombájnokra és a TDO szárítóberendezésekre épülő technológia a hagyomá­nyoshoz képest mintegy 35— 40 százalékos élőmunka-meg­takarítást eredményezett. De még így is igen magas a do­hánytermelés élőmunkaigé­nye. Egy hektár Virginia do­hány szántóföldi, szárítási és manipulálási munkáihoz 90— 100 tízórás munkanap fel- használása szükséges. Napjaink feszítő munka­erőgondjai, a dohányter­mesztés magas élőmunkaigé­nye elvárja, hogy tovább lépjünk a dohánytermelés korszerűsítésében. A jövőben olyan termelési rendszerekre, nagyüzemi technológiára van szüksége a gyakorlatnak, amely a jelenlegitől is kor­szerűbb, kevesebb élőmunka felhasználásával nagyobb eredmények elérését teszi le­hetővé. Ezt az igényt kívánja kielégíteni a „Sűrű állományú és aprítva betakarított” (Si­lórendszerű) dohányterme­lési rendszer melynek kidol­gozása, kikísérletezése 1976. évben indult és széles körű elterjesztésére várhatóan 1979. évtől kezdődően kerül­het sor. Hol folyik a kísérlet, kik vesznek részt benne és mi ennek a termelési technoló­giának a lényege? A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat 1976. év ele­jén kapott megbízást a MÉM mezőgazdasági főosztályától arra, hogy a Nyírségi Do­hánytermesztési Társulás tag­gazdaságainak és szakembe­reinek bevonásával három év alatt dolgozzon ki egy olyan nagyüzemi dohánytermelési rendszert, amellyel -jelentős hozamnövelést és élőmunka­megtakarítást lehet elérni, azaz a jelenlegi hagyományos dohánytermelési rendszerek egy részét (kb. 10o u-át) a kö­zeljövőben fel lehet váltani. A MÉM mint megbízó ettől a termelési rendszertől azt vár­ja, hogy a ha-kénti termés zöld súlyban 200 q-t, száraz súlyban a 30 q-t meghaladja és a felhasznált élőmunka jó­val kevesebb legyen a jelen­legitől. Az 1976. évi első évi kísér­letek a máriapócsi Rákóczi Tsz-ben, a Nyírségi Dohány­termelési Társulás gesztor­gazdaságában indult be 4 ha területen VP—9 és káliói do­hányfajtákkal. Ez évben újabb gazdaságot, a piricsei Egyesült Erő Tsz-t is bevon­tuk a kísérletbe és ebben a két gazdaságban 8 ha terüle­ten folyt az új technológia kipróbálása. Ennek a most már második éve folyó kísérletnek az a lényege: hogy az eddig alkal­mazott dohánytermelési mód­hoz képest több mint duplá­jára növeli a területegységre jutó növényszám (60 000 tő/ha) és e sűrűállomány-ül- tetvény szántóföldi és szárí­tási munkáit az eddigiektől is jobban sikerül gépesíteni. A palánták kiültetését UPK 6 és RSZMB 8-as palántaül­tető géppel; a növényvédel­met, vegyszerek és folyékony műtrágyák kijuttatását NO- VOR 1005-ös és Novatur 1507 e célra átalakított permete­zőgéppel; a telejezést művelő útról az e célra újonnan ké­szített oldalkaszás tetejező géppel; a betakarítást KSZ 2,6 és E—067 típusú e célra átalakított betakarító gépek­kel; az aprított anyag szárí­tását pedig TDO 100-as rend­szerű mesterséges szárítók­ban, konténerekben oldottuk meg. A munkagépek megvá­lasztásánál a célszerűség és a használhatóság mellett azt is szem előtt tartottuk, hogy azok a hazai piacokon köny- nyen beszerezhetők legyenek és más ágazatokban is lehes­sen használni. Az eddigi kísérleti eredmé­nyek azt igazolják, hogy jó úton indult el, és jó mód­szernek bizonyult a tőszám- növelésre irányuló törekvé­sünk. Igazolódott, hogy e sű­rű állományú ültetvény összes szántóföldi munkáit gépi úton el lehet végezni és az ültet­vényt mind az állati kárte­vőktől. mind a növényi be­tegségektől meg lehet véde­ni. Megvalósultnak látszik a hozamnövelésre és élőmunka­megtakarításra vonatkozó célkitűzés is. A ha-kénti le­véltermés két év átlagában zöldsúlyban mintegy 240 q- nak szárazsúlyban mintegy 35 q-nak felel meg. A ha-ként felhasznált élőmunka 35 tíz­órás munkanap körül alakul. Az új technológiával termesz­tett dohány gyártási eredmé­nyei is kedvezőek, az ipari használhatósága jónak mond­ható. Gulyás János főagronómus Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat Növényvédelem a telepítés idején Az év folyamán meRorodési hibák, vagy betegség következ­tében kipusztult gyümölcsfák pótlására, illetve új telepítések végrehajtására az ősz a legal­kalmasabb. Javasoljuk a telepíteni szán­dékozó kiskert-tulajdonosok­nak. hogy — a betegségek megelőzése érdekében — csak az állami (s az állomás által rend­szeresen ellenőrzött) faiskolai lerakatokbói vásárolják a faj­tára jellemző, fejlett, egészsé­ges anyagot. A telepítés céljára történő talaj-előkészítéskor ja­vasoljuk felmérni a talajlakó kártevők — drótférgek, cserebo­gárpajorok — létszámát. Ha ezekből 2—3 db van négyetmé- terenként. akkor ajánlatos el­végezni a talajfertőtlenítést: Hungária L—7-ből 14 dkg. Ba- sudin 5 G-ből 35 dkg a 1Ó0 négyzetméterenkénti szükséglet. A Készítményeket a kártevők tartózkodási mélységéig kell be­dolgozni a talajba. Tavasszal — a talaj felmelegedése után — ellenőrizzük a hatást, s ha szükséges, ismételjük meg a fenti kezelést. Ültetéskor a fajtának és a kialakítandó k< -rónai ormának legjobban megfelelő sor- és tő­távolságot válasszuk, s már most gondoljunk arra. hogy a sűrűn ültetett állományban a betegségek fellépéséhez, a kár­tevők elszaporodásához ked­vezőek a feltételek, s nehéz lesz a permetlevet — a megfelelő hatás eléréséhez — a sűrű ko­rona belsejébe is bejuttatni. Az újonnan telepített csemetéket télen a nyúlrágástól kell meg­védenünk. ezért burkoljuk be papírral, vagy tüskés gallyak­kal. A talajfertotlenítő szerek kijuttatásakor tartsuk be az előírt óvó rendszabályokat. Budai Csaba, megyei növényvédő és agrokémiai állomás Milyen távolságra ültethetünk a telekhatártól? A gyümölcsfák évtizedekig maradnak ugyanazon a helyen, ezért a telepítés munkáit nagy gonddal kell előkészíteni és el­végezni. Gyümölcsös telepítésére álta­lában a középkötött, mélyréte- gü, jól művelhető vályogtalajok és homoktalajok alkalmasak. A talajelökészítés állhat gépi for­gatásból, (a hatvan centiméte­res mélységű rigolozás ponto­san elegendő), kézi talajforga­tásból (a földet tényleg ásónyo­monként dolgozzuk át), eset­leg két méter széles szalagos forgatásból, vagy gödörásásból (az ültetőgödör nagysága leg­alább 120x120x60 cm legyen). A gödörásáshoz ültetőlécet használhatunk. Az ültetőléc 2 m hosszú, 10 cm széles, két vé­gén és a közepén félkör alakú bemetszés van. Gödörásásnál a lécet úgy használjuk, hogy a léc középső bemetszését — a fa tervezett h iyét jelző — ültető karóhoz illesztjük, majd a két végét segédkaróval megjelöl­jük. Ezután elvehetjük a lécet, és kezdhetjük a gödörásást, mert a fa helye a segédkarók közé visszahelyezett ültetőléc segítségével bármikor megálla­pítható. (A gödröket az ültetés előtt 10 nappal húzzuk be.)- Nagyon ügyeljünk arra, hogy a jogszabályban rögzített ültetési (telepítési) távolságokat a föld­terület (ingatlan) határától szá­mítva feltétlenül tartsuk meg. Az ingatlan határától számí­tott legkisebb ültetési távolság belterületen és zárt kerten belül a kpvetkező: Szőlő, valamint 3 m-nél maga­sabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor esetébe 0,5 m, há­rom méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében egy m; három méter­nél magasabbra növő gyü­mölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- egyéb bokor eseté­ben 2,0 m: külterületen — zárt kerten kívül viszont: gyümölcs­faiskolai nevelés alatt álló nö­vény, továbbá ^ »lő-, köszmé­te-, ribiszke- málnabokor esetében 0,8 m: minden egyéb gyümölcsbokor t ttében 2.0 m; birsalanyra oltott körtefa, to­vábbá őszibarackfa esetében 2,5 m; törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m; vad­alanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,0 m; cseresznyefa esetében 5,0 m; dió- és gesztenyefa, továb­bá minden fel nem sorolt gyü­mölcsfa esetében 8,0 m. A szaporítóanyagot a szük­ségletnek megfelelően az álla­mi faiskoláktól időben rendel­jük meg. Széles Csaba mg főiskola, Nyíregyháza Konzerv — hajótörötteknek Csendes-óceáni kutatóútján ér­dekes feladatra vállalkozott egy bolgár házaspár, Julia és Doncso Papazov. Három hónapig csak olyan élelmet fogyasztottak — húst, gyümölcsöt, zöldséget, hü­velyeseket —, amelyet egy új konzerválási eljárással tartósítot­tak. Az alacsony hőmérsékleten, szublimációs eljárással szárított élelmiszer-konzervek jól vizsgáz­tak az út során. Kiderült, hogy bizonyos esetekben még a hajó­töröttek is hasznát vehetik. A kivételesen tartós, súlyra is könnyű, időjárásra, nedvességre nem érzékeny konzervet ugyanis akkor sem érte kár, amikor a házaspár hajója bajba került és az élelmiszercsomagok vízbe merültek. Papazovék ilyen éle­lemmel akarják magukat terve­zett kétéves világ körüli útjukon is ellátni. Az új konzerválási eljárás, amelyet Cvetan Cvetkov mérnök vezetésével dolgoztak ki, nem­csak az élelmiszeriparban, ha­nem a gyógyászatban és a mező­gazdaságban is hasznosítható. Ily módon a különféle biológiai termékeket — átültetésre szánt szerveket, szöveteket, szérumo­kat, vakcinákat, hormonkészít­ményeket, anyatejet — hosszabb időn át lehet tárolni. Gyomirtási bemutató Dombrádon Megtalálták a tarack ellenszerét A gyomirtásnak már régi története van, de ez a bemu­tató a tarackosok vegyszeres gyomirtásának egy újabb formáját próbálta reprezen­tálni. Régebben, húsz-har­minc éve a tarackosok hu- szonkettő-huszonharmadik helyen álltak a gyomok rang­listáján. Jelenleg az elsők kö­zött vannak, s ennek irtása komoly feladat elé állítja az AGROKÉMÍA-i szakembe­reket. Éppen ennek hatására próbáltuk ki Dombrádon a Glialka nevű gyomirtó szert és jó hatású volt. A bemuta­tón jelen volt a gyártó cég képviselője is, (tiszavasvári Alkaloida) aki elmondta, hogy a megrendelések ará­nyában fogják forgalmazni a Glialkát. Azt hiszem ezzel a készítménnyel meg fogjuk ol­dani azt a problémát, amelyet eddig nem sikerült. Voltak eddigi tarackirtó szereink, de ezek csak időlegesen irtották a tarackot, míg a Glialka tar­tós hatásának előjelét láttuk Dombrádon. A bemutató a célnak meg­felelt és az összes megjelent AGROKÉMIA-i szakember­nek az volt a véleménye, hogy jelentős lépést értünk el a tarackosok vegyszeres gyomirtásában. Ez az ered­mény még jobban fogja ösz­tönözni a gazdaságokat arra, hogy kémiai utón is felve­gyék a harcot a tarack ellen, amelyet legjobb elvégezni kalászosok után most. % Takács Bertalan főkertész ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents