Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

1977. szeptember 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Juttatás Nyáron elég gyakran szóvá tették levélíróink, hogy mos­tanában ügyeiket nehezebben tudják intézni, a hivatalok­ban sokan szabadságon van­nak, és nem minden ügyin­tézőt helyettesítenek. így az ügyfeleknek sokszor várniuk kell. „Nálunk ez olyan ter­mészetes — olvastuk az egyik levélben —, hogy minden dolgozó él a törvény adta le­hetőségével, elmegy szabad­ságra, és sokan közülük üdü­lőben pihennek, igen kedve­ző feltételek mellett.” Egyik mátészalkai levél­írónk jegyezte meg a közel­múltban, hogy bizony az ó idejében — s erre bizonyára mindazok még jól emlékez­nek, akik a felszabadulás előtti viszonyokat átélték és ismerték — legfeljebb a jó­módúak engedhették meg ezt maguknak, csak igen keve­sen. Ma meg mi sem termé­szetesebb, hogy valaki sza­badságát egy üdülőben tölti, néhány száz forint befizetése ellenében minden kényelmet megkap, természetesen teljes ellátás mellett. Sokan azon­ban ezt nem is értékelik ... — s olykor helyettesítőről sem gondoskodnak. Szintén egy levélben olvas­tuk a következőket: „Szabad­ságunkat az idén egy Bala- ton-parti üdülőben töltöttük. Az utolsó napon reggel már az épület előcsarnokában so­rakoztak a bőröndök. Min­denki útra készen állt. A reg­gelinél kihordták a „búcsú”- csomagokat is. Asztaltársunk — akinek egyébként a napja el volt rontva, ha netán a szakács kése élesebb volt, és az én húsomat bőségesebbre szabta, mint az övét — azon­nal hozzálátott csomagja vizsgálatához. Hogy mi van benne? Darabonként szedte ki a kenyeret, a konzervet. a szalámit, a paprikát, paradi­csomot, sőt azt is ellenőriz­te, hogy a konzervnyitót vé­letlenül nem spórolták-e ki? Ez nagyon fontos volt szá­mára, hiszen tudni akarta: megkapta-e azt, ami neki jár És szinte már hallottam is, amint megjegyezte magában: megfizettem érte, tehát jár, Nem vontam kétségbe, hogy asztaltársam helytáll a mun kájában, s az üdülését tulaj­donképpen munkájával meg­váltotta, sőt pénzzel is meg­fizetett érte. Arra azonban már nem gondol, hogy az üdülőjegyért fizetett néhány száz forint csak egy névleges összeg, a többit a szakszerve­zet viseli.” Valóban jóval többe kerül egy személy kéthetes ellátá­sa, mint 3—500 forint. Egy igényesebb szállodában az egynapi szállás is többe ke­rül... Persze, hajlamosak vagyunk ezt a kedvezményt is úgy kezelni, mint a töb­bit — a házassági, szülést, gyermekgondozási segélyt, az ingyenes orvosi ellátást stb. — amit az államkasszából kapunk. Igaz, ezt nem szám­lálják az asztalunkra, a fize­tési borítékunkban sínesben ne, pedig számításba kellene vennünk, hiszen általuk is gazdagabbak vagyunk. S. A. LÉPCSŐRALLYE? Í Városunkban örvendetesen megnőtt a toros sportok művelőinek és érdeklődői­nek köre. A salakmotor-versenyek és a rallyeversenyek a pályán nagyon szépek és izgalmasak, természetesen a jól előkészített és rendezett pályán. Sajnos, izgalmas és élet- veszélyes, de egyáltalán nem szép versenye­ket is lehet látni a nyíregyházi Jósaváros- ban — többnyire a lépcsőkön át, az egyes lakóházakat összekötő gyalogos átjárókon ke­resztül. így történt az egyik este, amikor az IG 06—46 rendszámú Moszkvics rallyestílus- ban kanyarodott az Ungvár sétány elé, ve­szélyeztetve az embereket és a parkolóban álló gépjárműveket. A lépcsőn át történő kapaszkodást a motorosok is kipróbálják, ilyenkor csodálkozunk: az ilyen bátor embe­rek miért nem a megfelelő sportpályákon gyakorolnak? — írja levelében Kiss Ernő. ELHANYAGOLTAK Az idei nyáron nagyon sze­metes volt a Benczúr téri park. Mintha jóval keveseb­bet törődtek volna vele, mint a többi parkkal. (Persze az is meglehet, hogy az arra já­rók voltak valamivel fegyel­mezetlenebbek.) De legyen bármi az oka, ezúton is kér­jük az illetékeseket, fordít­sanak nagyobb figyelmet er­re az igen kedvelt közterü­letre — teszi szóvá Lovász Kálmánná nyíregyházi olva­sónk. BEÄZÄS — GARANCIÁVAL Szövetkezeti lakásban - la­kunk, ami esőzés alkalmával beázik, emiatt a tapéták pe­nészesek. Igaz, egyszer már megcsinálták a hibát, a hely­zet azonban változatlan. Sze­retnénk kifestetni a lakást, a festő viszont mindaddig nem vállalja, amíg a SZÁÉV ga­ranciális részlege a beázást nem szünteti meg. Március körül kijöttek a szakemberek és azt mondták, hogy már­cius—áprilisban hideg van, ígérték, megcsinálják, csak megvárják a jő időt. Mosta­náig vártunk, de hiába. Las­san a jó idő is elmúlik. Egy­re türelmetlenebbül várjuk tehát az illetékesek intézke­dését — írja levelében Kiss Jánosné, Nyíregyháza, Ung­vár sétány 35. szám alatt lakó olvasónk. KORLÁT KELLENE Rendkívül örültünk, hogy Nyírturán biztonságosabbá tették a közlekedést az új út, illetve útkanyarulat kialakí­tásával. A munkának azon­ban van egy szépséghibája: a régi út kiiktatását mindössze egy közúti tábla és egy árok jelzi, amelynek „funkciója” a figyelmetlen járművezetők drasztikus figyelmeztetése. Sokkal biztonságosabb lenne, ha az utat nemcsak egy árok­kal, hanem egy korláttal is lezárnák. Az utóbbi időben történt balesetek is igazolják, ajánlatos lenne ezt az óvin­tézkedést mielőbb megtenni — javasolja S. M. nyírturai olvasónk. BOSSZÚSÁG ÉS RÁFIZETÉS Nem mindennapi bosszúság ért a napokban az Északi körút 6-os sz. postahivatal ban. Kollégám motorkerék­párjának a műszaki vizsgád! ját befizettem egy 60,— Ft- ról szóló csekkel. Otthon jöt­tem rá, hogy közúti jármű vizsgalapot a befizetéskor le kellett volna bélyegeztetni. Visszamentem, a posta már zárva volt, sebaj gondoltam, holnap viszem a csekket és kérek egy utólagos igazolást. Kérésemet azonban nem tel­jesítették, mondván, utólag nem igazolhatnak. Elmentem az 1-es postahi­vatalba, ahol arról informá­lódtam, hogy az igazolást a befizetőhelyen nem lett volna szabad megtagadni. Vissza­mentem ezek után a 6-os postahivatalba, ahol felhábo­rodva közölték, hogy meg­mondták már egyszer, utólag nem igazolják a befizetést. Kénytelen voltam ismét egy új egységcsomagot vásárolni, mivel ebben található a be­fizetési csekk, melyet egy másik postán befizettem, ahol a csekk után még kér­ték a vizsgalapot is. Tehát a tisztviselő tudta, hogy ezzel egyidejűleg vizsgalapot is kell igazolnia.,Most viszont felve­tődik bennem egy sor kér­dés: egyedül én voltam csak figyelmetlen? Érthetetlen számomra, hogy postahivata­lonként miért értelmezik, il­letve alkalmazzák másként a rendeleteket, és a járkáláson, bosszúságon kívül 68,— Ft-ot fizettem rá, teszi szóvá Dan- kó István, Nyíregyháza, Eper­jes út 12. szám alatti lakos. SORON KÍVÜL... A közelmúltban olvastam a „Telefon” című cikket, mely­ben arról írnak, hogy a jósa- városi könyvesbolt öt és fél milliós árukészlete nagyobb biztonságban lenne, ha volna telefon. EzzeL egyetértek, ám megjegyzem, véleményem szerint az orvosi rendelőben még nagyobb szükség lenne a telefonra. Jósavárosban kb. 15 ezer ember él, ha valami baleset van, nyilván a ren­delőbe szaladnak, de az or­vos nem tudja a mentőt hív­ni, mert nincs telefon. Pedig ilyen esetekben minden má­sodperc számít. Bár Jósavá­rosban sok magánember vár telefonra, azt hiszem, egyi­künk sem haragudna meg ér­te, ha azok az orvosok kap­nának előbb telefont, akik­nek a régi lakásukban volt és itt nélkülözniük kell. Nem tudom, minek alapján dönt a posta a telefonok bekötésé­nek sorrendjéről, de örül­nénk, ha ezeket is figyelem­be vennék — írja Csíki Ist­vánná, Nyíregyháza, Gádor Béla köz 10., 1/5. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Lőrincz Lajosné mátészal­kai, és Steiner Sándor H- szavasvári olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Földi Jánosné berkeszi, Kormos András kállósem- jéni, Dévai Bertalanná gyü- rei, Orosz Miklósné nyír­egyházi, Szilágyi Lászlóné csengeri, Lipécz Antalné ti- mári, Zagyi Andrásné ibrá- nyi, Hagymást Károlyné nagyhalászi, Fürtös András botpaládi, Molnár Ferenc kisvárdai, Nagy Józsefné nyírmeggyesi, Nagy István­ná fülesdi, Karácsony End­re gyügyei, özv. Miski Be­nőné kótaji és Pietyák Mik­lósné teremi olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Némedi Varga Gyula nyíregyházi lakost a váro­si tanács műszaki osztálya levélben tájékoztatta arról, hogy motorkerékpárral a Zrínyi Ilona utcán a Nyír­fa Áruház déli oldalán, va­lamint a Kossuth- és a Ta­nácsköztársaság téren lehet parkírozni. Az OTP előtti — e célra kijelölt — gyöngy­kaviccsal borított területet nem fogják szilárd burko­lattal ellátni, ugyanis ez a hely ilyen állapotában is megfelel a célnak. Hegyes Ferencné balkányi olvasónk kilenc nap sza­badságát a Balkányi Álla­mi Gazdaság pénzben meg­váltotta. Pitlik István tiszateleki lakos családja részére a községi tanács katonai csa­ládi segélyt állapított meg, mégpedig a rendelkezésben előírtaknak megfelelően. Borbély Józsefné keme- csei lakos ügyében a köz­ségi tanács intézkedett. Férje munkahelyétől pedig a család tanszervásárlás céljára segélyt kapott. Kerekes Pál porcsalmai lakost a társadalombiztosí­tási igazgatóság járulékügyi és nyilvántartási osztálya értesítette, hogy az 1975. jú­lius elsejétől hatályba lé­pett II. törvény végrehajtá­sára kiadott 17/1975. mi­nisztertanácsi rendelet ér­telmében az a biztosított, aki egyidejűleg több bizto­sítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyá­ból származó munkabére, munkadíja és ilyen jellegű egyéb pénzbeni és termé­szetbeni juttatás után nyug­díjjárulékot köteles fizetni, ha mindegyik jogviszonyá­ban fizikai munkát végez, vagy munkaideje egyik jog­viszonyában sem éri el a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt. Az említett rendelkezés értel­mében a dolgozó nem köte­les nyugdíjjárulékot fizetni a másodállásból származó keresete után, de a fizikai munkát végző dolgozóknak másodállás létesítésére a munka törvénykönyve ér­telmében nincs lehetőség, csak a szellemi munkát végzőknek. (A másodállás munkaideje ugyanis egybe­esik a főfoglalkozású mun­kaviszony idejével, s így ez csak olyan munkakörökben létesíthető, ahol a szemé­lyes jelenlét nem szükséges állandóan.) Áz illetékes válaszol KIVETTÉK A PÉNZT A „Miért” című cikket — mely 1977. aug. 31-i szám­ban jelent meg — az aláb­biakkal szeretnénk kiegészí­teni. A gépkocsivezető a két utast nem azért szólította fel a busz elhagyására, mert ap­rópénzzel fizettek. A két utas ugyanis 5 Ft-tal fizetett két jegyért, és míg a gépkocsive­zető a jegy kiadásával fog­lalkozott, az utasok ez alatt benyúltak a pénzgyűjtő ka­zettába és a visszajáró pénzt kivették. Tekintettel arra, hogy a gépkocsivezető az ál­tala felvett menetjegyekért anyagi felelősséget vállal, nyilván az utasoknak ilyen viselkedéséért jogosan alkal­mazta a gépjármű-fuvarozási szabályzat szerinti eljárást. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Kezesség gyermek­tartásdíjért Krasznai Árpádné 1971-ben elvált a férjétől, és a bontó­per során meghozott ítélettel a bíróság nála helyezte el a há­zasságból származott két kiskorú gyermeket, egyidejűleg kö­telezte olvasónk volt férjét gyermektartásdíj fizetésére. A férj ebben az időben Nyíregyházán dolgozott és a bíróság a gyer­mektartásdíjat letiltotta annál a vállalatnál, ahol a gyerme­kek apja munkaviszonyban állt. Mindeddig rendesen megér­kezett a gyermektartásdíj, amíg az elvált férj ennél a válla­latnál dolgozott, másfél év után azonban kilépett ettől a vál­lalattól és az országban legkülönbözőbb helyeken vállalt ál­lást. Ettől kezdve a gyermektartásdíj folyósítása rendkívül rendszertelenné vált. Az elmúlt öt hónap folyamán olvasónk egyáltalán nem kapott tartásdíjat, de sikerült megállapítani, hogy férje Du­nántúlon egy veszprémi vállalatnál dolgozik, ahová el is uta­zott, érdeklődni, hogy. miért nem kapja a tartásdíjat. Elfogad­ható választ azonban nem kapott. Arra hivatkoztak, hogy a tartásdíj az úgynevezett MIL-lapra nem lett felvezetve, de olyasmit is mondtak, hogy ők felejtették el levonni a tartás­díját. Olvasónk a helyszínen olyan értesülést is szerzett, hogy a vállalatnak a letiltások kezelésével megbízott dolgozója és volt férje igen jó barátságban vannak és szándékosan nem vonták le a tartásdíjat, tekintettel erre a baráti viszonyra. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy van-e lehetősége az el­maradt tartásdíj behajtására, hiszen tudja, hogy 50 százalék­nál többet letiltani nem lehet és a megelőző rendszertelen fizetés miatt és a legutóbbi több hónapos elmaradás miatt a hátralék meglehetősen nagy összeg. Egyértelműen tudunk válaszolni, hogy az összeg behajtá­sára megvan a lehetőség, és az elmaradt tartásdíjat most már nem a férjétől, hanem a férje vállalatától kell kérnie. A vég­rehajtási törvény 152. paragrafusa értelmében a munkáltató a munkabér letiltására vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a végrehajtást kérővel szemben készfizető kezesként felel. Ez azt jelenti, hogy a le nem vont tartásdíjakat közvet­len a vállalat tartozik megfizetni, függetlenül attól, hogy az adóson, vagyis a volt férjen az behajtható-e, vagy sem. Éppen ezért olvasónknak a vállalat ellen kell pert indítani és egy összegben kérni a le nem vont tartásdíjat. A bíróság ezt meg is fogja ítélni és ami olvasónk számára a legfontosabb, a vál­lalat rendelkezik olyan anyagi fedezettel, hogy a megítélt ösz- szeg behajtható legyen. Természetesen a vállalat ezt az összeget be fogja hajtani a volt férjen, amennyiben arra lehetőség van, a végrehajtási eljárás egyéb szabályainak betartása mellett. Feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy a levonás elmu­lasztása annak a dolgozónak a részéről, akinek ez munkaköri kötelessége, minimálisan fegyelmi és kártérítési felelősséget von maga után. A törvény rendkívül szigorú a gyermektartásdíj behajtá­sa érdekében és olyan esetekben, hogy ha a letiltást szándé­kosan nem foganatosítják, az bűncselekményt képez, és ilyen esetekben a felelősségre vonás nem is marad el. Pontosan erre tekintettel igen nagy felelősség azt állí­tani, hogy a levonás mellőzése szándékos volt a vállalat dol­gozója részéről, mert ha ez nem igazolódik be, olvasónk el­követi a rágalmazás bűncselekményét. Olvasónk számára azonban nem is ez a fontos, hanem az, hogy az elmaradt tartásdíjat megkapja és hogy a jövőben rendszeres legyen a tartásdíj folyósítása. Nagyon fontos tudni olvasónknak, hogy a vállalat elleni pert nem köteles Veszprémben megindítani. Erre az ügyre is érvényes a polgári perrendtartás 34. paragrafusa, éppen úgy, mint a gyermektartásdíj iránti perekben, vagyis olvasónk a lakóhelye szerint illetékes járásbíróság előtt is pert indíthat. Ebben a perben mindenképpen tisztázásra kerül, hogy a mulasztás fennáll-e, vagy sem és ki követte el, de olvasónk számára az a legmegnyugtatóbb, hogy a le nem vont tartás­díj nem veszett el, ahhoz törvényben biztosított joga van és minden lehetősége megvan arra is, hogy azt behajtsa. Dr. Juhász Barnabás HÜ W8M

Next

/
Thumbnails
Contents