Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 14. Képtávirón érkezett A PORTUGAL KOMMUNISTÁK ÜNNEPE. Lisszabonban megtartották a PKP központi lap­ja, az Avante! immár hagyományos ünnepségét. A portugál kommunisták sajtóünnepe a demok­ratikus vívmányok, a földreform védelmének jegyében zajlott le. NORVÉGIÁI VÁLASZTÁSOK. Vasárnap megkezdődtek Norvégiában a két napig tartó parlamenti választások. Képünkön: Odvar Nord- li, az északi ország szociáldemokrata miniszter- elnöke leadja szavazatát. KATALÄN ÖNRENDELKEZÉS. Több száz­ezer katalán, valamennyi a katalóniai politikai párt képviselői, felvonulással ünnepelte meg va­sárnap Barcelonában a katalán önkormányzat visszaállítását. (Kelet-Magyarország telefotó — AP — MTI — KS) Több évszázadnyi út lillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllNIIII fi LflKom KtransÉu suavobalr , (C 1000 LAKOSRA JUTÓ TE ISO ÉS KÖZÉWOKU TELEX... MOSZKVA Arhangelszkbe érkeztek kedden a papíripari dolgo­zók nemzetközi Barátság mű­szakjának külföldi résztvevői, köztük a magyar küldöttek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett műszakon hat szocialista or­szág papíripari dolgozói vesz­nek részt, szovjet társaikkal együtt. Az ünnepi műszak 29 szovjet résztvevőjét a szak- szervezetek országos verse­nyén választották ki. SZÓFIA Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke kedden hi­vatalos baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség élén Szófiába érkezett. A ma­gas rangú vendéget Todor Zsivkov, a BKP KB első tit­kára, az államtanács elnöke, számos bolgár párt- és álla­mi vezető fogadta. DAMASZKUSZ Két libanoni haladó párt Damaszkuszban megállapo­dást kötött arról, hogy „Nem­zeti front” néven közös szer­vezetet alakít, amely a politi­kai élet felekezeti alapon tör­ténő irányításának megszün­tetéséért, a Szíriával való együttműködésért és Liba­nonnak a cionista ellenséggel vívott harcban való részvé­teléért fog küzdeni. HAVANNA Több mint kétszáz fiatal érkezett Kubába Portugáliá­ból, Spanyolországból, Bel­giumból, Olaszországból és más nyugat-európai orszá­gokból. A Jósé Marti nevét viselő nemzetközi brigád tag­jaiként lakóházak építésében és mezőgazdasági munkában vesznek részt. Szabad idejük­ben kubai fiatalokkal talál­koznak, ipari és mezőgazda- sági létesítményeket, tudo­mányos központokat keres­nek fel. 1965-ben vette kezdetét a szovjet gazdaságirányítás, a tervezés és gazdasági ösztön­zés reformja, amely hozzájá­rult a növekedési ütem emelkedéséhez, a hatékonyság növekedéséihez, az életkörül­mények javulásának erősödé­séhez. öt év alatt az ipari terme­lés 50 százalékkal, a mező- gazdasági 21 százalékkal nö­vekedett. A VIII. ötéves terv befejező évében közel két­szer annyi terméket bocsá­tott ki, mint a háborút meg­előző ötéves terv alatt ősszel sen. Működésbe lépett a világ két legnagyobb vízierőműve, a bratszki és a krasznojársz- ki, az atomerőművek kapaci­tása közel 1 millió kilowattra emelkedett, befejeződött az európai ré6z egységes energe­tikai rendszerének létrehozá­sa, központi energetikai rend­szert hoztak létre Szibéria központi részén és Közép- Ázsiában, Nyugat-Szibériá- ban létrejött a kőolaj- és gáz- kitermelés bázisa. A villamo­sított vasútvonalak hosszát tekintve a Szovjetunió első helyre került a világon. Száz új várost hoztak létre. A VIII. ötéves terv a szov­jet tudomány és technika gyors fejlődésének időszaka. 40 százalékkal növekedett a tudományos munkatársak száma, létrehozták az első automatikus rendszereket a termelésben, a lézertechnikát stb. Az egy lakosra számított reáljövedelem 33 százalékkal nőtt, a népgazdaság vala­mennyi ágazatában 60 rubel­ra emelték a minimális bére­ket. Az iparban a munkabér emelésének új forrásaként jelent meg a nyereségtől füg­gő ösztönzési alap, ennek 1970. évi összege már 5 milli­árd rubel volt. A kolhozok­ban a munka utáni jövedel­mek 46 százalékkal nőttek. Nagy jelentősége volt annak, hogy bevezették a garantált bérezést. Jelentősen megnőtt a tartós fogyasztási cikkek termelése. Elkezdődött az áttérés az ál­talános középfokú végzettség nyújtására az oktatásban. A Szovjetunióban dolgozik a világ tudományos munka­társainak egynegyede; szá­muk 1965-ben 665 ezer; 1970- ben 928 ezer; 1976-ban 1 mil­lió 254 ezer. „A kommunista párt veze­tésével a IX. ötéves tervben nagy lépést tettünk a kom­munizmus anyagi-műszaki bázisának létrehozásában, a nép életszínvonala emelésé­ben, az ország biztonságának ellátásában. Ez a párt XXIV. és XXV. kongresszusa közöt­ti időszakban végzett gazda­sági tevékenységének politi­kai összegezése. Ilyen a szov­jet emberek hősies munkájá­nak fő eredménye.” (A KB beszámolója a XXV. kong­resszuson.) Az ipari termelés mennyi­sége 43 százalékkal, a mező- gazdasági 13 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió acél-, kőolaj- és műtrágya- termelésben első helyre ke­rült a világon. A népgazdaság állóalapjainak értéke másfél- szeresére növekedett. A IX. ötéves terv időszaká­ban az ország történetének legnagyobb, legátfogóbb szo­ciális programja valósult meg. Az életszínvonal emelé­sére vonatkozó intézkedések megvalósítására felhasznált eszközök a megelőző két öt­éves tervével érnek fel. A legutóbbi évtized szere­pét a Szovjetunió életében megfelelően bemutatja az, hogy ez évek alatt a szovjet gazdaság potenciálja megkét­szereződött ahhoz képest, amit a NOSZF győzelmétől eltelt fél évszázad alatt létre­hoztak. Gierek—Giscard-találkozó Az enyhülésről alkotott né­zeteit fejtette ki az Elysée- palotában rendezett hétfői vacsorán Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Mindkét államférfi hangsúlyozta, hogy országaik a détente élvonalában kí­vánnak haladni. Giscard d’Estaing hangsú­lyozta : Lengyelország és Franciaország együttesen azon kíván munkálkodni, hogy tel­jes mértékben megvalósuljon a Helsinkiben kidolgozott akcióprogram. A francia— lengyel kapcsolatok mérlege az államfő szerint hivatkozási pontot jelenthet a belgrádi értekezlet számára, amelynek feladata lenne egész Európá­ban hasonló együttműködést megvalósítani. A kétoldalú kapcsolatok ebben a tekintet­ben különösen figyelemre­méltóak. A SZOVJET GAZDASÁGI POTENCIÁL NÖVEKEDÉSE (1965 = 100) 1976 1977 terv Társadalmi össztermék 203 214 Megtermelt nemzeti jövedelem 201 212 Termelési állóalapok 242 260 Ipari termelés 226 238 Mezőgazdasági termelés 131 141 Beruházások 210 217 Kiskereskedelmi áruforgalom 211 221 A munkások és alkalmazottak száma 136 138 A munka termelékenysége 178 185 Gyuricsku Kálmán (Folytatjuk) A magyar—csehszlovák vízerőmű terve A Duna—Majna—Rajna­csatorna megépítése, a roha­mosan növekvő áruszállítás szükségessé teszi a hajózás biztonságossá tételét a ma­gyar Duna-szakaszon, külö­nösen a Szigetköz térségé­ben. A folyó hirtelen esés­változása nagy mennyiségű hordalék felhalmozódását és gázlók képződését idézi elő, így legnehezebben hajózható a Rajka—Gönyű szakasz. A megfelelő hajózási feltételek biztosítása itt 7—8-szor any- nyi ráfordítást igényel mint egyéb Duna-szakaszokon. A nemzetközi „szabvány­nak” megfelelő hajózási utat a Budapest—Pozsony közötti 210 km-es Duna-szakasz komplex hasznosításával kí­vánják megoldani a magyar és a csehszlovák szakembe­rek. Ennek fontos láncszeme a két ország közös tulajdonát képező Gaboikovo—Nagyma­ros vízlépcsőrendszer. A be­ruházás célja a villamos- energia-termelésen (3,6 mil­liárd kWó/év), a hajózás (1500 tonnás hajók) biztosí­tásán kívül a környező terü­letek sokoldalú gazdasági hasznosítása. A vízlépcső- rendszer egyes objektumai­nak helyét részletesen éghaj­lati, hidrológiai, geológiai és gazdasági vizsgálatok alap­ján határozták meg. A ter­vek szerint a 130 km’ terüle­tű dunakiliti—hrusovi táro­ló 60 millió ms vizet tartalé­kol. A gaboikovoi vízerőmű ellátását 4000 m3,sec vízszál­lításra alkalmas 17,6 km hosszú csatorna biztosítja. 700 MW-os teljesítményű erőműve évente 2,6 milliárd kWó energiát ad. A nagyma­rosi vízlépcső duzzasztási szintje kb. 1 m-rel haladja meg az eddig észlelt legma­gasabb vízállást, ezzel 16 km’-nyi vízfelület keletke­zik. Az itt felépülő vízerőmű 146 MW teljesítményű turbi­nái évente 1,0 milliárd kWó villamosenergiát termelnek, összehasonlításul: a kiskörei vízlépcső erőműve csak 28 MW kapacitású, évente 100 ezer kWó elektromos ener­giát termel, biztosítja az 1350 tonnás hajók hajózását, vi­szont 300 ezer ha öntözését teszi lehetővé. Természetesen egy-egy vízlépcső jelentős befolyással van a vízgazdál­kodásra és a területfejlesz­tésre. A tárolók megteremtik a környező területek üdülési és idegenforgalmi célokra történő hasznosítási lehetősé­geit is.

Next

/
Thumbnails
Contents