Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-14 / 216. szám
2 KELET-MAOYARORSZAG 1977. szeptember 14. Válasz cikkünkre Felesleges láncszem? A Kelet-Magyarország 1977. szeptember 4-i számában „Felesleges láncszem?” címmel cikk jelent meg a vállalat tevékenységével kapcsolatban. A cikk írója több jogos problémát vet fel. Ezek — véleményem szerint a vállalat sokrétű tevékenységével és a gazdasági társulásokkal kapcsolatos köz- gazdasági és jogi szabályozottsággal hozhatók összefüggésbe. A vállalatot létrehozó alapító okirat határozza meg a Kelet-SZÖVKER tevékenységét. Ebből adódóan a vállalat alapvetően a falusi és a városi lakosság áruellátásának javítását hivatott megoldani. A feladatkör választékbővítő-hézagpótló tevékenységet határoz meg és ebből eredően időszakonként újabb és újabb termékekkel való foglalkozás kerül előtérbe. Igaz, az elmúlt évek során a változott gazdasági körülményeknél csökkent a vállalat szerepe egyes területeken, de összességében mindenkor biztosítani tudta a tervszerű fejlesztést és gazdaságos működést. A „Kelet” Áruház meghatározó szerepet tölt be a város kereskedelmi ellátásánál és ez a tevékenység is alapvető és fő feladatot jelent. Az V. ötéves tervidőszak elejére a vállálat tevékenységi köre alapvetően kialakult, stabilizálódott. Meghatározó szerepe van a megbízásos kereskedelmi tevékenységnek, kiemelten foglalkozunk a kishatármenti árucsere-forgalom bonyolításával, a nemzetközi szövetkezeti áruházi hetek megrendezésével. A mezőgazdasági felvásárlás és értékesítés, valamint az ipari szolgáltatás — ha nem is nagy részarányt képvisel a vállalaton belül — alapvetően ugyancsak a tagszövetkezetek érdekeit szolgálja. Fontos feladatunk, hogy szűkítsük a hiánycikkek körét. Megyénk kedvező helyzete biztosítja azt a lehetőséget, hogy a kishatármenti tevékenységet tovább bővítsük. A szovjet, román és szlovák kishatármenti áruforgalom mellett lengyel és NDK áruházi hetek megrendezésére is sor került. 1976-ban például 2 és fél millió kis méretű szovjet tégla behozatalára került sor. Ezenkívül 3500 garnitúra gumiabroncsot is be tudtunk szerezni. Az idén jelentkező sörhiány enyhítésére 13 500 hektoliter szlovák sört szerzünk be az ÁFÉSZ- ek részére. Nem kis feladatot jelent, hogy az import ellentételeként (az igényeknek megfelelően) biztosítani tudjuk az exportot. A belföldi megbízásos kereskedelmi tevékenységnél az állami nagykereskedelmi vállalatokkal természetesen nem lehetünk versenyképesek. Lehetőségeink csak szűk körben és csak egyes cikkféleségek termeléséhez adottak. Ezen belül is próbálunk a helyzeten javítani. A Csehszlovákiából beszerzett dróthuzal feldolgozására létrehoztunk egy kisebb sodronyfonalat készítő üzemet. Sajnos, üzemeltetését a megyei szak- igazgatási szervek nem hagyták jóvá, pedig e termékből változatlanul nagy a hiány és nem is várható jelentősebb javulás. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya a közelmúltban tartott vizsgálatának értékelésekor megfogalmazta: „A vállalat összességében, a IV. ötéves terv időszakában és 1976. évben is megfelelt a megyei párt-, tanácsi határozatokban megjelölt főbb gazdaságpolitikai feladatoknak, szükségszerűen egészítette ki a megye ellátásában közreműködő kereskedelmi szervek tevékenységét.” Mi is úgy értékeljük, hogy az ismert hibák és problémák ellenére nincs szégyenkezni valónk. A vállalat tevékenységével bizonyítja létének szükségességét. Gátfalvi Barnabás, a Kelet-SZÖVKER Vállalat igazgatója Ezekben a gépekben keltünk ki a tojásból... Naposcsibék a nyíregyházi keltetőből Itt még benne sem voltunk... Gazdag zenei program két bérleti sorozatban Trikolidis görög karmester Nyíregyházán Az Országos Filharmónia idei hangversenyévadjának műsora tartalmas, gazdag programot ígér. Az elmúlt évihez hasonlóan most is két felnőtt bérleti sorozat indul; a nagyzenekari a Móricz Zsigmond Színházban, a kamara a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár előadótermében. A bérleti sorozatokat kiegészíti még két szólóhangverseny, (szeptember 29, február 13.) amelyet a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tartanak. A zenekari sorozat nyitó hangversenyét október 5-én rendezik, amikor román művészeket fogadnak. A hírneves George Enescu Filharmonikus Zenekart, Mircea Basarad kiváló művész vezényli. Hegedűn közreműködik Ion Vaicu érdemes művész. Október 26-án lesz Nyíregyházán az első önálló zongoraestje Schiff Andrásnak, akinek műsorán Bach e-moll partitája, Haydn C- dúr szonátája és Chopin Tizennégy keringője szerepel. A harmadik kiemelt koncerten (november 15.) a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar előadásában és Wanda Wilkomirska lengyel hegedűművész közreműködésével Brahms hegedűversenyét és Bruckner I. szimfóniáját halljuk. Az együttest, a Magyar Televízió 1977. évi karmesterversenyén szereplő, s a közönség körében nagy sikert aratott görög karmester, Karolos Trikolidis vezényli. December 7-én Ion Baciu román karmester vezényletével szerepel ismét a debreceni zenekar Bacher Mihály zongoraművész közreműködésével. Az est műsora: Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny, Berlioz: Fantasztikus szimfónia és egy román mű. Két előadást kapott a sorozatban a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar is. Február 18- án Szalatsy István vendég karmester dirigálásával többek között elhangzik Dvorák IX. (Uj világ) szimfóniája. Közreműködik Onczai Csaba (gordonka). A sorozat zárókoncertjét március 8-án tartják. A „hazai” együttesünk műsora: Beethoven: C-dúr zongoraverseny, Liszt: Tasso — szimfonikus költemény, Liszt: Les Preludes — szimfonikus költemény. Közreműködik Szegedi Anikó zongoraművész, vezényel Molnár László. A kamarabérletben 4 hangversenyt találunk. Az elsőn (nov. 21.) két kiváló fiatal művészegyéniség Matuz István fuvola és Fábián Márta cimbalom hangversenye szerepel. Nagy érdeklődéssel várjuk Kiss Gyula zongoraestjét (jan. 30.), akit már régebben hallottunk Nyíregyházán. A harmadik hangversenyen (febr. 20.) Bálint Mária hegedű és Jandó Jenő zongora hangversenye szerepel. A sorozat és egyben a filharmóniai hangversenyek utolsó előadása április 17-én lesz, Lukács Pál brácsa és Esztó Zsuzsa zongora szonátaestje. Korunk zenéje ’77, címmel a tanárképző főiskolán rendeznek koncertet. Szeptember 29-én a Bukarestből érkező ARS NOVA együttes mutatkozik be. Az együttes vezetője Cornel Taranu román zeneszerző, a koncert célja pedig bemutatni az élő zenét kísérleteivel, próbálkozásaival és remélt sikerével egyetemben. Kovács Láseló Kísérlet kisiskolákban Magnó tanító bácsi Érdekes kísérletsorozat kezdődött megyénk öt általános iskolájában. A kijelölt kisiskolákban, melyekben az alsó tagozatos tanulók osztatlan osztályokban tanulnak, hasznosítják azokat a tapasztalatokat, melyeket Bács- Kiskun megyében szereztek a pedagógusok: magnetofonos oktatási formát valósítanak meg. A kömörői, a nyírbog- dány-gyártelepi, a nyírtelek- varjúlaposi, a Nyíregyházához tartozó szarvasszigeti és Bálint-bokori iskolákban egy- egy MK—25 típusú magnetofont kaptak az osztályok, a hozzá tartozó kazettákkal együtt. Amikor a tanító az osztály egyik részével foglalkozik — mondjuk az elsősökkel —, a többi gyerek, például a harmadikosok számára eddig „szabadfoglalkozást” írt elő, netán valamilyen feladatot adott nekik. Gyakorlatilag tehát magukra kellett hagynia eddig őket. Most, az új módszerrel állandó elfoglaltságot kapnak a gyerekek — mégpedig olyat, mintha a tanító közvetlenül foglalkozna velük! A kazettákról megszólal a tanító hangja, közli a teendőket a tanulókkal (akik fülén ott a fejhallgató). Minden kazettához — vagyis órához — készül munkalap, ezt kapják meg a gyerekek, ezen végzik el a feladatokat, melyet a „Magnó tanító bácsi” (vagy néni) ad nekik. Ezzel a módszerrel tehát végeredményben egy teremben két tanítási óra folyik egyszerre ... Vannak támadható pontjai is ennek a módszernek — a tanulók a feladatokra kijelölt idő elteltével megkapják a helyes választ a magnóról, amit esetleg kihasználhat egy-két gyerek. Mégis az előnyök a döntőbbek: nincsenek magukra hagyva a nebulók, míg tanítójuk a többiekkel foglalkozik, ötszáz kazettát küldtek Kecskemétre megyénkből, ezekre ott rámásolták az órák anyagát — 25— 35 perces foglalkozásokat — és a hozzájuk tartozó színes munkalapokkal együtt küldték vissza. (tarnavölgyi) Jrádiq MELLETT A tanévkezdés, s az előtte végrehajtott fizetési>endezés adta az időszerűségét az Oktatási Minisztériumban megtartott múlt heti sajtó- konferenciának. A hallgatók, a közönség telefonon kapcsolódhatott be kérdéseivel, a válaszokat a minisztertől, helyettesétől, főosztályvezetőtől kaptáik a helyszínen lévők és a rádiókészülékek mellett tartózkodók. Ebben ma már semmi különös nincs, az ilyen szinten megtartott sajtókonferenciák, ha nem is túl gyakoriak, de mégis már szokásosak a rádióműsoraiban; az sem különös, hogy a házigazdák részletesen, pontosan és őszintén válaszoltak. Az sem feltűnő, hogy a miniszter és a főtisztviselők, nem titkolták: mennyire fontosnak tartják a sajtó, a rádió segítségét a közvélemény kialakításában, a pontos és alapos tájékoztatásban, még a nehezebb kérdésekben is. Az viszont elismerést érdemel, hogy hétfő esti főidőben kapott helyet a műsorban ez a sajtókonferencia. Tehát akkor, amikor a legtöbb emberhez juthat el a tájékoztatás. Ez főként azért volt lényeges, mert a közoktatás több jelentős, időszerű témája is szerepelt az előbb említ t- teken kívül. Ha valaki laikus, nem szakmabeli, frissen akarja tartani a biológia vagy az orvostudomány köréből szerzett, az általános műveltséghez szükséges ismereteit, nyugodtan rábízhatja magát a rádió ismeretterjesztő műsoraira, mindig találhat bennük új, érdekes, hasznos, tehát szükséges tudnivalót. Mindkét tudomány nagyot fejlődött az elmúlt évtizedben, ezt mutatták be az utóbbi adások. A szívsebészet és ennek kapcsán a szervátültetések fejlődéséről szólt Eke Károly műsora, a Műszív vagy szívátültetés? A leghitelesebb kútfőket, világhírű külföldi szívsebészeket és hazai szaktekintélyeket szólaltatott meg a szerkesztő. A külföldieket telefonon hívta, mintegy körkérdésként az első szív- átültetés tizedik évfordulóján, A műsor érdekességét növelte, hogy nemcsak a szívátültetésről szóltak benne, hanem a más létfontosságú szervek transzplatáció- jában elért eredményekről és kudarcokról is. Ami az embert közvetlenül érintheti, arra mindig jobban figyel. Ezt használja ki a változatos témákból összeállított Bioritmus c. sorozat is. Azonban nagy hibája volt a legutóbbi adásnak, hogy csaknem mindegyik külső helyszínen készített beszélgetés hangminősége rossz volt, hordó hangzású, s emiatt több helyen alig, vagy egyáltalán nem érthető. Az ismeretterjesztő műsorok készítőinek kínosan kellene ügyelniük rá, hogy ne csak tartalmilag, de technikailag is érthetőek legyenek a felvételek, mert fáradozásuk különben kárba vész. Seregi István Az ismétlésekkel mindkét csatornán megtűzdelt múlt heti tévéműsorokra visszagondolva kevés maradandóbb hatású produkcióról emlékezhetünk meg. Egy- kettőről így is csak azért, mert az unalmát jószerivel a fölötte érzett bosszúság űzte el, így lett maradandóbbá emléke... Áll ez elsősorban a George Feydeau Bolha a fülbe című igénytelen bohózatából (néhány éve a Vígszínház felújította és a tévében is láthattuk) készített amerikai filmre, a Hívd a férjem találkára szombat esti bemutatására, melyért — röviden szólva — kár volt. (Tekintettel arra, hogy a mozikban is játszották, bőven el voltunk látva eddig is a képtelenséget — képtelenségre halmozó, a vásári komédiák elavult félreértés-fogásait — azok életszerűbb jóízei nélkül — elavult humorral alkalmazó Feydeu-darabból, s a film ráadásul a színpadi ,.mű”-nél még jóval rosszabb volt, amin még a kettős főszerepet alakító világhírű Rex Harrison sem segíthetett.) Natalia Ginzburg olasz írónő A hirdetés (eredetileg Teresa) című, a világ számos színpadán és film- változatában is nagy sikert aratott tragikomédiáját 1973-ban mutatta be a Pesti Színház, szintén nagy közönségsikerrel. A most vasárnap este képernyőre került előadás megerősítette azt a gyanút, hogy a gondolatot voltaképpen alig tartalmazó, még polgári környezetrajzában is szokványos háromszögdarab egyetlen nagy szerepnek köszönheti sikerét. Teresa- nak (Ruttkai Éva legjobb alakításai közé sorolható, méltán) az első részt majdnem kitöltő nagy monoló- gia, mesterien előadott élet- és szerelmi történetével a gondolati rész be is zárult. Az elmagányosodott középkorú nő rokonszenvesen furcsa figurája egyfajta kitartó — bár naiv — szerelembe vetett hitet példázott. A második (jóval kevésbé érdekes és a cse- lekményesebb volta ellenére is kisebb feszültségű) részben Teresa reményei összeomlásának színpadi „kimódoltatása” már kevesebb jó szereplehetőséget adott neki is. Halász Judit és Bárdi György figurái alig megírt szerepek voltak, inkább csak „alámondtak” Teresának és statisztáltak a cselekményben. A tévéközvetítés közelképei a kamaradarab intimitását nagyban fokozták. A dokumentumműsorok közül az Afrikai örömeink első része, a Jöjj, nézd meg a Kilimandzsárót! a kivételesen szép természeti tájnak adózott elsősorban, és leginkább a növénytakarót mutatta be. A film ihletett hangvétellel, az üres lel- kendezést jó ízléssel elkerülve biztató ígéret arra, hogy a táj embereit, életformájukat és szokás világukat is hasonlóan élvezetes formában jeleníti majd meg. A borravaló nagy téma mostanság a sajtóban is. Horvát János riporter, Sárdi Mária szerkesztő és Schiffer Pál rendező stúdiókommentárokkal ügyesen ötvözött dokumentumfilmje okosan és tapintatosan járta körül a nem könnyű témát. Elismerve az erről való nyilatkoztatás felidézett nehézségeit, mégis azt kell mondanunk, hogy a kényes kérdésről nehezen nyilatkozás tulajdonképpen csak egyről, a (kapott) borravaló összegéről volt. A többiről viszonylag köny- nyen és őszintén esett szó. Merkovszky Pál "képernyoHTiíé Nemrég „születtünk.. (Fotó: Mikita Viktor]
