Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

2 KELET-MAOYARORSZAG 1977. szeptember 14. Válasz cikkünkre Felesleges láncszem? A Kelet-Magyarország 1977. szeptember 4-i számában „Felesleges láncszem?” címmel cikk jelent meg a vállalat te­vékenységével kapcsolatban. A cikk írója több jogos problé­mát vet fel. Ezek — véleményem szerint a vállalat sokrétű tevékenységével és a gazdasági társulásokkal kapcsolatos köz- gazdasági és jogi szabályozottsággal hozhatók összefüggésbe. A vállalatot létrehozó alapító okirat határozza meg a Kelet-SZÖVKER tevékenységét. Ebből adódóan a vállalat alap­vetően a falusi és a városi lakosság áruellátásának javítását hivatott megoldani. A feladatkör választékbővítő-hézagpótló tevékenységet határoz meg és ebből eredően időszakonként újabb és újabb termékekkel való foglalkozás kerül előtérbe. Igaz, az elmúlt évek során a változott gazdasági körül­ményeknél csökkent a vállalat szerepe egyes területeken, de összességében mindenkor biztosítani tudta a tervszerű fej­lesztést és gazdaságos működést. A „Kelet” Áruház meghatározó szerepet tölt be a város kereskedelmi ellátásánál és ez a tevékenység is alapvető és fő feladatot jelent. Az V. ötéves tervidőszak elejére a vállálat tevékenységi köre alapvetően kialakult, stabilizálódott. Meghatározó sze­repe van a megbízásos kereskedelmi tevékenységnek, kiemel­ten foglalkozunk a kishatármenti árucsere-forgalom bonyolí­tásával, a nemzetközi szövetkezeti áruházi hetek megrende­zésével. A mezőgazdasági felvásárlás és értékesítés, valamint az ipari szolgáltatás — ha nem is nagy részarányt képvisel a vállalaton belül — alapvetően ugyancsak a tagszövetkezetek érdekeit szolgálja. Fontos feladatunk, hogy szűkítsük a hiánycikkek körét. Megyénk kedvező helyzete biztosítja azt a lehetőséget, hogy a kishatármenti tevékenységet tovább bővítsük. A szovjet, román és szlovák kishatármenti áruforgalom mellett lengyel és NDK áruházi hetek megrendezésére is sor került. 1976-ban például 2 és fél millió kis méretű szovjet tégla behozatalára került sor. Ezenkívül 3500 garnitúra gumiabron­csot is be tudtunk szerezni. Az idén jelentkező sörhiány eny­hítésére 13 500 hektoliter szlovák sört szerzünk be az ÁFÉSZ- ek részére. Nem kis feladatot jelent, hogy az import ellentételeként (az igényeknek megfelelően) biztosítani tudjuk az exportot. A belföldi megbízásos kereskedelmi tevékenységnél az állami nagykereskedelmi vállalatokkal természetesen nem le­hetünk versenyképesek. Lehetőségeink csak szűk körben és csak egyes cikkféleségek termeléséhez adottak. Ezen belül is próbálunk a helyzeten javítani. A Csehszlovákiából beszer­zett dróthuzal feldolgozására létrehoztunk egy kisebb sodrony­fonalat készítő üzemet. Sajnos, üzemeltetését a megyei szak- igazgatási szervek nem hagyták jóvá, pedig e termékből vál­tozatlanul nagy a hiány és nem is várható jelentősebb ja­vulás. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya a közelmúlt­ban tartott vizsgálatának értékelésekor megfogalmazta: „A vállalat összességében, a IV. ötéves terv időszakában és 1976. évben is megfelelt a megyei párt-, tanácsi határozatokban megjelölt főbb gazdaságpolitikai feladatoknak, szükségszerűen egészítette ki a megye ellátásában közreműködő kereskedel­mi szervek tevékenységét.” Mi is úgy értékeljük, hogy az is­mert hibák és problémák ellenére nincs szégyenkezni valónk. A vállalat tevékenységével bizonyítja létének szükségességét. Gátfalvi Barnabás, a Kelet-SZÖVKER Vállalat igazgatója Ezekben a gépekben keltünk ki a tojásból... Naposcsibék a nyíregyházi keltetőből Itt még benne sem voltunk... Gazdag zenei program két bérleti sorozatban Trikolidis görög karmester Nyíregyházán Az Országos Filharmónia idei hangversenyévadjának műsora tartalmas, gazdag programot ígér. Az elmúlt évihez hasonlóan most is két felnőtt bérleti sorozat indul; a nagyzenekari a Móricz Zsigmond Színházban, a ka­mara a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár előadóter­mében. A bérleti sorozatokat kiegészíti még két szólóhang­verseny, (szeptember 29, feb­ruár 13.) amelyet a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskolán tartanak. A zenekari sorozat nyitó hangversenyét október 5-én rendezik, amikor román mű­vészeket fogadnak. A hírne­ves George Enescu Filhar­monikus Zenekart, Mircea Basarad kiváló művész ve­zényli. Hegedűn közreműkö­dik Ion Vaicu érdemes mű­vész. Október 26-án lesz Nyíregyházán az első önálló zongoraestje Schiff András­nak, akinek műsorán Bach e-moll partitája, Haydn C- dúr szonátája és Chopin Ti­zennégy keringője szerepel. A harmadik kiemelt kon­certen (november 15.) a deb­receni MÁV Filharmonikus Zenekar előadásában és Wanda Wilkomirska lengyel hegedűművész közreműködé­sével Brahms hegedűverse­nyét és Bruckner I. szimfó­niáját halljuk. Az együttest, a Magyar Televízió 1977. évi karmesterversenyén szereplő, s a közönség körében nagy sikert aratott görög karmes­ter, Karolos Trikolidis ve­zényli. December 7-én Ion Baciu román karmester ve­zényletével szerepel ismét a debreceni zenekar Bacher Mihály zongoraművész köz­reműködésével. Az est mű­sora: Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny, Berlioz: Fantasztikus szimfónia és egy román mű. Két előadást kapott a soro­zatban a Szabolcsi Szimfoni­kus Zenekar is. Február 18- án Szalatsy István vendég karmester dirigálásával töb­bek között elhangzik Dvorák IX. (Uj világ) szimfóniája. Közreműködik Onczai Csaba (gordonka). A sorozat záró­koncertjét március 8-án tart­ják. A „hazai” együttesünk műsora: Beethoven: C-dúr zongoraverseny, Liszt: Tasso — szimfonikus költemény, Liszt: Les Preludes — szim­fonikus költemény. Közre­működik Szegedi Anikó zon­goraművész, vezényel Molnár László. A kamarabérletben 4 hang­versenyt találunk. Az elsőn (nov. 21.) két kiváló fiatal művészegyéniség Matuz Ist­ván fuvola és Fábián Márta cimbalom hangversenye sze­repel. Nagy érdeklődéssel várjuk Kiss Gyula zongora­estjét (jan. 30.), akit már ré­gebben hallottunk Nyíregy­házán. A harmadik hangver­senyen (febr. 20.) Bálint Má­ria hegedű és Jandó Jenő zongora hangversenye szere­pel. A sorozat és egyben a filharmóniai hangversenyek utolsó előadása április 17-én lesz, Lukács Pál brácsa és Esztó Zsuzsa zongora szoná­taestje. Korunk zenéje ’77, címmel a tanárképző főiskolán ren­deznek koncertet. Szeptem­ber 29-én a Bukarestből ér­kező ARS NOVA együttes mutatkozik be. Az együttes vezetője Cornel Taranu ro­mán zeneszerző, a koncert célja pedig bemutatni az élő zenét kísérleteivel, próbálko­zásaival és remélt sikerével egyetemben. Kovács Láseló Kísérlet kisiskolákban Magnó tanító bácsi Érdekes kísérletsorozat kezdődött megyénk öt általá­nos iskolájában. A kijelölt kisiskolákban, melyekben az alsó tagozatos tanulók osztat­lan osztályokban tanulnak, hasznosítják azokat a tapasz­talatokat, melyeket Bács- Kiskun megyében szereztek a pedagógusok: magnetofonos oktatási formát valósítanak meg. A kömörői, a nyírbog- dány-gyártelepi, a nyírtelek- varjúlaposi, a Nyíregyházá­hoz tartozó szarvasszigeti és Bálint-bokori iskolákban egy- egy MK—25 típusú magneto­font kaptak az osztályok, a hozzá tartozó kazettákkal együtt. Amikor a tanító az osztály egyik részével foglalkozik — mondjuk az elsősökkel —, a többi gyerek, például a har­madikosok számára eddig „szabadfoglalkozást” írt elő, netán valamilyen feladatot adott nekik. Gyakorlatilag te­hát magukra kellett hagynia eddig őket. Most, az új mód­szerrel állandó elfoglaltságot kapnak a gyerekek — még­pedig olyat, mintha a tanító közvetlenül foglalkozna ve­lük! A kazettákról megszólal a tanító hangja, közli a teendő­ket a tanulókkal (akik fülén ott a fejhallgató). Minden ka­zettához — vagyis órához — készül munkalap, ezt kapják meg a gyerekek, ezen végzik el a feladatokat, melyet a „Magnó tanító bácsi” (vagy néni) ad nekik. Ezzel a mód­szerrel tehát végeredmény­ben egy teremben két tanítási óra folyik egyszerre ... Vannak támadható pontjai is ennek a módszernek — a tanulók a feladatokra kijelölt idő elteltével megkapják a helyes választ a magnóról, amit esetleg kihasználhat egy-két gyerek. Mégis az elő­nyök a döntőbbek: nincsenek magukra hagyva a nebulók, míg tanítójuk a többiekkel foglalkozik, ötszáz kazettát küldtek Kecskemétre me­gyénkből, ezekre ott rámásol­ták az órák anyagát — 25— 35 perces foglalkozásokat — és a hozzájuk tartozó színes munkalapokkal együtt küld­ték vissza. (tarnavölgyi) Jrádiq MELLETT A tanévkezdés, s az előtte végrehajtott fizetési>endezés adta az időszerűségét az Oktatási Minisztériumban megtartott múlt heti sajtó- konferenciának. A hallga­tók, a közönség telefonon kapcsolódhatott be kérdé­seivel, a válaszokat a mi­nisztertől, helyettesétől, fő­osztályvezetőtől kaptáik a helyszínen lévők és a rá­diókészülékek mellett tar­tózkodók. Ebben ma már semmi különös nincs, az ilyen szinten megtartott saj­tókonferenciák, ha nem is túl gyakoriak, de mégis már szokásosak a rádiómű­soraiban; az sem különös, hogy a házigazdák részlete­sen, pontosan és őszintén válaszoltak. Az sem feltűnő, hogy a miniszter és a fő­tisztviselők, nem titkolták: mennyire fontosnak tartják a sajtó, a rádió segítségét a közvélemény kialakításában, a pontos és alapos tájékoz­tatásban, még a nehezebb kérdésekben is. Az viszont elismerést érdemel, hogy hétfő esti főidőben kapott helyet a műsorban ez a saj­tókonferencia. Tehát akkor, amikor a legtöbb emberhez juthat el a tájékoztatás. Ez főként azért volt lényeges, mert a közoktatás több je­lentős, időszerű témája is szerepelt az előbb említ t- teken kívül. Ha valaki laikus, nem szak­mabeli, frissen akarja tartani a biológia vagy az orvostu­domány köréből szerzett, az általános műveltséghez szükséges ismereteit, nyu­godtan rábízhatja magát a rádió ismeretterjesztő mű­soraira, mindig találhat bennük új, érdekes, hasz­nos, tehát szükséges tudni­valót. Mindkét tudomány nagyot fejlődött az elmúlt évtizedben, ezt mutatták be az utóbbi adások. A szívse­bészet és ennek kapcsán a szervátültetések fejlődéséről szólt Eke Károly műsora, a Műszív vagy szívátültetés? A leghitelesebb kútfőket, világhírű külföldi szívsebé­szeket és hazai szaktekinté­lyeket szólaltatott meg a szerkesztő. A külföldieket telefonon hívta, mintegy körkérdésként az első szív- átültetés tizedik évforduló­ján, A műsor érdekességét növelte, hogy nemcsak a szívátültetésről szóltak ben­ne, hanem a más létfontos­ságú szervek transzplatáció- jában elért eredményekről és kudarcokról is. Ami az embert közvetle­nül érintheti, arra mindig jobban figyel. Ezt használja ki a változatos témákból összeállított Bioritmus c. so­rozat is. Azonban nagy hi­bája volt a legutóbbi adás­nak, hogy csaknem minde­gyik külső helyszínen ké­szített beszélgetés hangmi­nősége rossz volt, hordó hangzású, s emiatt több he­lyen alig, vagy egyáltalán nem érthető. Az ismeretter­jesztő műsorok készítőinek kínosan kellene ügyelniük rá, hogy ne csak tartalmi­lag, de technikailag is érthe­tőek legyenek a felvételek, mert fáradozásuk különben kárba vész. Seregi István Az ismétlésekkel mindkét csatornán megtűzdelt múlt heti tévéműsorokra vissza­gondolva kevés maradan­dóbb hatású produkcióról emlékezhetünk meg. Egy- kettőről így is csak azért, mert az unalmát jószerivel a fölötte érzett bosszúság űzte el, így lett maradan­dóbbá emléke... Áll ez első­sorban a George Feydeau Bolha a fülbe című igény­telen bohózatából (néhány éve a Vígszínház felújította és a tévében is láthattuk) készített amerikai filmre, a Hívd a férjem találkára szombat esti bemutatására, melyért — röviden szól­va — kár volt. (Tekintet­tel arra, hogy a mozikban is játszották, bőven el vol­tunk látva eddig is a kép­telenséget — képtelenségre halmozó, a vásári komédiák elavult félreértés-fogásait — azok életszerűbb jóízei nélkül — elavult humorral alkalmazó Feydeu-darabból, s a film ráadásul a szín­padi ,.mű”-nél még jóval rosszabb volt, amin még a kettős főszerepet alakító világhírű Rex Harrison sem segíthetett.) Natalia Ginzburg olasz írónő A hirdetés (eredeti­leg Teresa) című, a világ számos színpadán és film- változatában is nagy si­kert aratott tragikomédiáját 1973-ban mutatta be a Pes­ti Színház, szintén nagy kö­zönségsikerrel. A most va­sárnap este képernyőre ke­rült előadás megerősítette azt a gyanút, hogy a gon­dolatot voltaképpen alig tartalmazó, még polgári környezetrajzában is szok­ványos háromszögdarab egyetlen nagy szerepnek köszönheti sikerét. Teresa- nak (Ruttkai Éva legjobb alakításai közé sorolható, méltán) az első részt majd­nem kitöltő nagy monoló- gia, mesterien előadott élet- és szerelmi történeté­vel a gondolati rész be is zárult. Az elmagányosodott középkorú nő rokonszenve­sen furcsa figurája egyfaj­ta kitartó — bár naiv — szerelembe vetett hitet pél­dázott. A második (jóval kevésbé érdekes és a cse- lekményesebb volta ellené­re is kisebb feszültségű) részben Teresa reményei összeomlásának színpadi „kimódoltatása” már keve­sebb jó szereplehetőséget adott neki is. Halász Judit és Bárdi György figurái alig megírt szerepek voltak, inkább csak „alámondtak” Teresának és statisztáltak a cselekményben. A tévéköz­vetítés közelképei a kama­radarab intimitását nagy­ban fokozták. A dokumentumműsorok közül az Afrikai örömeink első része, a Jöjj, nézd meg a Kilimandzsárót! a kivéte­lesen szép természeti táj­nak adózott elsősorban, és leginkább a növénytakarót mutatta be. A film ihletett hangvétellel, az üres lel- kendezést jó ízléssel elke­rülve biztató ígéret arra, hogy a táj embereit, élet­formájukat és szokás vilá­gukat is hasonlóan élveze­tes formában jeleníti majd meg. A borravaló nagy té­ma mostanság a sajtóban is. Horvát János riporter, Sárdi Mária szerkesztő és Schiffer Pál rendező stúdió­kommentárokkal ügyesen ötvözött dokumentumfilm­je okosan és tapintatosan járta körül a nem könnyű témát. Elismerve az erről való nyilatkoztatás felidé­zett nehézségeit, mégis azt kell mondanunk, hogy a ké­nyes kérdésről nehezen nyilatkozás tulajdonképpen csak egyről, a (kapott) bor­ravaló összegéről volt. A többiről viszonylag köny- nyen és őszintén esett szó. Merkovszky Pál "képernyoHTiíé Nemrég „születtünk.. (Fotó: Mikita Viktor]

Next

/
Thumbnails
Contents