Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 13. Előnyös az eladónak — és a verőnek Műszakpótlék a, kereskedelemben A CÍM MEGLEHETŐSEN PONTATLAN, hiszen távol­ról sem az egész kereskedelemben, hanem annak csupán egy ágában — az élelmiszer-kiskereskedelemben — vala­mint a vendéglátásban és a szállodaiparban vezették be a közelmúltban, július elsején a műszakpótlékot. Az intéz­kedés így is mintegy 130 000 dolgozót érint, kedvezően; át­lagosan 160—180 forinttal nőtt a több műszakban foglal­koztatottak havi jövedelme. A műszakpótlék, a már korábban bevezetett munka­helyi pótlékkal együtt, jelentősen javítja az élelmiszer­kiskereskedelemben dolgozók helyzetét, ami annál is in­kább örvendetes, mivel ebben a szakmában túlnyomó több­ségben, 80 százalékban nők dolgoznak, méghozzá kemé­nyen, mondhatni férfimódra. Hiszen mindenki tudja, na­ponta láthatja, mint birkóznak a nehéz sörös, kólás, tejes rekeszekkel, emelgetik a súlyos csomagokat létrán állva a raktár magas polcaira, vagy hordják ki az eladótérbe. Ezt, a nőknek igen csak megerőltető munkát kevesen vállalják; kevesebben, mint amennyi eladóra szükség len­ne. Miközben az élelmiszerboltok forgalma állandóan nőtt, az elárusítók létszáma — elsősorban a nagy városokban — folyvást csökkent. Megesett, hogy boltokat kellett bezárni a munkaerőhiány miatt. A bérintézkedések remélhetőleg nemcsak csökkentik az elvándorlást a kereskedelemből, hanem — egyéb szociális és más gondoskodással, így pél­dául a gépesítés fokozásával együtt — talán előbb-utóbb növelik is a létszámot, vonzóvá teszik az eladói szakmát. AZ ELADÓIT? Legalábbis az élelmiszer-eladóit. Hi­szen az iparcikk-kereskedelem dolgozói nem kapnak mű­szakpótlékot, holott az áruházakban, a TÜZÉP-telepeken, a nagyobb üzletekben ők is két műszakban dolgoznak. Nem valamiféle elvi álláspont tett különbséget a két szakma munkásai között, hanem a lehetőség és a kényszerűség. A lehetőség, amennyiben pillanatnyilag ennyire telt az anya­gi erőből, az állami támogatásból. A kényszerűség, ameny- nyiben az élelmiszer-kereskedelemben tapasztalt munka­erőhiány helyenként már-már veszélyeztette a lakosság alapvető áruellátását. Ha nem is mindenütt az említett szélsőséges módon, hogy eladók hiányában be kellett zár­ni élelmiszerboltokat, de úgy szinte mindenütt, hogy hosz- szú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, piszkos kosarakat kényszerültünk használni, mert nem volt, aki tisztántartá­sukról gondoskodjék. Talán korai mindezt múlt időben állítani, elvégre a jövedelem növekedése nem egycsapásra érezteti hatását, meg azután a többlet nem is olyan nagy összeg, hogy alap­vetően befolyásolja a munkaerő mozgását, vagy a munka- fegyelmet. Miként? Az élelmiszer-áruházak, az éttermek, a szál­lodák, de a legkisebb tej- vagy pékboltok is állóeszközt képviselnek, olyan értéket, amilyenből újat létrehozni na­gyon sok pénzbe kerül. Ha az üzlethelyiségeket, a hűtő­gépeket, a pénztárgépeket és egyéb értékes berendezése­ket a több műszak révén — amelyet most már szíveseb­ben vállalnak a dolgozók — jobban kihasználják, akkor a vállalatok megközelítően azonos eredményre jutnak, mintha súlyos milliókért beruháznának. A MŰSZAKPÓTLÉK TERMÉSZETESEN így sem he­lyettesítheti az új kereskedelmi egységek építését — a há­lózatot nemcsak elmaradottsága, hanem a vásárlói igények folytonos növekedése miatt is állandóan fejleszteni, bőví­teni kell. De a műszakpótlék bevezetése olyan intézkedés, amely úgy növeli az eladók jövedelmét, hogy közben jobb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat is. És ugyanakkor — ha közvetve is — mindenkinek juttat, aki vásárol, ven­déglőben vagy munkahelyén étkezik. G. Zs. Az újpesti gyapjúszövő gyár űjfehértói gyárának korszerű munkacsarnoka. (Hammel József felvétele) Baj nélkül telt el a nyár Győztes csata az egészségért Az őszi szüret még tartogat veszélyeket Az elmúlt három hónap után elkészült a nyár köz­egészségügyi mérlege. Ez — beleértve a kora őszt is — az év legveszélyesebb időszaka. A Szabolcs-Szatmár megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás dolgozói föllé, legezhetnek: az idén rendkL vüli esemény nem fordult elő. Sok veszélyt rejt magában nyáron a közétkeztetés. Nemcsak az üzemi konyháké­ban, de a vendéglőkben, üdülőkben is. A lakosság szereti a cukrászati és tejké. szítményeket. Ezek tárolása tisztaságot, hűtést igényel. Központi intézkedés született arról, hogy krémest csak ott lehet árusítani, ahol készül. Szállítani szigorúan tilos. Ennek is köszönhető, hogy megyénkben nem volt a ko­rábban gyakori szalmonella­mérgezés. Szerencsére kö­zületi ételmérgezés sem for­dult elő. Megyénk közkedvelt táborozó hely. A Tisza part­ján gomba módra szaporod­nak az úttörő- és ifjúsági tá­borok. A meglévőkben már nyitás előtt rendszeres lá­togató volt a KÖJÁLL. Ked­vező. hogy a tárgyi feltételek “Jön a 180 lóerős Rába-Steiger Új gépek az őszi betakarításhoz Megkezdődtek a nyár végi, őszi betakarítási munkák. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat a tavalyinál jobb gépkí­nálatot biztosított a mezőgaz­dasági termelőknek. A rak­tárkészlet kielégítő, a fonto­sabb gépek, berendezések be­szerzése nem okoz gondot, így a mezőgazdasági nagy­üzemek — jelenleg — 180 millió forint értékű gépkész­letből fedezhetik szükségle­teiket. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a kalászosok mellett a kukoricát termesztik legna­gyobb területen a gazdasá­gok; több, mint 101 ezer hek­táron. Ennek a növénynek a betakarítása minden évben nagy munkát ad a termelők­nek. Ezért fontos, hogy az eddigi igényeket a kukorica­betakarító adapterekből — amit az arató-cséplő gépekre szerelnek fel — az SZK 5-ös, 6-os és az NDK E—512-es kombájnokra kielégítették; összesen 39-et adtak el. A raktári készlet azonban már elfogyott, de a gyártó válla­lattól még 24 adapter érkezé­sét várják; ebből 22-tőt az SZK 5-ösökre és az E—512- esekre. Cukorrépát 6500 hektáron termesztenek a megyében. Korábban az egyik legkézi- munka-igényesebb növény volt. Az utóbbi években a leg­több gazdaságban gépesítet­ték a betakarítását. Az AG- ROKER Vállalat a cukorré- pafejezökből eddig minden igényt kielégített és raktá­ri készlettel is rendelkezik. Egyes cukorrépa-betakarító gépek árát a kereskedelem­ben jelentősen csökkentette, hogy a kisebb területet mű­velő gazdaságok is megvásá­rolhassák az egyszerű kiala­kítású, de jól használható gé­peket. így a CB—1-es beta­karító gépet — amiből tizen­hárommal rendelkezik a vál­lalat — kedvezményesen 17 ezer 340 forintért vásárolhat­ják meg a szövetkezetek. A burgonyaszedő, osztályozó és válogató gépsorokat is nagy számban vásárolták a mező­gazdasági nagyüzemek. A termőföldet — a betaka­rítás után — előkészítik a kö­vetkező évi termelésre. A szántáshoz mindinkább el­terjedtek a nagy teljesítmé­nyű, több száz lóerős trakto­rok. A 240 lóerős Rába-Stei- gerre, valamint a 80 lóerős MTZ-re, a DT—75-re és az 5748-as típusú Zetorra szin­tén elfogadják a megrendelé­seket, akár azonnali szállítás­ra is. A nemrég bemutatott és sorozatgyártásba állított 180 lóerős Rába-Steiger első pél­dányainak érkezése a negye­dik negyedévben várható. Az őszi terményszállításhoz meg­felelő mennyiségű és válasz­tékú pótkocsi áll a gazdasá­gok rendelkezésére. (s. b.) Fejlesztési gondok Foghíjas köztisztaság Vigyázni a szüretelőkre mellett tiszta, egészséges környezet kialakítására is törekedtek az üzemeltetők. Ennek köszönhető, hogy egyetlen helyen sem keletke­zett. fertőzés, vagy ételmér­gezés. Követendő újdonság a tej­ipari vállalat most megnyílt tej- és palacsintabüféje Sós­tón. Itt egészséges körülmé­nyek között árusítják az íz­letes csemegét — idősebbek, s fiatalok örömére. Azért jócskán adódnak fejlesztési gondok. Gergelyiugornyán nem megoldott a szenny­vízelvezetés. A rakamazi Ti- sza-parton pedig nincs határ a csordalegelő és a fürdő kö­zött. Pótlásuk a közeljövő feladata. Júniusban, júliusban és augusztusban fokozott fi­gyelmet igényel a köztiszta­ság. Sajnos ez nem minde­nütt megoldott a megyében. Főleg a lassan nagyvárossá fejlődő Nyíregyházán van gond. De kevés a gép és az ember. Erre hivatkozik — jogosan — az ingatlankezelő vállalat. Hátráltatja a mun­kát az is, hogy a sok hulla­dékot termelő építkezések nehezítik a szemétszállítást. A felhalmozódó hulladék nemcsak a baktériumok te­lephelye, de kedvez a rág­csálók. bogarak elszaporodá­sának. Az idén Nyíregyháza sok helyéről érkezett emiatt bejelentés. Nagyobb figyel­met érdemel ez Szabolcsban: fokozni kell az ilyen irányú szolgáltatást. Az ősz egyik legnagyobb eseménye az új tanév kezde­te. Szeptember 5-én több tízezer gyerek foglalta el he­lyét az iskolapadokban. Az intézetekben nem kis gond nélkül fogadják őket. Hiába épül a sok óvoda, iskola — a lélekszám növekedésével a legtöbb zsúfolt. Érvényes ez a konyhákra is. melyek nagy része korszerűtlen. Sokan vesznek részt a be­takarítás munkáiban. Az em­berek tömeges szállítása már önmagában is veszélyes. A fogadó gazdaságokban nagy súlyt kell helyezni az ivóvíz- ellátásra, valamint a kézmo­sási és személyi higiénés fel­tételek megteremtésére. A mosatlan gyümölcsön szám­talan kórokozó tanyázhat. A kertekben ezért jó lenne elő­re megmosott, frissen szedett almával, szőlővel kínálni a szüretelőket. Ez biztonságot nyújtana a gazdaságoknak, és a dolgozóknak egyaránt. Főleg hasmenéses megbe­tegedéseket terjeszt a légy. Legnagyobb számban ősszel jelentkezik. Gyakoribb sze­métszállítással és fokozott köztisztasággal megakadá­lyozható elszaporodásuk. Mi­vel rejtett, lappangó kóroko­zó-hordozók is előfordulhat­nak, a fertőtlenítő mosoga­tást e hónapokban nem sza­bad elmulasztani. Tömeges étkezdékben ki kell tenni a kézfertőtlenítőket. Ez nem igényel komoly ráfordítást — de az egészség védelmében megéri. Egy évvel „okosabbak" A tiszai ölti kísérlet folytatása Két szabolcs-szatmári álta­lános iskola volt részese az elmúlt tanévben egy orszá­gos pedagógiai kísérletnek. Tiszalökön és Nagycserkeszen alkalmazták kísérleti jelleg­gel az olvasás tanításának új, korszerűbb formáját. Tiszalökön a hagyományos oktató-nevelő munkából any- nyit használtak fel a kísérlet­hez, hogy nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkező ne­velőt bíztak meg á kísérleti osztály vezetésével. Az olva­sás tanítása részben mecha­nikusan, de zömmel értelem­szerűen történt, a lényeg ki­emelésével, rengeteg új is­meret közlésével, egyéni fel­dolgozással. A kísérlet más tantárgyakra is hatott, s év végére az volt a tanárok vé­leménye, hogy az osztály egy évvel „okosabb” lett saját ko­ránál, vagyis olyan szintet értek el, hogy harmadik osz­tályba is léphettek volna. Az új tanévben a kísérlet azzal a szándékkal folytató­dik, hogy az első osztályban szerzett plusz ismeretek ka­matoztatására figyelnek. Vizsgálják a gyorsolvasási módszer elsajátításának ha­tását más tantárgyakra, meg­figyelik és mérik a kísérleti osztály tanulóinak fejlődését a hagyományos osztályokban tanuló kortársaikhoz viszo­nyítva. Az eddigi eredmé­nyeket óvatosan kezelik, a tanárok egyelőre nem vonnak le belőle messzemenő követ­keztetéseket, ám azt máris megállapították, hogy sokkal többre képes ez a korosztály, mint azt korábban hittük. TISZASZALKÁTÓL GESZTERÉDIG Szakképzetten az öregekért Ű j képzés indult szep­tember elsejével a Nyíregyházi Egész­ségügyi Szakiskolában. Megkezdték az öregek nap­közi otthonában dolgozók, valamint a házi betegápolók szakképzését. A hallgatókat két éven át munka mellett oktatják — heti egy alka­lommal — az iskola taná­rai, előadói. Az első évfo­lyam negyven hallgatóval indult. Tiszaszalkáról, Őrös­ről, Nagyarból, Geszteréd- ről, illetve a megye egész területéről iskolázták be a hallgatókat. Az újfajta képzésre az Egészségügyi Minisztérium határozata alapján került sor. Az a cél, hogy a kisebb településeken is hozzáértő, szakképzett ápolók vigyáz­zanak a magukra maradt idős emberekre, magasabb szinten lássák el egészség- ügyi, pedagógiai és lélekta­ni feladataikat. Az iskolán a hallgatók egyebek között anatómiát, lélektant és ge­rontológiát (idős emberek életével foglalkozó tudo­mányt) tanulnak. A képzés meghatározatlan ideig tart, minden bizonnyal a szak­képzett létszám feltöltéséig. A minisztérium határozata figyelemre méltó szociálpo­litikai intézkedésnek szá­mít, ennek következtében megyénkben is jelentős ja­vulás várható az idős embe­rek ellátásában. A szakiskolán 1975-ben indult a hároméves általá­nos ápolónői és az általános asszisztensnői képzés. Ta­valyelőtt kettő, tavaly négy, idén pedig hat osztályban kezdték a tanítást. Szep­temberben tehát két osz­tállyal bővült az iskola nap­pali tagozata. A két osztály­ba háromszoros volt a túl­jelentkezés. összesen 240 hallgatója van az iskola nappali tagozatának, a jö­vőre végző „első fecskék” 74-en lesznek. Ha elfoglal­ják helyüket, sokat enyhí­tenek a megyei egészség- ügyi intézmények munka­erőgondjain. A nappali tagozatos hall­gatók a vizsgák után mun­kába állnak és 10 hónapos képzés után szakképesítést szerezhetnek, például gyer- mekápolói szakképesítést. Az iskola középfokú okta­tási intézménynek számít, emelt szintű az oktatás, így a végzett hallgatók külön­bözetivel érettségi vizsgát tehetnek a dolgozók szakkö­zépiskolájában. A nyíregyházi Szabolcs utcán lévő iskola tár­gyi feltételei a követ­kező években már nem fe­lelnek meg az igényeknek. A szakemberek már tervez­getnek, s pár éven belül megkezdik az új egészség- ügyi oktatási kombinát épí­tését. Ennek átadására azonban csak a következő ötéves tervben kerül sor­fa. 1.) LEVÉL A HITVESHEZ cí­men rendeztek irodalmi ta­lálkozót szeptember 11-én, vasárnap délután a nyírbá­tori, este pedig a mátészal­kai úttörő- és ifjúsági házak­ban. A nagy sikerű találko­zókon Kozák András és Dra- hota Andrea — a népszerű művészházaspár — Ady-, József Attila- és Radnóti- verseket, valamint Arany­balladákat adott, elő a lelkes közönségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents