Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
1977. szeptember 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből VIRÁGTOLVAJOK Postabontás Kinek segítünk ? Néhány nappal ezelőtt szerkesztőségünkben járt az a panaszosunk, aki két vagy három évvel ezelőtt valamilyen munkahelyi viszály elsimításához kérte közbenjárásunkat. Akkor ígértük: segítünk, de hozza el ügyével kapcsolatos iratait, amelyekből pontosan tájékozódhatunk dolgai felől. Tudni szerettük volna, kihez fordulhatunk segítségért, honnan várhatunk eredményt? Panaszosunk azonban többet felénk se nézett, csak most jelentkezett újra egy szerinte nagyon-nagyon sürgős, fontos ügyben. Nagy sietve elmondta, hogy a községi tanács ekkor és ekkor szabadítja fel a közelmúltban elhunyt édesanyjának zárolt lakását, és attól tart, ha újságíró nem lesz jelen, a rokonság széthordja majd a hagyaték értékesebb tárgyait. Arra számított tehát, hogy majd mi megakadályozzuk a csúfos családi jeleneteket. Hasonló helyzetbe kerültünk egy másik alkalommal is. Panaszosunk most azért neheztel ránk, mert egy elég zavaros história hallatára nem ragadtunk azonnal tollat, hogy sérelmét (vélt, vagy valódi — azóta sem tudjuk) nem tártuk azonnal a nyilvánosság elé. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert elvárjuk egy életerős, egyébként magabiztos fiatalembertől — amilyen panaszosunk is volt —, hogy először maga próbálkozzék meg dolgainak rendezésével. Ezért először megkérdeztük tőle: beszélt-e már ügyében a főnökével? A válasz: „Nem, ugyan minek, a főnök a fő ellenség”. Hát a szakszervezeti bizalmijának mi volt a véleménye? Az előbbihez hasonló választ kaptunk: „Az is benne van a brancsban.” No és a szakszervezeti bizottság? Nevetett erre egyet panaszosunk és megjegyezte: „Azt gondolják, hogy az szb ujjat húz a főnökséggel?” Egyáltalán, tett valamit a saját érdekében? — tettük fel utolsó kérdésünket. Nyilvánvaló, hogy nem. Ö ugyanis azt gondolta, hogy nyomban cikket kerekítünk sérelméből. Mivel nem ez történt, lesújtó tekintetével „kitüntetve” bennünket, elhagyta szobánkat, egyszóval távozott a fiatalember, gondoljuk a következő panaszirodába. Sok ilyen esettel találkozunk munkánk során. Előre azonban soha nem tudjuk, melyik levél, vagy személyesen elmondott panasz tartalmaz igazi SOS-t. De rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a segélykiáltást a vaklármától, hogy ez utóbbiakra ne fecséreljük időnket, energiánkat. Soltész Agnes Névnapodra cserepes virágot „szedtünk” — ez tovább tart... Egy régebbi számukban lakótársunk panaszolta, hogy milyen vandál módon tördelték le a nyíregyházi városmajori óvoda és játszótér mellé ültetett szép kis facsemetéket. Ez a levél az utca lakóinak a véleményét tolmácsolta. A Városmajor utca lakói szeretik a szépet, épp ezért féltik is. Erről bárki meggyőződhet. A házak előtt szép virágoskertek díszelegnek. A garázsok előtt és mögött úgyszintén, ahol még mini gyümölcsösök és konyhakertek is fellelhetők. A lépcsőházak virágosak, és panaszos levelemet most éppen ezek ügyében, érdekében írom. A közelmúltban ugyanis mintegy hetven cserepes virág közül néhányat — a legértékesebbeket — ismeretlen személyek elvittek. Bizonyára a tettesek kilétét már soha nem tudjuk meg, viszont a jövőre nézve fontos lenne, ha a lakók a rendőrséggel összefogva lépnének fel környezetünk rongálói ellen — jegyzi meg a Városmajor utca 19-es számú épület egyik lakója. GAZDÁTLAN UDVAR A nyíregyházi Tanácsköztársaság téri Irodaház udvara igen elhanyagolt, hepehupás, gödrös, az esős idő egyetlen nagy tóvá egyesíti a gödröket. Sajnos van még egy másik bosszantó dolog is, elsősorban a szárnyépületben lakók és a garázstulajdonosok számára: a közlekedés. A Kossuth utcáról való be- és kihajtás nagyon körülményes, mert a szűk közben az ott parkoló autók elállják az utat. Szükséges lenne, hogy egy „megállni tilos” vagy „parkírozni tilos” jelzőtáblával szabaddá tegyék az említett rövid útszakaszt, valamint az is nagyon fontos lenne, ha az ingatlankezelő vállalat nagyobb gondot fordítana az Irodaház udvarára. Ez annál is inkább indokolt, mivel évek óta erre várnak az épületben lévő érdekelt vállalatok és nem utolsósorban a lakók — teszi szóvá levelében Fehér István nyíregyházi olvasónk. „RAVASZ” GÖDÖR Nyíregyházán, az Omnia cukrászda előtti járdaszakaszon az aszfalt beszakadt, mély gödör keletkezett. Rendkívül balesetveszélyes, noha átmérője nem nagy, de éppen ezért „ravasz”. Ugyanis — különösen este — nehezen lelet észrevenni, de nappal sem figyeli a sétáló, vagy éppen az igyekvő gyalogos állandóan a járdát. Városunk egyik legforgalmasabb helyéről van szó, jó lenne tehát, ha mielőbb intézkednének az illetékesek, mert már eddig is több baleset történt itt — javasolja levelében Sz. M. Nyíregyháza, Petőfi utcai lakos. HOL VAN A HAZAI TŰZHELY? Soraimmal egy olyan hiánycikkre szeretném a figyelmüket felhívni, amely bizony nagyon sok falusi és kispénzű családot érzékenyen érint — hangzik Rácz Jó- zsefné Pátroha, Kossuth utca 195. szám alatt lakó olvasónk levele. Sajnos hazai gyártmányú tűzhelyet sehol nem lehet kapni. Olyasmit is hallottam, hogy országosan hiánycikk, mert állítólag a hazai ipar termékét külföldre szállítják. Ugyanakkor mi meg kénytelenek vagyunk külföldi tűzhelyet vásárolni, ami a hazai 1200 forinttal szemben 2400 forintba kerül és ráadásul csak fával lehet benne fűteni, szemben a hazaival, amely vegyes tüzelésű. SZÖG A KENYÉRBEN MÉRLEG Községünkben sokan foglalkoznak állattartással —írja levelében F ügedi Imre Nyírbogátról. Már többen is szóvá tették, hogy az állatforgalmi vállalat nyírbátori ki- rendeltségén a mérleg rendkívül elhanyagolt állapotban van. Az aknáját ki tudja, mikor tisztították? A számtábla annyira rozsdás, hogy ember legyen a talpán, aki el tudja olvasni a számokat. Ugyanilyen körülmények között ki bízhat a pontos mérlegelésben? — Lassan edd a kenyeret, hátha találsz még egy szöget benne, legalább lesz mire akasztani a képeket. (Kiss Ernő rajzai) Furcsa, szokatlan csikorgása volt a késnek, amikor az augusztus 27-én vásárolt kenyeret megszegtem. Azaz nem is tudtam egy tisztességes karélyt levágni belőle, mert a kés egy szögben megakadt. Hogy miként kerülhetett ez a tárgy a kenyérbe, arra legfeljebb a nyíregyházi kenyérgyárban (Martinovics tér 9. szám) tudnak magyarázatot adni, ugyanis a kenyeret ott készítették — hangzik egyik nyíregyházi olvasónk panasza, aki szerkesztőségünkbe behozta a szöggel bélelt kenyeret is. Szerkesztői üzenetek Makó István nyíregyházi, Papp Gábor gergelyi- ugornyai, Fleischer Jó- zsefné tiszadobi, Orosz Miklós érpataki, Tankó Ferenc nyíregyházi, Czi- dor Béla nagyvarsányi lakosoknak levélben válaszoltunk. . László Mihályné, kékesei, Krutilla János nyírteleki, Oláh Ferencné nyírkátai, Markovics Gyula vajai, Kópis Lajosné piricsei, Balogh Tihamér- né balsai, Borbély Jó- zsefné kemecsei, Orgonán Sándorné tunyogmatolcsi, Lukács István kisvárdai, Kondor Árpád penyigei, Szász Béláné tarpai, Menyhárt László deme- cseri, Bállá Sándor gyürei, Páliscsák Lászlóné nyírteleki, Feledi Ernő nyíregyházi, Horváth József nyíregyházi, özv. Szondi Istvánná nyírkátai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kiss Zoltán tunyogmatolcsi, Kiss Zoltánná győr- teleki, valamint Rakoncza Jánosné mezőladányi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Oláh Józsefné szabolcs- veresmarti olvasónkat a kisvárdai járási hivatal többek között arról is tájékoztatta, hogy a gyermeke gondozása, ápolása céljából munkából távollévő — a gyermeke 3 éves koráig díjazás nélküli szabadságon lévő — anyát a távoliét időtartamából 1 évre illeti meg fizetett szabadság, mégpedig gyermekenként. A fizetett szabadság alap- és pótszabadságból áll. Alapszabadság címén a dolgozó anyát 12 nap, pótszabadság címén pedig minden két évi tagsági viszonyban töltött idő után (amennyiben a 100 tízórás munkanapot teljesítette) 1 nap illeti meg. (A pótszabadság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a munkaviszonyban töltött időt is.) A fizetett szabadság mellett a gyermekét otthon gondozó anyát fizetett szabadnap is megilleti (1 éves időtartamra), melynek mértéke a gyermekek számától függ. A fentiekben ismertetett kedvezmények a termelőszövetkezetben dolgozó nőket 1974. január elsejétől illeti meg. Erre vonatkozóan egyébként a termelőszövetkezet érvényes alapszabálya is tartalmaz rendelkezést. Bírt Jánosné nyíregyházi olvasónkat — a kerítés- építés szabályairól — a városi tanács műszaki osztálya levélben részletesen tájékoztatta. illetékes válaszol Az augusztus 24-i Fórum rovatban egyik berkeszi levélíró szóvá tette, hogy a község két üzletében különböző áron vásárolt hólyagpapírt. A cikk nyomán megállapítottuk, hogy mind a két boltvezető helyes árat alkalmazott, ugyanis a különböző importból származó hólyagpapíroknak az ára is különbözik. Valóban az egyiknek 1,50, a másiknak pedig 50 fillér az ívenkénti fogyasztói ára. Dombrád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet A kiskorú képviseletéről Csaknem kétségbeesett hangú levelet intézett hozzánk Nagy Árpád és ebben előadta, hogy testvérbátyja baleset következtében hirtelen elhalálozott, végrendelet utána nem maradt. A testvérbátyjának két kiskorú gyermeke van, egy 10 éves és egy 13 éves. Az elhalt testvére szüleitől ajándékba kapott egy házasbelsőségi ingatlant, amelyen a házasság alatt kisebb renoválást végeztek, maradt utána egy személygépkocsi és maradt 50 000 forint készpénz a takarékban. A rokonság arról szerzett értesülést, hogy a túlélő házastárs, vagyis olvasónk testvérének felesége azt állítja: a lakóháznak a fele őt illeti, a személy- gépkocsi és az OTP-ben elhelyezett pénz pedig teljes egészében az övé. Híreszteli azt is továbbá, hogy úgyis az lesz, amit ő akar, hiszen a törvény értelmében a kiskorú gyermekeket a hagyatéki eljárásban ő képviseli és az természetes, hogy nem fog a saját érdekei ellen beszélni. A hagyatéki tárgyaláson mindent úgy kell elfogadnia, ahogyan azt ő mondja. Olvasónk kérdése az, van-e mód és lehetőség arra, hogy a kiskorú gyermekeket a hagyatéki eljárásban ne a gyermekek édesanyja képviselje, hanem valamelyik másik rokon, nagyszülő, avagy az örökhagyó testvére. Mindenekelőtt le kell szögeznünk azt, hogy a kiskorút a törvény értelmében a törvényes képviselője, vagyis a szülő képviseli. A törvény alkotói azonban gondoskodtak arról, hogy a kiskorú semmilyen körülmények között ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Meglehetősen köztudott dolog az, hogy ha a kiskorúnak ingatlanvagyona van és azt eladja, a kiskorú nevében a törvényes képviselő, vagyis a szülő írja alá a szerződést, de a szerződés érvényességéhez az is kell, hogy a gyámhatóság jóváhagyja ezt a szerződést, mert a törvényalkotó abból indult ki: nincs meg minden/esetben az abszolút’garancia arra, hogy a törvényes képviselő még jószándék mellett is helyesen képviseli a kiskorú érdekeit. Márpedig a kiskorúra vonatkozó minden egyes jognyilatkozat szempontjából alapvető do- lag a kiskorú érdeke. Az élet számtalan olyan esetet produkálhat, amikor a törvényes képviselő és a cselekvőképtelen kiskorú között érdekellentét merülhet fel, bár ez az eset sok esetben csak látszólagos. Ennek ellenére az érdekellentét akár látszólagos, akár valóságos, vagy ha annak lehetősége egyáltalán fennforog, a polgári törvénykönyv 225 §-ának (1) bek. szerint, ha a szülő ... érdekellentét, vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el a kiskorú képviseletében, ilyen esetben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. A konkrét esetben nem vitás az, hogy a törvényes képviselő anya és a kiskorú gyerekek között érdekellentét áll fenn. Meg kell határozni, hogy a közös vagyonból mi az örökhagyó vagyona és mi a túlélő házastársé és a túlélő házastársnak valóban van-e különvagyona, vagy nincs. Még abban az esetben is, ha a kiskorúak nem vitatnák a túlélő házastárs igényét, érvényes jognyilatkozatot nem tehetnek. Minden valószínűség szerint már a hagyatéki leltár felvétele folyamán meg fogják keresni a gyámhatóságot, hogy rendeljen ki a kiskorúak részére eseti gondnokot, — mely képviselet csak erre az ügyre terjed ki — ha ez nem történne meg, az állami közjegyző feltétlenül gondoskodni fog arról, hogy eseti gondnok képviselje a kiskorút. A leggyakoribb az, hogy ilyen esetekben ügyvédet rendeljenek ki eseti gondnokul, így a megfelelő szaktudás is biztosított, de nincs annak akadálya, hogy más közeli hozzátartozót rendeljenek ki, aki viszont ügyvédnek adhat megbízást a szakszerű képviseletre. Dr. Juhász Barnabás A közelmúltban észrevétel jelent meg az Ungvár sétány 25. számú ház lakóinak panasza nyomán. A cikkben közölték, hogy a felvonó gyakran nem működik. Ez a cikk megjelenése előtti héten valóban így volt, de az üzemnapló szerint még egynapos összefüggő kiesés sem volt. Sajnos a gyakori meghibásodás egyik oka, hogy maguk a lakók sem kezelik a felvonót olyan felelősséggel, amilyennel azt kellene. A házfelügyelő például nem tudja megakadályozni, hogy a fülkében senki ne dohányozzon. Vállalatunk igyekszik mindent elkövetni, — különösen a magas épületekben — hogy a felvonókieséseket a minimálisra csökkentsük. Az épület takarítására vonatkozóan is megtettük a szükséges intézkedést. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat A Kelet-Magyarország július 13-i Fórum rovatában „Kukoricakeményítő” címmel jelent meg Takács Józsefné kisvárdai lakos panasza. Az észrevétel megjelenését követően a levélírót értesítettük, hogy a fennálló rendelkezéseknek megfelelően kiállított orvosi vényre a gyógyszertárban — térítés- mentesen — megkaphatja a gyermeke diétájához szüksé-. ges kukoricakeményítőt. Javasoltuk, hogy keresse meg kisvárdai gyógyszertárunk főgyógyszerészét, aki a szükséges felvilágosítást megadja, és ha ott tisztázódik, hogy a gyermeknek mennyi a rendszeres igénye a kukoricakeményítőből, úgy mi gondoskodni fogunk róla, hogy e mennyiséget folyamatosan megkapja. Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Gyógyszertári Központja
