Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
4 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. szeptember 1. WASHINGTON ÉS PANAMA CSATORNACSATA „KEREK-PEREC ELLOPTUK, ÉS KÉSZ” — az egyik szenátorjelölt szavait a tavalyi kampányban mindig cinkos kacaj fogadta, s ezért ő szívesen „zárta le” a Panamacsatornáról szóló fejtegetését ezzel a „vitának pedig nincs helye” jellegű felkiáltással. Az amerikaiak idősebb nemzedéke számára szinte jelképpé vált a két óceánt ösz- szekötő csatornához való jog, amiről tudják persze, hogy potom pénzért, fondorlattal szerezték meg, sőt erőszakkal, de hát annyi minden történt a múltban ... „Megvettük, kifizettük, megépítettük, és megtartjuk” — dörögte választási harcában a republikánus jobboldal zászlóvivője, Ronald Reagan is. Tizenhárom éves, többször holtpontra jutott tárgyalások után jutott „elvi megállapodásra” Washington a panamai kormánnyal a csatorna feletti fennhatóság kérdésében. A rendkívül bonyolult megegyezés értelmében az Egyesült Államok az évszázad végéig fokozatosan adja át a csatornát a panamaiaknak, bár addig és azután is megtartja előjogait más országokkal szemben, s a jövő században is „garantálja” a csatorna semlegességét, tehát azt, hogy ne lehessen senki másé. (Carter most bejelentette, egy esetleges szélesebb és korszerűbb csatornát Panama csakis az Egyesült Államokkal építtet, az utóbbi pedig nem épít ilyet máshol, csakis Panamában. Nicaragua már a múlt század vége óta ajánlkozik.) A szerződés a Carter-kor- mány komoly külpolitikai sikere — lehet. Feltéve ugyanis, hogy a washingtoni szenátus kétharmados többsége jóváhagyja az elvi megállapodást (változatlanul természetesen, mert bármi módosítás felújíthatja a kényes vitát a panamaiakkal.) CARTER ELNÖK Hamilton Jordánra, a választási győzelme megszervezőjére bízta a Panama-egyezmény törvényhozási biztosítását, s a kormány nem habozik kérni Ford, Kissinger, Rockefeller támogatását sem. A Fehér Ház egyszerre keresi, a Capitólium, a közvélemény kegyeit. A küzdelem kb. tucatnyi szenátor „leikéért” folyik: ha harmincnégy ellenszavazó lenne a százból, a kormány kudarcot vall, márpedig vagy húsz déli és konzervatív honatya még érvelni sem hagy magának a csatorna kérdésében. Carter — ravaszul — a vezérkari főnökök által kifejtett érvekkel igyekszik meggyőzni az ingadozó szenátorokat: a ragaszkodás a csatornához újabb dzsungelháborúba sodorhatja az Egyesült Államokat. Végtére is, 1964-ben azután kezdett Panama és Washington tárgyalni, hogy véres, sok áldozatot követelő tüntetések robbantak ki a csatornaövezetben. Jobb ma engedni keveset, mint holnap gerillaháborúba sodródni, és holnapután, a századfordulóra netán „mindent” elveszteni — magyarázza a Carter-kormány. Végtére is, az Egyesült Államok fontos támaszpontokat tart meg a csatornaövezetben. A CAPITÖLIUMI CSATORNACSATA kimenetelét azonban nemcsak Latin- Amerikában figyelik árgus szemmel. A szenátus konzer- vatívjainak hírhedt csökönyössége már több amerikai külpolitikai törekvést futtatott zátonyra századunkban, s ha Carter netán elbukna a Panama-szerződéssel, az világszerte zavarba hozná mindazokat, akik az Egyesült Államokkal szerződéseket akarnak kötni. Carrillo: II köztársaságra szavazunk „Ha a centristák reánk akarnak kényszeríteni egy nem demokratikus monarchiát, nem fogadjuk el és a köztársaságra szavazunk” — jelentette ki Santiago Carrillo, az SKP főtitkára Segoviában egy pártértekezleten. A továbbiakban kifejtette, hogy Spanyolországban még nincs demokrácia, hanem csak átmenet. A nép minden feltétel nélkül megválasztotta a cortert, amely azonban még nem rendelkezik teljes szabadsággal, mert még nem zúzták szét a korábbi rendszert és nem távolították el az elnyomás eszközeit, amelyektől még számos falusi övezet szenved. Ez a változás olyan szakaszát hozta el, amely közös igyekezet eredménye és ebben — szinte hallgatólagos megállapodás alapján — a monarchiát megszilárdítani akaró erők, a demokratikus és a baloldali erők egyaránt részt vesznek. Tito pekingi tárgyalásai Tito jugoszláv elnök Teng Ying-chao aletnöknél. (Kelet- Magyarország telefotó) A Hua Kuo-feng vezette kínai és a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv küldöttség szerdán délelőtt két órán át tárgyalt egymással. Noha a Tito-látogatás hangsúlyozottan állami jellegű, a kínai hivatalos hírügynökség a szerdai tárgyalásokról szóló anyagában a jugoszláv vezetőt — keddel ellentétben — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökeként is megnevezte. Egy jugoszláv szóvivő a szerdai eszmecserét „őszintének, szívélyesnek és barátinak” minősítette. Az Uj Kína hírügynökség hasonló jelzőt használt. Jugoszláv tájékoztatás szerint Hua és Tito a kétoldalú kapcsolatok kérdését vitatta meg, de emellett szóba hoztak nemzetközi kérdéseket is, különös tekintettel a „válsággócokra”. A kínai központi sajtó erőteljesen hozzájárul ahhoz a jól megfigyelhető igyekezethez, amellyel a vendéglátók a Tito-látogatást, külsőségeit tekintve, egyedülállóvá próbálják tenni: a Zsenmin Zsi- pao szerdai számában három teljes oldalt töltenek meg a látogatás első napjáról szóló közlemények, illetve fényké pék. Több évszázadnyi út iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii n „Hat évtized — mondta L. I. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán — ez kevesebb, mint az embef átlagos életkora. De ez alatt az idő alatt országunk több évszázadnyi utat tett meg”. A világtörténelem új korszakát megnyitó Nagy Október győzelme elszakíthatatlan kapcsolatban van Lenin, a zseniális forradalmár és gondolkodó, a szovjet párt létrehozója, a világ első szocialista állama megalapítója, a nemzetközi munkásosztály és Oroszország dolgozói vezérének nevével és tevékeny, ségével. A szovjetország egész története folytatása és továbbfejlesztése a Lenin életében megkezdett hatalmas ügynek, a kommunizmus építésének. A párt vezetésével a Szov. jetunió dolgozói hihetetlenül nehéz körülmények között valósították meg a szocialista építés lenini tervét. Az országot a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, a kulturális forradalom, a nemzetiségi kérdés megoldása történelmileg nagyon rövid idő alatt hatalmas szocialista állammá változtatták. A fejlett szocialista társadalom felépítése a Szovjetunióban. a szocialista világrend- szer kialakulása és fejlődése a marxista-leninista tanítás megvalósítása és meggyőző bizonyítékai a lenini elvek diadalának. A NOSZF győzelme, a termelőeszközök társadalmi tu_ lajdonba vétele létrehozta a népgazdaság egységes terv alapján adó vezetésének szükségességét és lehetőségét. Lenin kiemelte a terv szerepét és jelentőségét, kidolgozta a tervezés alapelveit. Az első hosszú távú tervet, a GOELRO-t. a párt második programjának nevezte. A lenini. elképzeléseknek megfelelően a szovjet nép az ötéves tervek hatalmas lépéseivel halad a kommunizmus építésének útján. Minden ötéves terv fontos szakasz a szocializmus és kommunizmus építésének útján, jelentős határkő a szovjet nép hősies munkájának történetében. Erről meggyőzően tanúskodnak majd az írás későbbi részében bemutatandó számok és tények. A háború előtti ötéves tervek végrehajtása eredményeként a kizsákmányoló osztályokat és az embereknek az ember által való kizsákmányolása alapjait megszűntet, ték. Uj. szocialista termelési viszonyok jöttek létre, feltárva a termelőerők gyors fejlődésének széles lehetősé£pül, szépül Kijev geit. A szocializmus már a 30-as években győzött és megerősödött a Szovjetunióban. A további ötéves tervek időszakában grandiózus eredmények születtek az új társadalom építésében. Kialakult a szovjet nép mint új történelmi közösség, melynek szilárd és megbonthatatlan alapja a munkásosztály. q szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség szövetsége, s a szövetségben a vezető szerep a munkásosztályé. Az iparosítás lenini irányvonalának megvalósításával a Szovjetunió a világ leghatalmasabb ipari hatalma lett. Ebben az évben az ipar 225- ször annyit termel, mint 1917-ben, termelőeszközökből a hatvan évvel korábbi termelésnek 497-szeresét. A szovjet ipar termeli ma a világ ipari termelésének 20 százalékát. Gyökeresen megváltozott az ország mezőgazdasága. Az első ötéves terv elfogadásakor a mezőgazdaság a kézi munkán alapuló kis parasztgazdaságok óceánja volt. Ma a magas fokon gépesített szocialista mezőgazdaságban a termelés 4,4-sze. A Szovjetunió lakossága sai (%-ban). Munkások és alkalmazottak ebből munkások Szövetkezeti parasztság és a szövetkezeti ipar dolgozói Egyéni parasztság és kisiparosok Tőkések, földbirtokosok, kereskedők, kulákság összesen: rese. az egy dolgozóra jutó energiafelhasználás 36-szoro- sa a forradalom előttinek. A szocializmus biztosította a nép jólétének szakadatlan növekedését. 1913-hoz képest a munkások reáljövedelme tízszeresére, a parasztságé ti- zennégyszeresére nőtt. Október jubileumi évében a nemzeti jövedelem 103-szorosa az 1917. évinek. A szovjet emberek politikai, gazdasági és társadalmi területen elért sikereinek eredménye a fejlett szocialista társadalom felépítésében összegeződik, ami ma a társadalmi haladás legnagyobb vívmánya. Lenin születésének 107. évfordulóját a szovjet nép a XXV. kongresszus határozatainak megvalósító, sáért. a X. ötéves terv végrehajtásáért végzett munka jelentős sikereivel ünnepelte. A kommunista építés szerteágazó feladatainak megoldásában a Párt és a szovjet nép Lenin tanítására támaszkodik. Arra a tanításra, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmus történelmi jelentőségű győzelmeit biztosította. osztályszerkezetének változá1913 1939 1959 1976 17,0 50,2 68,3 83,6 14,6 33,5 49,5 61,2 — 47,2 31,4 16,4 66,7 2,6 0,3 0,0 16,3 _ _ _ 100,0 100,0 100,0 100,0 Gytfricsku Kálmán (Folytatjuk) H ni—i 11 iii tiiiiii——iibihmm ■hmm— ii mSSJBUS—Bfl Munkatársaink testvérországokban Az almalugas tövében A legnagyobb almatermelő vidék, Szabolcs-Szatmár megye lakói közül is igen kevesen láthattak almalugast. E sorok írója a várnai tengerparton látott ilyet, a nemzetközi újságíró-üdülő közvetlen közelében. Az ügyes bolgár kertész a csemete ágait drót, illetve lécrácsba kényszerítette, így a fa csak felfelé és a két oldalirányba terjeszkedhetett. A lugason az idén is jókora almák függenek a barackok és a körték szomszédságában. Bulgária a gyümölcsök és a rózsák hazája. Van is egy bolgár közmondás, amely szerint „Kétféle ember létezik: az egyik szereti a rózsáit, a másik szeretné a rózsáit.” A repülőgépen velünk utazott a Nyíregyházi 2-es számú Általános Iskola tanárnője is — szintén először lépte át Várna „küszöbét”. Már a landolás után gyönyörködhettünk a rózsaágyak vörös tüzében. Tízperces buszozás után értünk ki a főútra, amely több mint húsz kilométeres szakaszon párhuzamos a tengerrel. Várna, a kétszázezer lakójával roppant hosszú város. Ez érthető, hiszen annak idején mindenki a csodálatos part közelében akart letelepedni. A parti növényzet, és a parti homok varázsa a bolgár királyokat is magával ragadta, királyi üdülő épült a centrumtól néhány kilométerre. Most kormányzati üdülő a neve. A városnak ilyenkor nem kettő-, hanem négyszázezer lakója van a turistákkal, a kempingezőkkel. Magyarok is szívesen látogatják a váA várnai Aranyhomokon. rost. íme egy csokorra való „magyar vonatkozású hír”. Röviddel előttünk tarpai tsz- tagok pihentek a víz partján. Az említett hosszú útvonalon a magyar gyártmányú Ikarus a tömegközlekedési eszköz. (Épp olyan zsúfolt, mint Pesten, vagy Nyíregyházán.) A kijelöt szakboltban Tungs- ram-égőket árulnak. Lépten- hyomon látni I és Z rendszámú Zsigulikat. A lengyel újságírók elragadtatással beszéltek testvér- városukról, Debrecenről és kijelentették, hogy legközelebb szeretnének a jó hírű Sóstóra is ellátogatni. A centrumban Berek Kati kinagyított képe tekintett le ránk, a közeli moziban magyar filmet vetítettek. Néhány jó tanács azoknak, akik csak átutazóban, vagy rövid ideig gyönyörködhetnek a világhírű üdülővárosban: mit érdemes megnézni? Illik tisztelegni Hunyadi János szobra előtt, aki a híres várnai csatában próbálta megállítani a közös ellenséget, a törököt. A bolgár nép nem 150, hanem 500 évig hadakozott a török betolakodókkal. A tengerészeti múzeum mellett látható az a torpedó, amely 1912-ben elsüllyesztette a török flotta leghírhed- tebb csatahajóját. A múzeumtól ágyúlövésnyire található az akvárium, amelyben elénk tárul az ezerarcú tenger. Mázsás ragadozók, parányi tengeri csikók, kitömött tengeri sasok, halak és vízi növények marasztalják a tekintetet. A parkokat művészien rendezték be fákkal, virágokkal, szobrokkal. Csak egy helyen kapható igazi presszókávé: a Lenin utca végén, a színház közelében. (Törökösen főzött kávét valamennyi szórakozóhelyen árulnak.) A város északi részén mikrobusz szállítja a turistákat. A lassan döcögő járműről jól látható az Aranyhomok, menetközben megcsodálhatok a modern szállodasorok és a pompás villák. Az amatőr fotósoknak jó téma a csacsifogat, amely többnyire a mikrobusz vonalán közlekedik. Aki nem az IBUSZ-szal érkezik, annak azt ajánljuk: ha fürödni akar, menjen el az újságíróüdülő szomszédságában lévő nyilvános strandra, éppen itt áll meg a 9-es Ikarus. A strandra 20 sztotyin- ka (3 forint 20 fillér) a belépő. A strand kerítésén kívül vastag bambusznádakon áll egy halászcsárda. Itt megismerhető a bolgár szakácsművészet minden íze és zamata. Nábrádi Lajos (Folytatjuk)