Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

4 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. szeptember 1. WASHINGTON ÉS PANAMA CSATORNACSATA „KEREK-PEREC ELLOP­TUK, ÉS KÉSZ” — az egyik szenátorjelölt szavait a tava­lyi kampányban mindig cin­kos kacaj fogadta, s ezért ő szívesen „zárta le” a Panama­csatornáról szóló fejtegetését ezzel a „vitának pedig nincs helye” jellegű felkiáltással. Az amerikaiak idősebb nem­zedéke számára szinte jel­képpé vált a két óceánt ösz- szekötő csatornához való jog, amiről tudják persze, hogy potom pénzért, fondorlattal szerezték meg, sőt erőszak­kal, de hát annyi minden tör­tént a múltban ... „Megvet­tük, kifizettük, megépítettük, és megtartjuk” — dörögte vá­lasztási harcában a republi­kánus jobboldal zászlóvivője, Ronald Reagan is. Tizenhárom éves, többször holtpontra jutott tárgyalások után jutott „elvi megállapo­dásra” Washington a pana­mai kormánnyal a csatorna feletti fennhatóság kérdésé­ben. A rendkívül bonyolult megegyezés értelmében az Egyesült Államok az évszá­zad végéig fokozatosan adja át a csatornát a panamaiak­nak, bár addig és azután is megtartja előjogait más or­szágokkal szemben, s a jövő században is „garantálja” a csatorna semlegességét, tehát azt, hogy ne lehessen senki másé. (Carter most bejelen­tette, egy esetleges szélesebb és korszerűbb csatornát Pa­nama csakis az Egyesült Ál­lamokkal építtet, az utóbbi pedig nem épít ilyet máshol, csakis Panamában. Nicaragua már a múlt század vége óta ajánlkozik.) A szerződés a Carter-kor- mány komoly külpolitikai si­kere — lehet. Feltéve ugyan­is, hogy a washingtoni sze­nátus kétharmados többsége jóváhagyja az elvi megálla­podást (változatlanul termé­szetesen, mert bármi módosí­tás felújíthatja a kényes vi­tát a panamaiakkal.) CARTER ELNÖK Hamil­ton Jordánra, a választási győzelme megszervezőjére bízta a Panama-egyezmény törvényhozási biztosítását, s a kormány nem habozik kér­ni Ford, Kissinger, Rockefel­ler támogatását sem. A Fe­hér Ház egyszerre keresi, a Capitólium, a közvélemény kegyeit. A küzdelem kb. tu­catnyi szenátor „leikéért” fo­lyik: ha harmincnégy ellen­szavazó lenne a százból, a kormány kudarcot vall, már­pedig vagy húsz déli és kon­zervatív honatya még érvelni sem hagy magának a csator­na kérdésében. Carter — ravaszul — a ve­zérkari főnökök által kifej­tett érvekkel igyekszik meg­győzni az ingadozó szenáto­rokat: a ragaszkodás a csa­tornához újabb dzsungelhá­borúba sodorhatja az Egye­sült Államokat. Végtére is, 1964-ben azután kezdett Pa­nama és Washington tár­gyalni, hogy véres, sok áldo­zatot követelő tüntetések rob­bantak ki a csatornaövezet­ben. Jobb ma engedni keve­set, mint holnap gerillahábo­rúba sodródni, és holnap­után, a századfordulóra netán „mindent” elveszteni — ma­gyarázza a Carter-kormány. Végtére is, az Egyesült Álla­mok fontos támaszpontokat tart meg a csatornaövezet­ben. A CAPITÖLIUMI CSA­TORNACSATA kimenete­lét azonban nemcsak Latin- Amerikában figyelik árgus szemmel. A szenátus konzer- vatívjainak hírhedt csökö­nyössége már több amerikai külpolitikai törekvést futta­tott zátonyra századunkban, s ha Carter netán elbukna a Panama-szerződéssel, az vi­lágszerte zavarba hozná mindazokat, akik az Egyesült Államokkal szerződéseket akarnak kötni. Carrillo: II köztársaságra szavazunk „Ha a centristák reánk akarnak kényszeríteni egy nem demokratikus monarchi­át, nem fogadjuk el és a köz­társaságra szavazunk” — je­lentette ki Santiago Carrillo, az SKP főtitkára Segoviában egy pártértekezleten. A to­vábbiakban kifejtette, hogy Spanyolországban még nincs demokrácia, hanem csak át­menet. A nép minden felté­tel nélkül megválasztotta a cortert, amely azonban még nem rendelkezik teljes sza­badsággal, mert még nem zúzták szét a korábbi rend­szert és nem távolították el az elnyomás eszközeit, ame­lyektől még számos falusi övezet szenved. Ez a változás olyan szakaszát hozta el, amely közös igyekezet ered­ménye és ebben — szinte hallgatólagos megállapodás alapján — a monarchiát megszilárdítani akaró erők, a demokratikus és a baloldali erők egyaránt részt vesznek. Tito pekingi tárgyalásai Tito jugoszláv elnök Teng Ying-chao aletnöknél. (Kelet- Magyarország telefotó) A Hua Kuo-feng vezette kínai és a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv küldöttség szerdán délelőtt két órán át tárgyalt egymással. Noha a Tito-látogatás hang­súlyozottan állami jellegű, a kínai hivatalos hírügynökség a szerdai tárgyalásokról szó­ló anyagában a jugoszláv ve­zetőt — keddel ellentétben — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökeként is megnevezte. Egy jugoszláv szóvivő a szerdai eszmecserét „őszinté­nek, szívélyesnek és baráti­nak” minősítette. Az Uj Kína hírügynökség hasonló jelzőt használt. Jugoszláv tájékoz­tatás szerint Hua és Tito a kétoldalú kapcsolatok kérdé­sét vitatta meg, de emellett szóba hoztak nemzetközi kér­déseket is, különös tekintet­tel a „válsággócokra”. A kínai központi sajtó erő­teljesen hozzájárul ahhoz a jól megfigyelhető igyekezet­hez, amellyel a vendéglátók a Tito-látogatást, külsőségeit tekintve, egyedülállóvá pró­bálják tenni: a Zsenmin Zsi- pao szerdai számában három teljes oldalt töltenek meg a látogatás első napjáról szóló közlemények, illetve fényké pék. Több évszázadnyi út iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii n „Hat évtized — mondta L. I. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán — ez keve­sebb, mint az embef átlagos életkora. De ez alatt az idő alatt országunk több évszá­zadnyi utat tett meg”. A világtörténelem új kor­szakát megnyitó Nagy Októ­ber győzelme elszakíthatat­lan kapcsolatban van Lenin, a zseniális forradalmár és gondolkodó, a szovjet párt létrehozója, a világ első szo­cialista állama megalapítója, a nemzetközi munkásosztály és Oroszország dolgozói ve­zérének nevével és tevékeny, ségével. A szovjetország egész tör­ténete folytatása és tovább­fejlesztése a Lenin életében megkezdett hatalmas ügynek, a kommunizmus építésének. A párt vezetésével a Szov. jetunió dolgozói hihetetlenül nehéz körülmények között valósították meg a szocialis­ta építés lenini tervét. Az or­szágot a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizá­lása, a kulturális forradalom, a nemzetiségi kérdés megol­dása történelmileg nagyon rö­vid idő alatt hatalmas szoci­alista állammá változtatták. A fejlett szocialista társada­lom felépítése a Szovjetunió­ban. a szocialista világrend- szer kialakulása és fejlődése a marxista-leninista tanítás megvalósítása és meggyőző bizonyítékai a lenini elvek diadalának. A NOSZF győzelme, a ter­melőeszközök társadalmi tu_ lajdonba vétele létrehozta a népgazdaság egységes terv alapján adó vezetésének szük­ségességét és lehetőségét. Le­nin kiemelte a terv szerepét és jelentőségét, kidolgozta a tervezés alapelveit. Az első hosszú távú tervet, a GOELRO-t. a párt második programjának nevezte. A lenini. elképzeléseknek megfelelően a szovjet nép az ötéves tervek hatalmas lépé­seivel halad a kommunizmus építésének útján. Minden ötéves terv fontos szakasz a szocializmus és kommunizmus építésének út­ján, jelentős határkő a szov­jet nép hősies munkájának történetében. Erről meggyő­zően tanúskodnak majd az írás későbbi részében bemu­tatandó számok és tények. A háború előtti ötéves ter­vek végrehajtása eredménye­ként a kizsákmányoló osztá­lyokat és az embereknek az ember által való kizsákmá­nyolása alapjait megszűntet, ték. Uj. szocialista termelési viszonyok jöttek létre, fel­tárva a termelőerők gyors fejlődésének széles lehetősé­£pül, szépül Kijev geit. A szocializmus már a 30-as években győzött és megerősödött a Szovjetunió­ban. A további ötéves tervek időszakában grandiózus ered­mények születtek az új társa­dalom építésében. Kialakult a szovjet nép mint új törté­nelmi közösség, melynek szi­lárd és megbonthatatlan alap­ja a munkásosztály. q szövet­kezeti parasztság és a szocia­lista értelmiség szövetsége, s a szövetségben a vezető sze­rep a munkásosztályé. Az iparosítás lenini irány­vonalának megvalósításával a Szovjetunió a világ legha­talmasabb ipari hatalma lett. Ebben az évben az ipar 225- ször annyit termel, mint 1917-ben, termelőeszközök­ből a hatvan évvel korábbi termelésnek 497-szeresét. A szovjet ipar termeli ma a vi­lág ipari termelésének 20 szá­zalékát. Gyökeresen meg­változott az ország mezőgaz­dasága. Az első ötéves terv el­fogadásakor a mezőgazdaság a kézi munkán alapuló kis parasztgazdaságok óceánja volt. Ma a magas fokon gé­pesített szocialista mezőgaz­daságban a termelés 4,4-sze. A Szovjetunió lakossága sai (%-ban). Munkások és alkalmazottak ebből munkások Szövetkezeti parasztság és a szövetkezeti ipar dolgozói Egyéni parasztság és kisiparosok Tőkések, földbirtokosok, ke­reskedők, kulákság összesen: rese. az egy dolgozóra jutó energiafelhasználás 36-szoro- sa a forradalom előttinek. A szocializmus biztosította a nép jólétének szakadatlan növekedését. 1913-hoz képest a munkások reáljövedelme tízszeresére, a parasztságé ti- zennégyszeresére nőtt. Októ­ber jubileumi évében a nem­zeti jövedelem 103-szorosa az 1917. évinek. A szovjet emberek politi­kai, gazdasági és társadalmi területen elért sikereinek eredménye a fejlett szocia­lista társadalom felépítésében összegeződik, ami ma a tár­sadalmi haladás legnagyobb vívmánya. Lenin születésé­nek 107. évfordulóját a szov­jet nép a XXV. kongresszus határozatainak megvalósító, sáért. a X. ötéves terv vég­rehajtásáért végzett munka jelentős sikereivel ünnepelte. A kommunista építés szerte­ágazó feladatainak megoldá­sában a Párt és a szovjet nép Lenin tanítására tá­maszkodik. Arra a tanításra, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom és a szocializmus történelmi je­lentőségű győzelmeit bizto­sította. osztályszerkezetének változá­1913 1939 1959 1976 17,0 50,2 68,3 83,6 14,6 33,5 49,5 61,2 — 47,2 31,4 16,4 66,7 2,6 0,3 0,0 16,3 _ _ _ 100,0 100,0 100,0 100,0 Gytfricsku Kálmán (Folytatjuk) H ni—i 11 iii tiiiiii——iibihmm ■hmm— ii mSSJBUS—Bfl Munkatársaink testvérországokban Az almalugas tövében A legnagyobb almatermelő vidék, Szabolcs-Szatmár me­gye lakói közül is igen keve­sen láthattak almalugast. E sorok írója a várnai tenger­parton látott ilyet, a nemzet­közi újságíró-üdülő közvetlen közelében. Az ügyes bolgár kertész a csemete ágait drót, illetve lécrácsba kényszerí­tette, így a fa csak felfelé és a két oldalirányba terjesz­kedhetett. A lugason az idén is jókora almák függenek a barackok és a körték szom­szédságában. Bulgária a gyü­mölcsök és a rózsák hazája. Van is egy bolgár közmon­dás, amely szerint „Kétféle ember létezik: az egyik sze­reti a rózsáit, a másik sze­retné a rózsáit.” A repülőgépen velünk uta­zott a Nyíregyházi 2-es szá­mú Általános Iskola tanárnő­je is — szintén először lépte át Várna „küszöbét”. Már a landolás után gyönyörköd­hettünk a rózsaágyak vörös tüzében. Tízperces buszozás után értünk ki a főútra, amely több mint húsz kilo­méteres szakaszon párhuza­mos a tengerrel. Várna, a kétszázezer lakójával rop­pant hosszú város. Ez érthe­tő, hiszen annak idején min­denki a csodálatos part köze­lében akart letelepedni. A parti növényzet, és a parti homok varázsa a bolgár ki­rályokat is magával ragadta, királyi üdülő épült a cent­rumtól néhány kilométerre. Most kormányzati üdülő a neve. A városnak ilyenkor nem kettő-, hanem négyszázezer lakója van a turistákkal, a kempingezőkkel. Magyarok is szívesen látogatják a vá­A várnai Aranyhomokon. rost. íme egy csokorra való „magyar vonatkozású hír”. Röviddel előttünk tarpai tsz- tagok pihentek a víz partján. Az említett hosszú útvonalon a magyar gyártmányú Ika­rus a tömegközlekedési esz­köz. (Épp olyan zsúfolt, mint Pesten, vagy Nyíregyházán.) A kijelöt szakboltban Tungs- ram-égőket árulnak. Lépten- hyomon látni I és Z rendszá­mú Zsigulikat. A lengyel újságírók elra­gadtatással beszéltek testvér- városukról, Debrecenről és kijelentették, hogy legköze­lebb szeretnének a jó hírű Sóstóra is ellátogatni. A centrumban Berek Kati ki­nagyított képe tekintett le ránk, a közeli moziban ma­gyar filmet vetítettek. Néhány jó tanács azoknak, akik csak átutazóban, vagy rövid ideig gyönyörködhet­nek a világhírű üdülőváros­ban: mit érdemes megnézni? Illik tisztelegni Hunyadi Já­nos szobra előtt, aki a híres várnai csatában próbálta megállítani a közös ellensé­get, a törököt. A bolgár nép nem 150, hanem 500 évig ha­dakozott a török betolako­dókkal. A tengerészeti múzeum mellett látható az a torpedó, amely 1912-ben elsüllyesztet­te a török flotta leghírhed- tebb csatahajóját. A mú­zeumtól ágyúlövésnyire talál­ható az akvárium, amelyben elénk tárul az ezerarcú ten­ger. Mázsás ragadozók, pará­nyi tengeri csikók, kitömött tengeri sasok, halak és vízi növények marasztalják a te­kintetet. A parkokat művé­szien rendezték be fákkal, vi­rágokkal, szobrokkal. Csak egy helyen kapható igazi presszókávé: a Lenin utca végén, a színház közelé­ben. (Törökösen főzött kávét valamennyi szórakozóhelyen árulnak.) A város északi ré­szén mikrobusz szállítja a tu­ristákat. A lassan döcögő jár­műről jól látható az Arany­homok, menetközben meg­csodálhatok a modern szállo­dasorok és a pompás villák. Az amatőr fotósoknak jó té­ma a csacsifogat, amely többnyire a mikrobusz vona­lán közlekedik. Aki nem az IBUSZ-szal ér­kezik, annak azt ajánljuk: ha fürödni akar, menjen el az újságíróüdülő szomszédságá­ban lévő nyilvános strandra, éppen itt áll meg a 9-es Ika­rus. A strandra 20 sztotyin- ka (3 forint 20 fillér) a belé­pő. A strand kerítésén kívül vastag bambusznádakon áll egy halászcsárda. Itt megis­merhető a bolgár szakácsmű­vészet minden íze és zamata. Nábrádi Lajos (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents