Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. szeptember 30. (Folytatái az 1. oldalról) fennállása alatt elhasználódnak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökséghez ténylegesen hozzájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hiszen a haszonélvezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével — megválthassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy ki- semmizésével, mert a jog ehhez nem nyújthat segédkezet. Dr. Korom Mihály a továbbiakban rámutatott: a szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban. A szerződési rendszer korszerűsítésekor olyan szabályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a népgazdasági életben, a központi irányítás és a vállalati önállóság összehangolt érvényesülését. — A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálkodás egész menetében is. Régi igénye a gazdálkodó szervezeteknek olyan szerződésfajta létrehozása, amely- lyel hosszú távon biztosíthatják magukat a részükre szükséges termékszállításra, vállalkozásra vagy más szolgáltatásra. Ezért hozzuk létre az úgynevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú, tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a_gaz- dálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják. — Új rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. — A törvényjavaslat — elfogadásával — nem lép azonnal hatályba. A hatályba lépés időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni. Felszólalások Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelősséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét. A testület több módosítást és kiegészítést indítványozott, így például azt, hogy a személyhez fűződő jogok kapcsán a képmás védelme ne illesse meg — az eltűnt személyeken kívül — a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyeket sem. A fogyasztók érdekeinek fokozottabb érvényesítésére a bizottság javasolta, hogy a szavatossági jogokra megállapított határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. Kelen Béla (Bp.) az Esti Hírlap főszerkesztője aggályát fejezte ki ázzál a paragrafussal kapcsolatban, amely kimondja, hogy az érintett fél hihás teljesítés esetén — választása szerint — a szolgáltatás, illetve az áru kijavítását, vagy árának megfelelő leszállítását kérheti. Kiskereskedelmi adásvételnél, minőségi hiba esetén, amikor az árut rövid idő alatt ki lehet javítani, a vásárló azonban köteles a javítást, ill. a javított árut elfogadni, pedig az már nem egyenrangú a gyári új áruval. Dr. Antalffy György (Csongrád m.) a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektora felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat törvénybe iktatásával — a polgári jogalkotásban — nem fejeződik be a munka. Rendkívül lényeges, hogy a részletek kibontását tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabályokban messzemenően jussanak érvényre a javaslat alapelvei. Dr. Nezvál Ferenc (Bp.) nyugdíjas miniszter azokat a paragrafusokat emelte ki, amelyek a szocialista gazdálkodó szervek hatékonyabb együttműködésével, a szerződési fegyelemmel kapcsolatosak. Tiszai Kálmánná (Fejér m.) az állami gazdaságok AGRO- KOMPLEX Vállalat hegesztője a törvényjavaslatnak a gazdasági társulással, a gazdasági társasággal kapcsolatos rendelkezéseivel foglalkozott. Továbbá hangsúlyozta: a szocialista tulajdon fejlesztésének elsődleges formája ne a mindenáron történő egyesítés legyen, hanem a széles körű kooperáció és a különféle — a célnak leginkább megfelelő — társulási együttműködés. Dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke hangsúlyoz, ta: a szerződési fegyelmet az is javítja, ha a felügyeleti szervek — irányító és ellenőrző munkájukban — az eddiginél következetesebben járnak el a vállalások teljesítésének megítélésében. Pál József (Győr-Sopron m.) a Magyar Vagon- és Gépgyár fémipari alkatrész gyáregységének lakatosa helyeselte a módosításnak azt a kitételét, hogy a gazdasági szervezetek polgári jogi kapcsolataikban a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének követelményével összhangban kötelesek eljárni. Dr. Németh Pál Borsod megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára kiemelte: a jogalkalmazók régi óhaját teljesíti a törvényjavaslat azzal, hogy a gazdálkodás rendjére vonatkozó legfontosabb jogi szabályozásokat beépíti a PTK anyagába. Bata János (Pest m.) a Gyömrői Ruhaipari Ktsz elnöke rámutatott: társadalmunkban eddig is megvoltak a szocialista gondolkodásmód és életforma írott és íratlan szabályai, mégis mindig akadtak olyanok, akik a paragrafusok között megtalálták a .kibúvót. Ezért jó — hangsúlyozta —, hogy a tervezetben helyet kapott a gazdasági erőfölény és a monopolhelyzet kihasználásának elítélése. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt A törvényjavaslat általános fogadtatásával kapcsolatban a miniszter nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyetértés az indítványozott módosításokkal. A törvényjavaslat — hangsúlyozta — a fejlett szocialista társadalom ügyét, érdekét szolgálja, de igazolója természetesen a gyakorlat, az élet lesz, amelyben az új szabályok érvényesülnek. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánoságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Á legfőbb ügyész beszámolója Ezt követően dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját hallgatták meg a képviselők. A büntetőjogról szólva a legfőbb ügyész elmondta, hogy hazánkban nincsenek szervezett bűnbandák, ismeretlen a nyugati nagyvárosokat átfogó, olykor még a bűnüldöző szervek soraiba is beépülő üzletszerűen folytatott bűnözés. A nálunk elkövetett bűncselekmények száma és aránya meg sem közelíti a kapitalista államok ugyanilyen adatait. MindebHirosimától a neutronbombáig (2.) bői azonban nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy nálunk minden rendben van. Az utóbbi két évben kedvezőtlen jelenségeket is tapasztalhattunk. Néhány területen növekedett a bűnözés, kedvező viszont, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma csökkent. — Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűn- cselekmények az összbünte- tés több, mint felét (57,1 százalékát) jelentik. A vagyon elleni bűncselekmények után nagyságrendben a közlekedési bűncselekmények következnek, ezeknek az összbün- tetésen belüli aránya 16 százalék. Magas az ittas jármű- vezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelentősebb bűncselekménycsoportot — 11,4 százalékos arányban — az erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekmények alkotják. Dr. Szíjártó Károly utalt arra, hogy a törvényesség további erősítése érdekében minden szervnek és valamennyi állampolgárnak határozott feladatai vannak. Sajátos feladatok terhelik természetesen az ügyészséget is. Ahhoz azonban, hogy az eredmények még jobbak legyenek, lényeges, hogy minden szerv és mindenki a maga területén megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítását és általában mindenféle törvénysértés megelőzését szolgálják — mondta a legfőbb ügyész, s kérte: az országgyűlés a beszámolót fogadja el. Dr. Földvári József (Baranya m.) a pécsi tudomány- egyetem rektora rámutatott: a bűncselekmények megelőzésére további erőfeszítéseket kell tenni. Mindenkit figyelmeztető adat, hogy évente több mint 1500-an halnak meg olyan közlekedési baleset miatt, amely mögött nemcsak az emberi képességek fogyatékossága, hanem vétkes, bűnös magatartás, törvényeink tudatos semmibe vétele húzódik meg. Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára hangoztatta, hogy a bűnözésben változatlanul az alkoholizmus játssza az egyik legnagyobb szerepet. Ezért — lehetséges megoldásként — indítványozta a szeszesitalárusítás további korlátozását; javasolta az alkoholárusítás megtiltását a vonatokon reggel 8 óra előtt; s az eddiginél szigorúbb fellépést sürgetett az ittas gépjárművezetőkkel szemben. Takács Imréné (Csongrád m.) a szegedi textilművek pártbizottságának titkára az alkoholizmus leküzdésére hozott intézkedések eredményesebbé tételének lehetőségeivel foglalkozott. Felhívta a figyelmet, hogy a munkahelyek és a társadalmi szervezetek csak a legritkább esetekben kezdeményeznek kényszergyógykezelést. S aki ebben részesül, annak gyógyítását a szakszerű utógondozás tehetné teljessé. A terápiát segíthetnék a szak- szervezeti aktivisták, a szocialista brigádok, s nem utolsósorban a közeli ismerősök, a barátok. Az elhangzottakra dr. Szíjártó Károly válaszolt, aki egyúttal köszönetét fejezte ki, hogy a képviselők messzemenően segítik az ügyészi munkát. Gondoskodnak arról — mondta —, hogy az elhangzott javaslatok a Legfőbb Ügyészség .további tevékenységében helyet kapjanak. Az országgyűlés dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Interpelláció Simon Ernőné (Somogy m.), a Nagyatádi Cérmagyár munkása az egészségügyi miniszterhez interpellált: hogyan lehetne egyszerűsíteni az alkoholisták kötelező gyógykezelésével kapcsolatos eljárást. Dr. Schultheis? Emil miniszter válaszában elmondta, hogy az igazságügy-miniszterrel egyetértésben az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítésén dolgoznak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy az intézetbe utalást rendkívül alapos, gondos kivizsgálás előzi meg, éppen a beteg érdekében. A mérlegelést indokolja az is, hogy a kötelező gyógykezelés a beutalt személyi szabadságának megvonását jelenti. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Harmadik A stratégák és a haditech. nikai kutatók már két évtizede álmodoztak „a harmadik atomfegyver-generációról". A svájci katonai szakértő, Max Weibel tábornok a zürichi „Weltwoche” című hetilapban 1961-ben így vázolta a neutronbombával szembeni elvárást: „A sugárzás területén a katonák lefegyverzése pillanatokon belül kell, hogy bekövetkezzék...” Továbbá: „az anyagi rombolásokat a legkisebb mértékre kell szorítani”. A harckocsik és a katonai berendezések ebben az esetben „érintetlenek maradnak és a támadók minden további nélkül felhasználhatják”. E cél elérése érdekében (magas neutronsugárzás, aránylag kicsiny robbanáshatás és csekély rádióaktív sugárzás) a technikusoknak a hidrogénbomba elvéből kellett kiindulniuk úgy. hogy azt miniatürizálják. Neutronok — elektromos töltés nélküli elemi részecskék — szabadulnak fel, ha a hidrogénbombában két nehéz hidrogén atom (deutérium és tri- tim) egymással hélium atommá egyesül. Ha sikerül az egyesülést néhány milliomod másodpercig késleltetni, megnő a neutronok mennyisége, amelyek óriási energia- mennyiséget, (mintegy 14 millió elektronvolt) szabadítanak fel és minden irányba kisugároznak. Ezek a „gyors neutronok” a neutronbomba iszonyú halálsugarai. Az óriási mozgásenergia nélkül a neutronok teljesen ártalmatlanok lennének. A „gyors neutronok” ezzel szemben áthatolnak a pán- céllemezeken, acélsisako. kon, a ruházaton és téglafageneráció lakon. Az emberi szervezetet elpusztítja ez a sugárzás. „Hatása olyan — írja a Der Spiegel című nyugatnémet lap szerint Robert Gerwin müncheni tudós —, mint kis injekciók milliárdjai, magas hatékonyságú savtartalommal”. Az ember, miként az Egyesült Államok atomlaboratóriumában cinikusan kifejezték, szó szerint „szétfolyik”. íme, ilyen a hatása a „humánus” jelzővel illetett neutronbombának! Egy 130 méter magasban robbanó N-bomba 800 méteres körzetben azonnal „megsemmisíti az életet”. így jellemzi az USA atomenergia-bizottsága a fegyver hatását. A halál 1-2 napon belül bekövetkezik. A robbanás 1000 méteres körzetében öt perc mozgásképtelenség, ezt követően átmeneti javulás következik be, de négyhat napon belül ez a sugárzás is halálos. 1200 méteres körzetben két órán belül korlátozott mozgásképesség. Gyógyszeres kezelés esetén csekély lehetőség van a túlélésre, a halál azonban néhány héten belül bekövetkezik. 1400 méteres körzetben a halálveszély 50 százalékos. A neutronsugárzás elleni védekezés meglehetősen drága. Az atomtudósok, akik a gyors neutronokkal kísérleteznek, parafinblokkok- kal védekeznek, ötven centiméter vastag betonfalak a neutronsugárzásnak csupán kilenctizedét nyelik el, így a robbanás elleni védekezésre nem alkalmasak. Bécsi tudósok egy speciális műanyagkombinációt állítottak elő, amely két centiméter vastagságban a sugárzásnak csupán egy ezrelékét engedi át. A robbanás tűz- és nyomóereje persze a neutron- bombánál is érvényesül, de ezt a Pentagon legújabb adatai szerint sikerült egy 4— 600 méter átmérőjű körre szűkíteni. A legnagyobb problémát a neutronbomba előállításakor a miniatűr hidrogénbomba létrehozása okozza. A fizikusok feltételezik, hogy erre a célra egy speciális urángolyócskát sikerült kikísérletezni. Már 15 évvel ezelőtt is foglalkozott az amerikai sajtó ilyen jellegű kísérlettel. A Time 1960 tavaszán tudósított először a neutronbomba létezéséről. Egy évvel később, 1961 júliusában Thomas Dodd szenátor az „N- bomba ” hatását a korábbi fantasztikus regényekből ismert „halálsugár”-hoz hasonlította. A Deutsche Zeitung szélsőjobboldali nyugatnémet lap 1961 októberében így álmodozik a neutronbombáról: „az megsemmisít minden élőlényt, minden szervetlen képződményt, az anyagi javak azonban — legyen az dóm, vagy pályaudvar, érintetlenek maradnak”. Ez az álom nem vált valósággá, mert a Lance-raké- tákkal kilőtt neutron-robbanófejek tűz- és nyomóreje mintegy ezerszerese a II. világháborúban használt repülőbombáknak. Scoville, a neutronbomba egyik ismert ellenzője hangoztatja: „Azt mondják, hogy ez egy humánus bomba, azonban nem az emberekhez, csupán az épületekhez humánus”. Gáti István Budapest— ^^1 ■ * f /■ Bagdad Oldj OS DCirOfflff rákról mindenkinek a kőolaj jut az eszébe. Okkal, hiszen az ország 30 milliárd barrelra becsült készletét a Közel-Keleten csupán a szaúd-arábiai múlja felül. A Szovjetunió után a legtöbb olajat — évente átlag egymillió tonnát — hazánk Iraktól vásárolja. Azt azonban már jóval keveseb. ben tudják, hogy ebben a távoli országban az első államosított olajat a magyarok hozták felszínre. Még egy évtizede sincs, hogy a zalai olajbányászok először kamatoztatták tudásukat és tapasztalataikat Irakban. És körülbelül egy évtizede annak is hogy a magyar—iraki kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak. Erről tanúskodik az Irakban működő magyar létesítmények sokasága. Irak legfőbb gondja a gazdasági elmaradottság: ennek felszámolását az utóbbi évek. ben az olajra alapozva gyors ütemben kezd. te meg. Elsősorban azokkal az országokkal szorgalmazza az együttműködést, amelyek az olajért hajlandók részt vállalni az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítésében, a helyi munkaerő képzésében, valamint az ellátási gondok megoldásában. Magyarország ezeknek az országoknak a sorában az elsők kö_ zött volt: amikor Irak a nagy nemzetközi olajmonopóliumok államosítása miatt nehéz helyzetbe került, szakemberekkel, korszerű fúróberendezésekkel segítettük. Jelenleg is több tucat magyar olajmunkás, mérnök dől. gozik a ruméliai és a jamburi olájmezők kiaknázásánál. Három éve termel a fővárostól. Bagdad, tói nem messze az iszkanderijai autóbuszösszeszerelő üzem, amely az Ikarus közreműködésével épült. A kooperáció története 1970. re nyúlik vissza, amikor 200 autóbuszt szállítottunk Bagdad tömegközlekedésének javítására. s annyira beváltak, hogy az iraki megrendelők azóta újabb ötszázat vásároltak. Az Egyesült Izzó fényforrásgyárát pedig 1975 őszén avatták Tájiban. Itt is gondoskodtunk a helyi szakemberek betanításáról. A magyar fényforrásgyár eredményeivel olyannyira elégedettek Irakban, hogy már egy újabb felépítéséről is tárgyaltak. A Tigris és az Eufrátesz völgyének országában a falvak villamosításába is bekapcsolódtunk: az idén szállítjuk és szereljük föl a 110. alállomást. Irak nemcsak az olaj és a datolya, hanem a versenytárgyalások országa is. Ezeken dől el. hogy melyik ajánlatot tevő cég szerzi meg magának az éppen kiírt iraki megrendelést. A bábolnaiak bizonyára szívesen emlékeznek arra a tárgyalásra, melyen először mutatkoztak be és azóta világhírnevet szerzett ipar. szerű baromfifarmukkal és tizet rögtön el is adtak Iraknak. Az évi 700 millió tojás termelésére képes magyar farmokat nagy becsben tartják az irakiak, hiszen sokat segítenek az ország élelmezési gondjainak megöl, dásában. Az Orion színes televízió-vevőkészülékeivel a közelmúltban jelentkezett először az iraki piacon. Az eredmény: kétezerhatszáz készülékre szóló megrendelés. Bekapcsolódunk a bagdadi rádió és televízió bővítésébe is. Két televíziós stúdió és egy rádióház teljes hangtechnikai felszerelésére kaptunk megrendelést. Szóba kerültek a magyar kisszámítógépek is az üzleti tár_ gyalásokon. A Videoton az ősszel számítástechnikai bemutatót tart Bagdadban. 0 zek a kiragadott példák is bizonyít, ják. hogy a két ország szükségletei szerencsésen egészítik ki egymást, s kölcsönös az érdek az együttműködés továb. bi fejlesztésére. Az árucsereforgalom csupán az elmúlt öt évben tízszeresére nőtt és ma már eléri az évi 160—170 millió dollárt. Irak külkereskedelmünkben a tizenkettedik, dollárelszámolású forgalmunkban — megelőzve néhány olyan országot, mint Nagy-Britannia. Hollandia — a hatodik helyen áll és ezzel hazánk legjelentősebb partnere a fejlődő világban. A fejlesztésnek azonban vannak további lehetőségei is: a két ország üzletemberei már most úgy számolnak, hogy a magyar—iraki árucsereforgalom 1980-ig a jelen, léginek kétszeresére növekszik majd. Kocsi Margit rr
