Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. szeptember 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Hogyan készül az óriásteleszkóp? A csillagászati távcsövek tükreit különlegesen öntött, nagy üvegtömbökből készítik. A rendkívüli minőségi követel­ményeknek megfelelő üveget hosszú, bonyolult munkafolya­matokban formálják távcsőtükörré. A tükörfelület alakjának, a lehető legnagyobb pontossággal szabályos mértani formának általában forgási parabolidnak kell lennie, különben a táv­csőbe érkező csillagfény nem gyűlik össze a megfelelő kép­pontokban. A nagy pontossági követelményeken kívül további nehéz­ségeket okoz a hatalma^ tükrök szállítása a távcső felállítása helyére, hiszen a csillagvizsgálók többnyire a távoli magas hegységekben vannak. Nagy gond a hatalmas szerkezet meg­felelő alépítményének az elkészítése: az igen nagy tükrök üvegtömbjei esetében még a hatalmas saját súly miatti alak- változással és a külső hőmérséklet okozta méretváltozásokkal is számolni kell. A nagyméretű tükrös távcsövek készítésének egy új, so­kat ígérő lehetőségét vitatták meg nemrégiben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizikai és csillagászati osztályának az ülésen. A szakértőid azt javasolták, hogy több kisebb, kü­lönálló tükörből építsenek óriási _ csillagászati távcsöveket. Ezeket a 0,5—1 méter átmérőjű kisebb tükröket elektronikus vezérlő- és számítórendszerek állítanák be úgy, hogy a sok kisebb tükör egyetlen hatalmas forgási paraboloid-felületet alkosson. Ha a terv a gyakorlatban is beválik, eddig elkép­zelhetetlen méretű és teljesítményű csillagászati távcsöveket lehet majd készíteni. Megyénk termálvizeinek szerepe A föld mélyéből feltörő hévizeket évezredek óta használják a betegségek gyó­gyítására, elsősorban fürdő- kúrák formájában. A hévizek iránti érdeklő­dés napjainkban soha nem látott mértékben fokozódott, amit a termálvízzel foglalko­zó sajtóközlemények is tük­röznek. Mi a magyarázata ennek a nagy érdeklődésnek? Az egyik ok* hogy hazánk földtani adottságai miatt, vi­szonylag könnyen nyerhető termálvíz, és egyre nagyobb mennyiségben áll rendelke­zésre. A másik ok, hogy a termálvizek felhasználási köre egyre bővül. A gyógyí­táson kívül a mezőgazdaság is eredménnyel hasznosíthat­ja pl.: melegágyak fűtésére. Ez lehetővé teszi, hogy olyan évszakokban is folytassuk a termesztést, amire eddig na­gyobb energia befektetésére volt szükség. A termálvizek szinte felbe­csülhetetlen egészségügyi je­lentőségét, amit tudományos eredmények is alátámaszta­nak, az adja, hogy egyszerre hasznosítható a betegségek megelőzésére és gyógyításá­ra, a lakosság nagy részét érintő két olyan betegség- csoportban, mint a mozgás- szervi (rheumás és nem rheumás pl. baleseti) és az idegrendszer működési zava­rai (pl. vegetatív neurózisok.) Mivel magyarázza a tudo­mány a termálvizekkel elér­hető eredményeket? Egyfelől afeal, hogy hatásuk olyan sokoldalú, amit egyetlenegy gyógyszer sem képes önma­gában nyújtani, másfelől, hogy a termálvizek hatásá­ra a szervezet maga vesz részt a betegségek leküzdé­sében és képes a betegségek megelőzésére. A fentiek alá­támasztására megemlítünk néhányat a termálvizek fon­tosabb és ma már vitathatat­lan hatásai közül. A hévizek csökkentik a fájdalmakat, az izmok és az Ízületek merevségeit, javítják a szövetek vérkeringését és anyagcseréjét, könnyítik a mozgásokat. A különféle hő­fokú vizek hatására a szerve­zet működését szabályozó idegi-hormonális rendszer ki­egyensúlyozatlansága helyre áll. Fokozlftlik a szövetek re- genálódó képessége, ami az ún. „kopásos”, vagy baleseti sérüléses állapotokban nagy jelentőségű. Mindezen hatá­sokat fokozni lehet a fürdő­kezelésekkel kombináltan al­kalmazott egyéb fizikális (torna, másságé, súlyfürdő) és gyógyszeres (fájdalom és gyulladáscsökkentők, izom­feszüléseket lazító, idegrend­szert befolyásoló) kezelések­kel. E jótékony hatásokat azon­ban csak szakszerű kezelé­sekkel lehet elérni, ezért na­gyon fontos az orvosi utasí­tásokat szigorúan betartani. A túlzó fürdőkúrák állapot- rosszabodásokat vagy mel­lékhatásokat okozhatnak. Te­hát az öngyógyítás itt is mint más területen káros követ­kezményekkel járhat. Orvo­si vizsgálattal kell kizárni a fürdőkúra ellenjavallatait (magas vérnyomás, szívbe­tegség, activ gyomorfekély, v. tüdő tbc., lázas állapotok, heveny gyulladások, dagana­tos betegségek, terhesség és egyes bőrbetegségek stb.) Megyénkben is egyre több helyen állnak rendelkezé­sünkre gyógyhatású termál­vizek. Legtöbbjük az ún. egyszerű hévizek vagy az alkálihydro- gén-carbonátos hévizek közé tartozik jelentős fluor tarta­lommal. összetételük és ha­tásuk hasonló a Szabolcs me­gyei kórház területén feltárt termál vizéhez, amelyet a rheumaosztályon végzett vizsgálatok alapján az Eü. M hivatalosan is- elismert gyógyvíznek minősített. Jó A több ezer éves tégla Képünkön: a tégla minőségét vizsgálják a prágai Épí- tőanyagipari Kutatóintézetben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A nagyobb lakótelepek házgyári elemekből épülnek. A tégla azonban mégsem vesztette el jelentőségét, a falazóanyagoknak még ma is a íiü százaléka tégla. A tégla az egyik legősibb építőanyag. Már az egyiptomiak, a görö­a gyógyításban hatást észleltünk ivókúra formájában történő alkalma­zásnál gyomorhurutos állapo­toknál is. A megye többi ter­málvizeivel kapcsolatosan még további megfigyelésekre van szükség és csak orvosi javaslatra kívánatos ivókúra céljára felhasználni. A jelen­legi országos fürdőintézeti kapacitás nem teszi lehetővé, hogy minden mozgásszervi beteg csak szakintézetben ré­szesüljön kezelésben, de leg­többször erre nincs is szük­ség, hiszen ma már megyénk­ben egyre több helyen és könnyen elérhető gyógyhatá­sú termálvizek állnak rendel­kezésre. A tapasztalatok szerint megyénk termálvizei keve­sebb melékhatást okoznak, mint a nagyobb töménységű, jobban ismert fürdőhelyeké, amelyek zsúfoltságuk miatt is egyre több gondot okoz­nak. Rajtunk is áll, hogy. megyénk páratlan adottsá­gait minél eredményesebben használjuk fel egészségünk megőrzésére, és a betegségek gyógyítására. Dr. Papp Tibor megyei rheumatológus szakfőorvos gök és a rómaiak is használ­ták. A tégla megformázott, megszárított és kiégetett agyag. Minősége az agyagás­ványanyagától függ, de a tájanként különböző mennyi­ségű fémoxidok csupán a tégla színét változtatják meg. Készítésének módja évezre­deken át nem sokat változott. A kibányászott agyagot se­kély gödrökben — víz hozzá öntése után — megtaposták, majd formákba rakták, s a szabadba — az időjárástól függően — két-három hétig szárították. A megformázott, megszárított idomokat végül a mészégetőhöz hasonló ke mencékbe kiégették. A kor­szerű téglagyártás menet rendje ettől semmiben sem tér el, megváltoztak azonban a téglagyártás eszközei. A korszerű téglagyárak meg­egyeznek abban, hogy ter­melésük független az időjá rástól, hogy az anyagmozga­tást mindenütt gépesítették, és hogy az égetés többnyire szénhidrogén-tüzelésű alag- útkemencében történik. A mai téglagyár egyik leg­fontosabb eszköze a présgép ebben kapja meg a termék a formáját. Ez a húsdarálóhoz hasonlóan tömöríti és préseli az agyagot egy formán át. A présgépben az agyag áthalad egy 0,8—0,9 atmoszféra nyo mású légritkított kamrán is, itt eltávoznak az agyagból a légbuborékok és ezáltal az agyag képlékenyebb és tö mörebb lesz. A présgép száj nyílásán a megformált agyag folyamatosan áramlik ki. Be lőle egy — az agyag áramlási sebességével összhangban működő — vágóberendezés szabja le a kívánt hosszúsá gú darabokat. Az alma tárolása Az 1977. évi szeszélyes időjá­rás, a szinte katasztrofálisnak mutatkozó tavaszi fagyok elle­nére — kertész szakembereink áldozatos munkája nyomán — rekordtermésre számíthatunk. Az alma törődésmentes sze­désén, gondos válogatásán és csomagolásán múlik, hogy mi­lyen lesz az exportkihozatal. A külföldi piacok nem tudják egyszerre fogadni és felvenni ezt a nagy mennyiségű almát ezért fel kell készülnünk az al­ma egy jelentős részének . a tárolására! Számítanunk kell arra, hogy az igen változatos időjárási viszonyok miatt az alma érési folyamatai a szo­kottnál gyorsabban zajlanak le, ezért az alma szedése — tá­rolása körültekintő szervező munkát igényel. Az alma tá­rolhatósága szempontjából dön­tő fontosságú a szüret gyors lebonyolítása illetve mielőbbi betárolása. A fajták összetétele, a helyi és az időjárási viszonyok sze­rint még egy és ugyanazon fa gyümölcsei sem érnek egy idő­ben. Az első érett gyümölcsö­ket a fa koronájának déli ol­dalán fogjuk megtalálni, s ezek hamarabb leszedhetők, mint azok amelyek a korona belse­jében helyezkednek el. Éppen ezért helytelen volna — külö­nösen házikertekben — a sze­dést akkor kezdeni, amikor a fa minden gyümölcse már érett. Az almát tehát ne szed­jük le egyszerre (ha tehetjük), ha nem több részletben. Az érés időszaka alatt a jona­tánalma szinte szemmel lát­hatóan — súlyban —, napi egy százalékot is gyarapodhat. A gondos szedés bőven megtérül a magasabb árbevételben. A szín egyik kifejezője az érett- ' ségnek, ezért fontos, hogy -az alap- és fedőszín arányát fi­gyelemmel kísérjük. A gyümölcshús keménysége az optimális időtartam után csökken, s ekkor a sejtek lazu­lása gyorsul és ennek követ­keztében a- gyümölcs nyomás­ra törődésre érzékenyebb lesz, tárolhatósága romlik. Az alma tárolhatóságát, pia­ci értékét nagymértékben rontja a gyümölcs héjbarnulá- sa. A károsodás leküzdésére, az alma héjbarnulásának mérsék­lésére megfelelő szer áll ren­delkezésünkre, ez a STOP- SCALD héjbarnulás elleni ké­szítmény. Ä szer etoxiquin ha­tóanyag-tartalma (antioxidáló szer) csökkenti a gyümölcs szöveteinek légzésintenzitását, és így hatásosan csökkenthető az alma héjbarnulása is. A Stop-Scaldos kezelés akkor a leghatásosabb, ha azt szüret után a lehető legrövidebb időn belül — legkésőbb nyolc napon belül — végre tudjuk hajtani illetve az almát minnél előbb be tudjuk tárolni. A kezelés­kor a gyümölcs hőmérséklete 10—12 °C-nál ne legyen ala­csonyabb, a 0,25" o-os Stop-Scal­dos fürdő hőmérséklete pedig 10—30 °C között legyen. Az ala­csony hőmérséklet csökkenti a hatékonyságot, a magas hő­mérsékleten viszont fitotoxikus kár következhet be. A kezelést, gyümölcsfeldolgozó gépsoron is végezhetjük, a gépsor vizes ürítőjében, a ládákba töltött alma 15—25 másodperces oldat­ba merítésével. Az almát 1—2 órás lecsurga- tás után előhűtött helyiségbe lehet szállítani. A folyadék­veszteséget ugyanolyan tö­ménységű oldattal folyamato­san pótolhatjuk. Az oldat cse­réjét 24 óra eltelte után célsze­rű végrehajtani. A kezelt al­mát három hónapi tárolás után — üdén — héjbarnulás mente­sen lehet forgalomba hozni. (A golden delcious fajta etoxiquin érzékenysége miatt, nem aján­latos Stop-Scaldos kezelésre.) A tárolót üzembe helyezés előtt 8 g. légköbméter kén el­égetésével fertőtleníthetjük, majd kiszellőztethetjük. A ké­sőbbiekben (betárolás után) a hőmérsékletet állandóan elle­nőrizni kell. hogy a hőmérsék­let 0—3 °C fölé ne emelkedjen és a légnedvesség 85" „ körüli legyen. Széles Csaba mg főiskola, Nyíregyháza A kertészek segítőtársai A kertjeinket ha tüzetesebben megfigyeljük, tapasztaljuk, hogy nemcsak ellensége hanem barátai is vannak. A rovaroknak, gombáknak is megvan a természetes^ ellensé­ge, melyek fékezik a tömeges elszaporodást. Ezen élőszerve­zeteket tudjuk felhasználni a kártevők fékezésére, gyérítésé­re. Egyben célszerűen haszno­sítani őket, hogy ne kelljen sok vegyszert felhasználni. A vegy­szerekkel szemben a kártevők védettséget is szereznek. Egy idő után, a természetes ellen­séggel szemben rezisztencia nem állhat fenn. A ma élő ember tudatában van, hogy milyen veszélyekkel jár a túlzott vegyszeres nö­vényvédelem, mégsem használ­ják ki a biológiai növényvéde­lem adta lehetőségeket. Á bio­lógiai védekezés nem más mint a kártevőket és kórokozókat a hasznos rovarokkal, madarak­kal, emlősökkel, baktériumok­kal, gombákkal vagy vírusok­kal pusztítjuk. Például a vértetűt a vértetű- fürkész pusztítja. A tojásait a vértetű testében rakja, a lárvák itt kelnek ki és fejlődnek. A levéltetűt jól ismerjük, csak azt nem tudja mindenki, hogy a katicabogár lárvája nagy­mértékben pusztítja. A fátyol­ka lárvája is pusztítja a levél- tetveket. A fátvolka a tojásait a levél fonákára rakja. A to­jások a hajszálvékony levél­nyélen ülnek. Sokan összeté­vesztik a gombabetegséggel. A színes madarakat már gyermekkorunkban megismer­tük, s azt is megtanították ve­lünk, hogy azokat védeni gon­dozni kell. Ilyen a fakopáncso- ló, cinke, sárgarigó, őszapó, búbos banka stb. Ezek a színes madarak sok hernyót, kukacot, rovarokat, férgeket pusztíta­nak el. Legtermészetesebb mó­don segítenek megvédeni fáin­kat, szőlőinket, veteményeinket. A nagy hasznuk ellenére még mindig kíméletlenül pusztítják őket. A pusztítás helyett véde­ni kell őket, készítsünk mes­terséges odúkat, és etetőket. Barátkozzunk velük, szoktassuk környezetükhöz őket. A bioló­giai növényvédelem nagy elő­nye, hogy igen olcsó, felada­tunk az hogy ismerjük meg, védjük meg a további pusztu­lástól a hasznos rovarokat és madarakat. Baranyai «Dezső Bélyeg­gyűjtés ZEPPELIN-BLOKK A léghajózás történetét ismer­tető sorozatot novemberben 20 forint névértékű légipostablok­kal teszi teljessé a Magyar Pos­ta. Az új kiadvány Cziglényi Adám tervrajza alapján Buda­pest látképéf és a város felett lebegő Zeppelint ábr.i/olja. A kereten megismétlik a léghajó 1931. évi magyarországi útja al­kalmából használt emlékbélyeg­zőt. A blokk alsó részén látható a világ térképe, amelyen a hatal­mas. alumíniumvazú légijármü által bejárt útvonalak szelnek át. Az újdonság 287 ezer fogazott és 11 ezer vágott, számozott pél­dányban jelenik meg. Állatok A technikai fejlődés már a va­don élő állatokat is veszélyezteti. Egyes fajok utolsó példányait az állatvédő szervezetek közös ösz- szefogásával mentettek meg, vé­delemre szorul azonban a jelen­leg még nagyobb számban elő­forduló vadak serege is. A zoofi- iatélia híveinek örömére ezért bővül az albumokban felépített képes állattan újabb és újabb sorozatokkal. Megtört a jég Ang­liában, ahol az első állat ábrájú sorozatot (nyúl, mókus, stb.) a Világ Állatvédelmi Alappal egyetértve hozzák forgalomba. Burundi már több sorozattal je­lentkezett, most 24 címleten gyö­nyörködhetünk az ottani fauna különlegességeiben. Etiópia öt bélyegen apró rovarokat mutat be. Egy bagoly hunyorog svéd kiadványon. Ausztrália bélyegzőt készített méhecske rajzával, ez­zel a nemzetközi kongresszust tartó méhészeket köszöntik. A tengervíz mélyével foglalkozó konferencia bélyegzőjén hal úszik. ÚJDONSÁGOK Kanada gazdaságának megala­pozóit, J. Bernier sarkkutató és S. Fleming mérnök (többek kö­zött ő tervezté az első kanadai bélyeget) arcvonásait egyaránt 12 cent névértékű címlet örökíti meg. — A lengyel bélyegnapi so­rozatot a XL századtól napjain­kig vert ezüstérmék legszebbjei díszítik. — 100 éve szabályozták Svájcban először törvényi úton a munkások jógáit. A jubileumi bélyeg együtt jelent meg a mű­emlékvédelmet és a természetjá­rást propagáló kiadványokkal. — Görögország bélyegpárral búcsú­zott el Makariosz érsektől, a Ciprusi Köztársaság nemrég el­hunyt elnökétől. ŰJD0HSA60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK \ ''fk.WmmL VwsmmMW'fw fiJp Mfwv < ,Jr-—^ IM——\ í ^ 1 I»i \ Y,í 1 I i \ / /Tx\ w XVÍ'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents