Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

1977. szeptember 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 II 1 «]; ;L^ ^‘-'í Jgjjlj ij i :4lj L | Postabontás Az italozásról J. K.-né kisvárdai lakos levélben panaszkodik, hogy férje mértéktelenül italozik, s amint az lenni szokott, ke­resetét nem adja haza, bán­talmazza a családot. Egyszó­val állandó rettegésben él a család. „Valamikor nem volt ilyen a férjem — hangzik a levél. Úgy kezdődött, hogy a munkahelyén — hozzá ha­sonló munkakörben lévő tár­saiból „haveri kör’ verődött össze. Eleinte csak munka után — névnapok, vagy va­lamilyen siker örömére — iszogattak meg együtt néhány pohár bort. Később mind gyakrabban — már munkaidő alatt is — mind többet ittak, noha mindannyian komoly^ gépe­ken dolgoztak, veszélyes munkakörben. Az ivászatok idővel részegeskedésbe fajul­tak. Már szinte mindenki tu­dott róla, ismerték e társa­ság viselt dolgait. Ügy lát­szik azonban, hogy a veze­tők fülébe egyszer sem ju­tott el, mert soha nem el­lenőrizték őket. Máshol hal­lottam, hogy munkakezdés előtt, sőt még közben is — ha okot adnak rá — bizo­nyos munkakörökben a dol­gozókat szondázással ellen­őrzik. Érthető, hiszen italo­sán komoly baleset történ­het meg velük, yolt persze aki megbotránkozott az ivá- szatokon, más vállat vont, egyszóval az egészet magán­ügynek tekintették. És ez lett a vége. Én és a többi asz- szonytársaim is elviselhetet­len helyzetbe kerültünk, s ami a legszörnyübb, gyerme­keink is...” Nem tudjuk így utólag megmondani, milyen hatást gyakorolt volna az időben elhangzó figyelmeztetés, ha erre már az első kilengéskor sor került volna. Ha időben megmosták volna a részeges- kedők fejét, vajon fajultak volna-e idáig a dolgok? Le­het, hogy nem, de az is le­het, hogy igen. Mindeneset­re a vezetőknek kötelessé­gük lett volna közbelépni, s a közvetlen munkatársaknak sem lett volna szabad le­mondaniuk az esetleges meg­előzésről. Általában minden munka­helyen, ha nem is tudnak mindent, de nagyon sokat sejtenek egymás dolgairól az emberek. Sokan tudtak J. K.-né férjének italozásáról is, a hiba azonban ott tör­tént, hogy magánügynek te­kintették. Holott nem az, mert munkaidő alatt is elő­fordult az italozás. Márpe­dig így nem születhetnek jó eredmények. Tudjuk, nem könnyű meg­állítani a vesztükbe rohanó­kat. Ezt tudja J. K.-né levél­írónk is, de jól érzi: egy- egy közösség, kollektíva — ha jól teljesíti hivatását — emberi közösség is, ahol egymást becsülő munkatársi kapcsolatnak kell kialakul­nia. Ezek a szálak pedig ösz-<= szetartanak, és adott eset­ben visszatartanak. Kár, hogy levélírónk férjének munkahelyén ezek a szálak, a kelleténél jóval gyengéb­bek voltak. Soltész Ágnes BEFRÖCSKÖLIK A nagy forgalmú és viszony­lag keskeny Szabolcs utcában már kisebb eső esetén is olyan víz áll — (különösen a Bethlen Gábor és a Tűzoltó utca közötti részen), hogy a járókelőket a járművek víz­zel, sárral befröcskölik. Szem­tanúja voltam már olyan esetnek, amikor a kismama babakocsit tolt, vagy a csino­san felöltözött diáklányok sír­va mentek az iskolába, mert a kíméletlen gépkocsiveze­tők összefröcskölték. Az itt lakóknak is sok bosszúságot okozott már ez a körülmény, az épületek falai a bizonyíté­kok. A sokkal kisebb jármű- és gyalogosforgalmú Űj és Víz utcában van csapadékel­vezető csatorna, a Szabolcs utcában viszont nincs. Gyors intézkedést várunk e lehetet­len állapot megszüntetése ér­dekében, hiszen közeledik az őszi, az esős időjárás — ol­vashattuk Tóth Károly leve­léből. — Látod Lujza, nekünk sem keli a szomszédba egy kis sárért menni... (Kiss Ernő rajza) GÁZPALACK Szeptember 14-én egy egész napunk ment veszendőbe a sorban állással, mert nem érkezett meg községünkbe a gázpalackszállítmány. Saj­nos, ez nem először fordul elő. Nyírbogáton kb. 500 gáz­palack-tulajdonos van. A he­tenkénti rendszeres kiszállí­tásra — amely nálunk a szer­dai napra esik — nagy szük­ségünk lenne, mert számítunk rá, s ha ez elmarad, a vára­kozás miatt sok hasznos időt veszítünk el. Esténként, pe­dig mikor fáradtan hazaérke­zünk a nehéz mezei munka után a gyors vacsorafőzéshez nagy szükségünk lenne a gáz­ra, — olvastuk Eügedi Imre nyírbogáti lakos levelében. CIPÖMÉRETEK Ügy tűnik, a cipőiparnak évek óta hiába javasoljuk mi vásárlók a méretek árnyal­tabb kidolgozását — hangzik Szepesi Károlyné nyíregyhá­zi olvasónk levele. Hogy azo­nos számjelzésű cipőmodelle- ket négyféle szélességben ál­lítsanak elő, mert még az egészséges lábak sem okvetle­nül szabványszerűek. Tudjuk, hogy a szabványok kidolgo­zását gondos felmérések előz­ték meg. Viszont szükség lenne arra, hogy ugyanaz a nagyság többféle bőségben készüljön. Az egyébként hosszúságban megfelelő cipő ugyanis sokaknak túl bő, má­soknak viszont szűk. Előfor­dul, hogy ilyen esetben az eladók azt tanácsolják: mér­ték után csináltassanak cipőt az érzékeny lábúak. Ez túl drága lenne, az emberek többsége nem engedheti meg magának — jegyzi meg leve­lében Kiss Zoltánné nyíregy­házi olvasónk. BONTÁS A Sóstói út városunk egyik legszebb utcája. Ám a Gari­baldi utca sarkánál lévő üres telek jelenleg nem valami gyönyörködtető látvány, rá­illik a „dudvatelep” elneve­zés. Embermagasságú gaz borítja, a közelmúltban le­bontott épület helyét. Jó len­ne ha a terület gazdája mie­lőbb megszüntetné az utcaké­pet rontó látványt — jegyzi meg levelében Fehér István nyíregyházi olvasónk. ISKOLABUSZ A fejércsei gyerekek a szomszédos hetei iskolába reggelenként busszal járnak, délben viszont gyalog kell megtenniük a két kilométer­nyi távolságot. Tavaly az is­kolabusz délben is hazahozta őket, azonban az iskola év be_ fejeztével a Volán e járatot megszüntette. A tavalyihoz hasonlóan most is meg le­hetne oldani a gyerekek utaz­tatását: a déli időpontban ugyanis Csarodán, a Vásá- rosnaményból induló busz kb egy órát áll, ezt az időt fel­használhatnák gyermekeink hazaszállítására. Sürgősen in­tézkedni kellene mert októ­ber elsejétől előkészítő tan­folyamra kell járniuk, az öt­éves gyerekeknek is, ugyan­csak a hetei iskolába. Eze­kért a pici gyerekekért, de még az első-másodikosokért is nekünk kell mennünk az iskolába, ezt viszont aligha tudjuk megoldani az őszi be­takarítás közepette, — teszik szóvá a fejércsei szülők. PARKÍROZÁS Lakott területen a kijelölt helyen, és ahol a tábla nem tiltja szabad gépkocsival vá­rakozni. Ez a szabály vala­mennyi gépkocsivezető előtt ismeretes. A napokban a nyír­egyházi Széchenyi utcán egy intézmény előtt parkoltam, kis idő múlva vállalati sze­mélygépkocsi — BE 27—37 rendszámú Volga — érkezett. A gépkocsivezető hangjelzést adott és intett, hogy hagyjam el a helyet, és a kocsiban ülők mosolyogva figyelték, miközben én csendben kiáll­tam. Másutt is tapasztaltam már hasonlót, holott szerin­tem területet bérelni lehet, viszont fenntartott hely köz­területen nincs. A gépkocsi­adót fizetjük és ez feljogosít —, a szabályok betartása mellett — a közterület hasz­nálatára, úgy gondolom ugyanez a szabály, vonatko­zik a vállalati autókra is — írja levelében Koleszár Ist­ván, Nyíregyháza, Kótaji út 78. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Ifj. Jáger Péter petnehá- zi és Székely Attila sóstó­hegyi lakosoknak levélben válaszoltunk. Popovics Miklós tiszarádi. özv. Kiss Sándorné máté­szalkai, Turgyán Sándor ti- szaszentmártoni, Járomcsák József vitkai, Halász Gábor- né tuzséri, Kiss Lajosné nyíregyházi, Barati Zoltán kékesei, Karakó Jánosné kisvárdai, Májer László tu- nyogmatolcsi, Ormos Antal nyíregyházi, Gacsádi Sán­dorné nyírpazonyi, Bánki Istvánná nyírbátori, Bor­bély Jánosné újfehértói, Kecskés Imre tiszavasvári, Papp Jánosné berkeszi, Val­ter Jánosné nyíregyházi ol­vasóink ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Nagy Lajos kótaji lakos kedves köszönő sorait meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Póliscsák Lászlóné nyír­teleki olvasónkat a társada­lombiztosítási igazgatóság többek között arról is tájé­koztatta, hogy a hatósági bi­zonyítvánnyal igazolt me­zőgazdasági munkaviszony címén évenként 150 napot lehet szolgálati időként el­ismerni. ** Zagyi Andrásáé ibrányi lakos szabadságát — mun­kaviszonyának megszünteté­se miatt — a kisvárdai HUNNIACOOP vállalat pénzben megváltja. Oláh Ferencné nyírkátai olvasóink panaszával kap­csolatban közölte a nyír- meggyesi Petőfi Mg. Terme­lőszövetkezet vezetősége, hogy a korábbi határozatuk értelmében minden tag kö­teles a termelőszövetkezet által végzet t szolgáltatás el­lenértékét megfizetni, s ha ezt valaki elmulasztja, ab­ban az esetben kénytelenek azt a munkadíjából levonni. Kondor Árpád penyigei lakost a termelőszövetkezet központjában tájékoztatták, hogy az alapszabályuk 55. pontja szerint az a férfitag, aki 1810 és 2100 óra közötti teljesítményt ért el, azt 6 munkanap részszabadság il­leti meg. Nagy Istvánná fülesdi ol­vasónkat a Hajdúszoboszlói TIGÁZ vállalat értesítette, hogy a feladóvevény elvesz­tése esetén a cseretelep még a nemzeti bank igazolására sem szolgáltathat ki palac­kot. Tekintve, hogy levél­írónk a befizetési csekk- szelvényt elvesztette, újabb igénylést kell beadnia és az újbóli befizetés alapján tart­hat csak igényt a gázpalack­ra. A TIGÁZ vállalat — szerkesztőségünknek is meg­küldött — válaszával nem értünk egyet, levélírónk pa­naszával a továbbiakban is foglalkozunk. Az illetékes válaszai MEGŐRZŐ „Nincs megőrző” címmel a közelmúltban szóvá tette az egyik levélíró, hogy miért nincs Sóstógyógyfürdőn a strand előtt kerékpármegőr­ző? Osztályunk előtt is ismert ez a probléma, és keressük a megoldást. Tekintve, hogy a szezon szeptember 30-ával zá­rul, így már az idén nem, de várhatóan a jövő évi szezon­nyitás alkalmával megoldjuk, hogy a strand előtti térségben kerékpármegőrző legyen. Nyíregyházi Városi Tanács VB termelésellátás-felügye­leti osztálya BAROMFIÁRUSÍTÁS A Kelet-Magyarország au­gusztus 24-i számában az élő­baromfi-árusítással kapcso­latosan jelent meg észrevétel, amellyel egyetértünk és azt jogosnak tartjuk. Megjegyez­zük, hogy Nyírbátorban a Szabadság téren lévő udvar­ban az élő baromfi árusítása ideiglenes jelleggel történik, addig, míg a városi élelmi­szerpiacon ez e célra szolgáló pavilon felépül. Az egyeztető 'tárgyalások már megtörtén­tek, és terveink szerint a pa­vilon — a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ közös beruházásaként — ebben az évben átadásra kerül. Nyírbátori Városi Tanács VB termelésellátás-felügyeleti osztálya RŐKÁK A közelmúltban Geszteréd községhez tartozó Nyíri ta­nya lakói panaszolták, hogy településükön elszaporodtak a rókák. Mivel a vadgazdálko­dás szempontjából e terület a Balkányi Állami Gazdaság része, — ahol tilds vadászni — így a gazdaságot kerestük meg írásban a szükséges in­tézkedés megtételére. A fő- állattenyésztőtől kapott ér­tesítés szerint e területet ál­landóan ellenőrzik a hivatá­sos vadőrök, tehát rókák el­szaporodásáról szó sem le­het. Valószínű, hogy kóbor róka okozhatta a levélírónk által említett kárt. A vadőfok továbbra is fokozottan fi­gyelik a Nyíri tag települést. Községi tanács vb szakigazgatási szerve Geszteréd i A név­változtatásról Levelet írt hozzánk egy olvasónk, amelyben azt kérdezi, hogy miért nincs lehetőség nálunk arra, hogy valaki a nevét megváltoztassa. Szerinte nem helyénvaló, hogy ma erre ninjs lehetőség. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy olvasónk téved, mert van lehetőség a névváltoztatásra, annak meg van­nak az összes törvényi feltételei. Ki kell hangsúlyoznunk azt is, hogy a jelenlegi névváltoztatásunknak sem rendszere, de mindenekelőtt okai nem azonosak az 1945 előtti névváltozta­tással, annak alapvető gondolatával szöges ellentétben áll. 1945. előtt nem is névváltoztatásról beszéltek, hanem név­magyarosításról, ez az idősebbek körében meglehetősen közis­mert. Közismert az is, hogy a névmagyarosítás egy soviniszta, nacionalista politika egyik megnyilvánulási formája volt. Na­gyon sok esetben erőszakkal is kényszerítettek embereket ar­ra, hogy nevüket magyarosítsák, felhasználva ehhez a fasiszta hatalom eszközeit. Természetes dolog, hogy az idevonatkozó törvényeket 1945. után megváltoztatták, de ez nem jelentette azt, hogy a névváltoztatáshoz való jogot eltörölték volna. A név megváltoztatásának joga személyiséghez fűződő jog, az emberi szabadság egyik megnyilvánulási formája és termé­szetes, hogy szocialista jogrendszerünk ezt nemhogy elismeri, hanem támogatja is. Természetesen nincs arról szó, hogy min­den komoly indok nélkül és tetszés szerint bármikor, bárki megváltoztathatja a nevét. Ez előbb-utóbb sérelmes lenne magára az állampolgárra is, de az államapparátusban is ko­moly zavarokat okozna. Elég csak a katonakötelesek nyilván­tartására, a lakónyilvántartásra gondolni, vagy egy örökösö­désnél megállapítani azt, hogy kik az örökösök és mindjárt nyilvánvalóvá válik, hogy a névváltoztatás akkor lehetséges, ha annak a megfelelő indoka megvan. * Tudni kell a névváltoztatásról azt, hogy akár a vezeték, akár az utónév (keresztnév) megváltoztatására van lehetőség, külön-külön is és együttesen is. [.ehetőség van arra is, hogy kiskorú nevét változtassák meg, ebben az esetben a kérelmét a törvényes képviselőjének, vagy a gyámjának kell előterjesztenie. Elterjedt az a tévhit is, hogy a névváltoztatás csak akkor lehetséges, hogyha az újon­nan felvenni kívánt név első betűje megegyezik a régi név első betűjével. Ez nem felel meg a valóságnak, bármilyen ma­gyaros hangzású nevet lehet választani, anélkül, hogy annak kezdőbetűje egyezne a régi névvel, kivételt ez alól bizonyos történelmi, védett nevek jelentenek. Ajánlatos tudni, hogy abban az esetben, ha a névváltoztatást kérőnek kiskorú gyer­mekei vannak, a névváltoztatás kiterjed a gyermekekre is, ki­véve, ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri. Ha férj kéri a névváltoztatást és a feleség viseli a férje nevét, akkor az a feleségre is kiterjed. A névváltoztatási eljárás is meglehetősen egyszerű, egy rendszeresített űrlapot kell kitölteni, mely tartalmazza az ösz- szes szükséges adatokat, ott kell előadni az indokokat is, ez az űrlap a lakhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél szerez­hető be és a kérelmet is ott kell benyújtani, megfelelő ille­tékbélyeggel ellátva. Dr. Juhász Barnabás Továbbfejlesztik Hajdúszoboszlót Hajdúszoboszló ebben az esztendőben mintegy másfél millió vendéget fogadott, akik közül egymillió 300 ezren a városi fürdőt keresték fel. Az idén minden eddiginél nagyobb volt az alföldi für­dőváros forgalma: a növeke­dés a közelmúlt esztendők át­lagához képest meghaladta a 8 százalékot. Emiatt a hétvé­geken zsúfoltság volt a stran­don, az étel- és italárusító he­lyeket csak hosszú sorban ál­lás után lehetett megközelí­teni. A gondok enyhítésére a csónakázótó mellett újabb boltokat, szolgáltató üzlete­ket létesítenek. A közeli he­tekben új termálkutat kötnek be a gyógyfürdő vízellátásá­nak biztosítására, s további két kutat terveznek. Szabó László, a városból elszárma­zott — Párizsban élő — szob­rászművész a gyógyfürdőnek ajándékozta „Napisten” című alkotását, amelyet még októ­berben felállítanak a strand területén.

Next

/
Thumbnails
Contents