Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
\ 4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 3. Befejeződtek a magyar—bolgár tárgyalások Gyuricsku Kálmán (Folytatjuk) Leningrádi beszélgetés Valerij Rozsgyesztvenszkij mérnök-ezredessel, a Szojuz—23 űrhajósával Több évszázadnyi út AZ IPfflU TERÍHELES t\OVERH\EaVEOER fllKOlüT EUTEKE /oííiiEHRSoaiho BkftRon miuinki ■kUtELhE n/ n<H«5 iw-rno mi-ms »wb-iwo/w»« alapjának, a nehéziparnak a kiegyensúlyozott fejlődését. A fejlett szocialista társadalom felépítése a Szovjetunióban a tudományos-technikai forradalom vívmányainak és a gazdálkodás szocialista rendszere fölényének egyesítésével, a gazdaságfejlesztés intenzív módszereire való teljes áttéréssel jellemezhető. A X. ötéves tervben az ipar minden ágazatának elsőrendű feladata a termelés hatékonyságának, a munka minőségének javítása. Az előirányzatok a termelés növekedésének 90 százalékát biztosítják a termelékenység emelkedéséből. A IX. ötéves tervben az arány 84 százalék, a VIII. ötéves terv időszakában 73 százalék volt. Különös figyelmet fordítanak a termelés anyagigényességéA SZOVJETUNIÓ EGY NAPJÄNAK TERMELÉSE 1977-BEN 3178 millió kWó 1507 ezer tonna 937 millió köbméter 2009 ezer tonna 417 ezer tonna 270 ezer tonna 5675 db 1553 db 14,9 ezer tonna 359 ezer tonna 292 millió négyzetméter 2054 ezer pár 165 ezer darab 19 ezer darab 17 ezer darab elektromos energia kőolaj földgáz szén acél műtrágya (számított egységben) gépkocsi traktor papír cement szövet cipő óra tv hűtőszekrény nek csökkentésére, az anyaggal való takarékosságra. Nagymértékben szükséges emelni a kibocsátott termékek technikai színvonalát és használhatóságát. Az SZKP KB 1976. évi októberi plénumán úgy értékelték, hogy a X. ötéves terv a hatalmas mértékek és a legnagyobb lehetőségek ötéves terve, ezzel együtt is a súlypont a minőségi mutatókba tevődik át. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a XXV. kongresszus határozatainak megvalósítása jó irányban halad. A Nagy Október tiszteletére hatalmas tömegeket átfogó munkaverseny bontakozott ki. Ezekben az ünnep előtti hónapokban nagyon nagy számú és sokszínű kezdeményezésnek lehetünk tanúi. Kommentár Koalíciós kínok B m, nem tévedés: Hollandia kormányának élére ismét Joop Den .elölték. Korai lenne azonban azt hinni, hogy ezzel elhárultak az új kabinet megalakításának útjából az akadályok. Ellenkezőleg! Voltaképpen nem sok változott, pontosabban semmi. A tulipánok országát általában békés színekkel ecsetelik képeken, s lírai hangú útleírások szólnak vitathatatlan szépségeiről. Politikai palettáján azonban a hajdan volt németalföldi festők sötétebb tónusai az uralkodók. Tucatnyi párt verseng a hatalomért, s a miniszteri bársonyszékek, a mandátumok elnyerése éppen az utóbbi években rendkívül heves vitákban csúcsosodott ki. A tavaszi választások után még most, a meteorológiai ősz beköszöntekor sincs Hollandiának kormánya. Az okok bonyolultak: Den Uyl pártja, a holland munkáspárt a választásokon sikerrel szerepelt, a legtöbb szavazatot szerezte, abszolút többséget azonban nem ért el. A holland társadalom nyomására napirendre került a szigorú abortusztörvény módosításának igénye. A munkáspárt már választási kampányában Ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi tilalmi táblákat ledönti, sa többi modem európai államhoz hasonló törvénytervezetet nyújt majd be a születésszabályozás ésszerű megoldására. Csakhogy a kereszténydemokrata tömörülés — a másik nagy holland párt — ezzel ellentétben semmit sem hajlandó engedni a jelenlegi törvény előírásaiból, ragaszkodik a törvény fenntartásához. Joop den Uyl most harmadszor kapott megbízást kormányalakításra Julianna királynőtől. Előző lemondását azért nyújtotta be, mert a kereszténydemokratákkal nem sikerült megállapodnia. A közvélemény azonban egyre inkább követeli: minél hamarabb, lehetőleg szeptember harmadik kedd- jéig alakítsák meg az ország felelős és állandó miniszter- tanácsát, a hagyományok értelmében ugyanis azon a napon kezdődik a minden évben törvényhozás új ülésszaka. A legszívesebben koalíciós kabinetet látnának az ország élén, amelyben részt venne a munkáspárt, a kereszténydemokraták tömörülés és — miként a mérleg nyelve — a „demokraták 68” elnevezésű kis polgári párt. E t borúlátók azonban I f továbbra is válságosig nak ítélik meg a kijelölt kormányfő helyzetét, s tavasz óta csak ideiglenesen kormányzott országban sokan attól tartanak, hogy Den Uyl újabb, ezúttal már harmadik kísérlete is — stílszerűen szólva — «lvetél az abortusztörvény miatt. Gyapay Dénes (Folytatás az 1. oldalról) A rövid szemle után a tanácsteremben tájékoztatták a magyar kormányfőt és kíséretét az intézet és a vállalat tevékenységéről. A KGST ajánlása alapján Bulgária 1956-ban kezdte meg a szállító- és emelőgépek szakosított gyártását. Azóta — a szocialista országok gazdasági és műszaki segítségének is köszönhetően — a bolgár targoncagyártás világszínvonalra fejlődött. Az Egyesült Államok és Japán mögött ma már a bolgár targoncagyártó ipar áll a világranglista harmadik helyén és a világon minden ötödik ilyen típusú gép itt készül. Gyártmányaik nagy többségét a szocialista országokba exportálják, — a vállalat évente mintegy háromezer elektromos és motoros targoncát küld Magyar- országra. Mint a kutatóintézet igazgatója elmondotta, a bolgár szakemberek jól ismerik a magyar népgazdaság és ezen belül az egyes iparágak konkrét igényeit és mindent megtesznek azért, hogy ezeket maradéktalanul kielégítsék. Lázár György örömét fejezte ki afelett, hogy rövid bepillantást nyerhetett a gyár életébe. Hangsúlyozta, hogy Magyarország is érdekelt a vállalat sikereiben; egyaránt örül minden szocialista ország eredményeinek, másrészt pedig mint együttműködő partner és mint vásárló is érdekelt. A baráti találkozó végén a magyar kormányfőnek átnyújtották az egyik legújabb típusú targonca makettjét. Búcsúzásképpen Lázár György elismerő sorokat jegyzett be a „Szeptember 6.” gyár vendégkönyvébe. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár államtanács elnöke pénteken a szófiai Bojana kormányrezidencián fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. A találkozón jelen volt Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. A találkozó szívélyes elvtársi légkörben zajlott le. Délben Todor Zsivkov ebédet adott Lázár György tiszteletére. Az ebéden — amelyen részt vettek a magyar kormányfő kíséretének tagjai is — pohárköszöntők hangzottak el. A hivatalos kormányfői tárgyalások befejeztével pénValerij Rozsgyesztvenszkij — aki 1976. október 14-én Vjacseszlav Zudovval közösen a Szojuz 23. fedélzetén az űrben járt, s tudományos kísérleteket végeztek a Szal- jut—5 űrállomáson, az elmúlt napokban Leningrádban tartózkodott, a II. Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátság Fesztivál díszvendégeként járt a Néva-parti városban. Bárhol tűnt fel, mindenütt körbevették a szovjet és a magyar fiatalok, alig győzött válaszolni a záporozó kérdésekre. A fesztivál alatt találkozott a szovjet és a magyar sajtó képviselőivel is. — Kérjük, beszéljen az életútjáról. — Tősgyökeres leningrádi vagyok: 1939-ben születtem a Néva-parti városban. Apám a Balti Flotta tisztjeként a Nagy Honvédő Háború idején részt vett a város védelmében. A Dzerzsinszkij Haditengerészeti Főiskolán 1961- ben fejeztem be tanulmányaimat, majd a Balti Flotta mélytengeri búvárainak csoportparancsnoka lettem. — Hogyan lesz mélytengeri búvárból űrhajós? teken délután a bolgár minisztertanács épületében emlékeztetőt írtak alá. Az okmány — amelyet a két miniszterelnök látott el kézjegyével — rögzíti az együttműködés eddigi eredményeit, meghatározza a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit erre a tervidőszakra, s kijelöli az 1980. utáni évek együttműködésének fő feladatait. Az aláírás után Lázár György nyilatkozatot adott a bolgár televíziónak. Hangsúlyozta: „Mostani megbeszéléseinken is bebizonyosodott, hogy együttműködésünk jól szolgálja népeink érdekeit, hozzájárul a testvéri szocialista országok gazdasági erejének növeléséhez”. A további együttműködésről szólva elmondotta: a kormányfői tárgyalásokon megállapodtak, hogy a magyar—bolgár tervezési és más gazdasági szervek ez év végéig kidolgozzák a két ország együttműködésének fő irányelveit az 1980. utáni időszakra. Lázár György és kísérete pénteken este hazautazott Szófiából. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent: Sztanko Todorov a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Petr Mladenov, a BKP Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter, valamint Makó Dakov miniszterelnök-helyettes, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság bolgár tagozatának elnöke. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hazaérkezett Bulgáriából, ahol Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett. A kormány elnökével együtt hazaérkezett Ha. vasi Ferenc. a Minisztertanács elnökhelyettese, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Horváth László. az Országos Tervhivatal elnök- helyettese és Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Aczél György. a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Pozsgay Imre kulturális miniszter. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Lengyel László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el. nökhelyettese. Jelen volt a fogadásnál Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. — Sokat áldoztam ezért. Soha nem felejtem el, nem sokkal Gagarin visszatérése után olvastam egy riportsorozatot arról, milyen legyen az űrhajós, s kik a legalkalmasabbak erre a különleges feladatra. Az írás végkövetkeztetése az volt, hogy csakis a berepülő pilóták között érdemes válogatni. Nekem akkoriban már „jó szakmám” volt, búvárként dolgoztam, s bár régóta érdeklődtem az űrhajózás iránt, letettem arról, hogy valaha is eljuthatok a világűrbe. Tizenkét évvel ezelőtt azonban váratlan dolog történt: a kiválasztó bizottság elé kerültem és alkalmasnak találtak. A dolog érdekessége, hogy ugyanitt ismerkedtem meg V. D. Zudovval, aki a Szojuz—23. parancsnoka volt, s akivel együtt repültünk tavaly októberben. e > A XXV. kongresszus határozatával összhangban a X. ötéves terv időszakában az ipari termelés 36 százalékkal növekszik, 27,2 millió tonnával nő az acél, 149,2 millió tonnával a kőolaj, 103,7 millió tonnával a szén, 341,4 milliárd kW órával a villamos energia termelése. A tervidőszakban kétszeresére kell növelni a kiváló minőségű termékek részesedését, megkülönböztetett, gyors ütemű a progresszív ágazatok fejlődése. A párt elsődleges jelentőséget tulajdonít a gépipar, elektromosenergia-termelés, a vegyipar és petrolkémiai ipar fejlesztésének. Ennek megfelelően a gépgyártás és fémfeldolgozás termelésének 50 százalékos növelését irányozták elő a tervidőszakban. A tudományos-technikai haladás meggyorsítása feltételezi az energetikai bázis gyors fejlődését. A megelőző két ötéves tervben a villamosenergia-termelő kapacitás együttvéve 100 millió kilowattal növekedett, a folyó ötéves terv növekedési előirányzata 70 millió kilowatt. 1980-ban a Szovjetunióban 1 nap alatt annyi elektromos energiát fognak termelni, mint 1940-ben 28 nap alatt. A megfelelő adatok: cementnél 25, a műtrágyánál 43, a kőolaj Esetén 21, gépkocsiknál 16, a traktorgyártás esetén 19, az acéltermelésnél 9 és a földgáztermelés vonatkozásában több mint 120 nap. A nehézipar növekedésével egyidejűleg gyorsul a közfogyasztási cikkeket gyártó ágazatok fejlesztése. Jellemzésül elég annyit mondani, hogy a X. ötéves terv befejező évében ebben a vonatkozásban hét nap alatt annyit fognak termelni, mint a teljes termelés volt 1928-ban. A párt gazdasági stratégiájának fő vonala: az ország gazdasági potenciáljának jobb hasznosítása, az állóalapok bővítése és gyökeres megújítása, biztosítani a gazdaság — Milyen feladatot hajtott végre a Szojuz 23. legénysége? — A Szojuz 23. fedélzetén tudományos-technikai kísérleteket végeztünk. Ezek közül hadd említsek meg egyet, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos. A Szaljut 5. űrállomáson azt vizsgáltuk, hogy kozmikus szemcsék segítségével miként befolyásolható az időjárás. Kazahsztán környékén szálltunk le, ahol legalább ezer tó található. Végig kapcsolatot tartottunk a leszállító állomással. Az egyik tó kásás jegén értünk földet éjszaka, mínusz 20 fokos hidegben, viharos időben. Tizenegy óra múlva találtak meg bennünket, s örömmel jelenthettük, hogy sikeresen végrehajtottuk a ránk bízott feladatokat. — Érzett-e félelmet az űrben? S egyáltalán: lényeges szerepe van-e az űrhajósok pszichikai felkészítésének? — Engedjék meg, hogy a kérdésre egy példával válaszoljak. Ha egy ejtőernyős előtt több ezer méter magasban kinyílik a repülőgép ajtaja, s ugráshoz készülődik, maga előtt látva a hatalmas mélységet, minden bizonnyal" félelmet érez. Azok közé tartozom, akik nem hiszik el, hogy valaki veszélyes helyzetbe kerülve tagadja a félelmet. A kérdés csupán az: le tudja-e győzni az ember ezt az érzést, vagy pedig pánikba esik. Mi repülés közben, munkánkat végezve nem gondolhatunk ilyesmire, csakis arra, hogy maradéktalanul teljesítsük a feladatot. — Napjainkban az űrhajósok kiválasztásánál milyen szempontok kerülnek előtérbe? — Az űrhajóst olyan sportolóhoz hasonlítanám, akinek a legkülönbözőbb hatások közepette is gyorsan, pillanatok alatt döntenie kell. Ráadásul mindig helyesen: a tévedés elképzelhetetlen. Éppen ezért nem, egy-egy részterületen kiemelkedőt nyújtó emberek lehetnek alkalmasak erre a munkára, hanem olyan széles körű, sok mindenhez értő egyének, akiknek vasidegzetük van. — Hallhatnánk-e néhány szót a szocialista országok tervezett közös űrrepüléséről? — Talán nem mondok újat azzal, ha kijelentem: rendkívül szigorú követelményeknek kell megfelelnie annak, akit űrrepülésre' alkalmasnak találnak. A szocialista országok közös űrrepülésének előkészületei pedig már jó ütemben haladnak: megkezdődött a kiválasztás. Tudomásom szerint Csillagvárosban folyik Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK erre alkalmas személyeinek felkészítése, s az idén sor kerül a kiválasztásra Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Mongóliában és Kubában is. Falus Gábor „Felülkerekedni a félelmen...”
