Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-24 / 225. szám
1977. szeptember 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tanácsi beruházások feszített munkával készültek az 1977. évi tervek decemberben megyénk tanácsainál, de az új esztendőt mindenütt elfogadott, kész tervek birtokában kezdték. Érdemes volt — a szokottnál hamarabb elkészíteni a terveket — ez tűnt ki a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén abból az értékelésből, amelyen a tanácsi gazdálkodást tekintették át. Egy-két kivételt nem számítva ugyanis minden tervezett jelentősebb megyei fejlesztés határidőre megvalósul. A lakásépítésben nemcsak a korábban már-már megszokott év végi hajrát kerülik el az idén, hanem pótolják a tavalyi elmaradást is; így az idén épülő 610 célcsoportos lakással a középtávú tervben előirányzott építkezéseket maradéktalanul elvégzik. Mátészalkán az 1977-ben épülő lakások a tervezettnél olcsóbban épülnek meg és így a megtakarított mintegy négymillió forint más célok megvalósítására fordítható. A jó előkészítés eredménye az is, hogy a Tisza- lökön épülő lakások kivitelezése gyorsítható, s olyan jól haladtak az oro- si, tiszadobi, tiszaeszlári, beregsurányi vízműberuházásokkal, hogy az 1978- as határidő helyett már az idén befejeződhet a kivitelezés. Kölese és Csaholc községekben eredetileg 1979-re tervezték a vízműépítést, de a lakosság, a tanács, a tervező és a kivitelező jó összehangolt munkája nyomán már most megvannak a feltételek az 1977. évi indításhoz, ezért a megyei tanács vb a későbbre ígért támogatást előbbre hozta. Nyírbátorban gyermekintézmény-kombinát épül, s a kivitelezés gyorsításával a létesítmény év végéig tető alá kerülhet. JAVULT A TANÁCSOK GAZDÁLKODÁSA, több a kezdeményezés és a lehetőségek kihasználásában is többet tettek az idén. így például nemcsak több OTP-hitelt igényeltek beruházásaik meggyorsításához, hanem többen kívántak élni a megyei kölcsön- alap támogatásával is. Az idén a tanácsok először használták fel szinte hiánytalanul a belvízrendezésre, út-, hídfenntartásra, felújításra rendelkezésre álló pénzeket, amelyek jelentős része korábban a „pénzmaradvány” összegét szaporította. 1977-ben tehát a tanácsi gazdálkodásban a jó példák vannak többségben. Néhány helyen ugyan változatlanul javítani kell a költségvetéssel, fejlesztéssel összefüggő munkát, mert a jól előkészített, jól szervezett beruházásokhoz a megyei tanács is csak úgy tud soron kívül pénzt adni a gyorsításhoz, hogy valahonnan elveszi, mert ott nem tudják felhasználni. Igaz, jó néhány helyen importgép beszerzése, műszaki terv késedelmes szállítása, tervező és építő közötti műszaki vita játszik közre, vagy a tavalyi mulasztásokat nem tudják teljes egészében pótolni az idei jól szervezett munkával sem. Ám van, ahol a kisajátítási munka húzódott el, nem tudják megvalósítani a lakásberuházásokhoz kapcsolódó üzleteket — tehát baj volt az előkészítéssel. MINDEZEKRŐL AZÉRT IS ÉRDEMES már most, a harmadik negyedév zárása előtt szólni, mert hamarosan már az 1978-as tervek előkészítése kerül az érdeklődés középpontjába. — Bocsásson meg, amott nem a maga Moszkvicsa áll? — Az enyém. — Szép kis masina. — Nem rossz. — Nekem, — hogy is mondjam csak — van valamim, ami az autósokat érdekelheti. — És mi lenne az? — Hát, mondjuk ez. — Ez mi? — Nem látja? Csavar! A menete sértetlen, teljesen használható csavar. — De hát mire nekem ez a csavar? — Mit tudom én. A jónép azt mondja, az autósoknak mindig hiányzik valami a kocsijukból. Mondjuk egy csavar... Ha-ha-ha... — Mit viccelődik itt? — Ne idegeskedjék. Tényleg vicceltem. Ha-ha-ha ... De várjon csak, van még valami. — Éspedig? — Hát, látja, egy másik csavar. Nagyobb ... Ha-ha- ha ... — Nahát, ez azért mégiscsak sok! Én... én... én azonnal hívom a ... — Talán a barátjának szüksége lenne rá? — Tudja, én ... Mondja, ki maga és mit akar? — Mindjárt megmagyarázom! Vehet tőlem vadonatúj kerékabroncsot. Moszkvicshoz valót! Itt van a kerítés tövében. A fiam őrzi. S. Aleb: — Azt mondja, Moszkvicshoz való kerékabroncs?! El akarja adni? Viccel, ugye? — Egyáltalán nem. — Tényleg nem? — Cseppet sem. Látom, a Moszkvicsa hátsó kerékabroncsa tropára ment. Már megbocsásson, de úgy gondoltam, érdekelni fogja. — Komolyan gondolja?! És mennyiért adná? — Micsoda kérdés?! Rendes bolti áron. Semmi spekuláció. — Hogy semmi... hogy ... — Igen. Rendes áron adom. Tudja, az anyósom a városban járt és látta, hogy sorban állnak, vesznek valamit. No hát beállt a sorba, vett két abroncsot. Mit kezdjek velük? Autóm nincs, mégcsak ismerősöm sem, akinek kocsija lenne. Ha-ha-ha ... Tudja, amikor az ismerőseim kocsit vettek, már nem ismertek többé. Ha-ha-ha ... — Ha-ha-ha... Én megveszem. Menjünk! — Nagyszerű! Csak hát, hogyan is mondjam. .. — Mi van még? — Tudja, a nagyapám megkért, adjam el ezt a két csavart. Idős, makacs ember, és a lelkemre kötötte, hogy csak annak adhatom el a kerékabroncsot, aki ezt a két csavart is megveszi. — De hát ez nem akadály. Megveszem én azt a két csavart, ne búsuljon. Mennyibe kerül? — Huszonöt rubel darabja! — Huszonöt rubel, azt mondja? — A nagyapám öreg, nem tudja mi a különbség a régi és az új rubel között. Ki a fene fog vitatkozni vele? Nem ildomos. Én azt mondom, ha szüksége van a kerékabroncs ra, vegye meg a csavarokat is. — Hm, mit tehetek? Megveszem. Hamarosan itt í nyár, és hol szerzek én abroncsot ... — Na látja, mégis csak akad olyan ember, akinek szüksége van a csavarokra ... (Baraté Rozália fordítása) Aki válaszol: 400 hektáron végzik az őszi talaj-előkészítést a kalászosok alá a Nyírtassi Állami Gazdaságban. Hétköznapok dolgai Együtt az emberekkel Van tennivalójuk Nyírbo- gáton és Nyírgelsén az egyesült termelőszövetkezetben tevékenykedő kommunistáknak. Az 1200 szövetkezeti gazda 5400 hektár földön gazdálkodik. A növénytermesztésben a kalászosok szépen fizettek. A kukorica, a dohány rekordtermést ígér. A 300 hektáros almáskertben is most van a munka dandárja. Az őszi vetésnek is itt van az ideje. Az állattenyésztés — a juhászat és a bikahízlalás — ugyancsak munkát ad. így aztán érthető, hogy a két alapszervezet most a folyó munkákra összpontosítja szervező és agitáló erejét. A pártházban Somlyai Jánossal, a községi pártvezetőség titkárával, Vadon Miklóssal, a közös tanács elnökével és Sz. Tóth Andrással, a Rákóczi Tsz párttitkárával az őszi munkák állásáról, a jövő év előkészítéséről beszélgettünk. Azt tartják a kommunisták legfontosabb feladatuknak, hogy a két községben élő minden embert, munkaképes családtagot megnyerjenek a megtermelt termés betakarításához, magtárba, piacra szállításához. Ez azért fontos, mert csak az becsüli meg igazán a termést, az utolsó almát is, aki valamilyen formában hozzájárult a megtermeléséhez. A pártvezetöség titkárának a fogalmazásában: „csak az emberekkel együtt érhetik el a szövetkezetben a 72 millió forintos termelési értéket, a 12 millió forintos biztonsági alap növelését, a jövő évek eredményes gazdálkodását”. A jó munkához a példát a 14 szocialista brigád 250 tagja szolgáltatja. Közülük is kiemelkednek a Balázsházi János vezette és az Ikarus nevet viselő aranykoszorús szocialista brigádok A csepelieknek és a hartaiaknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére tett versenyfelhívásához való csatlakozás a szövetkezetben is új lendületet adott a munkaversenynek. Ezt bizonyítja a kalászosok jó minőségű és időben történő betakarítása. Most az őszi munkák idején minden lehetőség megvan a vállalások hátralévő részének a teljesítéséhez, az almánál, a dohánynál a minőségi szedéshez. A szövetkezetben már évek óta nem gond a tagság foglalkoztatása — a nőké sem. A szántóföldi növénytermesztés, de főként az alma, a dohány, az erdő igényel sok munkáskezet. A rendszeres munkába járásra éppen ezért bíztatni kell a tagságot. Különösen vonatkozik ez a társadalmi munkákra. Az alapszervezetek taggyűléseken határoznak: mind a napi munkákról, mind a szövetkezet jövőjének alakításáról. A pártcsoportok, az alapszervezetek, a pártvezetőség ebben az évben például többször foglalkozott a szocialista munkaverseny közvetett és közvetlen irányításával. A végzett munkák állásáról beszámoltatták a gazdasági vezetőket. Beszélgettek a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséről, a felsőbb pártszervek határozatainak megvalósítása közepette készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére. Sigér Imre A számológép A gyári beszámolókban büszkén szólnak róla: náluk a legjobb fizikai munkások előtt minden szempontból nyitva van az érvényesülés kapuja. Többen vannak, akik ösztöndíjjal, érettségi nélkül járnak egyetemre, majdan ezek a fiatalok a gyárba jönnek vissza. A minap mondta egy szakmunkás, aki már második éve egyetemista: „Nagyon jó, hogy így segítenek bennünket. Csak néha mintha nem tudnánk, hogy kihez tartozunk. Kértük, hogy az éves bérfejlesztést megkapjuk. A pesti központhoz utasítottak bennünket,' onnan a gyárba küldtek. Igaz, ha nehezen is, de végül elintézték. Jó lett volna egy számológép, hiszen műszaki egyetemre járunk. Hitegettek, hogy szerszámkönyvre majd kapunk. Kaptunk is, mert egy ismerős vezető megszánt bennünket. De előbb folyt a játék, hogy a központba kell szólni. Szerencsére úgy fogom fel, hogy mindez a személyek tehetetlensége, nem a gyáron múlik. Különben rossz érzéssel jönnék vissza mérnöknek, ha ilyen fogadtatásra számítanék." db) Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban szocialista brigádveze- íöket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Rigán László, a mándoki Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tehenészeti Kossuth szocialista brigádjának vezetője. — Ebben az évben alakult meg a brigád. A tehenészetnek a községben hagyományai vannak, mi mégis a mélypontról indultunk. A 120 tehén, amelyet a brigád 9 tagjának a gondjaira bíztak, vegyes volt. A hagyományos, istállózott legel- tetéses tartás ma sem hozhat kellő eredményt. Ezért hosszú távú tervet készítettünk. — Selejtezéssel kezdtük. A feltöltésre húsz előhasú üszőt vásároltunk. Saját tenyészetből pedig 18 növendékállatot állítottunk be. Ellés után, a „befejésnél” kiderült, hogy nem minden fiatal jószág váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezek ellenére tovább selejtezni nincs erőnk. Így fejjük őket, jóllehet a fejési átlagot nem javítják. — Augusztus végén az egy tehénre jutó tejtermelés 30 százalékkal volt jobb, mint az előző év hasonló időszakának az átlaga. Ez az előrelépés is csak arra lesz jó, hogy év végére a fejési istállóátlag tehenenként meghaladja a kétezer litert. — Az is tény, hogy a jelenlegi állomány 80 százaléka már ennél magasabb tej hozam elérésére képes. De a körülményeink még visszahúznak bennünket. Ilyenkor nyáron legeltetünk. A legelők az évszázados, kialakult rendet mutatják. Négy kilométerre vannak az istállótól, így a jószág a napi nyolc kilométeres út alatt két-három liter tejet is „elsétál”. — A teheneket éjjelre egy száz és egy ötven férőhelyes istállóba kötjük be. Behajtásnál a jószág — ez adódik az egyforma jászlakból — szinte minden alkalommal új helyre áll be. Ez kizárja az egyedi abrakoRIGÁN LÁSZLÓ szocialista brigádvezető lást. Az eredmény: nem tudjuk kihasználni a jószágban rejlő fejési adottságokat. A jövő egyik oldalról az istálló közelébe telepített nagy hozamú gyepgazdálkodással képzelhető el. Igaz, a gondozók jobb jószágismerete is javíthat a helyzeten. A brigád most éppen erre a területre összpontosítja erejét. — Előbbre kell lépni a genetikai tulajdonságok figyelembevétele terén is. Mivel ez hosszú távú folyamat és tudományos alapokon nyugszik, ráadásul csak nagyobb pénzösszegek ráfordításával oldható meg, ezért szakaszos, a lehetősé-, geinkhez mért fejlesztést hajtunk végre. — Kiválasztásnál ma még csak a jó tőgyalakulást tudjuk figyelembe venni. Az intenzíven tejelő tehén többi ismérveit — a küllemet, a rámásságot, a finom bőrt, . vékony csontozatot, keskeny . fejet, szelíd tekintetet — majd csak később vehetjük számba. A zsírtartalom növelése is a következő évek feladata. — Jelenlegi technikánk is hátrányosan befolyásolja a tejtermelés fokozását. Konkrétan: kétfajta fejőgéppel dolgozunk. Ezeknek nem egyforma a pulzási száma (szívóritmusa). Fejősnél a tehenekre hol az egyik, hol a másik fajta gép kerül. Ez nagymértékben zavarja a jószágot. Egyedenként emiatt is napi egykét liter tej vész el. Ezen az utánfejés nem segít. — Amit mi már holnaptól hozzátehetünk: egyedenként még jobban megismerni a jószágot, hogy a takarmányadagolást a bel- tartalmi vizsgálat figyelem- bevételével jobban a tejtermelés szolgálatába tudjuk állítani. LEHETNE JOBBAN? f A ' csavarok L A
