Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-24 / 225. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 24. Olvasóink kérdezik Lesz-e Jósavárosban piac? E lterjedt korábban a hír, hogy a Garibaldi és a Krúdy Gyula utca közötti térségben — a Volán Vállalat tehergépkocsijainak jelenlegi parkolóhelyén — lesz Nyíregyháza harmadik piaca. A Jósavárosban lakók nagy egyetértésére és örömére talált e hír. Érthető, hiszen innen a Búza téri piac — a legrövidebb utat is alapul véve — legalább három kilométerre van. Tehát legfeljebb azok látogatják rendszeresen a piacot, akik azt vallják, hogy igazi, jó portékát csakis az őstermelőktől lehet vásárolni. A távolság sok időt, a cipekedés pedig sok energiát igényel. Nem véletlenek tehát az érdeklődő levelek, hogy lesz-e a városnak ezen a részén is piac s ha igen, mikor? Amint a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelésellátás-felügyeleti osztályán megtudtuk — a korábbi elképzelésektől eltérően — sem a Jósavárosban, sem a környékén nem lesz piac. Ennek több oka van. A Garibaldi — és a Krúdy Gyula utca közötti területen a temető közelsége miatt nem lehet élelmiszerpiac. Maga a városrész viszont annyira beépült, hogy ott nincs alkalmas hely erre, és egészségügyi okok miatt sem lehet erről szó. Másrészt kereskedelempolitikai szempont is azt diktálja, hogy a piacok száma városunkban se szaporodjon. A nagyobb városok gyakorlatához hasonlóan Nyíregyházán is — a várhatóan 1979-ben átadásra kerülő — vásárcsarnok tölti majd be a központi piac szerepét. A Jósavárosban — a többi új lakótelepekhez hasonlóan — tehát a szakboltokra vár a későbbiekben is az a feladat, hogy a lakosságot mindenkoron ellássák friss tejjel és tejtermékkel, zöldséggel és gyümölcsfélékkel, vágott baromfival stb. Mégpedig korszerű és kulturált körülmények között. Ezt az igényt a már meglévő kereskedelmi egységek, szakboltok képesek kielégíteni. Jelenleg az ABC-áruházon kívül három fűszer-csemege boltja, ugyanennyi tej boltja, egy tej- és kenyérboltja, négy zöldséggyümölcs elárusítóhelye, egy sütőipari szakboltja és egy baromfiboltja van Jó- savárosnak. (Természetesen itt nem esett szó az egyéb jellegű árudákról.) Gazdátlan, illetve kihasználatlanul álló üzlethelyiség nincs a városrészben. Október hónap folyamán nyílik meg az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat új ABC-áruháza. Javulni fog a zöldséggyümölcs ellátás, ha a Garibaldi utca déli oldalában — a városi tanács műszaki osztálya ezt a területet találta a legalkalmasabbnak erre a célra — a ZÖLDÉRT vállalat pavilonjait felállítja, illetve megnyitja. Erre csak 1980 után kerülhet sor. S. A. Fotó-szárítólemez Nyíregyházáról napirenden a munkásszállítás Ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Az autóbuszvárók kiépítése elmaradt, mert a tanácsnak sem volt pénze, a vállalatok hozzájárulása is elégtelen volt. Ezt követően a munkásszállításban bekövetkezett változásokat elemezték a végrehajtó bizottság tagjai. Mátészalkán a gyors iparosítás eredményeként sok új munkahely született, s ezzel egy időben új feladatot jelentett a munkások szállításának megoldása. A munkahelyek növekedésének üteme meghaladta a közlekedés technikai fejlesztésének ütemét. Míg 1970-ben 8000 volt a foglalkoztatottak száma, addig ebben az évben már elérte a 13 ezret; az intézmények dolgozóival és a diákokkal együtt mintegy 15 ezer ember szállításáról kell gondoskodni. A legnagyobb kihasznált- sági fokkal a Volán autóbuszai közlekednek, amelyet a közlekedési vállalat a járműpark korszerűsítésével tud csak megoldani. Két év alatt nyolc kiselejtezett autóbusz helyett kilenc állt forgalomba, a férőhelyek száma azonban 180-nal növekedett. Ebben az évben három 80 személyes busz érkezett a 4 kisebb befogadóképességű helyett. Még az idén várható, hogy a Hodász, az Ópályi és a Nyírmegy- gyes útvonalon közlekedő autóbuszt cserélik nagyobbra. A növekvő igényekkel igyekszik lépést tartani a MÁV is, bár az elavult kocsipark állapota és a tisztaság hagyott kívánnivalót maga után. Tavaly korszerűsítették a kocsiparkot és a gőzmozdony helyett Diesel vontatja a vonatokat. A vállalatok 31 autóbusz- szal szállítják munkásaikat és ezeknek az autóbuszoknak a kihasználtsága nem megfelelő. Ezen a lépcsőzetes munkakezdéssel lehetne változtatni, de sokat jelentene az azonos útvonalon közlekedő vállalati autóbuszok összehangolása. Ez vállalati teendő, amelynek fontosságát az üzemek még mindig nem ismerték fel. Túlterhelt központ, cipekedő postások A közlekedés, a munkás- szállítás helyzetéről tanácskozott egyebek között pénteki ülésén a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ez a téma utoljára 1974-ben szerepelt a vb napirendjén, s azóta lényeges előrelépés történt. Kiépítették a vásártéri, felújították a Széchenyi utcai gyalogjárdát, a Lenin, a Kossuth téren, a Rákóczi, a Baj- csy-Zsilinszky, a Zrínyi utcákban, valamint az ABC mögött összesen 150 állásos kocsiparkolóhelyet alakítottak ki. Az akkor elhatározott dolgok közül nem került sor a MÁV-állomás előtti tér végleges rendezésére, ugyanis a KPM új autóbusz-pályaudvar létesítését határoztad, amelynek megvalósítására a VI. ötéves tervben kerül sor. A Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet galvanizáló üzeme a fővárosi Optika KSZ-szel együttműködve fényképszárítóhoz krómlapokat gyárt. Felvételünkön Szabolcsi Irén a krómfürdőből kiemelt lemezek szárítását végzi. Külön középtávú terv készült az utak, járdák építési-fenntartási és karbantartási feladataira, s ezek a tervek szerint valósulnak meg. Beszélgetés Koleszár Sándor posta főnökkel 19 tudományos egyesület részvételével 1985-ig szóló programot dolgozott ki az MTESZ A szatmári területen is kifogásolható a posta szolgáltatása. Többnyire korszerűtlen körülmények között és átlagon felüli munkát végeznek a postások. Az utóbbi időben a ’ hiányosságok ellenére is javult a munkájuk, a következő években a postai szolgáltatás további javulására számíthat a lakosság. Erről beszélgettünk Koleszár Sándorral, a mátészalkai 1. sz. postahivatal főnökével. — Mátészalka körzeti központnak tekinthető, a debreceni igazgatóság legnagyobb körzete a miénk. A hivatalhoz nem kevesebb, mint 210 dolgozó tartozik. A körzetben 96 kisebb hivatal postajárati szolgálatát látjuk el. — A korszerűtlen pályaudvar és a vonatok menetrendje miként befolyásolja a postások munkáját? — A szűk kapacitású, zsúfolt pályaudvar a mi munkánkat is hátráltatja. Motoros és kézi szállító-eszközeink nfehezen tudnak közlekedni, a vasút gyakran akadályozza a kezelők munkáját is. Kedvezőtlenül érint bennünket, hogy 1974-től a postavonat nem közlekedik Mátészalkáig, csak Nyíregyházáig. A „fenti” postánk a debreceni személyvonattal érkezik, amely rendszeresen késik. Az állomás rekonstrukciójával párhuzamosan majd pályaudvari poétahivatalt is építenek, ezzel várhatóan gyorsabb lesz az átrakás, hamarabb indulhatnak a vidéki járatok. — A szatmári területen milyenek a személyi és a technikai feltételek? — Javult a postások élet- és munkakörülménye, de az úgynevezett végrehajtó szolgálatnál még létszámhiánynyal küszködünk. Főleg a kézbesítők fluktuációja érinti hátrányosan a lakosságot. A mátészalkai távbeszélő-központ 13 százalékkal telítettebb a megengedettnél, pedig a telefonra várók létszáma csaknem háromszáz. 1980-ig bővítik és felújítják a városi távbeszélő-központot, új postahivatalt kap egyebek között Fábiánháza, Ópályi, Csengersima. Jövőre a városi tanáccsal közösen felépítünk egy hírlapárusító szaküzletet Mátészalka forgalmas pontján. — Hogyan tart kapcsolatot a párt- és a tanácsi apparátusokkal, a lakossággal? — A járás és a város vezetőivel többször megvitattuk a gondokat és a lehetőségeket. A községi tanácsok vezetőivel is állandó a kapcsolat. A kézbesítők beállításánál, az új hivatalok felépítésénél nélkülözhetetlen a szoros kapcsolat. A fejlődés a jó együttműködésnek köszönhető. — Hogyan alakul az újságok és a folyóiratok terjesztése? — A pesti nyomdákhoz a mi körzetünk feszik a legtávolabb. A legtöbb átrakásra ezen a vonalon van szükség, Szeptember 23-án, délelőtt ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A bizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról szóló beszámoló után két fontos napirendet vitattak meg. Intézkedési tervet fogadott el a népfront megyei bizottsága a megyében élő cigánylakosság helyzetének javítására. A népfront testületéi több esetben foglalkoztak a cigánylakosság helyzetével, s jelentős segítséget adtak szociális ellátásuk javításához, a munkába álláshoz. Segítették az állampolgári ismeretek elsajátítását, művelődésüket. Több fórumot szerveztek számukra, ahol a részvevők elmondhatták javaslataikat, gondjaikat. A népfronttestületek támogatást adnak a tankötelezettségi törvény megvalósításához, tanszert, ruhanagy munkába kerül, míg az újság eljut Csengersimára, vagy Magosligetre. Korszerűsödött az autóparkunk, jobb lett az úthálózat, hamarabb érünk a távoli községekbe, talán emiatt is nőtt az előfizetők száma. Mátészalkán az elmúlt év első felében Népszabadságból egy nap alatt átlagosan 1595 kelt el, ez év első felében már 1630. A megyei lap aránya az említett összehasonlításban 1810-ről 1980-ra nőtt. Jelentősen gyarapodott az előfizetők száma Csengerúj- faluban, Kántorjánosiban és Ópályiban. Köztudott, hogy a szatmári utcák sárosak, a kézbesítők gyakran gyalog cipelik a rfehéz táskát. A következő években kedvező változások várhatók a posta egész vonalán, így a távoli községekbe még hamarabb jutunk ei az újságokkal és az egyéb küldeményekkel. gyűjtési akció, cigányóvodák szervezése társadalmi összefogással. A megyében a negyedik ötéves tervben 1453 lakás épült a cigányok számára; 7—8000 ember jutott megfelelő lakáshoz. A gyermekek iskoláztatása érdekében tanszersegélyre évi 3 millió forintot fordítanak a tanácsok. A Hazafias Népfront megyei bizottsága a pártszervek irányításával, együttműködve a tanácsi és társadalmi szervekkel elő kívánja segíteni a csaknem 40 ezer felnőtt és gyermek életkörülményeinek javítását. Ennek érdekében megszervezik a mozgalom 1981-ig szóló feladatait, amelyet eljuttatnak valamennyi helyi népfrontbizottságnak. A népfront megyei feladatterve tartalmazza mindazokat a sajátos tennivalókat, amelyekkel a cigánylakosság munkába állítását, lakáskörülmé1985-ig szóló programot fogadott el legutóbbi ülésén d Műszaki és Természettudományi Egyesületek megyei szervezetének elnöksége. A tizenkilenc egyesület mintegy négyezer tagját tömörítő megyei szervezet új programjában megfogalmazták a megyei pártbizottság és a megyei tanács gazdaságpolitikai céljai megvalósításának társadalmi segítését, valamint a közelmúltban lezajlott XIII. országos MTESZ-közgyűlés határozatából adódó megyei feladatokat. A részletesebben kidolgozott 1978—80. évi feladatok között első helyen szerepel, hogy az MTESZ megyei szervezete a soraiban tömörülő mérnökök, közgazdászok, elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával társadalmi úton is segítséget nyújt az V. lyekkel a cigányság munkányeik javítását, a gyermekek iskoláztatását, a családtervezést, a fiatalok pályaválasztását, a művelődést, az állam- polgári jogok és kötelességek ismertetését szeretnék elősegíteni. A téli hónapokban a cigányok számára ankétokat szerveznek, a népfrontbizottságok szorgalmazzák a cigánylakosság közéleti szereplését. A népfront megyei bizottsága megvitatta és elfogadta a környezetvédelmi társadalmi bizottság által kidolgozott hosszú távú megyei programot. Ebben jelentős helyet foglal el a vízmi nőség-védelem, a szennyezőforrások megszüntetése, a szennyvíz- kezelés, a földvédelem, a levegőtisztaság, a természet és tájvédelem. Á program az illetékes állami, tanácsi szervek elé kerül javaslatként. Többek között javasolják a környezetvédelmi oktatás bevezetését, iskolák védnökségével természetvédelmi területek, parkok kijelölését. ötéves terv megyei feladatainak megvalósításához. Nagy gondot fordítanak a termelés hatékonyságának fejlesztésére. Az ipar területén működő műszaki egyesületek tagjaitól azt várják, hogy a társadalmi erők mozgósításával még többet tesznek az új technikai eszközök meghonosításáért, a tudomány új eredményeinek a termelésben történő mielőbbi' alkalmazásáért. A főleg építőipar területén működő tudományos egyesületek egyebek között a szakszerelőipar bővítésének kérdéseivel, a gépkihasználással foglalkoznak; elemzéseket készítenek a tervszerűbb beruházáspolitika szakmai kérdéseiről. Az energiagazdálkodás kérdéseivel foglalkozó egyesületek a terület- é§ iparfejlesztési célok figyelembevételével a takarékos energiagazdálkodás érdekében tesznek ajánlásokat. Az élelmiszer- gazdaság területén dolgozó tudományos egyesületek egyebek között a közös vállalkozások fejlesztésére, a termelő- és forgalmazó vállalatok együttműködésére, a zöldségtermesztési program megvalósítására, valamint a megye fő terményeire, gyümölcseire fordítják a fő figyelmet. A tervekben a termékek minőségének, exportképességének javítása, az üzem- és munkaszervezés, a munkaerő-gazdálkodás fejlesztése is számottevő feladatokat ajánl a megye műszaki, közgazda- sági értelmiségének. Az MTESZ és tagegyesületei fokozzák az üzemekben, üzemi csoportokban végzett munkát és együttműködési tervek alapján a gyakorlatban is jól hasznosítható tanulmányok, szakvélemények, ajánlások készítésével foglalkoznak. Többet tesznek a fiatal szakemberek alkotó tevékenységének előmozdítása érdekében és fokozott mértékben vonják be az MTESZ munkájába a nőket, akik a műszaki élet, a gazdaság területén egyre nagyobb számban dolgoznak megyénkben is. Az 1980—85. évekre szóló program elsősorban a VI. ötéves tervvel foglalkozik. (ms) N. L. A cigánylakosság helyzetéről és a környezetvédelemről Ülést tartott a népfront megyei bizottsága
