Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

1977. szeptember 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Számítógépek — KGST-rendszerben KÉPÜNKÖN: huzalok forrasztása a számítógépen A dinamikusan fejlődő KGST- tagországoknak egyre nagyobb szükségük van a sokrétű felada­tok elvégzésére alkalmas számí­tógéptechnikára ; kezdve a kis méretű modellektől egészen a má­sodpercenként több millió műve­letet is elvégző komputerekig. Nem minden orsfcág vari azonban olyan helyzetben, hogy egy ilyen hatalmas rendszert saját erőből ki tudjon építeni. A KGST-or- szágok ezért az együttműködés útját választották, s így lehetővé vált a tudományos-műszaki po­tenciálok egyesítése a számító­gép-technika tervezésében, gyár­tásában. A közös rendszer kidolgozásá­ban részt vevő országok közül Magyarország a kis méretű ESZ —1010 modell tervezésére és gyár­tására specializálódott. Ez a be­rendezés 5—7 ezer művelet el­végzésére képes másodpercen­ként. Teljesítményben utána az ESZ—1020 típus következik, amelyet szovjet és bolgár szak­emberek együttesen fejlesztettek ki, s Bulgária vállalkozott a gyártására. Az ESZ—1030 számí­tógépet a Szovjetunióban dolgoz­ták ki, lengyel szakemberek köz­reműködésével. Ez a gép másod­percenként 60—70 ezer műveletet végez el. Az NDK az ESZ—1040 modell gyártására specializálta számítógépiparát. Ezt a kompu­tert 250—300 ezres műveleti se­bességével az elméleti számítások szférájában alkalmazták. A má­sodpercenként 500 ezer művele­tet végző ESZ—1050 a Szovjet­unióban készül. A sorozat leg­újabb modelljének, az ESZ—1060- riak a műveleti sebessége már el­éri a 3 milliót másodpercenként. Ez a sorozat legnagyobb teljesít­ményű modellje. Az ESZR-család egyéb tagjai­tól némileg eltérő 1021-es gépet — ennek szerelése látható a ké­pen — Csehszlovákia gyártja. Fő­ként gazdaságirányítási felada­tok ellátására és technológiai folyamatok irányítására használ­ják. E harmadik generációs kom­putertípus másodpercenként 20 ezer művelet elvégzésére képes. Használt gumiköpeny felhasználása Münchenben nemrég egymillió márkás beruházással munkába állítottak egy újonnan szerkesz­tett aprítógépet a kiselejtezett autógumik feldolgozására. A gép óránként mintegy 600 autókö­penyt vagdal szét kis darabokra. Ezekből gumiszőnyeget lehet Függőhíd helyett hárfahíd A Dunáéhoz hasonlóan, időn­ként a Rajna medre is szűkében van a víznek, ám a szép vonalú hidak így is büszkén ívelnek át a folyón. Közülük az egyik leg­szebb a képen látható düsseldor­fi ferdekábeles híd. Hárfahídnak is szokták nevezni ezt a típust, annak ellenére, hogy a rézsútos kábeleket nem mindig vezetik párhuzamosan, hanem olykor nya- lábszerüen, sugarasan. A hárfa- hidak elterjedése a 60-as évek közepétől számítható, azóta vi­szont igen sok ilyen ferdekábeles híd épült világszerte. A ferdeká­beles hidakkal csak jóval kisebb távolságok ívelhetők át, mint a függőhidakkal. A hárfahidak pá­lyaszerkezete nem a két „karó” közé kifeszített kötélzeten függ, hanem közvetlenül a pilonokon. Ennek az alapelvnek az alkalma­zásával igen sok változatban épültek már hárfahidak, s még nagyon sokféle változatban kép­zelhetők el. Nem ritka például az aszimmetrikus megoldás sem, amikor csak egy pilonon függ a Képünkön: új hárfahíd Düssel­dorfban. hídtest. A kisebb nyílású hida­kon gyakran alkalmazott megol­dás ,hogy egy-egy, a pályatest hosszanti középvonalában álló pi­lonra függesztették fel a hídszer­kezetet. A ferdekábeles hidaknál a pilonok formája, szerkezeti fel­építése is sokféle lehet. A hárfahidak tervezési számí­tásaihoz bonyolult matematikai apparátusra van szükség, így nem csodálható, hogy a hídkülönle- gesség iránt csak az utóbbi idő­ben — a korszerű számítógépek elterjedésével — élénkült meg az érdeklődés. Persze, kár lenne ta­gadni, hogy az építészetben is van divat, így a ferdekábeles hi­dak gyors elterjedése nem kizá­rólag a gazdaságossági számítá­sok kedvező eredményeinek kö­szönhető. A, ferde kábelek egyéb­ként esztétikailag csupán akkor zavaróak, ha kétsíkú kialakítású­ak. Alumínium a repülőgépiparban Az alumíniumot korunk fémé­nek nevezik, joggal, hiszen az élet minden területére betört. Legnagyobb szerepe azonban a repülőgépgyártásban van. Az 1930-as évek elején a repülési se­besség növekedésével kezdték az alumíniumlemez-burkolatot alkal­mazni a repülőgépeken, sőt a belső hossz- és keresztmerevítő­ket is alumíniumból állították elő. Az alumínium nemcsak köny- nyűségénél. hanem jó megmun- kálhatóságánál fogva is igen al­kalmasnak bizonyult erre a cél­ra. Ma már a repülőgépek szár­nyai. teste kizárólag alumínium­ötvözetből készülnek. Legutóbb a Concorde típusú óriásgép készült alumíniumötvö­zetből. A felhasznált ötvözettí­pust külön ebből a célból vizsgá­lat alá vetették. A gépnél ugyan­is nagy hőhatásokra is számítot­tak. A 30 ezer órán át 130 Celsius- fok hőmérsékleten végzett szi­lárdsági kísérletek után a nyúlás .0,1 százalék alatt maradt. A repülőgépiparban hosszú ide­ig a szegecselés volt az egyetlen kötési mód, ezt látjuk a legtöbb utasszállító gépen is. Újabban, el­sősorban szárnyfelületek készül­nek ponthegesztéssel és ragasz­tással is, valamint a kettő együt­tes alkalmazásával. készíteni, amelyekkel istállókat, teniszpályákat, egyéb sportpályá­kat, vagy gyalogjárót lehet borí­tani. A humuszréteg alá ásva a gumiaprólékot — építési hulla­dékkal és humusszal keverve — a talajszerkezet javítására is használják. Képünkön: aluminiumötvözettel borított gyakorló repülőgép. csehszlovák, sugárhajtású Titkosírás egy korvinában A Budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött korvinák egyike Curtius Rufusnak Nagy Sándorról szóló művét tartalmazza. A kódex előzék­lapján furcsa jelek sorakoz­nak: egy titkosírásnak a be­tűi. Az író személyére könnyen lehet következtetni. A kódex címlapján alul középen, aho­vá a tulajdonos címerét szok­ták festeni, Mátyás király aranygyűrűt tartó hollós cí­mere helyett az Aragóniái család címere található. A könyv tehát Beatrix király­néé volt, a furcsa jeleket bi­zonyára ő írta bele. A tartalom megfejtésére évekkel ezelőtt három könyv­táros vállalkozott, Bibó Ist­ván, Mezey László és Orosz Gábor. A bejegyzés átírva és ki­egészítve magyar fordításban így hangzik: „Az Ur 1491. esztendejében, Vízkereszt utáni vasárnap jöttem ide Egerbe, harmadnapra utá­nam jött ide a dicső Ulászló király, akit 1490-ben a szent kereszt feltalálása utáni va­sárnap koronáztak meg.” A bejegyzés megértéséhez fel kell eleveníteni a XV. szá­zad utolsó évtizedének törté­netét. 1490-ben, Mátyás ki­rály halála után többen pá­lyáztak a trónra, így Habs­burg Miksa, Ulászló cseh ki­rály, János Albert cseh her­ceg és az özveggyé lett Beat­rix. Utóbbit sokan gyűlölték, nem volt akkora pártja, hogy a sikerre reménye lehetett volna, de ő rendelkezett a bányavárosok fölött, az ő ka­tonái parancsoltak Eszter­gomban, Diósgyőrött és né­hány más várban. Állásfog­lalása az új király megvá­lasztásánál sokat jelenthetett. A trónról semmiképp sem akart lemondani, s így — csakhogy királyné marad­hasson — kijelentette, hogy hajlandó a megválasztandó uralkodónak kezét nyújtani. Ulászló az esküvőt eleinte különböző ürügyekkel egyre halogatta, de helyzete közben megnehezült. A többi trón- követelő fegyverrel próbált igényéinek érvényt szerezni. Miksa visszafoglalta Bécset és hadaival Buda felé indult. János Albert pedig Kassát ostromolta. Beatrix felhasz­nálta vőlegénye szorultságát és megfenyegette, hogy vá­rait átadja Miksának vagy János Albertnek, ha tovább­ra is vonakodik megtartani ígéretét. Ulászló engedett a kény­szernek. Néhány bizalmas embere jelenlétében Bakócz Tamás győri püspök előtt há­zasságot kötött Beatrixszal, de feltételül szabta, hogy a szertartást politikai okokból egy ideig tartsák titokban. A frigy megkötése után azon­nal elbúcsúzott újdonsült fe­leségétől, hidegen, — mint Bonfini írja — „sem csókkal, sem mosollyal, sem nyájas­kodással, komoly arccal, mint idegen az idegentől.” A királyné természetesen gyanakodott, de „férjé”-nek elég sokáig sikerült bolondí- tania, pénzzel és katonákkal támogatta harcaiban. Ilyen körülmények közt történt a Curtius kötetben feljegyzett látogatás 1491. januárjában. Beatrix bizalmas hívének, az egri püspöknek a palotájába ment, s itt kereste fel a Kas­sa felmentésére siető király. A látogatás valószínű célja újabb pénzkérés lehetett. Ulászló később, miután el­lenfelei támadásától megsza­badult, igyekezett a számára terhes köteléktől megszaba­dulni. A királyné viszont egy­re csökkenő reménnyel, de nem csökkent kitartással éve­kig küzdött jogai elismerteté­séért. Végre tíz évi huzavo­na után, 1500-ban a pápa ér­vénytelennek minősítette a házasságot. A döntés után Beatrix kénytelen volt el­hagyni Magyarországot, még a Curtius-kötetet sem tudta magával vinni Olaszországba. Vértesy Miklós A csemege■ szóló tárolása A felhasználás szerint a szőlő szüretelése különböző érési szakaszokra bomlik. Az érés folyamatában három pe­riódust különböztetünk meg: a zsendülést, a teljes érést és a' túlérést. Zsendüléskor a bogyók át- tetszőek és a fajtára jellemző színük kezd kialakulni. Tel­jes éréskor a bogyók meg­puhulnak, és a cukor összes mennyisége eléri bennük a maximumot. A túlérett bo­gyók cukortartalma már csak viszonylagosan nagyobb az­által, hogy a bogyók víztar­talma fokozatosan csökken. A csemegeszőlőt közvetlenül a teljes érés előtt, a közepes minőségű borszőlőt teljes éréskor és a minőségi bort adó fajtákat a túlérés szaka­szában szüreteljük. Az érett csemegeszőlő kel­lemesen édes, savai annyira lecsökkentek, hogy alig tűn­nek szembe. A magvak ke­mények s barnák vagy bar- nulni kezdenek. Mivel a le­szedett szőlő nem érik utána (néhány napos állás után sem lesz édesebb) ezért a szőlőt tárolásra teljes érés előtt, il­letve éretten szedjük. A csemegeszőlőt általában színelve szedjük — a tőkéről csak a szemre érett fürtöket szedjük le — azaz a fürtöket ollóval vagy késsel levágjuk, és lapos rekeszbe „törődés­mentesen” rakjuk. Már a helyszínen! A fürtöket gondo­san átvizsgálhatjuk és a hi­bás, romlott bogyókat eltávo­líthatjuk róluk. Eltartásra a nagyobb bo- gyójú, laza fürtű, közép- "és kései érésű fajták közül vá­lasszunk. Téli tárolásra kiválóan al­kalmas a téli muskotály, fürtje középnagy vagy nagy. Bogyói oválisak, kellemes ízűek, ropogósak, olvadó hé- júak; kiváló a fürttermés ál­lóképessége, kamrában fel­akasztva akár tél végéig is eltartható. Kedvelt házikerti szőlő a rosa menna di vacca is. Fürt­jei jellegzetesen hengeresek, bogyói megnyúltak, sötét-ké- kespirosak. Bogyójának vas­tag héja, lészegénysége miatt (szedéskor gyakran még nem is fogyasztható) téli eltartás­ra kiválóan alkalmas. Aggatás előtt a fürtöket 0,1 %-os Fundazol 50 WP-be márthatjuk, mert így elejét vehetjük a különböző kóroko­zók (gombabetegségek) fertő­zésének. A fundazolos fürdetés után, a fürtöket kocsányuknál fog­va vagy ellenkező végükön felkötve szellős, hűvös, vi­szonylag magas páratartalmú kamrában tárolhatjuk. Betárolás előtt célszerű a helyiséget légköbméteren­ként 6—8 g kén elégetésével fertőtleníteni. A keletkező gá­zokat 8—10 óráig hagyjuk a helyiségben, majd gondosan szellőztetünk. Széles Csaba, mg főiskola, Nyíregyháza Á kendermag betakarítása és átvétele Szabolcs-Szatmár megyé­ben jelentős területen ter­mesztenek kéhdert vetőmag céljára. Vállalatunk 1977. évberf 2528 ha területre kötött termékér­tékesítési szerződést. Mintegy 120 vagon kender felvásárlása várható. Ennek a nagy mennyiségű és nagy értékű kendernek a be­takarításához kívánunk segít­séget nyújtani ezzel a szak­cikkünkkel is. A magkender aratási idejé­nek megállapítása nagy pon­tosságot kíván, hiszen a ken­dermag a növényen belül is egyenlőtlenül érik. Tehát meg kell találni azt az állapotot, amely melletf viszonylag a legkisebb veszteséggel történ­het a betakarítás. A magken­der akkor aratható, ha a nö­vényen — kivéve a csúcsi ré­szeket — a magvak héja ke­mény, rajtuk a márványozott- ság, a rajzolat kialakult. A levágott kenderszárat kú­pokba kell összerakni utóérés céljából. Akkor csépelhető, ha kis ütésre könnyen kipereg az érett mag. Az elcsépelt mag igen sok szár- és levéltörmelékeket tar­talmaz. Ezért cséplés után azonnal rostálni kell. A kirostált, tiszta kender­magot napon szárítjuk és többször át kell forgatni. Ha a nedvességtartalom nem több mint 12 százalék, akkor a mag tárolható. A minőségi kikötéseknek megfelelő. 1977. évi magtermés alapára 4500 forint mázsán­ként. Abban az esetben, ha a mi­nőségi követelményeknek megfelelő magtermés 1977. ok­tóber 31-ig átadásra kerül, a termelőt 1000 Ft/q felár illeti meg. Ebben az évben határ­idő-hosszabbításra nincs lehe­tőség, tehát a novemberben átadott kendermagért mázsán­ként 4500 forintot kap a ter­melő. Minden községben meghatá­rozzuk a kendermag-átadási napokat. Csak olyan árut veszünk át a termelőktől, amely a szer­ződési követelményeknek megfelel. Vetőmag Vállalat nyírségi területi központja, Nyíregyháza Bélyeg­gyűjtés ttttttt t t ÚJDONSÁGOK A magyar vonatkozású bé­lyegek számát most Kuba sza­porította. Az első szputnyik fellövésének 20. évfordulója alkalmából kiadott sorozaton megismétlik a baráti országok űrkutatási bélyegeit. A városi közlekedés 100 éves fejlődését olvashatjuk le a svéd posta ötértékű sorozatá­ról. 1877-ben indult meg Stockholmban a lóvasút, ame­lyet hamarosan felváltott a villamos. Csökkent a csator­nák hajóinak jelentősége, he­lyettük csuklós buszok, vagy metrószerelvények robognak a világvároson keresztül. Tavaly az egész világ megemlékezett a távbeszélő feltalálásának centenáriumáról. Az NSZK most a németországi beveze­tés jubileumát köszönti bé- iyeggeL — Grafikonra feltér­képezett áramlás köszönti hol­land bélyegen az ottani víz­ügyi kutató laboratórium fél­évszázados munkáját. A fog­orvosi képzés centenáriuma is bélyeget kapott, ezen orvosi tükörből ismerjük meg az egészséges fogazat képét. \ ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOIATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents