Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

1977. szeptember 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Térítési díj L. A-né mátészalkai le­vélírónk nem az egyedüli akinek mostanában prob­lémája van a napközi ott­honi térítési díj megálla­pításával. Hiszen most van az ideje, hogy az erre rendszeresített nyomtatvá­nyon a munkahelyek iga­zolják a szülők előző hat havi keresetét. Továbbá igazolni kell a gyerekek számát is. E két adat alap­ján állapítják meg ugyan­is a napközi otthonokban, óvodákban, bölcsődékben a térítési díjat, amely na­pi egy forinttól húsz fo­rintig terjedhet. Levélírónknak két gyer­meke van. Az egyik főis­kolai hallgató — tehát ön­álló keresettel még nem rendelkezik — a másik nyolcéves, általános isko­lai tanuló, és napközis. Pa­naszosunk szerint az isko­la tévedett a térítési díj megállapításánál. Levelé­ben L. A-né a következő­ket írja: „... amikor a fő­iskolás leányom esetében valamilyen ok miatt iga­zolni kellett a családban az egy főre jutó jövedel­met, Ükkor négyfelé osz­tották a férjem és az én keresetemet. Ez a termé­szetes és a helyes vélemé­nyem szerint. Most azon­ban az általános iskolában a térítési díj megállapí­tásánál egygyermekes szü­lőnek tekintettek bennün­ket. így természetesen a magasabb kategóriába so­rolták gyermekünket. Vagyis szerintem többet fi­zetünk a napközi otthon­ban, mint amennyit a tör­vény előír”. Olvasónk, aki a kérdés eldöntése miatt hozzánk fordult, valóban kétgyer­mekes anya, azonban a ke­reset kimutatására szolgá­ló nyomtatvány és a rendelet szerint is, egy­gyermekes szülőnek kell tekinteni, mivel a térítési díj megállapításánál a fő­iskolai hallgató gyerme­ket nem lehet figyelembe venni. Igazat adunk ab­ban levélírónknak, hogy egy főiskolás, vagy egye­temista gyermeket is a szülőnek kell eltartani. Az ösztöndíjból nem tud meg­élni, az nem fedezi a szük­ségleteit. Eltartása, ru­házkodása, tankönyvbe­szerzésének gondja to­vábbra is a szülőre hárul. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy a főiskolai tanulmányok folytatásához is igen je­lentős segítséget nyújt ál­lamunk. A általános iskola tehát nem tévedett, amikor egy­gyermekes szülőnek te­kintette levélírónkat. Va­lóban így néhány forinttal többet kell fizetniük. Nem hisszük azonban, hogy ez egy négytagú családnál ko­moly problémát jelentene. Érzésünk szerint L. A-né méltatlankodása sem e né­hány forintnak szólt, in­kább az igazságkeresés ösztökélte levélírásra. Hiszen meg kejl érte­nünk: államunk teherbí­ró képessége is véges, min­den terhet nem tud átvál­lalni. Soltész Ágnes HOL A TOLLSZÁR? Lúdas Matyi: Addig is írjatok lúdtollal...! (Kiss Ernő rajza) Hosszú sorok állnak a pa­pírüzletekben, mindenkinek akad még vúsárolnlvalója. Noha évek óta jól szervezet­ten folyik a tanszerellátás, .néhány dolog kivételével! Sokszor apróságok a hiányzó dolgok, de bosszantóak. Miat­tiak lohol a gyerek és a szülő egyik üzletből a másikba, ilyen hiánycikk az idén az egyszerű tollszár, amelyet a redisztollhegy használatához követelnek meg az alsó tago­zatos pedagógusok. Hiába ké­rik diákjaiktól, ha nem lehet kapni. Szerencsések azok a családok, ahol a nagyapa fi­ókjából még előkerül a jó öreg tollszár, amely most va­lóságos ereklyének számít. De miért? Mert mostanában senki nem gondol arra, hogy az iskolában szükség lehet rá, így nem is gyártják. A vállal­kozó szellemű szövetkezetek figyelmébe ajánljuk a hagyo­mányos tollszárat, ha már a nagyobb tanszerkészítő gyá­rak nem gondolnak rá — írja levelében Szoboszlai Józsefné nyíregyházi olvasónk. KÉSIK A VONAT Mátészalkáról minden nap vonattal járunk nyíregyházi munkahelyünkre — olvastuk Hatvani Pál és társai levelé­ben. Sajnos, május 31-e óta vonatunk (száma: 6127) min­den reggel késik. Oka: a Nyíregyháza—Mátészalka kö­zött közlekedő vonatot Nyír­bátorban mindig be kell vár­nunk, amely rendszeresen ké­sik, s mi emiatt az említett állomáson mindig 30 percet várakozunk. Többször kértük már a MÁV-ot, hogy valamit tegyenek a menetrend pontos betartása érdekében, ugyan­is kellemetlen rendszeresen elkésni a munkahelyről. Mindez elkerülhető volna, ha vonatunk 7,15-re pontosan Nyíregyházára érkezne. Saj­nos arra is régen várunk, hogy a kocsik számát növel­jék, jelenleg ugyanis zsúfolt a szerelvény, nagyon sok env bernek nem jut ülőhely. Emi­att sokan már fáradtan kez­dik a napi munkájukat. SEGÍTSÉG A CIGÁNYTANULÓKNAK A tanév elején sok gondot szokott okozni — különösen a cigánytanulók esetében — a füzetek és egyéb, az oktatás­ban nélkülözhetetlen felsze­relések megvásárlása. A HUNGAROFRUCT Vállalat Költői Anna szocialista bri­gádja azonban nem először tett tanúságot segítőkészségé­ről. Az idén is több, mint ezer forint értékű füzetet adtak át cigánytanulóinknak, meg­könnyítve ezzel a gyerekek, a szülők és nem utolsósorban a tanárok helyzetét. Az első osztályosainknak pedig a köz­ségi KISZ-bizottság ajándé­ka jelentett nagy örömet az iskolai év kezdetén. Úgy vé­lem, ezek az események mél­tán tartanak számot a nyil­vánosságra és mindannyiunk elismerésére — írja levelében Borosné, a Tuzséri Általános Iskola pedagógusa. „FRISS” KENYÉR Szombaton délután frissen sült kenyeret kaptam Nyír­egyházán, a Kelet Áruház csemegeosztályán. Én örül­tem, mert a meleg kenyér a sütőipar gondoskodását jelzi. De az, aki ugyanezt a kenye­ret esetleg csak hétfőn este kapja meg, bosszankodhat. Ugyanis a szombat délutáni friss kenyérre már hétfői nap­jelzést ragasztottak. így aki hétfőn kap ebből a kenyér­ből, joggal érezheti becsapott­nak magát — közli L. B. ol­vasónk. MULATSÁG — KOMOLY CÉLLAL Augusztus 27-én Kéken — a községi KISZ-szervezet ren­dezésében — műsoros tánc- mulatság volt. Bizonyára jól érezték magukat a fiatalok, de e rendezvénynek volt még egy igen nagyszerű célja: be­vételét — Tatár Éva KISZ- titkár kezdeményezésére — a helybeli általános iskola ta­nulóinak gyermieknnapi ün­nepségére, ajándékára átad­ták a szülői munkaközösség elnökének. A gyerekek nevé­ben ezúton is köszönjük e fi­gyelmességet — olvastuk Szöllősi Józsefné kéki lakos levelében. UTCAI AGGODALOM A kétségbesett telefonáló elmondta, hogy végre eljött az ideje annak, amire évek óta várnak: a Budai Nagy Antal utcában elkezdték a te­reprendezést. Illetve a Zenta és a Zó ja utca közötti részen már el is készült a kohósalak útalap. Úgy hírlik — mesél­te a telefonáló —, hogy ezzel a munkát be is fejezik, az utca további szakasza pedig marad a régiben. A felesle­ges aggodalmat egy téves hír okozta. Ugyanis a városi., ta­nács műszaki osztályán meg­tudtuk, hogy néhány napon belül a Budai Nagy Antal ut­ca további szakasza is elké­szül Az itt lakó családoknak azonban további aggodalmuk is van, éspedig, hogy az új út a terhelést nem sokáig fog­ja bírni. Idő előtt tönkrete­szik majd a KEMÉV gép­járműi, amelyeknek a válla­lat telephelyét a Tünde utcá­ról kellene megközelíteniük. A gépkocsivezetők azonban takarékoskodnak az úttal — az utca lakói kárára. Útjukat megrövidítik, a telepre a hát­só bejáratén mennek be (bi­zonyára ez sem szabályos), a Budai Nagy Antal utcán át. Jó lenne, ha nemcsak a mar guk, hanem az itt élő csalá­dok érdekét is néznék. Szerkesztői üzenetek özv. Toldi Lajosné ján- di, Makovics Józsefné nyíregyházi, Kovács Zsu­zsa szamosszegi, Kása Lászlóné mátészalkai, Be- recz János dombrádi, Ju­hos Lászlóné mátészalkai, Gyarmati Pál mátészalkai, Sipos Józsefné vajai, Ba­logh Józsefné ibrányi, Szi­lágyi Bálint nyírvasvári, Sarkadi Mihályné nyírpi­lisi, Rinyu Károlyné má­tészalkai, Balázsi József­né ibrányi. Körmendi Fe­renc nyírteleki, Fazekas János nyírcsászári, id. Joó István újkenézi, Tornán György tiszalöki, Varró András baktalórántházi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Murguly Gyuláné nyír- császári, Béni Jánosné vasmegyeri, Galló András- né nyíregyházi, Hamvai Mihály nyíregyházi, Szé­les Béláné nyíregyházi, dr. Mester Katalin kisvárdai, Nyicz László nyírmeggyesi olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. özv. Ésik Jánosné nyír­egyházi lakos észrevételére a SZAVICSAV közölte, hogy a Kéz utca 54. számú ház előtti közkutat anyag­hiány miatt nem tudták az ivóvízhálózat építésével együtt felszerelni. Levél­írónk észrevétele után — augusztus 26-án — a rek­lamált munkát elvégezték. Novák Istvánná anarcsi olvasónkat a Pedagógu­sok Szakszervezete Sza­bolcs-Szatmór megyei Bi­zottsága levélben — töb­bek között — arról is tá­jékoztatta, hogy az MT. 48. §. (2.) bek. alapján ,,A hu­szonöt, a negyven, illető­leg az ötven évet munka- viszonyban töltött dolgo­zók részére jubileumi ju­talom jár”. Tehát nem a 25. év megkezdésével, ha­nem a ledolgozott 25 év után jogosult levélírónk a jubileumi jutalomra. Az Orgonán Sándorné, tunyogmatolcsi lakos által reklamált táppénzt a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság kiutalta. Ács Józsefné penészleki olvasónk hűtőszekrényét a Nyírbátori Építőipari és Szakipari Szövetkezet megjavította. -»í Nagy Józsefné nagyha­lászi lakost értesítette a termelőszövetkezet, hogy azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dol­gozik, a mukaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A fizetett sza­badság szempontjából egész éven át folyamato­san dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a ter­melőszövetkezetben az elő­ző évben 250 tízórás mun­kanapot teljesített. Áz illetékes válaszol A közelmúltban Z. I-né le­vélírónk vasúti balesetet szenvedett. Érdeklődésére — miszerint a megváltott vasúti jegy alapján milyen kártérí­tés illeti meg — a debreceni MÁV igazgatóság a követke­zőket válaszolta: „A vasúti utazás során elszenvedett bal­esetért a megváltott jegy alapján az utasnak az Állami Biztosító kártérítést nyújt. Az ezzel kapcsolatos eljárás a következő: a baleset színhe­lye szerinti állomás baleseti jegyzőkönyvet vesz fel. (En­nek elmulasztása esetén a la­kóhely szerinti állomás pót­lólag felveheti a jegyzőköny­vet.) Az állomásnak be kell szolgáltatni átvételi elismer­vény mellett a menetjegyet, továbbá a baleset — hol és mikor történt — bekövetkez­tét bizonyító iratokat, orvosi papírokat, a mentőktől szár­mazó igazolást, hogy honnan, mikor szállították be. A bal­eset bekövetkeztét a jogsza­bály szerinti 3 napon belül a biztosított lakóhelye sze­rint illetékes Állami Biztosító igazgatóságának is be kell jelenteni. Az adatok és tények kellő birtokában az ügy megindítására illetékes lakóhely, vagy a baleset szín­helye szerinti állomás szolgál bővebb fevilágosítással.” MOZIBOSSZÜSÄG Szeptember 8-án a nyírbo­gát kultúrházból sok mozira­jongó távozott csalódottan. A propaganda szerint jó filmre számítottak, ezért is okozott nagyobb bosszúságot, hogy a film nem érkezett meg Saj­nos, az eset szeptember 10-én és 11-én megismétlődött. Va­jon ki követett el hibát, kinek róható fel a nyírbogátiak bosszúsága — teszi szóvá Fü- gedi Imre nyírbogáti lakos. n szülési szabadságról A szülési szabadság intézménye nem létezett mindig országunkban és amióta bevezették, azóta is különböző változásokon ment keresztül. Ez elsősorban abban nyilvá­nult meg, hogy növekedett a szülési szabadság ideje, majd egyre szélesebb körben terjedt ki a dolgozó nőkre, a tsz- tagokra és más szövetkezeti tagokra is. Bizonyára sokan emlékeznek még arra az időszakra, amikor a szülési sza­badság ideje csak 12 hét volt és később emelték azt fel 20 hétre. Ma már elmondhatjuk, hogy a szülési szabadság meglehetősen régi jogintézmény, amely a gyakorlatban él, ennek ellenére nagyon sokan tévesztik össze ä szülési sza­badságot, a gyermekgondozási segélyt és a táppénzt. Nincs különösebb probléma akkor, ha a szülés normá­lisan zajlik le és főleg ha a szülő nő a szülés időpontjáig dolgozik. Abban az esetben azonban, amikor a szülő nő már a szülés előtt elmegy szülési szabadságra — mert er­re törvényi lehetőség van — akkor rendszerint vita támad, mert a 20 heti szülési szabadság ekkor kezdődik és nem a szülés napján. Nagyon sokan azt hiszik ilyen esetben, hogy a szülés előtt táppénzes állományban vannak és a szülési szabadság csak a szüléssel kezdődik. Ezért ajánlatos az, hogy ha valaki már a szülés előtt nem képes dolgozni, ak­kor rögtön tisztázza, hogy táppénzes állományba vették, vagy a szülési szabadságát kezdte meg. Szerencsére ritka eset és egyre ritkábban fordul elő, amikor a gyermek halva születik. Sajnos, ez történt Krasz- nai Istvánná olvasónkkal is, aki gyermekét halva szülte meg és ebből adódott a problémája, mert hozzánk intézet panaszos levelében előadta, hogy a munkahelyén közölték vele: őt szülési szabadság csak nyolc napra illeti meg, mert a törvény értelmében halvaszületés esetén a szülést köve­tő nyolc nap múlva a szülési szabadság véget ér. Ugyan­akkor olvasónk olyan felvilágosítást is kapott, hogy téves ez á tájékoztatás, mert ebben az esetben is megilleti a 20 hét szülési szabadság. Panaszolja olvasónk azt is, hogy egészségi állapota sincs még teljesen rendben, éppen ezért nem tudja elhinni ezt a 8 napos határidőt. Az adott felvilágosítások nagymértékben pontatlanok, még ha némi igazságot tartalmaznak is. A törvényi elő­írások értelmében: ha a gyermek halva születik, vagy ha a szülési szabadság tartama alatt meghal, akkor a halált követő nyolcadik nappal a szülési szabadság véget ér. Ez az alapszabály, tehát ilyen esetben a 20 hét szülési szabad­ság nem jár. Ugyanakkor a törvény kimondja azt is, hogy még ilyen esetben sem lehet a szülési szabadságnak szü­lés utáni része — hat hétnél kevesebb. Ebbe a hat hétbe nem lehet beleszámítani az esetleg a szülés előtt kivett szabadságot sem. Tehát olvasónk esetében, miután gyer­mekét halva szülte meg, e naptól számított 6 hétig, vagyis 42 naptári napig — és nem munkanapig — megilleti a szülési szabadság. Abban az esetben, ha — tegyük fel — a gyermek élve született volna és a szülési szabadság ti­zedik hetében meghal, ez esetben a halált követő nyolca­dik nappal megszűnik a szülési szabadság, hiszen a szü­lést követően több mint hat hét eltelt. Természetesen a szülési szabadság lejárta után, ha olvasónk egészségi ál­lapota ezt szükségessé teszi, nincs akadálya annak, hogy táppénzes állományba vegyék, akár a szüléssel kapcsola­tos, akár más betegség miatt, de a szülési szabadság és a táppénzes állomány között különbség van és erre figye­lemmel is kell lenni. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents