Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 20. Képek a Budapesti Nemzetközi Vásárról Az őszi BNV főbejárata. A Taurus gumigyár tizennégy országba szállítja campingcikkeit. A KAC1TA üzemében készült női lábbelik ezúttal is nagy sikert aratnak. A Szabolcs Cipőgyár önállóan mutatja be legújabb férficipőit. A Kender-Juta nagyhalászi zsákgyárának bemutatóján polietilén szálak és ebből ké­szült termékek láthatók. Sok látogatót vonzanak a Nyírmadai Állami Gazdaság külön­böző fajta burgonyái. A HÓDIKÖT kiállításán két szabolcsi gyár, a tiszalökiek és fehérgyarmatiak munkái is láthatók. (Elek Emil felvé­telei) PEREMVÁROS Víz Borbányának Borbánya — egy lépcsőfokot kihagyva — külterületből város lett. Az itteniek nyíregyháziaknak vallják magukat, bár életszínvonaluk még nem érte el a városiakét. A múlt terhes öröksége nyomasztóan hat rájuk, szószólójuk legutóbb a pártalapszervezeti titkárak városi fórumán tárta fel a gon­dokat. Az egyik legnagyobb gond a vízellátás. A Szőlő utcai közkúton is kint van a tábla: „Nem iható víz”. Az asszonyok mégis innen kannázzák a vizet, mert kétkilométeres sugarú körben másutt nem találnak kutat. tására jelölnek ki; a közeli kocsmát is átalakították és 2—3 hét múlva presszóként nyitják meg. Jövőre kőim ű vesítenek Ami meglepő: egy kivétel­lel Borbánya összes közkút- jára kitették a tiltó táblát. A megoldást egyelőre a lakókra bízták. A Rezeda utcán Ta- nyik József né panaszkodik: Tábla a kúton — Erre a kútra is kitették ia táblát egy évvel ezelőtt, már nem látni, mert elját­szották a gyerekek. Ezt a vi­zet isszuk és ebben a vízben •a gyermektápszer összemegy, megtúrósodik. Páll Ferencné, a szomszéd- asszony : — A védőnő azt mondta, hogy a gyerekeknek a fenti kútról hordjuk a vizet. On­nan hordjuk, de mindig nem győzzük; messze van ezen a rossz úton. Ez a kút nemcsak a vize, de építési módja miatt is ve­szélyes. A földből mindössze 50 centiméterre emelkedik ki a fedetlen, legfelső betongyű­rű. Egy rácsot és egy fedőt talán az utcabeliek is készít­hetnének — társadalmi mun­kában. Ferkó József utcabizalmi panaszkodik, hogy a rossz út és a hatalmas tócsák miatt néha mezítláb járnak. Vi­szonylag közel az új posta­épület, de nem vágtak hozzá utat, csak szőlőkön átgázolva lehet megközelíteni. Palóka Ferencné: — Kilenc évvel ezelőtt mondták a tanácson, hogy nem építkezhetünk és kutat sem fúrhatunk a telken, mert ide kövesutat építenek. Az­óta sem történt semmi, to­vábbra is ebben a másfél szobában lakunk, amely va­lamikor borház volt. Jónis Györgyné: „Nemrég jött a felszólítás a tanácstól, hogy fizessük be az adót a lovunk után. Soha nem volt lovunk.” Sipos Istvánná: „Kellene egy bölcsőde a kör­nyékre, javulhatna a közleke­dés és a gázpalackellátás.” ABC az Alma utca közelében Hádinger István portáján működik a hidrofor, csapból jön a víz. — Három évvel ezelőtt nő­sültem ide Csepelről, a házi“- ipari szövetkezetben dolgo­zom. A víz jó. Sokan Pesten sem utaznak jobb körülmé­nyek között a munkahelyük­re. Azért remélem, hogy Bor­bánya fejlesztésére is gondot fordítanak. A remény, ha lassan is, va­lóra válik. A Kállói úton lé­vő bolt valóban vegyes, a zsúfolt polcokon kényét, ja­pán permetezőgép, Sokol rá­dió és liszt egyaránt található. A Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél hallottuk a hírt: az Alma ut­ca közelében egy új ABC- áruház építését fejezik be a következő év végéig. A Kál­iói úton október elején egy átalakított épületet felvásár­lásra és takarmánytáp árusí­Tanműhelyek, jobb felszerelés, ismeretkorszerűsítés Milliók szakmunkásképzésre A technika fejlődése, a sza­bolcsi ipar mind több szak­munkást igényel. A vállala­tok évről évre jelentős ösz- szegeket áldoznak szakmun­kásképzésre. Modernizálják a tanműhelyeket, felfrissítik az oktatáshoz szükséges eszkö­zöket, gépeket, javítják a ta­nulók szociális ellátását. Még szabad idejük ésszerű eltöl­téséről is gondoskodnak. A MEZŐGÉP az egyik leg­több szakmunkástanulót kép­ző vállalat. Az 1977—78-as tanévben 4 millió 300 ezer forintot áldoznak a náluk foglalkoztatott szakmunkás- tanulók élet- és munkakörül­ményeinek javítására. A vál­lalatnál minden jelentősebb vasas szakmában van képzés. A három évfolyamon tanulók száma ez évben 575. Szer­számkészítőket most képez­nek először. Felnőtt szak­munkásképzést szerveztek 41 segéd- és betanított munkás részére. A technika fejlődése megköveteli az idősebb szak­munkások ismereteinek kor­szerűsítését is. Ezért ebben az esztendőben 305 szakmun­kást vontak be a különböző szakmákból az ismeretkor­szerűsítő tanfolyamokra. To­vábbképzésükre 700 ezer fo­rintot költenek. A hegesztők közül pedig tizennégy kiváló munkásnak minősített he­gesztői cím elérésére, bizto­sítottak lehetőséget. Felkészí­tésük a minősítő vizsgára 130 ezer forintba került. A Hajtóművek és Festőbe­rendezések Gyára nyíregyhá­zi üzemében 2 millió 354 ezer­forintot fordítanak ebben az évben a szakmunkások kép­zésére, továbbképzésére és az ezzel kapcsolatos feladatok­ra. Tanulnak a nyíregyházi gyárban vas- és szerkezetla­katosok, esztergályosok, ma­rósok, hegesztők, fényezők és mázolok. A felnőtteknél he­gesztő és forgácsoló szakmá­ban 70 főnék nyújtanak lehe­tőséget a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzésére. A művezetők továbbképző tan­folyamára pedig 18 ilyen be­osztású vezetőt küldtek. A háziipari és népi ipar- művészeti szövetkezetben Nyíregyházán az 1977—78-as tanévben a tanműhelyek bő­vítésére és a tangépek be­szerzésére, korszerűsítésére egymillió 500 ezer forintot fordítanak. Náluk kötőhur­koló, kötő-konfekció és mére­tes női szabó, valamint mű­szerész szakmákban folyik képzés. Ebben az évben a könnyűipar erőteljes sza- bolcs-szatmári fejlődése mi­att az ipari szövetkezet het­ven helyet mindössze 23 első­éves tanulót kapott. A szövet­kezetben a felnőtt szakmun­kásképzést ebben az eszten­dőben szaktanárhiány miatt nem tudják megszervezni. A városi tanács műszaki osztályának tájékoztatása sze­rint jövőre kezdik meg Bor­bánya közművesítését. Az el­ső ütemben az Alma és a Molnár utca környéke kap vizet, a Szőlő utcaiak a má­sodik és a harmadik ütemben jutnak jó ivóvízhez. Jövőre a Málna és a Tímár utcát kikö­vezik, a Szőlő utca környé­kén csak a következő ötéves tervben rendezik az útháló­zatot. Az utak rendezése után a buszközlekedés javítására is számítani lehet. Az ellátás színvonala csak társadalmi összefogással javulhat gyor­sabb ütemben. Nábrádi Lajos JEGYZET REND­HAGYÓ E gy meghívót kaptam a közeli napokban „Iparszerű kukori­catermelési bemutató Bá­bolnán, 1977. október 11— 12—13.” — ennyi áll a meghívó fedőlapján. Ed­dig a szokásos külső. A belső oldalon térkép a be­mutató helyéről és né­hány illusztráció. Sehol nem találni a háromna­pos rendezvény elnöksé­gének névsorát, a beveze­tőt mondó, a főelőadást és a felkért hozzászólást pro­dukálók nevét. Viszont ehelyett azt olvashatjuk, hogy naponta délelőtt 9 órától délután 4-ig műkö­dés közben mutatják be a kukoricatermesztés leg­korszerűbb eszközeit és több száz fajta — a világ különböző nemesítő in­tézeteiből származó — ku­koricahibrid összehason­lítását. Ezután jön egy rövid formabontó szöveg. „Be­mutatóink rendhagyóak: előadásokat nem tartunk, a látnivalók önmagukért beszélnek, a látogatók ide­jét. programját nem oszt­juk be, a javaslatokat, kritikai megjegyzéseket pályadíjakkal honoráljuk, a javaslatokat, ötleteket a helyszínen, a kijelölt gyűjtőhelyeken kérjük le­adni! A találkozások leg­főbb érdeme a gondolatok cseréje.” Bábolnán úgy gondol­kodnak: aki a talaj-előké­szítéstől a betakarításig, a melléktermék-feldolgo­zástól a fajta-összehason­lításig mindent meg akar ismerni, az akár két na­pot is ott tölthet. Viszont nem akarják azoknak az idejét rabolni, akiket csak egy részfeladat érdekel, azt egy félóra alatt meg­nézhetik. Ez már nagyüzemi gon­dolkodás. Ügy látszik, a világszínvonalon álló ter­melés szervezése reformot követel a tanácskozások, értekezletek színterén is. Ajánlom az értekezlet­rendezőknek, tanulmá­nyozzák ezt a módszert és — ahol lehet — legyenek rendhagyók. Csikós Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents