Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-20 / 221. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 20. Képek a Budapesti Nemzetközi Vásárról Az őszi BNV főbejárata. A Taurus gumigyár tizennégy országba szállítja campingcikkeit. A KAC1TA üzemében készült női lábbelik ezúttal is nagy sikert aratnak. A Szabolcs Cipőgyár önállóan mutatja be legújabb férficipőit. A Kender-Juta nagyhalászi zsákgyárának bemutatóján polietilén szálak és ebből készült termékek láthatók. Sok látogatót vonzanak a Nyírmadai Állami Gazdaság különböző fajta burgonyái. A HÓDIKÖT kiállításán két szabolcsi gyár, a tiszalökiek és fehérgyarmatiak munkái is láthatók. (Elek Emil felvételei) PEREMVÁROS Víz Borbányának Borbánya — egy lépcsőfokot kihagyva — külterületből város lett. Az itteniek nyíregyháziaknak vallják magukat, bár életszínvonaluk még nem érte el a városiakét. A múlt terhes öröksége nyomasztóan hat rájuk, szószólójuk legutóbb a pártalapszervezeti titkárak városi fórumán tárta fel a gondokat. Az egyik legnagyobb gond a vízellátás. A Szőlő utcai közkúton is kint van a tábla: „Nem iható víz”. Az asszonyok mégis innen kannázzák a vizet, mert kétkilométeres sugarú körben másutt nem találnak kutat. tására jelölnek ki; a közeli kocsmát is átalakították és 2—3 hét múlva presszóként nyitják meg. Jövőre kőim ű vesítenek Ami meglepő: egy kivétellel Borbánya összes közkút- jára kitették a tiltó táblát. A megoldást egyelőre a lakókra bízták. A Rezeda utcán Ta- nyik József né panaszkodik: Tábla a kúton — Erre a kútra is kitették ia táblát egy évvel ezelőtt, már nem látni, mert eljátszották a gyerekek. Ezt a vizet isszuk és ebben a vízben •a gyermektápszer összemegy, megtúrósodik. Páll Ferencné, a szomszéd- asszony : — A védőnő azt mondta, hogy a gyerekeknek a fenti kútról hordjuk a vizet. Onnan hordjuk, de mindig nem győzzük; messze van ezen a rossz úton. Ez a kút nemcsak a vize, de építési módja miatt is veszélyes. A földből mindössze 50 centiméterre emelkedik ki a fedetlen, legfelső betongyűrű. Egy rácsot és egy fedőt talán az utcabeliek is készíthetnének — társadalmi munkában. Ferkó József utcabizalmi panaszkodik, hogy a rossz út és a hatalmas tócsák miatt néha mezítláb járnak. Viszonylag közel az új postaépület, de nem vágtak hozzá utat, csak szőlőkön átgázolva lehet megközelíteni. Palóka Ferencné: — Kilenc évvel ezelőtt mondták a tanácson, hogy nem építkezhetünk és kutat sem fúrhatunk a telken, mert ide kövesutat építenek. Azóta sem történt semmi, továbbra is ebben a másfél szobában lakunk, amely valamikor borház volt. Jónis Györgyné: „Nemrég jött a felszólítás a tanácstól, hogy fizessük be az adót a lovunk után. Soha nem volt lovunk.” Sipos Istvánná: „Kellene egy bölcsőde a környékre, javulhatna a közlekedés és a gázpalackellátás.” ABC az Alma utca közelében Hádinger István portáján működik a hidrofor, csapból jön a víz. — Három évvel ezelőtt nősültem ide Csepelről, a házi“- ipari szövetkezetben dolgozom. A víz jó. Sokan Pesten sem utaznak jobb körülmények között a munkahelyükre. Azért remélem, hogy Borbánya fejlesztésére is gondot fordítanak. A remény, ha lassan is, valóra válik. A Kállói úton lévő bolt valóban vegyes, a zsúfolt polcokon kényét, japán permetezőgép, Sokol rádió és liszt egyaránt található. A Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél hallottuk a hírt: az Alma utca közelében egy új ABC- áruház építését fejezik be a következő év végéig. A Káliói úton október elején egy átalakított épületet felvásárlásra és takarmánytáp árusíTanműhelyek, jobb felszerelés, ismeretkorszerűsítés Milliók szakmunkásképzésre A technika fejlődése, a szabolcsi ipar mind több szakmunkást igényel. A vállalatok évről évre jelentős ösz- szegeket áldoznak szakmunkásképzésre. Modernizálják a tanműhelyeket, felfrissítik az oktatáshoz szükséges eszközöket, gépeket, javítják a tanulók szociális ellátását. Még szabad idejük ésszerű eltöltéséről is gondoskodnak. A MEZŐGÉP az egyik legtöbb szakmunkástanulót képző vállalat. Az 1977—78-as tanévben 4 millió 300 ezer forintot áldoznak a náluk foglalkoztatott szakmunkás- tanulók élet- és munkakörülményeinek javítására. A vállalatnál minden jelentősebb vasas szakmában van képzés. A három évfolyamon tanulók száma ez évben 575. Szerszámkészítőket most képeznek először. Felnőtt szakmunkásképzést szerveztek 41 segéd- és betanított munkás részére. A technika fejlődése megköveteli az idősebb szakmunkások ismereteinek korszerűsítését is. Ezért ebben az esztendőben 305 szakmunkást vontak be a különböző szakmákból az ismeretkorszerűsítő tanfolyamokra. Továbbképzésükre 700 ezer forintot költenek. A hegesztők közül pedig tizennégy kiváló munkásnak minősített hegesztői cím elérésére, biztosítottak lehetőséget. Felkészítésük a minősítő vizsgára 130 ezer forintba került. A Hajtóművek és Festőberendezések Gyára nyíregyházi üzemében 2 millió 354 ezerforintot fordítanak ebben az évben a szakmunkások képzésére, továbbképzésére és az ezzel kapcsolatos feladatokra. Tanulnak a nyíregyházi gyárban vas- és szerkezetlakatosok, esztergályosok, marósok, hegesztők, fényezők és mázolok. A felnőtteknél hegesztő és forgácsoló szakmában 70 főnék nyújtanak lehetőséget a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. A művezetők továbbképző tanfolyamára pedig 18 ilyen beosztású vezetőt küldtek. A háziipari és népi ipar- művészeti szövetkezetben Nyíregyházán az 1977—78-as tanévben a tanműhelyek bővítésére és a tangépek beszerzésére, korszerűsítésére egymillió 500 ezer forintot fordítanak. Náluk kötőhurkoló, kötő-konfekció és méretes női szabó, valamint műszerész szakmákban folyik képzés. Ebben az évben a könnyűipar erőteljes sza- bolcs-szatmári fejlődése miatt az ipari szövetkezet hetven helyet mindössze 23 elsőéves tanulót kapott. A szövetkezetben a felnőtt szakmunkásképzést ebben az esztendőben szaktanárhiány miatt nem tudják megszervezni. A városi tanács műszaki osztályának tájékoztatása szerint jövőre kezdik meg Borbánya közművesítését. Az első ütemben az Alma és a Molnár utca környéke kap vizet, a Szőlő utcaiak a második és a harmadik ütemben jutnak jó ivóvízhez. Jövőre a Málna és a Tímár utcát kikövezik, a Szőlő utca környékén csak a következő ötéves tervben rendezik az úthálózatot. Az utak rendezése után a buszközlekedés javítására is számítani lehet. Az ellátás színvonala csak társadalmi összefogással javulhat gyorsabb ütemben. Nábrádi Lajos JEGYZET RENDHAGYÓ E gy meghívót kaptam a közeli napokban „Iparszerű kukoricatermelési bemutató Bábolnán, 1977. október 11— 12—13.” — ennyi áll a meghívó fedőlapján. Eddig a szokásos külső. A belső oldalon térkép a bemutató helyéről és néhány illusztráció. Sehol nem találni a háromnapos rendezvény elnökségének névsorát, a bevezetőt mondó, a főelőadást és a felkért hozzászólást produkálók nevét. Viszont ehelyett azt olvashatjuk, hogy naponta délelőtt 9 órától délután 4-ig működés közben mutatják be a kukoricatermesztés legkorszerűbb eszközeit és több száz fajta — a világ különböző nemesítő intézeteiből származó — kukoricahibrid összehasonlítását. Ezután jön egy rövid formabontó szöveg. „Bemutatóink rendhagyóak: előadásokat nem tartunk, a látnivalók önmagukért beszélnek, a látogatók idejét. programját nem osztjuk be, a javaslatokat, kritikai megjegyzéseket pályadíjakkal honoráljuk, a javaslatokat, ötleteket a helyszínen, a kijelölt gyűjtőhelyeken kérjük leadni! A találkozások legfőbb érdeme a gondolatok cseréje.” Bábolnán úgy gondolkodnak: aki a talaj-előkészítéstől a betakarításig, a melléktermék-feldolgozástól a fajta-összehasonlításig mindent meg akar ismerni, az akár két napot is ott tölthet. Viszont nem akarják azoknak az idejét rabolni, akiket csak egy részfeladat érdekel, azt egy félóra alatt megnézhetik. Ez már nagyüzemi gondolkodás. Ügy látszik, a világszínvonalon álló termelés szervezése reformot követel a tanácskozások, értekezletek színterén is. Ajánlom az értekezletrendezőknek, tanulmányozzák ezt a módszert és — ahol lehet — legyenek rendhagyók. Csikós Balázs
