Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-02 / 206. szám

4 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. szeptember 2. Vietnam nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata LE DUAN ELVTÁRSNAK, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, TON DUC THANG ELVTÄRSNAK, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság elnökének, TRUONG CHINH ELVTARSNAK, a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottsága elnökének, PHAM VAN DONG ELVTÄRSNAK, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormánya elnökének Hanoi Kedves elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független és demokratikus vietnami állam megalakulásának 32. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsa, országgyűlése és egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, és önökön ke­resztül a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának, nem­zetgyűlésének és az egész vietnami népnek. Népünk nagy figyelemmel kíséri a vietnami nép ország­építő munkáját és vele együtt örül a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusán hozott nagy jelentőségű határozatok végrehajtásában elért sikereknek. Biztosak vagyunk abban, hogy a vietnami nép harcedzett marxista—leninista élcsapa­ta, a Vietnami Kommunista Párt vezetésével — a történelmi jelentőségű győzelem kivívása, hazájának újraegyesítése után — sikerrel fogja valóra váltani az egész társadalom szocia­lista átalakítását, a népgazdaság sokoldalú fejlesztését, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelését célzó nagysza­bású programot. Pártunk és népünk nagyra értékeli és támogatja a Viet­nami Kommunista Pártnak és a vietnami népnek a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom egységének erősíté­sére, a testvéri szocialista országokkal folytatott együttműkö­dés sokoldalú fejlesztésére, az imperializmus elleni harcban kikovácsolódott testvéri szolidaritás elmélyítésére, a szocialis­ta Vietnam nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink és kormá­nyaink együttes, céltudatos tevékenysége nyomán továbbfej­lődik és mélyül az élet minden területén a fegyveres felsza­badító harc nehéz időszakában született és megerősödött ba­rátságunk és együttműködésünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy kapcsolataink sokoldalú fejlesztése jól szolgálja közös ügyünket, a szocializmus és a béke győzelmét az egész világon. Biztosíthatjuk önöket, hogy békés építőmunkájukhoz a jövőben is minden tőlünk telhető támogatást megadunk. Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepük alkalmából további kiemelkedő sikere­ket kívánunk önöknek és az egész vietnami népnek, a Viet­nami Szocialista Köztársaság felvirágoztatása érdekében végzett tevékenységben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, APRÓ ANTAL, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke. Bevásárlóközpont a várnai Lenin utcán. A világ szinte minden tá- és pihenjenek a kellemes járói érkeznek Várnába, hogy strandokon. Ismeretes, hogy megízleljék a finom ételeket Bulgária főleg mezőgazdasági Lázár György Szófiában (Folytatás az 1. oldalról) zetközi enyhülés erősítésével és a szocialista országok együttműködésének további fejlesztésével kapcsolatos fel adatok megítélésében is a tel­jes egyetértés jellemezte a tárgyaló felek álláspontját. Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke csütörtökön este vacsorát adott Lázár György miniszterelnök tisz teletére a lozeneci kormány rezidencián. A vacsorán a két miniszterelnök pohárköszön­tőt mondott. Sztanko Todorov méltatta népeink hagyományos barát ságát és kapcsolatait, ame­lyek a szocialista építés so­rán, a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna cionalizmus alapján mind gazdagabbá és szélesebb kö­rűvé fejlődnek. „Mindez hozzájárul nemzeti és inter nacionalista feladataink jobb megoldásához, s ezért is még tovább akarjuk bővíteni együttműködésünket, mindé nekelőtt pedig hatékony módszerekkel kívánjuk erősí teni gazdasági kapcsolatain­kat — mondotta. A bolgár kormányfő befejezésül han­goztatta, hogy a tartós bé­kéért és a biztonságért foly tatott közös és következetes harc, a Varsói Szerződés or szagainak összehangolt poli­tikája kedvező visszhangra talál a világ békeszerető és reálisan gondolkodó emberei körében. Lázár György válaszában hangsúlyozta: a magyar nép nagyra értékeli a bolgár hép nek a szocializmus építésé­ben, az életszínvonal emelé sében a kommunista párt ve zetésével elért történelmi je­lentőségű eredményeit. A kö­vetkezetes békepolitika, az építőmunka sikerei méltán biztosítanak megbecsülést és tekintélyt a Bolgár Népköz- társaság számára. A magyar miniszterelnök kitért a fejlett szocialista társadalom építé­sének magyarországi ered­ményeire, feladataira, majd a magyar és a bolgár nép kap­csolatairól szólt. „Összeköt bennünket — mondotta töb­bek között — közös eszménk, a marxizmus—leninizmus, s barátságunkat még szoro­sabbra fűzi, hogy szilárd ala­pokon nyugszik szövetségünk a világ első szocialista álla­mával, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal.” Több évszázadnyi út A szocialista iparosítás eredményeként a legújabb technikával ellátott hatalmas szocialista ipar jött létre a Szovjetunióban, amely képes megoldani a bonyolult nép- gazdasági feladatokat. A Szovjetunió ipara gyors ütemben fejlődik. Benne mind nagyobb azoknak az ágazatoknak a súlya, ame­lyek a technikai haladás hor­dozói. A vállalatoknál állan­dóan javulnak a munkakö­rülmények, csökken a nehéz fizikai, a kézi, és az alacsony képzettséget igénylő munkák aránya. Az ipar mind job­ban kielégíti az emberek szükségleteit. Az ipar volt és marad a jövőben is az ország gazdasági hatalmának, a nép­jólét növekedésének és az or­szág biztonságának az alap­ja. Az iparban dolgozik a szovjet munkásosztály legna­gyobb osztaga. 1976-ban az iparban foglalkoztatott mun­kások száma meghaladta a 28 milliót (1913-ban Oroszor­szágban 3,5 millió ipari mun­kás volt). Ahogyan azt a XXIV. kong­resszus kiemelte: a munkás- osztály helyét a szocialista társadalomban nemcsak a száma határozza meg. (Szá­ma változhat a gazdaság fej­lődésétől, a tudományos-tech­nikai forradalom ütemétől függően.) A munkásosztály volt és lesz a jövőben is a szocialista társadalom alap­vető termelőereje. Forradal- misága, szervezettsége, kol­lektivizmusa és fegyelmezett­sége meghatározza a szocia­lista társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt vezető helyzetét. A korszerű ipar jellemző vonása a termelés magasfokú koncentrációja, specializáció- ja és kooperációja. 1976-ban a Szovjetunióban 45 ezer ön­álló (mérleggel rendelkező) ipari vállalat volt, de az ipa­ri termelés 40 százalékát a mintegy háromezer termelői és tudományos termelési egyesülés adja. A termelői és ipari egyesülések minőségük­ben új jelenségek az ipar irányításában. Az egyesülés nem a vállalatok mechanikus összevonását, hanem egysé­ges termelési-gazdálkodási komplexumot jelent, amely­ben szervesen összefonódott a tudomány és a termelés, magas szintű a specializáció és kooperáció. A jubileumi 1977-es évben az ipari ter­melés 225-szöröse lesz az 1917. évinek, az 1940-es év (utolsó háború előtti) termelésének pedig tizenkilencszerese.. A szovjet ipar 1977-ben 19 nap alatt termel annyit, mint a teljes 1940. évi termelés. A legfontosabb ipari termékek termelésének gyors növeke­déséről meggyőzően beszél­nek az alábbi táblázat ada­tai: Villamos energia (mó. kWó.) Kőolaj (mó. tonna) Acél (mó. tonna) Műtrágya (számított egységben millió tonna) Gépkocsi (ezer db) Szövetek (millió m5) A szocialista ipar, de az egész kommunista építés tör­ténetében kiemelkedő helye van annak a tíz évnek, amely a szovjet hatalom fél évszá­zados jubileuma óta telt el. Ez alatt a nem nagy idő alatt, a Szovjetunió gazdasági po­tenciálja megkétszereződött. 1917 1940 1965 1975 1977 terv 2,2 48,6 507 1039 1160 8,8 31,1 243 491 550 3,1 18,3 91 141 152 3,3 31,3 90,2 98,5 — 145,4 616,3 1964 2071 1212 3320 7498 9956 10649 Kétszerese lett az ipari ter­mékek kibocsájtása, négyezer új vállalat kezdte meg a mű­ködését az állami iparban, több ezer üzem rekonstruk­ciója történt meg. Az ipar technikai ellátottsága állan­dóan nő, például a komplex gépesítettségű, automatizált vállalatok száma 1975-ben 5400 volt. Kiemelkedő azok­nak az ágazatoknak a fejlő­dése, amelyek a műszaki ha­ladást biztosítják az egész népgazdaságban. A teljes ipari termelés 1940-hez képest tizenkilenc- szeresére növekszik az idén, ezen belül a villamos energia termelése huszonkilencszere- sére, a vegy- és petrolkémiai ipar ötvenegyszeresére, a gépipar és fémfeldolgozás 58- szorosára. 1976-ban az utób­bi ágazat az ipari termelés 25,2 százalékát adta. Az utób­bi évtizedben újabb ágaza­tok kezdték meg a terme­lést — az elektronika, lézer, atom-elektroenergetikai ipar, a különlegesen tiszta fémek termelése. A Szovjetunió elsőként ál­lította a magenergiát a békés célok szolgálatára, elsőként hódította meg a kozmoszt, ért el kiemelkedő sikereket és ezek révén a technikai ha­ladás élvonalába került. A IX. ötéves terv idősza­kában az iparvállalatok 16,5 ezer új termék sorozatgyártá­sát kezdték meg. Szélesedik a termékek választéka, minő­ségük javul. A Szovjetunió hatalmas ás­ványkincskészlettel, megbíz­ható ipari nyersanyagbázissal rendelkezik. Az ipari válla­latok élenjáró kollektíváiban sok értékes munkamozgalom született, új formái a terme­lés hatékonyságának emelé­sére és a munka minőségé­nek megjavítására irányuló munkaversenynek. Ezek a kezdeményezések egyre job­ban elterjednek a népgazda­ság valamennyi ágazatában. Gyuricsku Kálmán (Folytatjuk) Munkatársaink testvérországokban A piactól a daruig ország, így sokféle termék kerülhet a konyhákra, az asz­talokra. Az üdülőváros köz­vetlen közelében is láthatunk hatalmas gyümölcsösöket, modern állattenyésztő telepe­ket. A Mai Bulgária című ké­peslapban olvastuk: „1980-ra komplexen kell biztosítani az egy főre jutó évi 70 kiló húst és húsféleséget, 8,5 kg halat, 220 kg tejet és tejterméket, 200 tojást, 36 kg cukrot és édesipari terméket, 14 kg nö­vényolajat, 150 kg zöldségfé­lét és 190 kg gyümölcsöt”. Az idézett számok is bizonyítják, hogy tovább javul az élet- színvonal, de javul a turisták ellátása is. A híresebb éttermekben természetesen európai és ázsiai ételspecialitások is megtalálhatók. Várna nagy­szerűen felkészült a turisták fogadására. Nem véletlen, hogy éppen itt van az ország idegen nyelvek főiskolája, in­nen kerülnek ki az idegenve­zetők, a vendéglátóipari és a turisztikai szakemberek. Az is közismert, hogy Bulgária nemzeti jövedelmének jelen­tős része a turizmusból szár­mazik. Részben szovjet és francia mintára építik Vár­nában is a hatalmas szállodá­kat, éjszakai szórakozóhelye­ket. Egyre elterjedtebbek a teraszos építkezések, a merész vonalak. Némelyik szálloda és üdülő vonala szinte követi a domb hajlatát. A belváros­ban is folynak építkezések, de ezek cseppet sem zavarják a járókelőket és a turistákat. Kellemes meglepetés, hogy a város egyetlen utcája sincs feltúrva, csak két-három he­lyen találni útlezárást. A Druzsba üdülő közelében, egy jókora dombon most épül egy hatalmas szállodakomplexum, félelmetes alakú, óriás daruk emelik helyükre az elemeket. Az Astoria bár és a Kukeri bár rendhagyó módon, ultra­modern formában épült. A bárok műsorából nem marad­hat el a népi tánc és a népi humor. De nemzetközi szá­mok, világhírű produkciók is szerepelnek a műsorban. A Kukeriben örökzöld magyar táncdalokat is hallottunk. Az árak hasonlóak a budapesti­hez... Várna piaca alig nagyobb mint a nyíregyházi Búza téri piac. Csakhogy itt mindig szerda van, a forgalom állan­dó és nagy. A déli órákban esetleg csökken a forgalom, de az árusok és a vásárlók színes forgataga délben is le­nyűgöző. A nálunk is jól is­mert áruk mellett bőven van füge, som, török paprika. A hóka görögdinnyét kevésbé kedvelik a magyarok, de a többféle sárgadinnyéből min­denki talál kedvére- valót. A piacon bazárárusokkal talál­kozhatunk, de giccsel nem. Meglepő, hogy a kagylók és a tengeri csigák házait mi­lyen sokféleképpen és milyen ötletesen felhasználják. Ol­csón kapható kagylóból ké­szült nyaklánc, nyakék, fali­dísz és hamutartó. A boltok berendezkedése kicsit eltérő a miénktől. A játékbolt emeletén például gyermekruhákat árulnak; ez ésszerű, hiszen a szülők a szeptemberi tanítás előtt egy helyen beszerezhetik az isko­latáskát, a ruhát és a játékot. A cukrászdákban valóságos fagylaltkölteményekkel szol­gálnak. A pohárba rakott nagy adag fagyit piskótával, befőttel, kávéval és a jó ég tudja, hogy még mi minden­nel díszítik, ízesítik. Sok áru­ház várja a vásárlókat, így nyár végén már kisebb a vá­laszték. A Lenin utca hason­lít a budapesti Váci utcához. Az utcán — és a szomszéd ut­cákon — csak gyalogosok közlekedhetnek és közleked­nek is hatalmas tömegben. Jó dolog, hogy erről a forgalmas helyről sem hiányoznak a fák és a virágok. Esténként a ki­világított Lenin utcán az em­ber azt hiheti, hogy valami­lyen nemzetközi ünnep szem­tanúja. A bolgár nép vendégszere­tő. Aki Várnába készül, ne várjon sokáig... Nábrádi Lajos (Vége) e

Next

/
Thumbnails
Contents